hozzászólások

1. 
   admin fgymat

   # 2

   2019.09.06, 18:48

   A wikipedián 1894. november 28-ai születés szerepel, de egy 1970-es, a 77. születésnapja után készült riportban ezt nyilatkozta:
   

   Érdekes különben, hogy a 12-es szám milyen sokszor fordul elő élelemben. 1892-ben születtem,

   
   Labdarúgás, 1970. január
    
2. 
   admin fgymat

   # 1

   2019.09.06, 18:27

   Bekeretezett tabló, üveg alatt fényképek mezben, civilben. Osztálytársak tekintenek ránk. „Találkozunk minden ötödik esztendőben.” Beléptünk az életbe. A „mi szeretnék lenni" megvalósulásának küszöbéi átléptük. Futószalagon rohannak az évek. A sorok megritkulnak, a vágyak beteljesedtek. A kedves arcok körvonalai elhomályosulnak, ködbevésznek. Emlékké válnak a „Voltak”. Igazolatlanul távol... Akik időmarta arcukkal még szemrevételezhetik a megfakult tablót, életre kel a messzeha- gyotl múlt. Nagyobb intenzitással, mint keletkezésük idején ...
   Szóljon e néhány sor a múlt időben „futott” élenjáró „hármas” egyik tagjáról, akit a jelenleg magunkénak tudhatunk: Kann Fr. Ferencről. Az első világháború befejezésekor, az Osztrák—Magyar Monarchia likvidálása után 1918-ban, mint a Műegyetemi Atlétikai és Futball Club (MAFC) tagja elsőfokú futballbiró képesítést szerez. A legerősebb szálak a labdarúgáshoz, a játékvezetéshez kötik. .Azonban egyéb sportágakban is jeleskedik. Történelmi események sűrűsödnek évtizedeinek sokasága alatt. Tanácsköztársaság megszületése, majd leverése. Horthy uralom, fasizmus, miniszteri biztos csendőrdiktatúrája, népirtás sötét esztendei után a felszabadulás. A kalendárium csak a napokat mutatja, rubrikáiba a történelem irta be e kor jellemzőit. Az idők borzalmában mindig akadtak egyéniségek, akik a földre taposott zászlót, ha rejtve is, magasra emelték. Vártak, bíztak és tettek is érte valamit. Nagy közösségünk egyik részének, a Középmagyar alosztálynak az elnöke volt. 1928-ban már eléri a legmagasabb minősítést, a harmadfokút. Nagyjában még a labdarúgás kezdeti szakaszában vagyunk. Az első világháború előtti időben igen korlátozott volt a lehetőség játékvezetők toborzására. Több volt a taszító, mint vonzó ereje. De a játszani akarás vágya a rongylabdás grun- dokat is benépesítette. Igény jelentkezett. Kann Ferenc agitál, toboroz, szervez, ta
   31
   nit. nevel, népes tábort gyűjt maga köre, meggyőző érvekkel küzd, harcol, kér, követel — követik. Jelszava: önmagáért semmit, a közösségért mindent. Éltető eleme ez, mely elválaszthatatlanul, mint az árnyék követi. Az élvonalban tartják számon, bár nem igényli. Nem becsvágyó, kegyet kereső. Évtizedes működése alatt vétó listán — mint mérkőzés vezetésére nem kívánatos — nevét hiába keresnénk. Megérteti magát és megérteti embertársait, saját hátrányára is. Jóhiszemű kritikus, hangja csendes, lágy, de tértölelő messzehangzó. A közösség célja egyben az ő célja is, Szívében Övéi emléke mellett csak a sportnak van helye.
   Az amszterdami olimpiára az MLSZ a JB által kiküldetésre egyformán érdemesnek és méltónak Boron- kai Gábor, Biró Sándor, Klug Frigyes mellett Kann Ferencet javasolta. 1924-ben a párizsi olimpián a magyar vízipóló csapat benevezett játékosa. A következő esztendőben a Sporthlrlap rendkívüli száma a vízipóló játékszabályokat ismerteti Kann Ferenc tollából.
   A szárítóban is próbálkozott, azonban a kötelek között is futball bíró volt. Alkalmazta a mindaddig kevéssé ismert ún. előnyszabályt — nem várta meg, amíg kiszámolják —, lelépett.
   Az atlétika területén is otthon volt. Diszkoszvetésben, valamint gátfutásban Dunántúl, birkózásban pedig Észak—Magyarország bajnokságát mondhatja magáénak. A labdarúgásban
   csapatában, amelyhez mind máig hű maradi, a kapus posztját töltötte be mindaddig, amíg egy „okos" azt mondta, hogy egy ilyen erős, masszív ember ne élősködjön a lécek között. A csatársorba parancsolta. Egyszer azonban emberére akadt, aki úgy ütközött, mint a szorítóban az ökölvívó. Ebből kevés is sok volt részére. Visszatért a kapuhoz. Játékvezetésének némi atléta Jelleget adott, hogy a mérkőzéseket szögestalpú, magasszárú cipőben vezette.
   Tizenöt esztendeig, mint a TF-en minősítést szerzett edző működött sikerrel.
   A leírtak régen történtek, ez a kedves kis esemény se maradjon ki. Athén három játékvezető megnevezését és közlését kérte a bajnokságot eldöntő mérkőzés levezetésére. (Abban az időben ez volt a szokás.) E háromból egyet kívánt kiválasztani, akinek kiküldetését kérte a JB-től. A JB válasza: Ajánljuk Boronkai Kann Klug. Athén válasza: „Nem egyel, hanem hármat kértünk, pótlást várunk”. A félreértés abból eredt, hogy Boronkaira értették Kann=* magyarul tud, képes, Klug= okos, értelmes.
   Egyesületi hűségének egyik mutatója. Színhely: Bertalan utcai MAFC pálya. Csapata kivonul a küzdőtérre. A sor végén ballag mentőládával a kezében Kann Ferenc. Leteszi a középzászló rúdjának földbe szúrt tövébe és a mérkőzés befejezése után ott is hagyja. És az is jellemző, hogy a rákövetkező meccsen a mentőláda még mindig azon a helyen volt, ahova letette.
   Ma
   Nem mindenkit ajándékoz meg a sors azzal, hogy a nyolc és kilencedik évtizedek közötti életszakaszban ifjan, lelkesen, jó egészségben a közösség Javára, de a saját örömére és megelégedésére tevékenykedhessen. Ezen jellemzőket kívánjuk az elkövetkezendő esztendőkre is.
   Dr. Ábrái Zsigmond

   
   Labdarúgás
   1977. december