user profile: fgymat (comments / 47)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
- 86
- 87
-
Erőnlét, rutin ó... - Tizennyolcadszor Anglia ellen, ezúttal a Wembley-ben
Szabó Sándor, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:
1990. szeptember 12. szerda (MTI) - Ha lehet olyasmit mondani, sokat igérő vereség, akkor ez a jelző a magyar olimpiai labdarugó válogatott kedd esti 1:3-as fiaskójára nyugodtan illik
A southamptoni 8000 néző ritka sportszerű és hozzáértő módon honorálta az EB-selejtező főpróbának számító mérkőzésen Novák Dezső együttesének teljesítményét. Az első félidőben Cservenkaiék olykor olyan játszi könnyedséggel értek el Martin kapus ,,felségterületére,,, hogy az angol 21 évesek csak távolról követték az eseményeket. Egészen a hajráig, pontosan a 88. percig 1:1-re állt a két legénység, és csak a végén, három perc alatt tört meg a pontos angol fejesek tüzében a magyar védelem.
Ennek ellenére nyugodtan állítható, igéretesen várja a Barcelona felé való menetelés kezdetét az olimpiai együttes, amely Norvégia ellen októberben idegenben kezdi meg kvalif... -
Gyakorlás,, a törökök ellen - két hazai Eb-selejtezőre gondolva
1990. szeptember 5. szerda (MTI) - Szerdán idei hatodik erőpróbáján lépett pályára Magyarország labdarúgó-válogatottja. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány együttese számára lassan közeleg a ,,dologidő,,, hiszen - a jövő szerdai, Anglia elleni londoni találkozót követően - Norvégiával szemben idegenben, utána pedig Olaszország és Ciprus ellen hazai pályán kell három Európa-bajnoki selejtezőn is bizonyítani. Legalábbis illene...
A hazai szakvezetés nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy győzelmet vár az Ú. Dózsa Megyeri úti stadionjában, s amellett még olyan taktikát kívántak gyakorolni, amellyel esetleg az olaszok ellen is eredményes lehet a csapat. A magyar válogatottban három újonc (Aczél Zoltán, Marozsán János, Bücs Zsolt) készült különös izgalommal, Kozma István (Dunfermline) viszont hazai környezetben érezhette magát kétszeresen is, hiszen az Ú. Dózsától szerződött előbb francia, majd kisebb z... -
Siófoki ujoncok a válogatottban: Aczél, Marozsán - Hetedszer Törökország ellen
1990. szeptember 4. kedd (MTI) - ,,Most már jobban vagyok, a keddi két edzésen természetesen ,,testközelből,, dirigálok,, - mondta Mészöly Kálmán, a magyar labdarugó válogatott szövetségi kapitánya. Előzményként tudni kell, hogy a szőke szakvezető, aki szerdán az U. Dózsa Megyeri uti stadionjában 37. alkalommal vezeti harcba a legjobb magyar futballistákat, immár másodszor szenved a lábfejében keletkezett érgyulladása miatt. A jegelés sokat segitett, de természetesen akkor érezné igazán jól magát a szakember, ha a Törökország elleni, szerdán 17 órakor kezdődő - ez lesz a hetedik összecsapás a két nemzet válogatottjai között, s a sipot a lengyel Listkiewicz ,,kezeli,, majd - erőfelmérőn győztesen vonulnának le Garabáék.
Mészöly Kálmán igéretéhez hiven a Római-parton lévő edzőtáborban kedd reggel kezdőcsapatot hirdetett. Hozzáfüzte, a néhány apróbb sérülés esetleg kényszerü változásokat ... -
Barcelona jegyében - Először Kolumbia ellen
1990. junius 2. szombat (MTI) - Szombaton délután és este a
magyar labdarugáás jelenének és közeljövőjének legjelesebb
képviselői bizonyithatták tudásukat, felkészültségüket. A Vasas Fáy
utcai stadionjában az előmérkőzésen a barcelonai olimpiára készülődő
magyar ötkarikás válogatott Jugoszlávia hasonló együttesét fogadta,
ezt követően pedig az ,,A,, válogatott - a sportág történetében
először - a vb-döntős Kolumbiával mérte össze tudását.
Novák Dezső, az olimpiai együttes szakvezetője nem volt éppen
vidám a barátságos találkozó megkezdése előtt, hiszen több jelöltje
sérülés és betegség miatt kényszerü távolmaradó volt. Igy például a
tatabányaiak tehetséges labdarugóját, Járfás Pétert dr. Gyarmati
Jenő az öltözőben vizsgálta meg, arra volt kiváncsi, a Bányász
játékosa valóban olyan beteg-e, amilyennek mondta magát...
A két olimpiai válogatott kezdő összeállitása a következő volt
(500 néző, játékvezető Hartman... -
A Mészöly-csapat igazi bemutatkozása: a világklasszis franciák ellen a Népstadionban
1990. március 28. szerda (MTI) - Jóllehet, múlt kedden az Egyesült Államok ellen mutatkozott be a Mészöly Kálmán vezette magyar labdarúgó-válogatott - biztató játékkal és 2:0-ás győzelemmel -, a kapitány elképzelései szerint az 1992-es Európa-bajnokságra, de méginkább az 1994-es egyesült államokbeli vb-re formálódó együttes első igazi nagy megméretése a szerdai, Franciaország elleni összecsapás volt a Népstadionban. Igaz ugyan, hogy a gallok - a magyarokhoz hasonlóan - nem jutottak be az olaszországi Mondiale 24-es döntőjébe, ám számos jel arra mutat, hogy ez a francia válogatott a nagy elődök nyomdokain jár. Elég csak a nemrégiben, az NSZK ellen aratott 2:1-es győzelmükre utalni, s máris nyilvánvaló, hogy olyan együttesről van szó, amelynek tudása alapján mindenképpen a vb-döntőben lenne a helye.
A kezdés előtt félórával - miközben odakint még az olimpiai válogatottak viaskodtak -... -
A szép búcsú reményében
Gáll András, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:
1989. november 15. szerda (MTI) - Úgy látszik, Spanyolországban
nincs érdektelen futballmeccs. A rendezők előzetes félelmei nem
igazolódtak a szerdai, sevillai Spanyolország - Magyarország
világbajnoki selejtezővel kapcsolatban, mert ha telt ház nem is lett
- ,,hála,, a délután 15 órai kezdési időpontnak -, azért sokezren
foglaltak helyet a Ramon Sanchez Pizjuan-stadion lelátóin. Már
délelőtt a város utcáit járták a piros-sárga spanyol és zöld-fehér
andalúz zászlókat lobogtató szurkolók, akik - tanulva a dánok és az
angolok példájából - még az arcukat is nemzeti színűre pingálták. A
spanyol válogatott nem sokkal a kezdés előtt érkezett meg a várostól
20 kilométerre fekvő Hotel Oromanából. A magyaroknak csupán át
kellett sétálniuk a stadionnal átellenben épült Hotel Los
Lebrerosból. A gondos rendezők azonban még erre a 150 méteres útra
is autóbuszt bocsátottak Bognárék rendelkezésé... -
Magyar-görög: kétfrontos harc a labdarúgópályán
Tizenegyedszer a görögök ellen
Irónikus megjegyzéssel kezdte Bicskei Bertalan szövetségi kapitány a két ország nagyválogatottjainak népstadionbeli összecsapása előtti ,,kedvcsinálóját,,: - Jobb lett volna, ha valamelyik vidéki városba, például Szombathelyre vittük volna ezt a mérkőzést, mert ez a néhány ezer ember, aki érdeklődésével megtiszteli ezt az összecsapást, ott legalább negyed- vagy fél házat jelentett volna. Igy viszont olyan érzésünk van, mintha zárt kapuk mögött rendeznék a mérkőzést - mondta a kapitány, majd az összeállításra vonatkozó döntésének magyarázatával folytatta: - Csupán az volt a kérdéses, hogy a jobboldali ék Fischer vagy Kiprich legyen. Hogy miért döntöttem az Ajax támadója mellett? Csak annyit mondhatok, megérzés volt... Egyébként Kiprich is biztosan szóhoz jut, mivel Kovács Kálmán auxerre-i edzője kérte, hogy a csatár csak egy félidőt játsszon.
Az október végéhez képest káprázatosan jó ... -
Az utolsó előtti nekirugaszkodás, Olaszországért
1989. október 11. szerda (MTI) - Amikor annak idején Bálint
László technikai igazgató és Török Péter, az MLSZ főtitkára a
labdarúgó világbajnokság európai 6. selejtező csoportjának
mérkőzésbeosztását tárgyalta meg az érintett további négy válogatott
vezetőivel, úgy hitték, hogy az a jó, ha a két magyar-spanyol
találkozó a végére marad. Ez sajnos nem így történt, lévén, hogy
szerda délután az írek biztos győzelmet arattak Dublinban, így
egyetlen lehetőség maradt a magyar csapat számára az olaszországi
fináléba eljutni: kétszer legyőzni az ibériaiakat.
Természetesen a dublini 3:0 híre a magyar öltözőbe nem jutott
el, a spanyolok pedig olyannyira biztosak a dolgukban, hogy nem is
nagyon firtatták, mi lett a végeredmény Irországban. A 10.
magyar-spanyol összecsapás volt az utolsó előtti lehetőség a hazai
nemzeti tizenegy számára ahhoz, hogy hátrányos helyzetből valahogy
kiharcolja az olaszországi repülőjegye... -
Az utolsó lehetőség (?)
1989. szeptember 6. szerda (MTI) - A kedd esti és szerda reggeli belfasti lapok már az esemény rangjához méltó terjedelemben harangozták be a szerda esti Észak-Irország - Magyarország labdarugó világbajnoki selejtezőt, amelynek legnagyobb tétje az volt, hogy a két csapat közül melyik bucsuzik el egészen biztosan a jövő évi olaszországi döntőtől. A zöld sziget játékosai - mint kiderült - meglepő önbizalommal várták az esti kezdőrugást. A hazai futballisták legtöbbje inkább már arról nyilatkozott, hogy mit érnek majd el Dublinban, október 11-én az irek ellenében...?
Persze akadt, aki a szerda estéről is szólt. A Queen,s Park Rangers 850 000 fontot ,,érő,, csatára, Colin Clarke kijelentette, ha nem sikerül bevennie Disztl Péter kapuját, nagyon el lesz keseredve. Hasonló magabiztosság jelzője: a magyar válogatott szálláshelyéhez közeli fogadóirodában akár háromszoros pénzt is hajlandóak lettek volna a bukmékerek fizetni vendéggyőzelem esetén, m... -
Olaszországért, ötödször
1989. junius 4. vasárnap (MTI) - Vasárnap délután a dublini Lansdowne parkban, telt ház, 50.000 néző előtt lépett pályára Magyarország labdarugó válogatottja, amely a jövő évi olaszországi vb 24-es döntőjébe jutásért ezuttal játszott selejtezőt ötödik alkalommal az európai 6. csoportban. Az ellenfél az az ir válogatott volt, amellyel március 8-án a Népstadionban 0:0-t ért el a magyar együttes.
Vasárnap délelőtt Bicskei Bertalan szövetségi kapitány az egyetlen összeállitási kérdőjelet is ,,eltüntette,,, Vincze István és Csehi Tibor közül utóbbira szavazott. Az irek a már korábban közzétett összetételben kezdtek. A himnuszokat megelőzően Dublin polgármestere köszöntötte a 22 labdarugót, s amikor Houghtonhoz ért, egy diszes ajándékot adott át neki abból az alkalomból, hogy a középpályás 25. válogatottságát ünnepelte a magyarok ellen.
A két nemzeti együttes igy kezdett:
Irország:
Bonner - Hughton, O,Leary, Moran, Staunton - Houghton, Town... -
Kilenc év után ismét az olaszok ellen
Szabó Sándor, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:
1989. április 26. szerda (MTI) - Szerda délután Tarantóban -
teltház, 30 ezer néző előtt - kilenc év után ismét összemérte
tudását (ezuttal 28. alkalommal) az olasz és magyar labdarugó
válogatott. A barátságos találkozó előtt délelőtt Bicskei Bertalan
szövetségi kapitány döntött: a középpályán Zsinka János és nem
Gregor József szerepel a kezdő csapatban. A magyar labdarugásban
708. válogatott játékosként fontos mérkőzésen pályára lévő Zsinka
meglehetősen idegesnek tünt, de azért igérte, mindent megtesz a jó
szereplés érdekében.
A szerdai olasz lapok óriási teret szenteltek a mérkőzésnek.
Több cikk szólt Détári Lajos eddigi pályafutásáról, és idézték
nyilatkozatát, amely szerint ha a Juventus sokáig gondolkodik azon,
szerződtesse vagy sem, esetleg a Real Madridot választja. Ebben a
kijelentésben persze volt tréfa is, de az olaszok ,,vették a
lapot,,...
A délelő... -
Négy hónap után újra Málta ellen
1989. április 12. szerda (MTI) - Csaknem pontosan négy hónappal
azután, hogy tavaly december 11-én La Vallettában világbajnoki
selejtezőn 2:2-t játszott egymással Málta és Magyarország
labdarúgó-válogatottja, szerdán újból találkozott a két együttes, s
a tét ismét az olaszországi repülőjegy kivívása volt. Azóta nemcsak
a magyar csapat összeállítása változott, hanem a szövetségi kapitány
személye is, hiszen a földközi-tengeri szigetországban még Mezey
György irányította a nemzeti tizenegyet, ezúttal pedig Bicskei
Bertalan ült a kispadon.
Az összeállítások nem hoztak meglepetést, Horst Heese máltai
szövetségi kapitányt azt a tizenegy játékost küldte pályára, akit -
bár előzőleg nem hirdetett csapatot - sejteni lehetett. A magyar
válogatottban az egyetlen kérdőjelet az jelentette, hogy az újpesti
Kovács Ervin vagy Balog Tibor a Vasasból kerül-e a középpálya
jobboldalára. Végül az Ú. Dózsa játékosa kapott bizalmat.
Ezzel ... -
Svájc ellen, Máltára gondolva
1989. április 4. kedd (MTI) - Kedden este a Népstadionban
kevesen gondolták, hogy majdnem ingujjban lehet üldögélni, hiszen a
hétfői hideg után 180 fokot fordult az időjárás, kellemes, késő
tavaszi melegben lépett pályára Magyarország és Svájc
labdarúgó-válogatottja barátságos összecsapáson. Ez volt a két
nemzet legjobb játékosainak 37. találkozója, és csak félig-meddig
lehetett barátságosnak nevezni, hiszen mindkét szakvezetés már a
közelgő világbajnoki selejtezők jegyében keresgélte csapatát.
Ismert, hogy a magyarok április 12-én Máltát fogadják, míg a hónap
végén Svájc Portugália legjobbjaival vív hasonló tétmérkőzést.
Kicsit tartani lehetett attól, hogy a tatai edzőtáborból busszal
a főváros felé induló válogatott járművét a nagy bécsi bevásárlási
láz után hazatérő turisták az M-1-esen akadályozni fogják, de
szerencsére korai volt az aggodalom: 70 perc alatt a Népstadionban
voltak a hazai labdarúgók. Bicskei Bertalan a... -
A harmadik erőpróba, Olaszországért
1989. március 8. szerda (MTI) - Szerda este a Népstadionban 51. világbajnoki selejtezőjét vivta Magyarország labdarugó válogatottja, amely Irországgal nyolcadik alkalommal mérte össze tudását. Az 1990-es olaszországi VB-döntőbe jutásért ez volt a hazai válogatott harmadik összecsapása, tavaly hazai földön 1:0 arányban győzött Észak-Irország ellen, majd idegenben 2:2-őt ért el Máltával.
Ami az előjátékhoz tartozik: a délelőtt során a magyar ujságiró válogatott a Hungária köruton 7:0 arányban verte az ir tollforgatók csapatát. Ami pedig az esti selejtező résztvevőinek szerdai, mérkőzés előtti óráit illeti: az irek sétával töltötték a délelőttöt, majd ebéd, pihenő következett, és a küldöttségeket szállitó autóbusz 17 órakor ért a Népstadion toronyépülete elé. Jack Charlton, a vendégek szövetségi kapitánya az öltözőbe vonulás előtt megjegyezte: ,,Most jobban izgulok, mint korábban, mert megfordult a fejemben, hogy a magyarok képesek l... -
Robban-e az ,,Atomduó,, Salzburgban? Papp István, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:
1990. április 11. szerda (MTI) - A hosszúra nyúlt keddi utazás és az azt követő pergő ritmusú gyakorlás után szerdán, az osztrákok elleni mérkőzés napján pihenővel, majd rövid városnézéssel töltötte a délelőttöt a magyar labdarúgó-válogatott. A leglényegesebb taktikai utasításokat már az indulás előtt, Sopronban kiosztotta Mészöly Kálmán szövetségi kapitány.
- Az az elképzelésem, hogy a biztonságos védekezés mellett idegenben sem adjuk át a térfelet a hazaiaknak, s bátran támadunk - mondta a szakvezető. - Keményebb játékot várok a csapattól, mint legutóbb, amikor a franciák ellen többen igen bátortalanul futballoztak. Azt hiszem, a fiatalok nagy lehetőség előtt állnak...
A salzburgi sajtó szerdán is felhívta a figyelmet a 130. Ausztria - Magyarországra örökrangadóra. Az osztrák szakírók inkább a hazai győzelem arányát latolgatták, hiszen Josef Hickersberger szövetségi kapitány válogat... -
MÉMOSz SE helyett SC (46-48)?
Ezt miből következtetted ki?
MÉMOSZ SC (Magyar Építő Munkások Országos Szövetsége Sport Clubja) 1922 és 1946 között volt. -
Annyi hiba volt az eredeti forrásban, hogy inkább beszereztem egy újat, most már minden stimmel.
-
Azért, mert amikor beadtam még csak "A KEK történet" című forrásunk volt és abban 28-a szerepelt - tévesen.
[bigimg]http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2013/04/1367142190_19640428.jpg[/bigimg] -
Jogos, az idézet tényleg a 85-ös ( http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/1509 ) meccshez tartozik. Azért nem lehetett ez a meccs, mert amikor Csongrádi pályán volt, Sallai nem foghatta, mivel egy csapatban voltak. A mérkőzés előtti edzőmeccs, azért nincs beadva (és szerintem nem is lesz), mert Mezey nem engedett írni róla, a Népsportban kb. annyi jelent meg, "hogy tegnap edzést tartott a válogatott", se eredmény, se ellenfél, semmi. Valószínűleg nem is volt egy "rendes" mérkőzés (nem 90 perces), inkább minősíthetjük egy nagy taktikai edzésnek. Ez egyébként jellemző volt Mezeyre, még Mexikóban is volt egy hasonló meccs ( http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/3688 ). Erről se akarta, hogy az újságírók megírják az összeállítást, taktikát, stb. Csak amíg Magyarországon ez működött, Mexikóban nem, a közeli háztetőkről a külföldi tudósítók lefilmezték a meccset és a francia lapok közölték az eredmény is. A Népsport, a mérkőzés után két nappal írta meg, csak az eredményt, de hozzá tette: ...
-
Akkoriban hatalmas szó volt, ha egy vidéki játékos bekerült a világbajnokságra készülő nemzeti csapatba.
Az ember nosztalgiával sóhajtozik, amikor fellapozza lapunk harminc évvel ezelőtti számait, és szembesül vele, hogy mi és ki mindenről számolhatott be az újság a sportoldalain. 1982 februárjában Bakosi Béla hármasugró fedett pályás Európa-bajnokságra (mellesleg meg is nyerte), Váradi János ökölvívó világbajnokságra készült, a Szpari NB I-es futballistái Líbiába mentek edzőtáborozni.
Meccsek Ausztráliában is
De nem tartott velük Moldván Miklós. A középpályás szintén egy hazai télvíz idején kellemes éghajlatú térség, Óceánia felé vette az irányt, ahol bemutatkozhatott a spanyolországi világbajnokságra készülő magyar labdarúgó-válogatottban. Ő volt az első és máig egyetlen futballista, aki Nyíregyházáról került be a nemzeti csapatba, összesen háromszor szerepelhetett hivatalos mérkőzésen, kétszer az új-zélandiak ellen azon a bizonyos túrán, a harmadik a vb előtti Peru elleni ... -
Szerintem a Futballévkönyv elírta a táblázatban és a tabella alatti, egymás elleni eredmények számítottak, ami alapján 5. az Újpest.
-
Igen, tudjuk, hogy ez nem a legjobb csapat volt, de mivel pontosabbat nem tudunk marad az A csapat edzője.
Nálunk sem Fernand Kieffer van beadva, hanem Arnold Kieffer.
A Hoffmann csak nagy valószínűséggel René, mert ez az oldal szerint ( http://www.11v11.com/matches/luxembourg-v-hungary-30-october-1946-225374/ ) például Johny. Túl gyakori ez a név Luxemburgban, egyelőre nem tudjuk megállapítani.
-
Török Péter (1951-1987). Ő ment el leghamarabb az 1975-85-ös időszak válogatott játékosai közül. Mindössze 36 év adatott neki, sok kemény ellenfele közül a hasnyálmirigy-gyulladás nevű gyógyíthatatlan szörnyűséggel nem bírt el…
„Dara” volt a beceneve, nem ok nélkül: a kor színvonalához és a jobbhátvéd-poszthoz képest rengeteget futott, „darált”, lelkes, hajtós és tehetséges volt egyszerre. Masszív felépítésű, gyors és atlétikus alkat, aki nem ijedt meg a párharcoktól és a versenyfutásoktól, ugyanakkor nem tartozott a kor Nagy Kegyetlen Védői (Vépi-FTC, Kántor Mihály-Vasas, Tóth Jokka-Újpest, Baranyi-Videoton) közé. Lehetőleg szabályos és pontos maradt - örök emlékem egy csodálkozó tekintet tőle, amikor az aktuális PMSC-Vasas meccsen valamelyik pécsi csatár kilökte a pálya szélére kitolt friss decemberi hóba. Nem törlesztett - meglepődött és ment tovább. Szeretett és tudott is felfutni - a csatárvér nem válik vízzé. Nem alibizett: ő valóban segítette a támadásokat, az esetek j... -
Szerintem ez a következő, franciák elleni meccs: http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/1227
A helyszín pedig a Népstadion. -
DUNAI III Ede (1949), az Újpesti Dózsa jobbfedezete 1969-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/214/dunai_ede/merkozesek]1 ízben jutott szóhoz a válogatottban (szerk.: 12) .
– A jó alakú újpesti fiú igen tehetséges labdarúgó. Kulturáltan, körültekintően játszik, a védekezésben és támadásban egyformán értékes. Távolról is veszélyesen lő. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatottak több mint félezres seregének – [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/499/kozma_mihaly]Kozma Mihállyal együtt – a legifjabb tagja.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
JUHÁSZ ISTVÁN (1945), az FTC jobbfedezete, 1969-ben 3 ízben (szerk.: 23) játszott a nemzeti tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/373/juhasz_istvan/merkozesek]Juhász István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zöld-fehérek kitűnő fizikumú játékosa gólképes csatárból lett [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott középpályás. Harcos játékfelfogás és nagy munkabírás jellemzi. A védelemben és a támadásban egyaránt teljes értékű. A kapura is veszélyes. Szorgalmas, fegyelmezett, sportszerű labdarúgó.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KOZMA I MIHÁLY (1949), a Bp. Honvéd csatára, 1969-ben 1 mérkőzésen (szerk.: 17) öltötte magára a címeres mezt.
[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/499/kozma_mihaly/merkozesek]Kozma Mihály mérkőzései a Magyar Válogatottban
– A szegedi származású játékos robbanékony, gólveszélyes csatár. A legjobbak között a balszélen mutatkozott be, de belül hasznosabb, eredményesebb. A válogatott labdarúgók táborának jelenleg – Dunai III Edével együtt – a legfiatalabb tagja.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
ZÁMBÓ Sándor (1944), az Újpesti Dózsa balszélsője, 1969-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/552/zambo_sandor/merkozesek]5 találkozón kapott helyet a legjobb tizenegyben (szerk: 33).
– A lila-fehérek 11-es számú játékosa elsősorban a középpályán jeleskedik. Nagy munkabírású, harcos labdarúgó. Jól szerel, ügyesen cselez és átadásai használhatóak. A kapura azonban ritkán jelent közvetlen veszélyt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DUNAI II (DUJMOV) Antal (1943), az Újpesti Dózsa balösszekötője, 1969-ben 5 (szerk. 31) alkalommal kapott helyet a nemzeti tizenegyben és 3 (szerk. 9) gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/213/dunai_antal/merkozesek]Dunai Antal mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A Pécsről Újpestre származott nyurga csatár kétszeres bajnoki „gólkirályság" után került a válogatottba. Robbanékony, kitűnően lő és fejel, gyorsan feltalálja magát a kapu előtt, Benével nagyszerűen megértik egymást. A szintén válogatott [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/215/dunai_janos]Dunai János dr.-nak testvéröccse.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZŐKE I István (1947), az FTC jobbszélsője, 1969-ben 1 esetben jutott szóhoz a nemzeti tizenegyben. – Nagy tehetségként tűnt fel, de betegség és sérülések akadályozták képességeinek teljes kibontakozását. Gyors, bátor, jól cselez és ügyesen ad be. Hatalmas erejű lövései külön említést érdemelnek. Változatlanul sokat ígérő tehetség.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NOSKÓ Ernő (1945), az Újpesti Dózsa balfedezete, 1969-ben 1 esetben (szerk.: 15) kapott helyet a legjobbak között. ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/801/nosko_erno/merkozesek]Noskó Ernő mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A lila-fehérek játékosa kemény, határozott harcos, aki a védelemben és a támadásban egyaránt megállja a helyét. A megbízhatóság is erényei közé tartozik. Játéka még csiszolódhat, főleg a tisztább, szabályos szerelések terén.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FAZEKAS László (1947), az Újpesti Dózsa csatára, 1968 óta 4 esetben kapott helyet a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban és 1 gólt lőtt. – Az újpestiek saját nevelésű, nyurga fiatal játékosa nagy csatártehetség. Technikás, kitűnő érzéke van az összjátékhoz, meglepően jól „lát" a pályán. Nemcsak társai számára teremt ügyesen helyzeteket, hanem maga is veszélyes a kapura.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FATÉR Károly (1940), a Csepel SC kapusa. 1968-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1968-05-04/magyarorszag-szovjetunio]1 találkozón őrizte a magyar válogatott hálóját. – A csepeli kapuvédő viszonylag későn került a legjobbak közé: 28 éves korában lépett a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott játékosok sorába. Nyugodt, bátor, megbízható labdarúgó. A gólvonalon és a kapu előterében egyaránt határozottan mozog.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PÁNCSICS Miklós (1944), az FTC hátvédje, 1967-ben és 1969-ben 5 alkalommal (szerk.: 37) jutott szóhoz a legjobb tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/819/pancsics_miklos_dr/merkozesek]Páncsics Miklós mérkőzései a magyar válogatottban)
– A zöld-fehérek nagyszerű fizikai felépítésű, saját nevelésű játékosa, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]a magyar válogatott sorrendben 525. tagja, 1967-ben érett válogatott színvonalú labdarúgóvá. Rúgótechnikája, fejjátéka, gyorsasága és helyezkedési érzéke egyaránt kitűnő. Tehetsége, sportszerű játékfelfogása és szorgalma szép jövővel kecsegtet.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Az előzmény az előző évi kupaszerepléshez köthető:
1989.10.18. Admira-Wacker - Ferencváros ( http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/2173 )
A mérkőzésen történt szurkolói rendbontás miatt, az UEFA fegyelmi bizottsága úgy döntött, hogy a Ferencváros a soron következő két hazai kupamérkőzését Budapesttől minimum 150 km-re kell lejátszani. Az első meccs volt az Admira elleni visszavágó (Szegeden), ez a második. -
SZŰCS Lajos (1943), az FTC balfedezete, 1967 óta 12 ízben öltötte magára a címeres mezt (szerk.: 37).
([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/992/szucs_lajos/merkozesek]Szűcs Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zöld-fehérek kitűnő „beállósa" pompás fizikumú, jól képzett, gyors játékos. Biztosan rúg, határozottan és jó ütemben szerel. Lábbal és fejjel egyaránt ügyesen indít. Taktikailag rendkívül fegyelmezett, megbízható. Magas színvonalú átlagteljesítményre képes. Tehetsége most van igazán kibontakozóban. 1968-ban nagy megtiszteltetésben volt része. Kiváló olimpiai szereplése alapján november 6-án helyet kapott a brazilok elleni Világválogatottban.
forrás: Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TAMÁS Gyula (1941), a Diósgyőri VTK kapusa, 1967-ben és 1968-ban 7 alkalommal őrizte a válogatott hálóját (szerk.: 11) ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/633/tamas_gyula/merkozesek]Tamás Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban) .
– A diósgyőriek rokonszenves kapuvédője kitűnő képességű, bravúros megoldásokra képes, megbízható játékos. A magas és lapos labdákat egyaránt biztosan hárítja. Pompásan öklöz, kifutásai is megfelelőek. Ruganyossága és reflexei ellen sem emelhető kifogás. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1967-09-06/ausztria-magyarorszag]1967 októberében az Ausztria elleni mérkőzésen (3:1) egy büntetőt kivédett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BAKOS Sándor (1939), a Vasas SC jobbhátvédje, 1966-ban 1 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1966-10-30/magyarorszag-ausztria]1966, Magyarország - Ausztria 3:1)
– Technikailag és taktikailag képzett, sokoldalú labdarúgó. A védekezésben és támadásban egyaránt kitűnő teljesítményre képes. Korszerű szélsőhátvéd-játékán előnyösen érződik, hogy hosszú időn át fedezetet játszott. Különleges taktikai feladatok megoldására is alkalmas, megbízható, mindig sportszerűen harcoló játékos.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KORSÓS István (1941), a Vasas SC balszélsője, 1966-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1966-09-28/magyarorszag-franciaorszag]1 mérkőzésen volt válogatott.– Alacsony, higanymozgású, bátor és technikás csatár. Bár a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]legjobb tizenegyben a balszélen kapott helyet, a belsőcsatár szerepkörében otthonosabban mozog. Szemfülessége, ötletessége, kapu előtti találékonysága itt jobban érvényesül. 1969-ben visszatért első sikereinek színhelyére, Győrbe.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BÁNKUTI II István (1946), a Salgótarjáni BTC balfedezete, 1966-ban 1 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben.
– A bányászcsapat volt ifjú labdarúgója [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1966-09-28/magyarorszag-franciaorszag]a franciák elleni mérkőzésen (4:2) cserejátékosként került a válogatott együttesbe. Jó fizikumú, technikás, taktikailag is képzett labdarúgó. Töretlen fejlődés esetén sok sikerrel kecsegtető jövő áll előtte. [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]Válogatott labdarúgóink több mint 530 főt számláló seregének egyik legfiatalabb tagja. 1968-ban az Újpesti Dózsa játékosa lett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MOLNÁR II Dezső (1939), a Vasas SC jobbszélsője, 1966-ban és 1967-ben 8 mérkőzésen kapott helyet a legjobbak között és 1 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/758/molnar_dezso/merkozesek]Molnár II. Dezső mérkőzései a Magyar Válogatottban )
– A piros-kékek csatárának erényei: gyorsaság, ügyes cselezés és pontos beadások. Hibája, hogy nem tör eléggé kapura és fejjátéka sem kifogástalan. A Vasasban rendkívül hasznosan játszik. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban azonban eddig – nyilván pszichikai okok miatt – csak ritkán érte el a bajnoki mérkőzéseken nyújtott jó teljesítményének színvonalát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DUNAI Lajos (1942), az MTK balfedezete, 1966-ban 2 mérkőzésen játszott a válogatott csapatban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/216/dunai_lajos/merkozesek]Dunai Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A kék-fehérek kitűnő alakú védőjátékosa rövid élvonalbeli szereplés után lépett a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgók sorába. Ott sem okozott csalódást. Elsősorban taktikai fegyelmezettsége és jó fejjátéka érdemel dicséretet. Gyorsasága azonban nem kielégítő. Ezt átlagon felüli helyezkedési érzékével és szerelési készségével sem mindig tudja pótolni.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KÁPOSZTA Benő (1942), az Újpesti Dózsa jobbhátvédje, 1966 óta [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/387/kaposzta_beno/merkozesek]19 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt. Tagja volt az 1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. – A lila-fehérek hátvédje korszerű felfogásban játszik. Mezőnybeli játékán érezhető, hogy fedezetként kezdte sportpályafutását. Gyakran vezeti fel ügyesen a labdát a jobbszélső helyén. Ilyenkor pontos beadással, vagy erőteljes lövéssel igyekszik veszélyes helyzetet teremteni az ellenfél kapuja előtt. Úgy tűnik, hogy a támadójátékban otthonosabban mozog, mint a védekezésben.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KUTI István (1938), az MTK jobbösszekötője, 1965-ben 1 esetben kapott helyet a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1965-06-27/magyarorszag-olaszorszag]1965, Magyarország - Olaszország 2:1)
– A kék-fehérek technikás, képzett csatára ügyes labdarúgó volt. Nemcsak a mezőnyben, hanem a kapu előtt is feltalálta magát. Játéka azonban gyakran nélkülözte a korszerű labdarúgásban elengedhetetlen lendületet, gyorsaságot és küzdőképességet.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZEPESI (SZEDUNKA) Gusztáv (1939), a Tatabányai Bányász védőjátékosa, 1965-ben és 1966-ban 5 válogatott mérkőzésen jutott szóhoz. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/972/szepesi_gusztav/merkozesek]Szepesi Gusztáv mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A tatabányaiak kitűnő képességű, sokoldalú játékosa a fedezet- és hátvédsorban egyaránt válogatott klasszis. Tökéletesen kétlábas és rendkívül megbízható. Nagyszerűen helyezkedik és rúg, jól szerel, ügyesen passzol, taktikailag érett és igen fegyelmezett. Szívós, erőteljes, fáradhatatlan játékos. 1967 óta súlyos térdsérülés akadályozta meg abban, hogy továbbra is helyet kapjon a legjobb tizenegyben. Legemlékezetesebb játékát [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1966-07-15/magyarorszag-brazilia]1966. július 15-én, ... -
GELEI József (1938), a Tatabányai Bányász kapusa, 1965-ben és 1966-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/282/gelei_jozsef/merkozesek]11 alkalommal szerepelt a válogatott együttesben. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1966. évi világbajnokságon részt vett magyar gárdának. – A bányászok kitűnő alakú játékosa bravúrokra is képes, de legnagyobb erénye a megbízhatóság, a kiegyensúlyozott teljesítmény. Jól helyezkedik, labdafogása biztos és kifutásai sem kifogásolhatók. Reflexei igen jók. Nagy érdeme, hogy nem „mutatós", kockázatos, hanem egyszerű és biztonságos megoldásokra törekszik.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NAGY Antal (1944), a Bp. Honvéd jobbszélsője, 1964-ben és 1965-ben 3 alkalommal szerepelt a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/776/nagy_antal/merkozesek]Nagy Antal mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A piros-fehérek jó képességű, robbanékony játékosa a támadósor minden helyén használható. Rendkívül gyors, ügyesen cselez, gólveszélyes, bár a kapu előtt nem mindig találja fel magát. A közelmúltban külföldre távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MATHESZ Imre (1937), a Vasas SC jobbfedezete, 1964 és 1967 között 12 válogatott mérkőzésen szerepelt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/738/mathesz_imre/merkozesek]Mathesz Imre mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1966. évi világbajnokságon részt vett magyar együttesnek. – A piros-kékek jeles labdarúgója középhátvédtől balszélsőig szinte minden helyen játszott már a Vasas csapatában. Sokoldalúsága kitűnően érvényesül a középpályás játékos fontos szerepkörében. Technikai képzettsége és taktikai érettsége kifogástalan. Jól szerel, körültekintően és pontosan osztogat, sőt kapura is veszélyes. Fejjátéka kielégítő. Egyetlen hiányossága: nem elég gyors. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatottak közé viszonylag későn, 27 éves korában került be. Eddigi legjobb játékát 1965. szeptember 5-én, a... -
GÉCZI István (1944),. az FTC kapusa, 1964-ben 2 (szerk. 23) mérkőzésen védte a válogatott csapat hálóját. ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/281/merkozesek]Géczi István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zöld-fehérek nyúlánk, jó adottságokkal rendelkező labdarúgója a tokiói olimpia idején kapott helyet a válogatott tizenegyben – cserejátékosként. Azóta sokat fejlődött és egyre megbízhatóbb kapussá válik.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PUSKÁS Lajos (1944), a Vasas SC belsőcsatára, 1964-ben, 1966-ban és 1969-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/867/puskas_lajos/merkozesek]5 mérkőzésen (szerk: 7) volt válogatott. – A piros-kékek fiatal csatára technikailag képzett, mozgékony, gyors, gólképes játékos. Kétlábas, fejjátéka is kielégítő. A mezőnyben ügyesen készít elő. A kapu előtt is általában feltalálja magát. A támadósor minden helyén használható. Tehetsége és szorgalma még sok sikert ígér.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TÓTH László (1938), a Győri Vasas ETO kapusa, 1964-ben 3 alkalommal őrizte a magyar csapat hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/665/toth_laszlo/merkozesek]Tóth László mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A győri játékos megbízható, jó átlagteljesítményre képes. Labdafogása és helyezkedése kitűnő. Kifutásai már kevésbé biztosak. A bajnoki mérkőzéseken megnyilvánuló nyugalma a legjobbak között egy-két nehéz helyzetben cserbenhagyta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VARGA Zoltán (1945), az FTC jobbösszekötője, 1964 és 1968 között 12 alkalommal szerepelt a válogatott csapatban és 2 gólt ért el. ( [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/602/varga_zoltan/merkozesek]Varga Zoltán mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zöld-fehérek volt csatára kitűnő képességű labdarúgó. Kifogástalan technika és áttekintés, szellemes játékfelfogás, jó lövőkészség és fejjáték – ezek az erényei. A legtöbbet ígérő ifjú tehetségek egyike volt. 1968 októberében azonban páratlanul álló és általános felháborodást keltő tettre szánta rá magát. Közvetlenül a mexikói olimpiai játékok megnyitása előtt, olimpiai fogadalmát megszegve, cserbenhagyta játékostársait, csapatát – hűtlen lett hazájához.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KOMORA Imre (1940), a Bp. Honvéd balösszekötője, 1964-ben és 1968-ban 2 alkalommal volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/36/komora_imre/merkozesek]Komora Imre mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A piros-fehérek nagy munkabírású, technikailag képzett, taktikailag fegyelmezett labdarúgója igazi csapatjátékos. Fáradhatatlan, az egész pályán mozog és lövésekre is futja az erejéből. Hosszú időn át képes egyenletes, jó teljesítményre.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NÓGRÁDI (NEUWIRTH) Ferenc (1940), a Bp. Honvéd balfedezete, 1963-ban és 1965-ben 4 válogatott mérkőzésen szerepelt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/800/nogradi_ferenc/merkozesek]Nógrádi Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban).
– Technikás, munkabíró, küzdőképes, ügyesen kombináló labdarúgó. Gyorsasága és fejjátéka azonban nem kifogástalan. Legnagyobb hiányossága, hogy pillanatnyi hangulata gyakran hátrányosan befolyásolja játékát. Ennek tulajdonítható, hogy 1967-ben már alig jutott szóhoz az élvonalban, 1968-ban pedig alacsonyabb osztályú csapatba került.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BENE Ferenc (1944), az Újpesti Dózsa csatára, 1962 óta 35 válogatott mérkőzésen játszott és 21 gólt ért el.
([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/109/merkozesek]Bene Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az 1966. évi világbajnokságon részt vett magyar csapatnak.
– Az újpesti gólzsák erényei közismertek: robbanékony, roppant lendületes, villámgyorsan cselez és minden idegszálával gólra tör. Lövései a legváratlanabb helyzetekből is „életveszélyesek". Kombinációs érzékének fejlesztése, a folyamatos összjátékban való tevékenyebb közreműködése szükséges ahhoz, hogy tehetsége maradéktalanul kibontakozhasson. Eddigi pályafutásának legértékesebb teljesítményeit a tokiói olimpiai torna mérkőzésein nyújtotta. Az angliai világbajnokságon szintén hasznos és eredményes tagja volt a magyar gárdának. Mind a négy mérkőzésen szerzett egy-egy gólt. Sokoldalúságát dicséri, hogy a legjobbak között – balszélső kivételével – a támadósor minden he... -
IHÁSZ Kálmán (1941), a Vasas SC szélsőhátvédje, 1962 óta 24 (szerk.: 27) mérkőzésen szerepelt a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/357/ihasz_kalman/merkozesek]Ihász Kálmán mérkőzései a magyar válogatottban)
– A piros-kékek keménykötésű, megbízható hátvédje csatárként kezdte sportpályafutását, majd fedezetet is játszott. Ez a sokoldalúság meglátszik a játékfelfogásán. Ügyesen helyezkedik, biztosan szerel és jól továbbítja a megszerzett labdát. Maga is bátran vállalkozik támadások vezetésére. Fegyelmezett, szívós labdarúgó. A gyorsaságát kellene még fejlesztenie. Válogatottbeli szereplésének érdekessége: mindössze kétszer (szerk.: 4-szer) játszott vesztes csapatban.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Köszi, javítva!
-
Mi a garancia, hogy a térkép pontos? De igazából teljesen mindegy, ahogy Sanyi is, én is emlékszem, hogy olvastam arról, hogy a Ciprus utcai pálya a vasúton túl volt (valamikor a 40-es évek elején itt volt valamelyik edzőmeccs).
-
Jól tudod, ez a pálya a nálunk Salgótarjáni út, Felhagyott edzőpálya ( http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/705 ) néven szerepel. 1945 elött a Beszkárt pálya kimélése okánt gyakran volt itt BSZKRT edzö(néha bajnoki) meccs.
Egyébbként csak azért volt Ciprus utcai pálya,mert az közvetlenül az utca végében, a vasút másik oldalán terült el. -
Az uruguayi összeállítás forrása:
"Soccer: The International Line-ups & Statistics Series - Uruguay 1901-1965"
ISBN 1-86223-055-2
Más források szerint ez volt a hazai csapat:
Dogliotti, Troche, Malinowski, J. González, De Souza, Alvarez, Mattera, Oyarbide, Sasia, Douksas, Escalada
mafoci/Képes Sport:
Luis Alberto Cubilla, Pedro Virgilio Rocha, Luis Maidana, Eduardo Gonzales (?' Mario Omar Mendez), Jose F. Sacia, Horacio Troche, Walter Aguirre, Nestor Goncalvez, Ronald Langon , Guillermo Escalada (?' Juan Orosil Pintos), Emilio Alvarez
11v11.com
-
FARKAS János (1942), a Vasas SC csatára, 1961 óta [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/235/farkas_janos/merkozesek]33 alkalommal játszott a válogatott csapatban és 20 gólt ért el. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar gárdának. – A Vasas higanymozgású, robbanékony, gólveszélyes csatárának az utóbbi években nemzetközileg is ismertté vált a neve. A labdát mindkét lábbal jól kezeli, kitűnően cselez és fejjátéka is kielégítő. A támadósorban minden helyen játszott már. Ügyesen mozog a mezőnyben is, de inkább a befejezés, a gólszerzés az erénye. A kombinatív játékban még fejlődnie kell. 1966 két utolsó válogatott mérkőzésén nagy bravúrt hajtott végre: a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1966-09-28/magyarorszag-franciaorszag]franciák ellen (4:2) négy, az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1966-10-30/magy...
-
MÉSZÖLY Kálmán (1941), a Vasas SC középhátvédje, 1961 óta 55 válogatott mérkőzésen szerepelt és 6 gólt ért el. Tagja volt az 1962. és 1966. évi világbajnokságon részt vett magyar csapatnak. – A piros-kékek kitűnő védőjátékosa biztos, megelőző szereléseivel, pompás ütemérzékével és kiváló fejjátékával emelkedett ki társai közül. Nagyszerűen helyezkedik, kifogástalanul keresztez, mindkét lábbal jól rúg. Előretöréseivel és fejeseivel az ellenfél kapujára is veszélyes. Rendkívül megbízható. Hosszú időn át képes egyenletesen jó teljesítményre. Gyorsaságban és a labda pontosabb továbbításában még fejlődhet. A kitűnő alakú középhátvéd Európa-szerte elismert képességű, a nemzetközi élvonalba tartozó labdarúgó. 1964. szeptember 23-án helyet kapott a Belgrádban, Jugoszlávia ellen (7:2) szerepelt UEFA-válogatottban. A magyar tizenegyben legnagyobb teljesítményét talán 1963. szeptember 22-én, a Szovjetunió elleni mérkőzésen (1:1) nyújtotta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer Jó... -
SZENTMIHÁLYI Antal (1939), a Vasas SC, majd az Újpesti Dózsa kapusa, 1961 óta 29 alkalommal (szerk.: 31) őrizte a válogatott csapat hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/970/szentmihalyi_antal/merkozesek]Szentmihályi Antal mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1966-07-13/portugalia-magyarorszag]1966. évi világbajnokságon részt vett magyar együttesnek.
– A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgók seregének időrendben ötszázadik „katonája". Kitűnő képességű, jó alakú kapuvédő. Labdafogása, öklözése, helyezkedése pompás. Ruganyossága és reflexei kifogástalanok. Bátor, határozott, kifutásai is többnyire megfelelők. Idegileg azonban túl érzékeny. Emiatt teljesítménye gyakran hullámzik. Adottságai alapján többre képes, mint amennyit 1966–1967-ben láthattunk tőle. 1968 óta ismét erősen feljövőben van. Nagyszerű játékot nyújt... -
NAGY István (1939), az MTK jobbfedezete, 1961 és 1967 között 22 alkalommal játszott a válogatott csapatban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/779/nagy_istvan/merkozesek]Nagy István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– Fáradhatatlan, az egész pályán tevékenykedő fedezet, pontosabban: középpályás játékos. Határozottan szerel fejjel és lábbal. Lankadatlan szorgalommal viszi fel a labdát. Ha lehetőség nyílik rá, maga is célba veszi a kaput. Mozgása azonban nem elég gyors. Olykor túlságosan sokat vállal magára, nehezen szabadul meg a labdától. Az utóbbi években az irányításban sokat javult, csiszolódott a játéka. Formája ritkán mutat jelentős ingadozást. Átlagteljesítménye igen jó. Még nem okozott csalódást a legjobbak között. Kitűnő játékot nyújtott 1965. május 5-én, az ... -
BÖDÖR László (1933), az MTK csatára, 1961-ben 1 találkozón szerepelt a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1961-02-17/egyesult_arab_koztarsasag-magyarorszag]1961, Egyesült Arab Köztársaság - Magyarország 0:2)
– Erőteljes, munkabíró, mozgékony és veszélyesen lövő belsőcsatár volt. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban – [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/254/fenyvesi_mate]Fenyvesi Máté megbetegedése folytán – a balszélen kapott helyet.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
...volt Budai Harihárom Football Club, jelenlegi nevét 1930.02.24-én vette fel. A névváltozásra azért volt szükség, mivel a belügyminiszter – a „”33” FC panaszára – nem hagyta jóvá a „Budai Harihárom FC” nevet. Döntését azzal indokolta, hogy ez a név volt mindig a „33” FC beceneve, tehát a függetlenné vált profiklub nevében sem kötődhet korábbi anyaegyesületéhez.
forrás:
gaborpapi (email) -
BORSÁNYI I (PRUDITS) György (1933), az Újpesti Dózsa balfedezete, 1960-ban 1 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1960-11-13/magyarorszag-lengyelorszag]1960, Magyarország - Lengyelország 4:1)
– Megbízható, határozott, hasznos csapatjátékos volt. Technikai és taktikai téren is elérte az élvonalbeli szintet. A védekezésben és támadásban egyaránt jó teljesítményt nyújtott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SOLYMOSI I Ernő (1940), a Diósgyőri VTK, majd az Újpesti Dózsa jobbfedezete, 1960 óta 38 alkalommal szerepelt a válogatott csapatban és 7 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/917/solymosi_erno/merkozesek]Solymosi Ernő mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1962. évi világbajnokságon részt vett magyar együttesnek.
– „Pixi" nagy munkabírású, erőteljes, kétlábas játékos. A védekezésben és támadásban egyaránt jó teljesítményre képes. Fejjátéka és labdakezelése megfelelő. Mozgékonysága és gyorsasága azonban nem kifogástalan. Erénye, hogy a támadásokat nemcsak ügyesen segíti, hanem erőteljes lövéseivel maga is veszélyt jelent az ellenfél kapujára. Éles, jól csavart szabadrúgásai gyakran eredményeznek gólt. Fiatalon került az élvonalba. Néhány éven át biztos pontja volt a legjobb tizenegynek. Két-három esztendővel ezelőtt... -
SÓVÁRI Kálmán (1940), az Újpesti Dózsa balhátvédje, 1960 és 1966 között 17 alkalommal játszott a válogatottban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/921/sovari_kalman/merkozesek]Sóvári Kálmán mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A lila-fehérek labdarúgója kitűnő fizikai adottságokkal rendelkezik. Játékában „öröklött" vonás a keménység és határozottság. (Édesapja, Sóvári Kálmán, sokszoros birkózóbajnok.) Labdakezelése jó, kitűnően rúg és fejel. Szerelési készsége, küzdőképessége ellen sem emelhető kifogás. Gyorsasága azonban még javításra szorul. A támadásokat megfelelően segíti, és gyakran vállalkozik előretörésekre. 1969-ben az Egyetértés csapatához került.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TÓTH Zoltán (1938), a Szombathelyi Haladás balszélsője, 1960-ban 1 ízben öltötte magára a címeres mezt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1960-10-30/belgium-magyarorszag]Belgium - Magyarország 2:1, 1960).
– A bátor, gyors, jól cselező és veszélyesen lövő szombathelyi szélsőről talán kevesen tudják, hogy a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban is szerepelt. Az akkoriban NB II-es Haladásból került a legjobbak közé. Ott sem okozott csalódást.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MOLNÁR János (1931), az MTK balösszekötője, 1960-ban 2 mérkőzésen játszott a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/762/merkozesek]Molnár János mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A kék-fehérek vékony termetű, jó képességű csatára technikás, gyors, az összjátékban is kielégítő teljesítményt nyújtó labdarúgó volt. Legjobban a kapu előtt találta fel magát. Mozgékonysága és szemfülessége sok gólt eredményezett csapatának.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KUHARSZKI Béla (1940), az Újpesti Dózsa csatára, 1960 és 1962 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/508/kuharszki_bela/merkozesek]6 találkozón jutott szóhoz a válogatott csapatban. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. – A lila-fehérek apró termetű, „Kukac" néven közismert játékosa, mozgékony és bátor labdarúgó. A támadósor minden helyén használható. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban három szerepkörben (jobbszélső, középcsatár és balösszekötő) játszott. Technikás, ötletes, szemfüles és munkabíró. Olykor viszont sokat „játszogat", fölöslegesen cselezget. 1969-ben az Egyetértés játékosa lett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
RAJNA Károly dr. (1934), az Újpesti Dózsa jobbhátvédje, 1960-ban 1 alkalommal volt tagja a nemzeti tizenegynek ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1960-10-09/magyarorszag-jugoszlavia]Magyarország - Jugoszlávia 1-1, 1960). – Nyugodt, technikás, megbízható védőjátékos volt. A hátvédsor mindhárom helyén jó teljesítményt nyújtott. Helyezkedése, szerelési készsége és fejjátéka egyaránt kielégítő volt. Gyorsasága már kevésbé. Viszonylag korán abbahagyta a játékot.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
RÁKOSI Gyula (1938), az FTC csatára, 1960 óta [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/694/rakosi_gyula/merkozesek]41 ízben játszott a válogatott csapatban és 4 gólt ért el. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1962. és 1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A zöld-fehérek „perpetuum mobilé"-je örökmozgó középpályás játékos, törékenynek tűnő termetével kifogástalanul bírja a szakadatlan mozgást. Szinte az egész játéktér az övé. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban a támadósor valamennyi helyén szerepelt már. Rendszerint különleges taktikai megbízással lép pályára. Rákosi játéka eddig nagyszerűen megfelelt a korszerű labdarúgás követelményeinek. Derekasan kiveszi a részét a védekezésből és lankadatlanul indítja, szövi a támadásokat. Érthető, hogy az egész mezőnyre kiterjedő játéka közben ritkán nyílik alkalma a g... -
DUNAI I (DUJMOV) János dr. (1937), a Pécsi Dózsa balösszekötője, 1960-ban 1 alkalommal szerepelt a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1960-05-22/magyarorszag-anglia]Magyarország - Anglia 2:0, 1960)
– A pécsi csatársor jó fizikai felépítésű karmestere egy Anglia elleni mérkőzésen (2:0) öltötte magára a címeres mezt. A fiatal, tapasztalatlan labdarúgó nehéz feladatát némileg elfogódottan, de kielégítően oldotta meg. Játéka azóta sokat csiszolódott, színesebbé vált. A mezőnybeli építőmunkája és jó lövőkészsége értékes játékossá avatja. Gyorsasága és fejjátéka azonban nem kifogástalan.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NOVÁK Dezső (1939), a Szombathelyi Haladás, majd az FTC szélsőhátvédje, 1959 óta 9 alkalommal öltötte magára a címeres mezt és 3 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/802/novak_dezso/merkozesek]Novák Dezső mérkőzései a magyar válogatottban)
– A legképzettebb hátvédjeink közé tartozik. Mindkét lábbal kitűnően kezeli a labdát, jól rúg és fejel, gyors, határozott. Nagyszerű érzékkel szerel és ötletesen adogat. Sokszor maga vezeti fel a labdát és pontosan íveli a kapu elé, vagy veszélyesen lő. Jelentős hiányossága viszont, hogy taktikailag nem mindig fegyelmezett. Ellenfelét olykor elhanyagolja, könnyelműsködik. Biztosan értékesíti a büntetőket és szabadrúgásai is veszélyesek. Kiváló képességeinek legjelentősebb nemzetközi elismerése: 1968. november 6-án tagja volt a Világválogatottnak, amely a brazilokkal szemben 2:1 arányban alulmaradt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
ALBERT Flórián (1941), az FTC középcsatára, 1959 óta 69 mérkőzésen játszott a nemzeti tizenegyben és 31 gólt szerzett. Tagja volt az 1962. és 1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. – Kivételes képességű labdarúgó. Már első válogatottsága idején a legnagyobb ígéretek közé tartozott, de teljesítménye éveken át meglehetősen hullámzott. 1962 óta játéka egyre inkább kiegyensúlyozottá, egyenletessé vált. Ennek eredményeként a világklasszisnak számító játékosok sorába lépett. 1966-ban és 1967-ben a válogatott csapatban és egyesületében egyaránt a nagy elődökhöz méltó karmesternek bizonyult. (Ennek „külső" elismerését jelenti, hogy 1967 óta mindkét együttesben csapatkapitány.) Technikailag és taktikailag kifogástalanul képzett. Játékfelfogása ötletekben gazdag, sziporkázóan szellemes. Cselezési készsége egészen kiváló. Pompásan irányít, mesteri módon készíti elő a helyzeteket társai számára. A befejezéseknél is rendszerint a helyén van. Az ellenfél kapujára lább...
-
PÁL II Tibor (1935), a Csepel SC, majd a Vasas SC csatára, 1959-ben és 1964-ben 2 mérkőzésen kapott helyet a legjobbak között és 1 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/812/pal_tibor/merkozesek]Pál Tibor mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Apró termetű, a támadósor minden helyén használható, mozgékony, technikás, ügyesen cselező és jól adogató csatár. Taktikai fegyelmezettsége, munkabírása és küzdőképessége is kifogástalan. 1968-ban az Egyetértés csapatába lépett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BODON Tibor (1931), a Salgótarjáni Bányász balösszekötője, 1958-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1958-11-23/magyarorszag-belgium]1 válogatott mérkőzésen szerepelt. – A bányászok szorgalmas, ügyesen építő labdarúgója nagy területen játszott. Fáradhatatlanul dolgozott a mezőnyben és a kapu előtt is feltalálta magát. A[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott] legjobb tizenegyben – noha nem vallott szégyent – már szünet előtt lecserélték. Ez a szakvezetői türelmetlenség további pályafutása során hátrányosan éreztette hatását.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TÖRÖK Gábor (1936), az Újpesti Dózsa kapusa, 1958-ban és 1960-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/674/torok_gabor/merkozesek]3 mérkőzésen védte a válogatott együttes hálóját. – Az Újpest, majd a Csepel és a Salgótarján volt kitűnő kapusának helyezkedése, labdafogása, bátorsága egyaránt kifogástalan. Igaz, bravúros megoldások mellett olykor nagyobb hibák is becsúsztak játékába. Formája tetőpontján, egy amerikai portya során, súlyos lábtörést szenvedett. Ez hosszú időre visszavetette. Nagy akaraterővel ismét felküzdötte magát az élvonalba.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GÖRÖCS János (1939), az Újpesti Dózsa jobbösszekötője, 1958 óta [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/293/gorocs_janos/merkozesek]59 (szerk. 62) találkozón öltötte magára a címeres mezt és 19 gólt szerzett. Tagja volt az 1962. évi világbajnokságon részt vett magyar csapatnak. – Az újpesti lila-fehérek csatára nagyon jól képzett labdarúgó. Robbanékony, labdakezelése kifogástalan, ragyogóan cselez, szellemesen osztogat. Villámgyors cseleivel, váratlan húzásaival gyakran meglepi ellenfeleit. Pontos és jól időzített átadásaival nagyszerűen ért társai kedvező helyzetbe hozásához. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/878/sandor_karoly]Sándor Károllyal – annak visszavonulásáig – Európa-hírű jobbszárnyat alkotott. Az utóbbi időben egyre gyarapodó tapasztalatai és nagy játékintelligenciája segítségével a karmester szerepkörét tölti be klubcsapatában – kitűnően. Fejjátéka és küzdőképessége néha kifogásolható. A kapu előtt sem minden hely...
-
BAKÓ Béla (1928), a Csepel SC kapusa, 1958-ban 3 mérkőzésen állt őrt a magyar csapat hálója előtt.
([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/82/merkozesek]Bakó Béla mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A kitűnő alakú, nyúlánk játékos már fiatalon felhívta magára a szakemberek figyelmét. Erősen hullámzó teljesítménye és nem mindig sportszerű életmódja miatt azonban nem váltotta be maradéktalanul a szerepléséhez fűzött reményeket. Sorozatos bravúrok mellett olykor feltűnő hibák is becsúsztak a játékába. Leginkább a levegőben volt ura a helyzetnek. A magas labdákat kifogástalanul hárította.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MONOSTORI II Tivadar (1936), a Dorogi Bányász belsőcsatára, 1958 és 1963 között 9 találkozón öltötte magára a címeres mezt és 4 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/766/monostori_tivadar/merkozesek]Monostori Tivadar mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja, volt az 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar csapatnak.
– A dorogiak volt kitűnő labdarúgója fáradhatatlan, nagy területen játszó, ügyesen irányító csatár. Legnagyobb erénye, hogy mindkét lábbal és fejjel egyaránt veszélyes a kapura. Távoli, erős és pontos lövéseivel igen sok gólt szerzett. 1968 óta a Tatabányai Bányász csapatának tagja.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VASAS Mihály (1933), a Salgótarjáni BTC jobbösszekötője, 1958-ban 2 alkalommal volt válogatott és 2 gólt szerzett ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/604/vasas_mihaly/merkozesek]Vasas Mihály mérkőzései a Válogatottban és a magyar bajnokságban).
– A technikás jobbösszekötő ügyesen kombinált és veszélyesen lőtt. Az utóbbi években a fedezet helyén is színvonalas játékot nyújtott. Munkabírása, jó áttekintése, ötletes és pontos átadásai értékes játékossá tették.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZIGETI Oszkár (1933), a Diósgyőri VTK hátvédje, 1958-ban 1 esetben kapott helyet a legjobbak között ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1958-04-20/magyarorszag-jugoszlavia]Magyarország - Jugoszlávia 2:0, 1958.04.20).
– A diósgyőriek erős fizikumú, kitűnő labdarúgója rendszerint a védelem tengelyében szerepelt. A válogatottban a balhátvéd helyén játszott. Pompásan rúgott és fejelt, kitűnően helyezkedett, jól szerelt. Fegyelmezett, higgadt, megbízható játékával csapatának nagyon értékes tagja volt. Külön dicséretet érdemel példás sportszerűsége és klubhűsége.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
LENKEI (LELENKA) Sándor (1936), a Vasas SC balszélsője, 1957-ben 4 alkalommal szerepelt a legjobbak között
([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/530/lenkei_sandor/merkozesek]Lenkei Sándor mérkőzései a Magyar Válogatottban).
– Zömök, lendületes, jól képzett játékos volt. Mozgékonysága és cselezési képessége jóval meghaladta az átlagot. Ez utóbbit azonban gyakran túlzásba vitte. Sokoldalú labdarúgó volt, aki a támadósor minden helyén, sőt fedezetként is jó teljesítményt nyújtott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SIPOS (SIPSZKY) Ferenc (1932), az MTK, majd a Bp. Honvéd hátvédje és fedezete, 1957 és 1966 között 77 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/909/sipos_ferenc/merkozesek]Sipos Ferenc mérküzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1958., 1962. és 1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A „non-stop", a megszakítás nélküli válogatottság „világrekordere". Sorrendben 57 alkalommal kapott helyet a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]magyar válogatottban! Erényei közismertek. A középhátvéd és a balfedezet helyén ért el kimagasló sikereket. Higgadt, körültekintő játékos volt. Kitűnő helyezkedésével, nagyszerű ütemérzékével és szerelési készségével általában már csírájában igyekezett elfojtani az ellenfél támadását. Rúgótechnikája és fejjátéka kifogástalan volt.... -
GILICZ István (1934), a Szegedi EAC, majd a Bp. Honvéd balösszekötője, 1957-ben és 1959-ben 3 mérkőzésen volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/287/gilicz_istvan/merkozesek]Gilicz István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Jól képzett, nagy területen mozgó, ötletes labdarúgó volt. Játékából azonban hiányzott a kellő harcosság. Ügyesen cselezett, de ezzel olykor „visszaélt": sokáig tartotta a labdát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BUNDZSÁK Dezső (1928), a Bp. Vasas és a Vasas SC játékosa, 1956 és 1961 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/163/bundzsak_dezso/merkozesek]25 mérkőzésen játszott a válogatottban és 1 gólt szerzett. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. – A Vasas sokoldalú, kitűnő labdarúgója a kapus és a szélsők helyének kivételével mindenütt játszott és jó teljesítményre volt képes. Legnagyobb sikereit a jobbfedezet, a támadó szellemű „középpályás" játékos szerepkörében aratta. Higgadt, kulturált játékmodorával, irányítókészségével csapatának karmestere tudott lenni. Nagyszerűen vitte fel a labdát, és körültekintően, ötletesen szőtte a támadásokat. Fedezetként is feltűnően gólképesnek bizonyult. Labdakezelése és fejjátéka kifogástalan volt. Ügyesen cselezett és veszélyesen, pontosan lőtt távolról is. Gyorsasága elmaradt egy...
-
BERENDI II Pál (1932), a Bp. Vasas és a Vasas SC balfedezete, 1956 és 1960 között 24-szer szerepelt a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban. ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/114/merkozesek]Berendi Pál mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1958. évi világbajnokságon részt vett magyar együttesnek.
– „Botond", a piros kékek kitűnő játékosa, a megbízható, fegyelmezett, roppant hasznos labdarúgók nem túl népes csoportjába tartozott. Szinte az önfeláldozásig szívós harcos volt. Kitűnően helyezkedett és szerelt, a támadásokat is megfelelően segítette. Alacsony termete a fejjátékban sem jelentett nagy hátrányt számára, mert igen ruganyos volt. Taktikai érettsége kulcsfontosságú szerepkör ellátására is alkalmassá tette. A Vasas csapatában éveken át mintaszerűen játszott a „beállós" (negyedi... -
MÁTRAI (MAGNA) Sándor (1932), a Bp. Kinizsi és az FTC hátvédje, 1956 és 1967 között 80 alkalommal (szerk.: 81) játszott a válogatottban.([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/739/matrai_sandor/merkozesek]Mátrai Sándor mérkőzései a Magyar Válogatottban.)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1958., 1962. és 1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A magas, hosszú lábú, tehetséges atlétapalántából másfél évtized leforgása alatt sokszoros válogatott labdarúgó lett. Gólerős középcsatárként kezdte élvonalbeli pályafutását. Hamarosan kiderült azonban, hogy a hátvédsorban – középen és a jobb oldalon – egyenletesebb, hasznosabb teljesítményre képes. Atléta múltjának eredményeként éveken át a leggyorsabb magyar labdarúgónak bizonyult. Gyorsaságához az elröppent esztendők folyamán egyre több „szakmai", labdarúgó erény csatlakozott. Technikailag sokat csisz... -
SÁROSI László dr. (1932), a Vasas SC balhátvédje, 1957 és 1965 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/884/sarosi_laszlo/merkozesek]46 alkalommal játszott a magyar válogatottban. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt együttesnek. – A piros-kékek rokonszenves, sportszerű, kiváló képességű védőjátékosa kitűnően helyezkedett, mindkét lábbal biztosan rúgott, jól fejelt. Mindehhez nagy gyorsaság, rendkívüli lelkiismeretesség, taktikai érettség és fegyelmezettség járult. Ellenfelét szorosan őrizte, de nem feledkezett meg a korszerű hátvédjáték támadással kapcsolatos követelményeiről sem. Mint balszélső kezdte pályafutását. A csatársorban szerzett tapasztalatait hátul is jól hasznosította. Ügyesen vezette fel a labdát és pontosan ívelte a kapu elé. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]magyar válogatottnak[/url...
-
ILKU I István (1933), a Dorogi Bányász kapusa, 1956 és 1963 között 9 (szerk.: 10) alkalommal védte a válogatott csapat kapuját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/358/merkozesek]Ilku István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei]1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A dorogi bányászok jeles kapusának képességei közismertek. Labdafogása, helyezkedése, határozottsága és kifutásai egyaránt kifogástalanok. Megbízható, bravúrokra is képes játékos volt évtizedeken át. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/3/grosics_gyula]Grosics „ konkurenciája" miatt azonban „csak" kilenc mérkőzésen állhatott őrt a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott hálója előtt. További 75 esetben tartalékként, a kispadon szurkolta végig a mérkőzéseket. Ez utóbbi teljesítménye alighanem ... -
KOVÁCS III Ferenc (1934), a Bp. Vörös Lobogó balfedezete, 1955-ben 1 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegyben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1955-11-13/magyarorszag-svedorszag]1955, Magyarország - Svédország 4:2)
– Klubcsapatában többnyire balfedezetet játszott, de a balhátvéd helyén is jó teljesítményt nyújtott. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban is itt kapott helyet. Jól képzett, megbízható, fegyelmezett és ezért nagyon hasznos csapatjátékos volt. 1968 ősze óta az MTK edzőjeként tevékenykedik.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KERTÉSZ Tamás (1929), a Bp. Kinizsi jobbszélsője, 1955-ben 2 válogatott találkozón szerepelt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/419/merkozesek]Kertész Tamás mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Jó fizikumú, lendületes, gyors szélső volt. Ügyesen futott el, jól adott be. Erőteljes lövéseivel és pontos fejeseivel a kapura is veszélyt jelentett. Különféle sérülések gyakran kényszerítették rövidebb-hosszabb pihenésre.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DUDÁS Zoltán (1933), a Diósgyőri Vasas, majd a Bp. Honvéd jobbhátvédje, 1955-ben és 1960-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/212/merkozesek]2 mérkőzésen volt válogatott. – Szívós, technikailag fegyelmezett, hasznos védőjátékosnak bizonyult. Mindkét lábbal jól rúgott. A hátvédsor jobb és bal oldalán egyenértékű teljesítményt nyújtott. Inkább a támadások elhárításában jeleskedett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MACHOS Ferenc (1932), a Bp. Honvéd, majd a Vasas SC belsőcsatára, 1955 és 1963 között 28 mérkőzésen (szerk.: 29] játszott a válogatott együttesben és 12 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/720/machos_ferenc/merkozesek]Machos Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Technikailag és taktikailag kitűnően képzett játékos volt. Jó „iskolában", a Bp. Honvéd „aranycsapatában", [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/451/kocsis_sandor]Kocsis és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/1/puskas_ferenc]Puskás között érett válogatott labdarúgóvá. Eleinte elsősorban a befejezés, a gólszerzés terén jeleskedett. Sportpályafutásának második felében ötletesen szervezte a támadásokat, ügyesen irányította társainak játékát. Hatalmas erejű, pontos lövéseivel a kapura mindig veszélyt jelentett. Cselezési készsége és mozgékonysága szintén jóval meghaladta az átlagot. 1957. június 23-án, a [url=http://www.magyar... -
RADULY József (1927), a Bp. Vasas jobbszélsője, 1955-ben 2 alkalommal játszott a válogatott csapatban. – A szélvészgyors labdarúgó kitűnően futott el, ügyesen adott be, de a kapura ritkán jelentett veszélyt. Harcossága és helyezkedése nem mindig volt kifogástalan. A válogatott találkozók légkörét idegileg nemigen bírta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FAZEKAS Árpád (1930), a Bp. Vörös Lobogó kapusa, 1955-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/240/merkozesek]5 mérkőzésen védte a magyar együttes kapuját. – Jó képességű, határozott, megbízható teljesítményt nyújtó kapus volt. Egyszer sem szerepelt vesztes válogatott csapatban. 1956-ban külföldre távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZIMCSÁK I (SZIRMAI) István (1933), a Bp. Vörös Lobogó és az MTK balszélsője, 1955 és 1961 között 6 válogatott találkozón szerepelt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/978/szimcsak_istvan/merkozesek]Szimcsák István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A gyors, ötletesen játszó, igen hasznos szélső lendületes elfutások után rendszerint pontosan adott be. Olykor a kapura is veszélyt jelentett. A védelemben is sokat segített. Taktikailag érett, fegyelmezett játékos volt. Éveken át – [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/254/fenyvesi_mate]Fenyvesi dr. mögött – a második legjobb balszélsőnek számított.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig