user profile: fgymat (comments / 45)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
-
KOCSIS Ferenc (1904), a Hungária FC balhátvédje, 1931-ben és 1932-ben 2 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/447/merkozesek]Kocsis Ferenc mérkőzései a magyar válogatottban)
– Kemény, határozott, ügyesen szerelő és jól rúgó hátvéd volt. Gyorsasága és taktikai érzéke is megfelelt. Ezek az erények segítették a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgók sorába.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FENYVESI László (1908), a III. ker. FC jobbszélsője, 1931 és 1934 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/253/fenyvesi_laszlo/merkozesek]3 találkozón kapott helyet a válogatott csapatban. – Gyors, jól képzett labdarúgó volt, igen ötletesen játszott. Pontosan adott be és megtalálta a kapuhoz vezető utat is. Hibája volt viszont, hogy olykor nehezen vált meg a labdától. A közelharcot lehetőleg elkerülte.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SÁROSI I (STEFANCSICS) György dr. (1912), a Ferencváros FC középfedezete és belsőcsatára, 1931 és 1943 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/883/sarosi_gyorgy/merkozesek]61 mérkőzésen (szerk.: 62] öltötte magára a címeres mezt és 42 gólt szerzett. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]világbajnokságon szerepelt, valamint az 1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
– A három évtizeddel ezelőtt népszerű „Gyurka" labdarúgósportunk legkiválóbb egyéniségeinek egyike. Még ifjúsági korban volt, amikor [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/589/orth_gyorgy]Orth György így nyilatkozott róla: „Megvan az utódom!" Sárosi valóban Orth-szerű adottságokkal és képességekkel rendelkező játékossá vált. K... -
LÁZÁR Gyula (1911), a Ferencváros FC balfedezete, 1931 és 1941 között 49 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el.([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/524/lazar_gyula/merkozesek]Lázár Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
1934-ben tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt, továbbá az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1938-06-19/olaszorszag-magyarorszag]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar együttesnek. – Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/391/karoly_jeno]Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr" megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gy... -
TÖRÖK II Tivadar (1904), a Nemzeti FC balhátvédje, 1930-ban és 1931-ben 3 alkalommal kapott helyet a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/676/torok_tivadar/merkozesek]Török Tivadar mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Pályafutását csatárként kezdte, fedezetként folytatta és hátvédként fejezte be. Itt bizonyult a legjobbnak. Nagyszerűen szerelt, jól rúgott és ügyesen helyezkedett. Szívós harcos volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BARÁTKY Gyula (1910), a Hungária FC játékosa, 1930 és 1933 között 8 alkalommal kapott helyet a legjobbak soraiban. ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/101/merkozesek]Barátky Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az erdélyi származású Barátky kitűnő labdarúgó volt. Minden téren – fizikum, technika, taktika – jó adottságokkal és felkészültséggel rendelkezett. Szélsőfedezetben és összekötőben egyformán válogatott színvonalon játszott. Ragyogó labdakezelés, ötletes húzások, kiváló fejjáték és nagy munkabírás jellemezte játékát. A gólszerzéssel azonban a válogatottban – nem volt szerencséje. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1930-10-26/magyarorszag-csehszlovakia]1930-ban és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1933-03-19/magyarorszag-csehszlovakia]1933-ban – mindkétszer Csehszlovákia ellen – egy-egy tizenegyest elhibázott. A csehszlovákok világhírű kapusa, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap... -
LIGETI (LÖWY) Jenő (1905), a Budai „11" balhátvédje, 1930-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1930-09-21/ausztria-magyarorszag]1 ízben volt válogatott. – A budaiak erőteljes, energikus játékosa jó rúgótechnikával rendelkezett. Gyorsasága és szerelési készsége is megfelelt. Megbízható átlagteljesítményt nyújtott. Olykor azonban túlzottan erélyes volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VINCZE Jenő (1908), a debreceni Bocskai FC, majd az Újpest FC jobbösszekötője, 1930 és 1939 között 25 esetben öltötte magára a címeres mezt és 8 gólt ért el ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/619/vincze_jeno/merkozesek]Vincze Jenő mérkőzései a Magyar Válogatottban). Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei]1934. évi világbajnokságon szerepelt és az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar csapatnak.
– Zömök termetű, technikás, korszerűen játszó jobbösszekötő volt. Nagy területen mozgott, sokat segített a védelemnek. A labdát fáradhatatlanul vezette fel. Kitűnően osztogatott, jól cselezett és távolról is veszélyesen lőtt. Igen jó érzékkel látta meg, hogy átadással vagy lövéssel lehet eredményesebben folytatni, illetve befejezni a támadást. Nagyszerűen időzített, pontos, lapos passzaiért társaitól a „Guriga" nevet kapta. Fejjátéka és gyorsasága némileg elmaradt jó tul... -
LYKA II (LAKY) Antal (1908), a Ferencváros FC jobbfedezete, 1930 és 1934 között 12 alkalommal volt a válogatott csapat tagja. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/543/lyka_antal/merkozesek]Lyka Antal mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az energikus, jól képzett, küzdőképes és megbízható „Totó" a védelemben maradéktalanul helytállt. A támadásokat is megfelelően segítette. Kisebb gyorsaságát jó helyezkedéssel igyekezett pótolni. A felszabadulás után itthon és külföldön egyaránt eredményesen működött edzőként. 1949-ben az FTC az ő szakmai irányításával nyert bajnokságot.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TÁNCOS (TÄNZER I) Mihály (1905), a Ferencváros FC jobbszélsője, 1930 és 1932 között 5 mérkőzésen játszott a nemzeti tizenegyben és 1 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/635/tancos_mihaly/merkozesek]Táncos Mihály mérkőzései a magyar válogatottban)
– Az erdélyi származású, alacsony, nagyon gyors és technikás jobbszélső igen okosan, ötletesen játszott. Körültekintően, hajszálpontosan adott be. Beadásai nyomán társai, főleg [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/631/takacs_ii_jozsef]Takács II, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/883/sarosi_gyorgy]Sárosi dr. és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/649/toldi_geza]Toldi, sok gólt értek el. Törékeny termete miatt elég könnyen elnyomták. Lehetőleg kerülte a közelharcot. A román válogatottban is szerepelt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
AVAR (AUER II) István (1905) az Újpest FC belsőcsatára, 1929 és 1935 között 21 válogatott mérkőzésen játszott és 24 gólt ért el. 1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. – Erőteljes testi felépítésű, ellenállhatatlan lendülettel rohamozó, óriási erővel, „életveszélyesen" lövő csatár volt. Társait – főleg a szélsőket – hosszú átadásokkal és pontos keresztlabdákkal igen jól foglalkoztatta. Elsősorban azonban a támadások befejezésében, a gólszerzésben jeleskedett. Ragyogó rúgótechnikáját és hatalmas erejű lövéseit a kapusok Európa-szerte „tisztelték". A válogatott csapatban 1933. szeptember 17-én, Svájc ellen (3:0) kimagasló játékot nyújtott. Három mérkőzésen (1930. Hollandia 6:2, 1931. Csehszlovákia 3:3 és Svájc 6:2) három-három gólt szerzett. Az erdélyi származású „Ricsi" a román válogatottban is többször helyet kapott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
AKNAI (ACHT) János (1908), az Újpest FC kapusa, 1929 és 1932 között 10 alkalommal őrizte a válogatott csapat hálóját. ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/69/merkozesek]Aknai János mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Már ragyogó fizikai adottságaival is kitűnt. 180 centiméternél magasabb, bravúros megoldásokra is képes kapuvédő volt. Főként a magas labdák biztos elhárításával tüntette ki magát. A kifutás azonban nem tartozott erősségei közé. [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1930-05-01/csehszlovakia-magyarorszag]1930. május 1-én, a Csehszlovákia elleni mérkőzésen (1:1) kiváló teljesítményt nyújtott. [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1930-05-11/magyarorszag-olaszorszag]Tíz nappal később a magyar–olasz találkozó már jóval kevesebb sikert hozott a jeles kapus számára. (A budapesti 0:5 alkalmával a „vert sereg" tagja volt.) [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1931-10-04/magyarorszag-ausztria]1931... -
MARKOS Imre (1908), a debreceni Bocskai FC jobbszélsője, 1929 és 1935 között 19 válogatott találkozón (szerk.: 20) játszott és 5 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/732/markos_imre/merkozesek]Markos Imre mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az 1934. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A rendkívül gyors, ötletes, nagyszerűen cselező és veszélyesen lövő labdarúgó alacsony termete ellenére nagyon bátor, energikus játékosnak bizonyult. A híres debreceni ötösfogat, a Markos, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/619/vincze_jeno]Vincze, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/640/teleki_pal]Teleki, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/227/eori_mihaly]Eőry, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/20434/hevesi_sandor]Hevesi összetételű csatársor lendítője a kis jobbszélső volt. Villámgyors elfutásai állandó veszélyt jelente... -
PRÉM Móric (1899), a szombathelyi Sabaria FC balhátvédje, 1929-ben 1 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1929-05-05/ausztria-magyarorszag]1929, Ausztria - Magyarország 2:2)
– A gyors, energikus labdarúgó ügyesen szerelt és jól rúgott. A megszerzett labdával igyekezett az ellentámadások kibontakozását elősegíteni. Négy évtizeddel ezelőtt [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/565/weinhardt_ferenc]Weinhardt Ferenc, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/783/nagy_janos]Nagy János és ő a legjobb vidéki védelmet alkotta. Mindhárman helyet kaptak a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban is.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KORÁNYI I (KRONENBERGER) Lajos (1907), a szegedi Bástya FC, a Ferencváros FC, a Phöbus FC, a Nemzeti FC, majd a csepeli WMFC hátvédje, 1929 és 1941 között 40 alkalommal játszott a nemzeti tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/468/koranyi_lajos/merkozesek]Korányi Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
– A ragyogó fizikai felépítésű, atletikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, am... -
EMŐDI (EMMERLING) Rezső (1903), a szegedi Bástya FC balhátvédje, 1929-ben 1 mérkőzésen volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1929-04-14/svajc-magyarorszag]1929, Svájc - Magyarország 4:5)
– Remek fizikumával, gyorsaságával, határozottságával, jó rúgótechnikájával és fejjátékával egyaránt kitűnt. Az akkoriban még Szegeden játszó [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/468/koranyi_lajos]Korányi Lajossal nagyszerű hátvédpárt alkotott. Később élvonalbeli játékvezetőként működött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TITKOS (TITSCHKA) Pál (1908), a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/4]Budai „33", majd a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/4]Hungária FC balszélsője, 1929 és 1938 között 47 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 13 gólt szerzett. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1938-06-19/olaszorszag-magyarorszag]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. – Titkos minden idők egyik legkiválóbb magyar balszélsője.
Többnyire alacsony vetélytársaival szemben már jó fizikai fölépítésével, erőteljes alakjával feltűnt. Pompás fizikuma nagy gyorsasággal, lendülettel párosult. A labdát mindkét lábbal kitűnően kezelte. A jó formában levő labdarúgó szélvészgyors elfutásai látványosságnak számítottak. Egy-két csellel becsapta védőjét, azután feltartóztathatatlanul robogott a labdával. Ha nem volt belül védőjátékos, egyenesen a kapu felé tartott. Ilyenkor futtából óriási erejű lövést zúdított kapura. Ha a h... -
Herquett Rezső helyet Cornelius Hoffmann (Wiener Athletiksport-Club).
Tévedés!
Mint már írtam: az osztrák csapatban a MLSz. által is igazolt két játékos, Herquet (MTK.) és Hoffmann (Kaposvári AC.) szerepelt. Az 1904. június 4-én megjelent bécsi Die Zeit című újságban, nincs az osztrák csapatban Hoffmann nevű játékos, ellenben a csatársorban ott van Herquett... Mivel nem volt 11 osztrák játékos, ezért kellett beállítani a magyarokat. A kaposvári Hoffmann végül nem lépett pályára, de az MTK-ás Herquett igen. -
BERKESSY Elemér (1905), a Ferencváros FC balfedezete, 1928 és 1930 között 7 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/115/merkozesek]Berkessy Elemér mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zöld-fehérek magas, 190 centiméter fölötti termete miatt annak idején „Jegenye" néven közismert játékosa, igen jó képességű, technikás labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, mintaszerűen szerelt, pontosan és ötletesen osztogatott. Fejjátékban alig akadt vetélytársa. Egy súlyos sérülés hosszabb időre visszavetette. Mivel úgy látta, hogy itthon nem érvényesülhet képességeinek megfelelően, Franciaországba távozott. A „gall kakas" hazájában még sokáig sikerrel szerepelt az élvonalban.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DÉNES József (1905), a Kispest FC kapusa, 1928-ban és 1929-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/198/denes_jozsef/merkozesek]2 esetben volt válogatott. – Magas, jó alakú kapuvédő volt. Kitűnő fizikai adottságai és jó képességei azonban nem párosultak kellő nyugalommal. Teljesítménye emiatt gyakran hullámzott. Két válogatottsága során öt gólt kapott, de így is – mindkétszer Svájc ellen – győzött a magyar csapat ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1928-11-01/magyarorszag-svajc]3:1 és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1929-04-14/svajc-magyarorszag]5:4).
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
ÚJVARI József (1904), a Hungária FC kapusa, 1928 és 1938 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/575/ujvari_jozsef/merkozesek]6 alkalommal őrizte a válogatott csapat hálóját. – Biztos kezű, ruganyos, fürge mozgású kapus volt. Különösen a magas labdákat védte nagy biztonsággal. Legnagyobb erényének a megbízhatóságát tartották. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/935/szabo_antal]Szabó Antal, a kiváló kapus, azonban nemcsak kor-, hanem klubtársa is volt. Mellette Újvári csaknem egy évtizeden át többnyire a tartalék szerepét töltötte be a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban és a Hungária csapatában is. Ennek ellenére nem hagyta el a kék-fehéreket. Vállalta a „másodhegedűs" hálátlan szerepét.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZEDLACSIK Ferenc (1898), a Ferencváros FC balösszekötője, 1928-ban 1 alkalommal szerepelt a válogatott együttesben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1928-05-06/magyarorszag-ausztria]Magyarország - Ausztria 5:5, 1928.05.06). – A jó fizikumú, technikás zöld-fehér csatár ötletesen adogatott, jó helyzetfelismeréssel rendelkezett. A mezőnyben sokat mozgott, a fedezeteknek is segített. A felvidéki származású balösszekötő a csehszlovák válogatottban szintén játszott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TURAY I József (1905), a Ferencváros FC, majd a Hungária FC középcsatára és középfedezete, 1928 és 1939 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/682/turay_jozsef/merkozesek]47 alkalommal öltötte magára a címeres mezt (szerk.: 48) és 11 gólt szerzett. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
– Turay a magyar labdarúgás legkiválóbb és legérdekesebb egyéniségeinek egyike. Az egyszerű munkásfiú szinte egyik napról a másikra került a sportélet élvonalába. A nagyszerű adottságokkal rendelkező, rokonszenves fiatalember mégis nagy utat tett meg, míg „Suttyó"-ból (ez volt az első beceneve) „Császár" lett. (Így nevezték el a szurkolók pályafutásának csúcsán.) Szikár termetű, szívós, páratlanul munkabíró játékos volt. Mindkét lábbal kitűnően rúgott és nagyszerűen fejelt. Játéka hű tükre volt emberi egyéniségének. N... -
BIHAMY III Béla (1909), a Nemzeti FC balösszekötője, 1928 és 1933 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/118/merkozesek]3 találkozón kapott helyet a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban és 2 gólt szerzett. – Zömök, erőteljes csatár volt. Nagy területen játszott, ügyesen készített elő és veszélyesen lőtt. Gyorsasága azonban nem állt arányban erényeivel. Híres volt biztos, rendíthetetlen nyugalommal végrehajtott büntetőrúgásairól.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356871476_01.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356871513_02.jpg
La Stampa 1928.03.26.
archiviolastampa.it -
STERNBERG II (SÁTORI) László (1905), az Újpest FC hátvédje, 1928 és 1936 között 19 esetben lépett pályára címeres mezben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/928/sternberg_laszlo/merkozesek]Sternberg László mérkőzései a Magyar Válogatottban)
1934-ben tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]angolok ellen először győztes (2:1) és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A harmincas évek elején hosszabb ideig az Egyesült Államokban élt, természetesen ott is játszott. A kitűnően képzett, nagyon gyors újpesti hátvéd mindkét lábbal kifogástalanul rúgott, pompásan helyezkedett és határozottan szerelt. Igen jól alkalmazta a becsúszó szerelést. Nyugodtan, körültekintően és mindig sportszerűen küzdött. Játékfelfogása sok tekintetben emlékeztetett [url=http://www.magyarfutball.hu/hu... -
FRÖHLICH Sándor (1897), a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1]Ferencváros FC balösszekötője, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-09-25/jugoszlavia-magyarorszag]1 alkalommal játszott a válogatott csapatban. – A régi krónikák szerint „a legszőkébb magyar labdarúgó" ügyes, gyors, különösen a helyzetek kihasználásában jeleskedő csatár volt. Az első világháború után sokáig élt hadifogságban. Emiatt elég későn, majdnem 30 esztendős korában került az élvonalba.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KRIPKÓ József (1901), a miskolci Attila FC középfedezete, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-09-25/jugoszlavia-magyarorszag]1 alkalommal kapott helyet a válogatott csapatban. – Vékony, szikár, de roppant szívós, munkabíró játékos volt. Nem ismert elveszett labdát. Főként a védekezésben jeleskedett, bár a csatárok munkáját is kielégítően támogatta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GALLINA Károly (1907), a Nemzeti FC kapusa, 1927-ben és 1931-ben 3 alkalommal védte a válogatott együttes hálóját ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/278/gallina_karoly/merkozesek]Gallina Károly mérkőzései a Magyar Válogatottban).
– Kitűnő képességű, bátor kapuvédő volt. Labdafogása, helyezkedése, öklözései és kifutásai egyaránt elérték a legjobbak színvonalát. Második válogatott mérkőzésén, 1931. május 3-án az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1931-05-03/ausztria-magyarorszag]osztrákok ellen (0:0) olyan ragyogó teljesítményt nyújtott, amely a legnagyobb magyar kapusok méltó utódjává avatta. Szinte érthetetlen, hogy ez a nagyszerű játékos csak ilyen kevés alkalommal jutott szóhoz a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban. Igaz, egy súlyos fejsérülés 27 éves korában véget vetett élvonalbeli pályafutásának. Később már csak alacsonyabb osztályban játszott – a csatársorban.
forrás:
Ant... -
STRÖCK (TÖRÖK I) Albert (1903), az Újpest FC jobbszélsője, 1927 és 1932 között 14 találkozón szerepelt a legjobbak soraiban (szerk.: 15) és 3 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/931/strock_albert/merkozesek]Ströck Albert mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az erdélyi, nagyváradi származású, mindig vidám „Albi" kitűnő szélső volt. A labdát kifogástalanul kezelte, nagyon ügyesen cselezett. Rendkívül gyors elfutások után pontosan adott be, vagy veszélyesen lőtt kapura. Általában bátran vállalkozott egyéni akciókra. Rendszerint nem is maradt el az eredmény, ami gólokban jelentkezett. Máskor viszont kiütközött egyetlen jelentős hiányossága: bátortalansága. Ilyenkor feltűnően kerülte a közelharcot. Ez természetesen hátrányosan befolyásolta teljesítményét, szinte „kiesett" a csapatjátékból. Legjobb alakítását [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1928-05-06/magyarorszag-ausztria]1928. május 6-án, az osztrákok elleni mérkőzése... -
SÁRVÁRI (SKVAREK II) György (1903), a Hungária FC belsőcsatára, 1927-ben és 1928-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/914/skvarek_gyorgy/merkozesek]2 alkalommal volt válogatott és 2 gólt szerzett. – A képzett, könynyedén játszó, ragyogóan cselező játékos a mezőnyben fáradhatatlanul dolgozott. A kapu közelében nagy áttörő- és lövőerejével hívta fel magára a figyelmet. Erényeihez ráadásul olyan keménység járult, ami technikás csatároknál nagyon ritka. „Belépői" híresek voltak a védőjátékosok előtt. Sárvárival még a Fogl fivérek is „különbékét" kötöttek. Polgári foglalkozása – teniszedző volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KÖVES II (KVASZ) János (1905), a Hungária FC középfedezete, 1927-ben 1 találkozón játszott a válogatottban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-06-12/magyarorszag-franciaorszag]1927, Magyarország - Franciaország 13:1)
– Sokoldalú, a fedezet- és csatársorban egyaránt hasznos labdarúgó volt. Technikailag jól képzett, fejjátékával pedig egyenesen kitűnt. Nagy munkabírása révén a védekezésben és támadásban egyformán megállta a helyét. A 13:1-es magyar–francia mérkőzésen szerepelt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VÍG II (WILHELM) János (1907), az Újpest FC fedezete és csatára, 1927-ben és 1930-ban 4 ízben játszott a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott együttesben és 1 gólt szerzett ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/615/vig_janos/merkozesek]Víg János mérkőzései a Magyar Válogatottban).
– A hat Wilhelm fivér közül a második, János, sokoldalú, jó labdarúgó volt. Fedezetként és csatárként egyaránt az élvonalba tartozott. Mozgékony, gyors, szívós játékosnak bizonyult. Ügyesen helyezkedett és szerelt, pontosan adogatott. Szemfülessége elöl jól érvényesült.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SCHMIDT János (1905), a Budai „33" FC jobbszélsője, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/892/schmidt_janos/merkozesek]2 mérkőzésen kapott helyet a legjobbak között. – A budaiak jó alakú játékosa gyors, ötletes, képzett labdarúgó volt. Kitűnően futott el, pontosan adott be, de a kapura ritkán jelentett veszélyt. Válogatottbeli szereplése alkalmával mindkét mérkőzésen nyert a magyar együttes ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]Jugoszlávia 3:0 és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-06-12/magyarorszag-franciaorszag]Franciaország 13:1).
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PÉTER József (1904), az Újpest FC balfedezete, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]1 esetben kapott helyet a legjobbak között. – A lila-fehérek labdarúgója a megbízható, hasznosan harcoló csapatjátékosok csoportjába tartozott. Lelkes és fáradhatatlan küzdőmodorával megérdemelten jutott el a válogatottságig. Ott azonban balszerencse kísérte a szereplését. Már a 11. percben súlyosan megsérült, ami miatt végleg ki kellett állnia.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VOLENTIK I Béla (1908), a Nemzeti FC középfedezete, 1927-ben 1 találkozón jutott szóhoz a legjobb tizenegyben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]Magyarország - Jugoszlávia 3:0, 1927).
– Csiszolt technikájával, kitűnő fej játékával, ötletes és pontos osztogatásával ésszerűen irányította csapatának munkáját. Fiatalon külföldre ment. Játékosként, majd edzőként egyaránt ért el sikereket. A felszabadulás után itthon is edzősködött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZAFFKA Zoltán (1895), az Újpest FC jobbhátvédje, 1927-ben 1 esetben játszott a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]Magyarország - Jugoszlávia 3:0, 1927.04.10).
– A lila-fehérek gyors, határozott, jó rúgótechnikájú labdarúgója hosszú időn át megbízható átlagteljesítményt nyújtott. Mégis 32 esztendős volt már, amikor címeres mezben léphetett pályára.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZULIK Rezső (szerk.: Szulik József)(1906), az Újpest FC kapusa, 1927-ben 1 mérkőzésen őrizte a válogatott csapat hálóját ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]Magyarország - Jugoszlávia 3:0, 1927.04.10).
– Megbízható, bravúrokra is képes kapuvédő volt, gyorsan és határozottan avatkozott a játékba. A lapos lövéseket azonban nem nagyon kedvelte. A kifutás sem tartozott erősségei közé, pedig a maga korában talán a leggyorsabb magyar kapus volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DÁN Vilmos (1903), a Ferencváros FC középcsatára, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/193/merkozesek]2 alkalommal játszott a legjobbak között. – Energikus, lendületes kitöréseivel és gólképességével szerzett magának hírnevet. Technikailag és taktikailag azonban akadtak hiányosságai. A válogatottban nem sikerült gólt elérnie. Legnagyobb lehetőségét második válogatottságának utolsó percében hagyta ki: a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-24/csehszlovakia-magyarorszag]csehszlovákok ellen (1:4) egy büntetőt elhibázott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
LUTZ II Lajos (1900), az Újpest FC, majd a III. ker. FC középfedezete, 1927 és 1932 között 4 mérkőzésen szerepelt a legjobbak soraiban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/542/lutz_lajos/merkozesek]Lutz Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Játékának legfőbb jellemzői: hatalmas munkabírás és küzdőképesség. Jól rúgott, kitűnően fejelt. Ami a keménységet illeti, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/536]Lóránt elődjének tekinthető. A védelemben kifogástalanul látta el feladatát. A támadójáték irányítása már nem mindig ment hibátlanul. Nagy akarásával, példás lelkesedésével sokszor az egész csapatot magával ragadta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BENEDA (BENEDEK) István (1904), az Újpest FC, majd a szegedi Bástya FC kapusa, 1927 és 1929 között 3 alkalommal védte a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapat hálóját.
([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/1939/merkozesek]Beneda István mérkőzései a magyar válogatottban)
– Az alacsony termetű játékost a szélsőségek emberének tartották. Szenzációs teljesítmények és érthetetlenül gyenge játékok váltogatták egymást pályafutása során. A válogatottban balszerencse kísérte szereplését: két mérkőzésen súlyos vereség érte csapatunkat ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/ausztria-magyarorszag]Ausztria 0:6 és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1929-02-24/franciaorszag-magyarorszag]Franciaország 0:3). Ebben nemcsak ő, hanem a nem megfelelően felkészített egész együttes és vezetői is ludasak voltak.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NAGY János (1903), a szombathelyi Sabaria FC jobbhátvédje, 1927-ben és 1928-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/783/nagy_janos/merkozesek]2 mérkőzésen (szerk.: 3) volt válogatott. – A hajdan kitűnő Sabaria együttesének [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/565/weinhardt_ferenc]Weinhardt, Nagy, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/861/prem_moric]Prém összetételű, válogatott játékosokból álló védelmében a jobbhátvéd Nagyot gyors, bátor, megbízható labdarúgónak tartották. Különösen fejjátékával tűnt ki, rúgótechnikájával és helyezkedésével már kevésbé.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TÓTH Jenő (1901), a szegedi Bástya FC fedezete, 1926-ban 1 mérkőzésen volt válogatott ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-12-19/spanyolorszag-magyarorszag]Spanyolország - Magyarország 4:2, 1926).
– A rendkívül szorgalmas, megbízható labdarúgó rengeteg munkát vállalt magára. Elsősorban a védekezésben tűnt ki, főleg pompás fejjátékával. A pontos adogatás azonban nem volt erőssége
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356719081_gantner_jnos.jpg
A kép az SZTC pálya. A Gantner János (ARAK balszélső 38-tól játszott nálunk) miatt kértem el egy öregtől, de lehet hogy már a 60-as években készült.
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
1946. február 12
Az Alba Régia Atlétikai Klub alapszabályzata
Címe: Alba Régia Atlétikai Klub, rövidítve ARAK
Helye: Székesfehérvár
Hivatalos és társadalmi nyelve: magyar
Alapítási év: 1924
Clubév a naptári évvel megegyező
Jelvénye és érmei: állópajzs, zöld-sárga mezővel ARAK felirattal
Pecsétje: Alba Régia A. K. Székesfehérvár
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
Alapszabály
Székesfehérvári Vadásztölténygyári Sport és Kultúregyesület
Székhely: Székesfehérvár
Működési terület: Fejér-megye
Színe: kék-piros (sic)
Jelvénye: még nincs
Zászlaja: még nincs
Jelmondata: Becsülettel a Hazáért!
Sportruhája: MOVE alakulatok részére engedélyezett sportruhák
Bélyegzője: körbélyegző teljes címmel és alakulási év (MOVE Vadásztölténygyári Sport és Kultúregyesület 1942)
Ügyintézés nyelve: magyar
MOVE lövészliga, céllövő, labdarúgó, asztalitenisz, kerékpár
Elfogadva Székesfehérvár 1943. március 26
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2021/12/1639937119_fortepan_29611.jpg
Címe: Alagi futballpálya II.
Felvétel ideje :1938-39
Település: Alag
Témája: épületek, utcarészletek
labdarúgás; Alagi Sport Club
Fényképész: Petanovits József
Méret: 10×10 cm
Tulajdonos: Petanovits József
Lelőhelye: KFVK Petanovits-gyűjtemény, Piros album
A felvétel a Kölcsey Ferenc Petanovits-gyűjteményének az egyik darabja. Készítője, Petanovits József az 1910-es években kölözött Alagra a Batthyány u. 8. szám alá. Budapesten az ő tulajdonában volt a Rákóczi úton álló Metropol Szálloda, aminek jövedelme jó megélhetést biztosított számára. A jogász végzettségű férfi szerette a lósportot, jövedelméből saját versenyistállót tartott fenn Alagon. Szenvedélyes fotós volt, több száz felvétel maradt utána az 1938 és 1942 közötti időszakból. A felvétel az Alagi Sport Club (ASC) pályáján készült. Az ASC 1914. március 1-jén alakult meg a Kellner-féle vendéglőben, első elnöke Radványi Zsig... -
Az SZTC 1904-ben alakult ( nov. 22-n hagyta jóvá a belügy) színe piros-kék és a kezdetektől a Sóstón, játszott de nem tudom kinek a tulajdona volt a pálya. 1931 május 9-én árverezték el az SZTC tulajdonában lévő Sóstói pályát, ami az ARAK tulajdonába került.
Az SZTC 1930-31-es bajnokságban visszalépett és megszünt.
1945 május 18-án ujjáalakult.
1945 szeptember 23 új pályát építenek a mai Novotel hotel helyén.
1948 augusztus 28-án jogutód nélkül feloszlatták.
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
Az SZTC 1904-ben alakult ( nov. 22-n hagyta jóvá a belügy) színe piros-kék és a kezdetektől a Sóstón, játszott de nem tudom kinek a tulajdona volt a pálya. 1931 május 9-én árverezték el az SZTC tulajdonában lévő Sóstói pályát, ami az ARAK tulajdonába került.
Az SZTC 1930-31-es bajnokságban visszalépett és megszünt.
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
TRITZ I Lőrinc (1902), a Hungária FCbalösszekötője, 1926-ban 1 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegybe. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-09-19/ausztria-magyarorszag]1926, Ausztria - Magyarország 2:3)
– A mozgékony, lendületes, ügyes labdarúgó az összjátékból jól vette ki részét és veszélyesen tört kapura. Küzdőképessége ellen sem lehetett panasz. A cselezgetést azonban olykor túlzásba vitte.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MÉSZÁROS István (1899), a szombathelyi Sabaria FC jobbösszekötője, 1926-ban és 1927-ben 3 mérkőzésen kapott helyett a legjobbak között és 1 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/747/meszaros_istvan/merkozesek]Mészáros István mérkőzései a magyar válogatottban)
– Pompás technika, ötletesség, okos adogatás és iskolázottság jellemezte játékát. Kapura is veszélyt jelentett. Gyorsasága és munkabírása azonban elmaradt erényei mögött. A második világháború vérontásának esett áldozatul, több [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott játékostársához hasonlóan.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Isten veled, Mészáros Pista!
Mint a villámsujtottak, úgy álltunk, amikor meghallottuk:
- Meghalt Mészáros István, az újvidékiek edzője!
Senki nem akarja elhinni, hogy ez lehetséges. Hiszen nem is olyan régen együtt voltunk. Csendesen beszélgettünk. Miről folyhatott a szó, természetesen a labdarúgásról. Jókedvű volt, tele volt elgondolásokkal, reményekkel.
-Meglátjátok- mondta -, a következő bajnoki évben ki kell a csapatomból jönnie annak, ami benne van! Tudnak ezek a gyerekek nagyon! Csak össze kell őket hangolni!
Szerényen beszélt, halkan, de lelkesen, mint mindig. Sohasem dicsekedett azzal, hogy mennyire tudott futballozni. Sohasem hivatkozott arra, hogy az ő idejében más volt a labdarúgás. Pedig vagyunk még néhányan, akik tudjuk, hogy a "Hentes" mennyire tudta a labdát rúgni! A magyar labdarúgás múltjában alig akadt nála tökéletesebb tudású csatár! Labdával bánni úgy tudott, hogy akár bűvészmutatványokat mutathatott volna a közönség előtt. Annakidején a Európa-hír... -
DOBOS II Károly (1903), a Postás balösszekötője, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-08-20/magyarorszag-lengyelorszag]1926-ban 1 ízben jutott szóhoz a legjobbak között. – Amatőr-játékosként – a profi korszakban került a nemzeti tizenegybe. Az amatőr-válogatottban sokszor szerepelt. Stílusosan, kulturáltan játszott, ügyesen épített. A kapu előtt is feltalálta magát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BOBRIK Károly (1901), a Postás balfedezete, 1926-ban 1 ízben öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-08-20/magyarorszag-lengyelorszag]1926, Magyarország - Lengyelország 4:1)
– A sokszoros amatőr [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott játékos a profi korszakban érdemelte ki a legjobb tizenegybe való bekerülést. Hasznos, jól szerelő, pontosan adogató fedezet volt. A legjobbak között sem vallott szégyent.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MÜLLER II Ferenc dr. (1901), az FTC középfedezete, 1926-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-06-06/magyarorszag-csehszlovakia]1 mérkőzésen játszott a legjobb tizenegyben. – Alacsony, szívós, fáradhatatlan labdarúgó volt. Jól helyezkedett, ügyesen szerelt és adogatott. Rúgótechnikája és gyorsasága azonban nem volt kielégítő.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Az ARAK újra működni fog az átalakított alapszabály miatt 14-ére hívtak összegyűlést. Magyar az ARAK kiváló kapusa útban van hazafelé. Folyik az Előre pálya rendbe tétele.
Fehérvári Népszava 1946. február 7
Mayer Gábor -
Én kb. 4 éve foglalkozom a témával, voltam a városi és a megyei levéltárban beszéltem öregekkel, olvasom a korabeli napilapokat. Az ARAK a keresztény középosztálycsapata volt és már az alapításkor kizárta a zsidókat, ezért 45 után nem mertek működni. 45 után több városban alakult MADISZ csapat, de ezek hamar megszüntek, az ARAK-ot 46 februárjában alakították ujjá (meg van a közgyűlés jegyző könyve). A háttérben vszinüleg az áll, hogy elnőke a mindenkori alispán, mivel a ő akkora már kommunista volt, így ennek politikai akadálya nem volt. de a legalacsonyabb osztályba kaptak besorolást.
Mayer Gábor (email) -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356299890_01.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356299919_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356299944_03.jpg
Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt
1926.05.08.
anno.onb.ac.at -
SÓLYOM (STOFlÁN) János (1904), a BEAC, a szombathelyi Sabaria FC, majd az Újpest FC középcsatára, 1926 és 1930 között 4 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 2 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/930/stofian_janos/merkozesek]Sólyom (Stofián) János mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A nyurga, technikailag kitűnően képzett, körültekintő, intelligens labdarúgó igen jól fejelt, ötletesen osztogatott és veszélyesen lőtt kapura. Játékfelfogásában sok [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/589/orth_gyorgy]Orth-szerű vonás akadt. A magánéletben egyébként mérnök Sólyom szinte mértani pontossággal szervezte és irányította a támadósor játékát. Gyengébb fizikuma miatt azonban képességei nem érvényesültek kellően. Mindenkor rokonszenves, sportszerű labdarúgó volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KOVÁCSY Béla (1905), a „33" FC középcsatára, 1 alkalommal szerepelt a legjobbak között ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-05-02/magyarorszag-ausztria]Magyarország - Ausztria 0:3, 1926). – A feltűnően képzett labdarúgó játékstílusa és fizikai adottságai Orthra emlékeztettek. Ötletesen irányította a támadósort és veszélyesen lőtt kapura. Játékából azonban szinte teljesen hiányzott a lendület, mozgása nagyon lassú volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PAPP Lajos László (1906), az Erzsébeti TC jobbhátvédje, 1926-ban 1 ízben szerepelt a válogatottban ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-05-02/magyarorszag-ausztria]1926, Magyarország - Ausztria 0:3)
– Kétlábas, jó fizikumú, gyors, könnyed mozgású hátvéd volt. Nagy tehetségként tűnt fel. A szerény, sportszerű labdarúgó 1927 nyarán súlyos lábtörést szenvedett, ami megállította fejlődésének sokat ígérő útján. (Az FTC helyette [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/380/kalmar_jeno]Kalmár Jenőt adta „kölcsönbe" az erzsébetieknek és éppen e lábtörés miatt nem kapta többé vissza. Kalmár ezután a nagy vetélytársnál, a Hungáriában folytatta pályafutását.)
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
REMETE Imre (1904), az MTK és a Hungária FC kapusa, 1926-ban 2 mérkőzésen őrizte a magyar válogatott hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/703/remete_imre/merkozesek]Remete Imre mérkőzései a magyar válogatottban)
– Megbízható, különösen a magas labdák hárításában kiváló kapuvédő volt. A lapos lövéseket kevésbé kedvelte. Kifutásai sem mindig sikerültek.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PIPA (LOCHNER) István (1899), a „33" FC balösszekötője, 1926-ban 1 ízben volt válogatott és 1 gólt szerzett ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-02-14/belgium-magyarorszag]1926, Belgium - Magyarország 0:2).
– Technikailag is megfelelt, de főként lendületes, gólveszélyes kitöréseivel tüntette ki magát. A húszas évek vége felé külföldre távozott. Labdarúgó vándorútja során az Egyesült Államokba is elvetődött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
RÉMAY II Gyula (1902), az NSC középcsatára, 1926-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-02-14/belgium-magyarorszag]1 alkalommal volt tagja a legjobb tizenegynek. – Technikás, ügyesen kombináló csatár volt. A kapu előtt is jól feltalálta magát. Gyorsasága és mozgékonysága azonban elmaradt erényei mögött. Jó képességeket árult el a kapuban is. Öccse, János, szintén válogatott labdarúgó.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
REINER (ROZSOS) István (1899), a Vasas SC balfedezete, 1925-ben 1 mérkőzésen szerepelt a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1925-11-08/magyarorszag-olaszorszag]1925, Magyarország - Olaszország 1:1)
– Az alacsony termetű, szívós, bátor játékos a védelemben igen hasznos munkát végzett. Gyorsasága azonban nem volt kielégítő. Kapus kivételével minden helyen játszott a Vasas csapatában.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZŰCS II Géza (1906), a Törekvés balösszekötője, 1925-ben 1 mérkőzésen volt válogatott ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1925-10-11/csehszlovakia-magyarorszag]Csehszlovákia - Magyarország 2:0, 1925.10.11).
– Megfelelő tapasztalat nélkül került a legjobb tizenegybe. Érthető, hogy szereplése nem a legjobban sikerült. Később bebizonyosodott, hogy jó képességű labdarúgó. Technikás, mozgékony, ötletes csatár volt. Gyengébb fizikuma miatt munkabírása nem mindig elégített ki.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DUDÁS Gyula (1902), a Kispesti AC, a Kispest FC, majd az Újpest FC hátvédje, 1925 és 1932 között 20 alkalommal szerepelt a válogatott csapatban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/210/merkozesek]Dudás Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A közepes termetű játékos kitűnő technikai és taktikai képzettségével, könnyed, elegáns, mégis biztonságos mozgásával a legkiválóbb magyar hátvédek közé emelkedett. Mindkét lábbal kifogástalanul rúgott (10–10 mérkőzésen játszott a jobb, illetve a bal oldalon), pompásan fejelt, pontosan helyezkedett és igen gyors volt. Játéka sok tekintetben emlékeztetett kiváló elődjére, Rumbold Gyulára. Hozzá hasonlóan nem a lendületi, hanem a „játékos" (technikai és taktikai) elemek jellemezték. Kortársai a „legszebben játszó" magyar hátvédnek tartották. Legemlékezetesebb teljesítményét [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1931-12-13/olaszorszag-magyarorszag]1931. december 13-án, az olaszok ellen (2:3) ... -
SENKEY II Gyula (1901), az MTK és a Hungária FC jobbszélsője, 1925-ben és 1926-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/899/senkey_gyula/merkozesek]3 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt szerzett. – A gyors és bátor labdarúgó jó kombinatív érzékkel rendelkezett. Kitűnően adott be, de a kapura kevés veszélyt jelentett. Idegességét gyakran nem tudta leküzdeni, ami károsan befolyásolta játékát. Bátyja, Imre is [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgó volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
REBRÓ (RÉTI) Béla (1901), az MTK és a Hungária FC fedezete, 1925 és 1927 között 6 válogatott találkozón játszott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/698/merkozesek]Rebró Béla mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A kék-fehérek örökké vidám, népszerű fedezete fáradhatatlan labdarúgónak bizonyult. Különösen a védekezésben tüntette ki magát. Nem ismert elveszett labdát. A támadójátékot már kevésbé segítette, mivel a pontos passzolás nem tartozott erényei közé.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356250534_01.jpg
Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt
1925.09.26.
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356250614_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356250636_03.jpg
(Wiener) Sporttagblatt
1925.09.21.
anno.onb.ac.at -
VÁMOS Ernő (1898), a Szombathelyi AK és a Sabaria FC fedezete, 1925-ben és 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/595/vamos_erno/merkozesek]2 ízben volt a válogatott csapat tagja (szerk.: 3).
– Az alacsony termetű, jó képességű szombathelyi fedezet a labdát ügyesen kezelte, kitűnően szerelt és pontosan passzolt. Szívós, harcos szellemű játékosnak bizonyult. A védekezésben mozgott otthonosabban.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
HOLZBAUER (HOLLÖS) József (1901), a Szombathelyi AK és a Sabaria FC középcsatára, 1925 és 1927 között 5 mérkőzésen (szerk.: 6) volt válogatott és 3 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/336/holzbauer_jozsef/merkozesek]Holzbauer József mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A szombathelyi labdarúgó ötletes, kitűnően osztogató és kapura is veszélyes csatár volt. Finom húzásaival és kombinatív érzékével hívta fel magára a figyelmet. A közelharcban azonban gyakran alulmaradt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
WEINHARDT (VERMES) Ferenc (1903), a Szombathelyi AK és a Sabaria FC kapusa, 1925 és 1929 között 9 alkalommal őrizte a magyar csapat hálóját (szerk. 10).
([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/565/weinhardt_ferenc/merkozesek]Weinhardt Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A daliás termetű, harmonikus mozgású kapus joggal pályázhat a „minden idők legvakmerőbb magyar kapusa" címre. „Merne", a szombathelyi szurkolók hajdani büszkesége, minden elképzelést túlszárnyaló bátorsággal vetette magát a küzdelembe. Kitűnő képességű kapuvédő volt. Helyezkedése, labdafogása és öklözése, gyorsasága és ruganyossága – mind megütötte a válogatott színvonalat. Egészen kiváló teljesítményt nyújtott [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-09-19/ausztria-magyarorszag]1926. szeptember 19-én, az osztrákok ellen (3:2). Szintén [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-12-19/spanyolorszag-magyarorszag]1926-ban, a Spanyolország elleni mérk... -
Érdekesség még amit nem sokan tudnak, hogy Pesovnik László, aki amúgy dr Pesovnik László volt, anyai nevén dr Megay László néven Ungvár( innen származott) városparancsnoka volt a háború alatt. Ezért később kivégezték!
Pesovnik Ungvár polgármestere volt dr Megay László néven 1944-ben! Kérdés mi lett volna, ha megtagadja a zsidók
bevagonírozását? Utólag könnyen törnek pálcát felette, de az, hogy kivégezték valamit sejtet a szerepéről!
Viktória FC
http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9065992&aq_ext=1&aq_text=Pesovnik%20L%E1szl%F3 -
Rossi Ferenc, az Újpest játékosa volt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rossi_Ferenc -
SÁNDOR József (1900), az FTC és a Ferencváros FC fedezete, 1925 és 1927 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/877/sandor_jozsef/merkozesek]3 mérkőzésen kapott helyet a válogatott csapatban. – A zöld-fehérek fedezetét szorgalma, munkabírása és megbízhatósága emelte a legjobbak közé. Rendkívül sokat vállalt magára. Gyorsasága azonban nem volt kielégítő. Ugyanúgy a pontos adogatás sem tartozott erősségei közé.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KRUTZLER József (1897), a Szombathelyi AK jobbszélsője, 1925-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1925-05-05/ausztria-magyarorszag]1 alkalommal volt válogatott. – A gyors, képzett, kapura is veszélyes játékos a szombathelyi labdarúgók közül elsőként került a legjobbak közé. Ekkor már négy gyermeke volt. A rokonszenves, szorgalmas postás fiatalon, 31 éves korában hunyt el, hosszas betegség után. öt árvát hagyott hátra.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Egyszer volt, István volt
Hetvenöt esztendeje, 1928. február 4-én hunyt el a nemzeti együttes dresszét egyetlenegyszer magára öltő Krutzler István. Mivel a korabeli sajtó rossz keresztnévvel írt Szombathely első válogatott labdarúgójáról, a jobbszélső neve tévesen került be a futballtörténetbe, minden lexikonban, statisztikában, évkönyvben pontatlanul, Józsefként szerepel adta hírül az mlsz.hu című internetes portál, hivatkozva Barczi Csaba és Révész József kutatómunkájára. Krutzler István halála után (mindössze 31 éves volt, amikor agyhártyagyulladásban elhunyt) a korabeli szombathelyi napilap, a Vasvármegye újságírója így fogalmazott: "Feleségén kívül öt neveletlen gyermeket hagyott itt.
Krutzler István, a bajszos jobbszélsô
1925. május 2., Keleti pályaudvar, délután egy óra. A Máriássy Lajos vezette labdarúgó-válogatott a bécsi utazásra, az 56. osztrák–magyar meccsre készülődik. Részlet a Sporthírlap másnapi tudósításából:
"Máriássy dr. rövid időre eltűnik, majd ... -
A Nemzeti Sportban is megjelent egy 75 év után kiderült tévedés! Mind a mai napig Kruczler Józsefként szerepel a válogatottak között a Szombathelyi AK első válogatott labdarúgója akit Krutzler Istvánnak hívtak! Szégyen-gyalázat, de a válogatottak részére készült emlékművön is rosszul szerepel a neve!
KRUTZLER ISTVÁN
1925.05.05 Bécs
Ausztria-Magyarország 3:1 Jobbszélsőt játszott, jó kritikát kapott a sajtotól.
Sajnos 1928.02.04-én meghalt.
A hivatalos nyilvántartásokban tévesen JÓZSEF-ként szerepel rertély hogy miért.
Kis korrekcióval helyes! A testvérek közül volt akit cz-vel volt akit tz-vel anyakönyveztek!
A halotti anyakönyvi kivonaton Kruczler István a név!
A Krutzler József onnan ered, hogy senki sem ismerte az akkori menő pesti válogatott labdarúgók
és sportújságírók közül. Az egyik újságiró riportot készített vele mint a csapat vidéki ujjoncával és Józsefnek szólította.
Ő annyira meg volt szeppenve, hogy nem tiltakozott ... -
KOHUT (KOHAUT) Vilmos (1906), az FTC és a Ferencváros FC, majd az Olympique Marseille balszélsője, 1925 és 1938 között 25 alkalommal (szerk.: 26) játszott a legjobb tizenegyben és 13 gólt szerzett (szerk.: 14). ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/452/kohut_vilmos/merkozesek]Kohut Vilmos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar csapatnak.
– A zömök, erőteljes játékos szélvészgyors elfutásaival és hatalmas erejű lövéseivel vívott ki magának Európa-szerte nagy hírnevet. Bal lábbal a legváratlanabb helyzetekből is olyan erővel és pontosan lőtt, mint talán senki más. Az alapvonal közvetlen közeléből, az ún. „Kohut-szögből" szédületes erejű, szemmel alig követhető lövéseket zúdított kapura. Ezek a bombák a legnagyobb kapusokat is (a csehszlovák Planicska, az osztrák Hiden, az olasz Comb... -
SPITZ (VÖRÖS) Illés (1902), az NSC, majd az Újpest FC balösszekötője, 1925 és 1931 között 6 válogatott mérkőzésen szerepelt és 3 gólt szerzett.([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/924/merkozesek]Spitz illés mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– „Vörös" – ezt a jelzőt hajszíne miatt kapta – nagy munkabírású, fáradhatatlan, technikás, ravasz csatár volt. Kombinatív játékra törekedett. Főleg szélsőjét foglalkoztatta kitűnően. Ördöngösen cselezett, és ötletes játékával sok védelmet „megkevert". A védekezésben sokszor. segített, de szemfülességével a kapura is veszélyt jelentett. Kortársai „a vánszorgó gólok mestere" címmel ruházták fel. Többnyire nem nagy lövései, hanem kapu előtti kavarodásokból „bekotort" labdái eredményeztek gólokat. A második világháború óta Jugoszláviában edzősködött. 1961 októberében egy bajnoki mérkőzés izgalmai bénították meg örökre a sok munkában elfáradt szívét.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zs... -
KAUTZKY (KONKOLY) József (1902), a Törekvés, majd a Pécs-Baranya FC középcsatára, 1925 és 1930 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/399/kautzky_jozsef/merkozesek]4 válogatott mérkőzésen szerepelt és 1 gólt ért el. – Az intelligens, technikás játékos ügyesen irányította a támadósor munkáját. Erőteljes, pontos lövéseivel szintén kitűnt. A közelharcokban azonban gyakran alulmaradt. A pécsi csapatból ő lépett először pályára címeres mezben.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
RÉMAY III János (1903), az NSC és a Nemzeti FC jobbszélsője, 1925 és 1927 között 6 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 1 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/702/merkozesek]Rémay III. János mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Igen gyors játékos volt, ügyesen cselezett, pontosan adott be és bátran tört kapura. Leleményessége és a kapu előtti helyzetfelismerése jóval meghaladta az átlagot. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott együttesben is igazolta jó képességeit.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FURMANN Károly (1901), az FTC és a Ferencváros FC jobbfedezete, 1925 és 1928 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/269/furmann_karoly/merkozesek]11 mérkőzésen szerepelt a legjobbak soraiban. – Igen jó képességű labdarúgónak bizonyult. Tökéletes technika, pompás helyezkedés, ötletesség, könnyedség és példás sportszerűség jellemezte a játékát. Két hiányosság akadályozta meg abban, hogy a legnagyobb fedezetek közé emelkedjék: nem volt elég gyors és erőteljes. Passzolni viszont úgy tudott, ahogyan kevés magyar fedezet. A „Csuszti" becenevet mesteri pontossággal csúsztatott átadásaiért kapta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
A Nemzeti Sportban maga az amatőr kapitány, Gudenus Hugó báró írt tudósítást. Ebben az észt forrástól eltérően Hluhányi lett lecserélve (nem Keszey), az első észt gólszerző, érintés nélküli szögletből Kass (és nem Siimenson), a második és harmadik magyar gólt pedig Soproni és Gazdag szerezte (nem pedig Vidor és Keszey). Mivel a forrás a mérkőzésen nem csak jelenlevő, hanem aktívan közreműködő személy, ezt fogadjuk el hiteles információnak.
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356170271_19380623.jpg
Nemzeti Sport 1938.06.23. -
SZENTMIKLÓSSY Béla (1902), a Vasas SC balösszekötője, 1924-ben 1 ízben szerepelt a legjobb tizenegyben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1924-09-21/magyarorszag-nemetorszag]Magyarország - Németország 4:1, 1924.09.21) és 1 gólt ért el.
– Az alacsony termetű, technikás, ötletes labdarúgó tetszetősen kombinált és jól lőtt, de csak bal lábbal. Gyenge fizikuma elég nagy hátrányt jelentett számára. A húszas évek végén Kubában és az Egyesült Államokban tartózkodott. Természetesen ott is játszott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112814_01.jpg
a többi oldal (képekkel)
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112832_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112855_03.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112896_04.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112916_05.jpg
Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt 1924.09.20.
anno.onb.ac.at -
ROKKEN (RÓKA) Imre (1903), az FTC jobbfedezete, 1924-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/707/rokken_imre/merkozesek]2 ízben volt válogatott. – Rendkívüli tehetségként került a hazai labdarúgás élvonalába. Kitűnő technikája nagy körültekintéssel, ötletességgel és határozottsággal párosult. Pompásan helyezkedett és szerelt, nagyszerű érzékkel adogatott, fejjátéka pedig egészen kiváló volt. Mozgását ritka könnyedség jellemezte. 1924 nyarán váratlanul Olaszországba távozott. Ott rövid idő alatt „befutott", azonban csillogása röpke fél esztendő alatt ellobbant. 1925 februárjában diftéria (torokgyík) támadta meg az életerős ifjút. Az orvosok – nem tudták megmenteni...
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BARTOS Béla (1903), a Törekvés balfedezete, 1924-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1924-08-31/magyarorszag-lengyelorszag]1 mérkőzésen kapott helyet a nemzeti tizenegyben. – A kőbányai vasutas csapat alacsony termetű játékosa fürge mozgású, technikás labdarúgó volt. A fedezetsorban és a csatárok között egyaránt ügyesen helytállt. Olykor azonban túlzásba vitte a cselezést.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BORSANYI Ferenc (1902), a BTC, az UTE és az Újpest FC jobbfedezete, 1924 és 1932 között 23 ízben játszott a legjobb tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/143/merkozesek]Borsányi Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– „Borcsa", az újpestiek egykor nagyon népszerű labdarúgója, korának legkiválóbb fedezetei közé tartozott. Alacsony termetű, de harcos szellemű, rendkívül szívós, munkabíró játékos volt. Mindkét lábbal kifogástalanul rúgott, jól fejelt és pontosan adogatott. Megbízhatóság terén kevesen vehették fel vele a versenyt. Éveken át kiegyensúlyozott, magas színvonalú teljesítményt nyújtott. Mind klubcsapatában, mind a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott együttesben maradéktalanul helytállt. Pályafutásának legemlékezetesebb állomása az 1932. május 8-i, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1932-05-08/magyarorszag-olaszorszag]Olaszország elleni mérkőzés (1:1) volt.
for... -
SENKEY I Imre (1898), az MTK, majd a III. ker. FC balhátvédje, 1924 és 1928 között 6 ízben öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/900/senkey_imre/merkozesek]Senkey Imre mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– „Ica" jól képzett, gyors, határozott hátvéd volt. Pontosan helyezkedett, ügyesen szerelt és kifogástalanul rúgott. Játékát főként a lendület jellemezte. Sikeresen működött edzőként is.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FISCHER Lajos (1902), a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2427]VAC kapusa, 1924 és 1926 között 9 találkozón védte a magyar együttes hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/259/fischer_lajos/merkozesek]Fischer Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
–A Vívók apró termetű játékosa ruganyos, a vakmerőségig bátor, macskaügyességű kapuvédő volt. Kitűnően öklözött, bár alakja miatt a levegőben gyakran hátrányos helyzetbe került. 1925-ben, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1925-10-11/csehszlovakia-magyarorszag]Csehszlovákia elleni mérkőzésen (0:2) egy tizenegyest kivédett. Talán többször is magára ölthette volna a címeres mezt, de 1926-ban – megélhetési gondok miatt – az Egyesült Államokba költözött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NÁDLER Henrik (1901), az MTK fedezete, 1924 és 1926 között 6 találkozón (szerk.: 7) öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/773/nadler_henrik/merkozesek]Nádler Henrik mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A kék-fehérek törékeny termetű „Pubi"-ja technikás, ötletes, ravasz játékos volt. Gyenge fizikuma miatt a közelharcokban ritkán érvényesült. Ennek ellenére szívósan, bátran küzdött. Játék közben előszeretettel alkalmazott „mókás" trükköket. Ezekkel ellenfeleit igyekezett „felhúzni". Könnyelmű és önző megoldásai is akadtak. A fasizmus emberirtó hadjáratának esett áldozatul.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GRÓSZ II Dezső (1898), a VAC hátvédje, 1924-ben és 1926-ban 2 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegyben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/296/grosz_dezso/merkozesek]Grósz Dezső mérkőzései a magyar válogatottban).
– Korának legtehetségesebb hátvédjei közé tartozott. Nagyon gyors, technikás, ésszerűen játszó és bátor játékos volt. A legnehezebb helyzetekben is feltalálta magát nyugalma, jó rúgótechnikája és fejjátéka segítségével. Megélhetési problémái miatt 1926-ban az Egyesült Államokba távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355984120_01.jpg
Wiener Sporttagblatt 1924.05.27.
anno.onb.ac.at -
CSONTOS Kálmán (1899), az UTE balösszekötője, 1923-ban és 1924-ben 2 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/186/merkozesek]Csontos Kálmán mérkőzései a magyar válogatottban)
– Gyors, mozgékony, inkább a kapuratörésben és gólszerzésben jeleskedő csatár volt. A kombinatív játékban, a mezőnymunkában kevésbé tüntette ki magát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
JESZMAS József (1895), az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/6]UTE és az Újpest FC belsőcsatára, 1923 és 1927 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/369/jeszmas_jozsef/merkozesek]4 esetben volt válogatott és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-09-19/ausztria-magyarorszag]1 gólt szerzett. – A mezőnyben is ügyeskedett, de elsősorban kitörései és lövései vívtak ki számára tekintélyt a védőjátékosok körében. Gyors, bátor csatár volt, a fejjátékban is jeleskedett. 1928-ban egy térdműtét után súlyos fertőzést kapott, és vissza kellett vonulnia a labdarúgástól.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
1902. július 21-én született Budapesten. Hirtelenszoke, vakmero bravúrokra is képes kapus volt. A gólvonalon magabiztosabban mozgott. A kifutás nem tartozott az erosségei közé. Vidám természete miatt nagy népszeruségnek örvendett. 1920-tól öt éven át védte a KAC kapuját, majd két éven át az olasz AC Padova játékosa volt.
1923. szeptember 23-án a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1923-09-23/magyarorszag-ausztria]Magyarország - Ausztria (2-0) válogatott mérkozésen védett eloször címeres mezben. 1923 és 28 között öt alkalommal volt [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott, ebbol négyszer a Kispest játékosaként.
1927-ben hazatért és több magyar csapatnál is megfordult. A Hungária, a Budai 33, a Sabaria, a II. osztályú Phöbus, és végül a III. Kerület hálóját orizte. 1933-ban a francia Amiens csapatánál töltött egy évet, majd odébb állt és három éven át a portugál Boavista (1934-37) játékosa lett. 1936-ban a svájci Young Fellows... -
BIRI János (1901), a Kispesti AC, majd a Budai „33" FC kapusa, 1923 és 1928 között 5 [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott mérkőzésen játszott. Tagja volt az 1924. évi olimpiai tornán szerepelt magyar gárdának. – Hirtelenszőke, vakmerő, bravúrokra is képes kapus volt. A gólvonalon mozgott magabiztosabban. A kifutás nem tartozott erősségei közé. Nagy népszerűségnek örvendett vidám természete és kellemes, bariton hangja miatt. Évtizedek óta külföldön él. Véglegesen Portugáliában telepedett le. Az utóbbi években néhányszor hazalátogatott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
12º Treinador "Vedeta ou Marreta" - János Biri
http://vedetaoumarreta.blogspot.hu/2008/11/12-treinador-vedeta-ou-marreta-jnos.html