user profile: fgymat (comments / 47)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
-
TAKÁCS Dániel (1884), a Törekvés balfedezete, 1910 és 1912 között 3 mérkőzésen volt a legjobb tizenegy tagja ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/628/takacs_daniel/merkozesek]Takács Dániel mérkőzései a Magyar Válogatottban).
– Önfeláldozóan, olykor azonban túl erélyesen harcolt. Főleg a védekezésben jeleskedett, jól szerelt. Túrkevén, szűkebb hazájában, még majdnem 50 esztendős korában is serényen kergette a kerek bőrlabdát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FELDMANN Gyula (1891), az NSC, az FTC, majd az MTK jobbhátvédje, 1910 és 1920 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/252/feldmann_gyula/merkozesek]10 mérkőzésen lépett pályára a legjobb tizenegy tagjaként. – Kitűnő képességű, intelligens védőjátékos volt. Nagyszerű helyezkedés, kifogástalan ütemérzék, pompás rúgótechnika és rendíthetetlen nyugalom jellemezte a játékát. A magyar hátvédek közül ő alkalmazta először sikeresen a becsúszó szerelést. Visszavonulása után hosszú ideig eredményesen működött edzőként itthon és külföldön is. A szintén válogatott [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/670/toth_potya_istvan]Tóth „Potya" Istvánnak sógora volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Pálya a magasban (Izmos zsidók 2. A Makkabi Brno)
szerző
Szegedi Péter
publikálva2007/45. (11. 08.)
Izmos zsidók 2. A Makkabi Brno A Hakoah Wien történelmi sikert ért el azzal, hogy 1924-ben megnyerte az első osztrák profi labdarúgó-bajnokságot: Európában máig a bécsi az egyetlen, bajnoki aranyat szerzett cionista futballcsapat.
Gmedia hirdetés
Izmos zsidók 2.
A Makkabi Brno
A Hakoah Wien történelmi sikert ért el azzal, hogy 1924-ben megnyerte az első osztrák profi labdarúgó-bajnokságot: Európában máig a bécsi az egyetlen, bajnoki aranyat szerzett cionista futballcsapat. De a zsidó sportmozgalom központja Németország volt, és Ausztriához képest Csehországban is több, a Muskel-Judentum (Izomzsidóság) eszméjét hirdető klub működött. A Bar Kochba Ostrava 1899-es alapítása után Olomoucban, Uherské Hradistében, Prostijovban, majd gyakorlatilag minden jelentősebb cseh és morva városban alakult cionista sportegylet. A legnagyobb klub Prágában működött (a Hagibor vízilab... -
1920 nyarán, egy német üzletember összerakott egy olyan magyar professzionális csapatot, ami egy éves németországi és európai körútra indult. Feldmann csatlakozott ehhez akárcsak [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/846/plattko_ferenc]Plattkó Ferenc, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/17/pataki_mihaly]Pataki Mihály , [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/289/ging_jozsef]Ging József, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/792/nemes_sandor]Nemes Sándor és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/622/viola_jozsef]Viola József. A körutat pár hét után le kellett fújni.
1922-ben a csehszlovák Makkabi Brünnbe igazolt. A Makkabi a csapatát magyar játékosokból toborozta . 1924-ben tavasszal, elbocsátották a klubtól, mert nem zsidó játékosokat szerződtettek.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Feldmann_Gyula -
FRITZ Alajos (1885), az FTC kapusa, 1910-ben 1 mérkőzésen őrizte a legjobb tizenegy hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1910-05-26/magyarorszag-olaszorszag]1910, Magyarország - Olaszország 6:1)
– Nem tartozott a kiváló képességű labdarúgók közé. Szorgalma és megbízhatósága révén azonban derék mestere lett a kapus „szakmának". Később a jobbfedezet helyén is sikerrel szerepelt. Sógora volt klubtársának, Schlosser Imrének.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1354359868_19091108pl.jpg
Pester Lloyd 1909.11.08.
anno.onb.ac.at -
HLAVAY I György (1888), az NSC, majd az MTK középfedezete, 1909 és 1914 között 8 alkalommal volt a legjobb tizenegy tagja. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/334/merkozesek]Hlavay György mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A hosszú időn át felülmúlhatatlan [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/391/karoly_jeno]Károly Jenő „Tanár úr" nyomdokain haladt. Nagyszerű technikai felkészültségével és taktikai érettségével csapatának igazi karmesterévé vált. Pompás, hosszú átadásokkal foglalkoztatta csatársorának mindkét szárnyát. Legértékesebb erénye, a váratlan súlypontáthelyezés, gyakran állította megoldhatatlan feladat elé ellenfeleit. A védekezésben is kifogástalanul ellátta a munkáját. Fejjátéka kimagaslott a hazai mezőnyből. Az első világháború után élvonalbeli edzőként működött – szintén eredményesen.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Vagyis nagy fölénnyel Bridgett nyert! Sőt, mikor még eredetileg beadtam a meccset, még elérhető volt az angol szövetség meccsjegyzőkönyve (már dolgoznak az új oldalon), ott is Bridgett szerepelt.
-
A Nemzeti Sport és a mafoci szerint az angol csapatban nem Arthur Bridgett, hanem George Wall szerepelt, ezt az angol források nem erősítették meg.
-
MÉSZÁROS Árpád (1887), a BTC csatára, 1909 és 1914 között 3 ízben öltötte magára a címeres mezt és 1 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/743/meszaros_arpad/merkozesek]Mészáros Árpád mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Korának leggyorsabb balszélsője volt – [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/138/borbas_gaspar_dr]Borbás dr. mellett. A középcsatár helyén is eljutott a válogatottságig. Elsősorban gyors áttörés és erőteljes lövések jellemezték a játékát. Vakmerő volt, „mindenbe beleszállt". Ezért kortársai „Vadember" néven emlegették.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FEKETEHÁZY II Gyula (1889), a MAC jobbszélsője, 1909-ben 1 ízben öltötte magára a címeres mezt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1909-05-31/magyarorszag-anglia]1909, Magyarország - Anglia 2:8). – Rendkívül gyors, a labdát kitűnően vezető szélső volt. Többre is vihette volna a labdarúgásban, de hivatásos katonai pályára lépett. Emiatt fiatalon visszavonult a sportolástól.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TÓTH („POTYA", TOLDI) István (1891), az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/722]NSC, majd az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1]FTC csatára, 1909 és 1926 között 19 alkalommal öltötte magára a címeres mezt és 8 gólt szerzett. – A hajdan roppant népszerű „Potya" tömzsi, enyhén pocakos alakja nem árulta el, hogy milyen nagyszerű sportember lakozik benne. A támadósor minden helyén szerepelt, méghozzá – válogatott színvonalon. Gyors, ötletes, technikailag jól képzett labdarúgónak tartották. Többnyire a két szélen játszott. Nagyszerűen futott el, körültekintően, pontosan adott be és kitűnően lőtt. Különösen kapásból, fordulásból leadott lövései bizonyultak eredményeseknek. Jó érzékkel ívelt, csavart szögletrúgásai közvetlen veszélyt jelentettek a kapura. Legkiválóbb játékát 1915. november 7-én, az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1915-11-07/magyarorszag-ausztria]Ausztria elleni mérkőzésen (6:2) nyújtotta. Visszavonulása után itth...
-
Eltemették Tóth (Potya) Istvánt és Kertész Gézát
Tóth (Potya) Istvánt és Kertész Gézát nagyon, nagyon sokan szerették, tisztelték és becsülték ebben az országban s ezt a szeretetet, tiszteletet és megbecsülést most, haláluk után talán jobban érzik, mint földi életükben. A halandó embert a földi életében körülvevő szeretet és megbecsülés nem mindig tiszta és őszinte, - az az igazi szeretet és tisztelet, amelyet halála után is éreznek iránta barátai és jó ismerősei.
Szerdán délután a kerepesúti temetőben Tóth István és Kertész Géza is ezt az őszinte szeretetet és vonzódást érezhette túlvilági életében, mert temetésükön a családtagokon kívül ott volt jóformán Budapest egész sporttársadalma.
Ott láttuk az MLSz, az NSE, az ET, a JT, a Sportorvosi Tanács és a budapesti labdarúgó egyesületek képviseletét. Az Újpesti teljes játékos gárdája és vezetősége megjelent Potyáék végtisztességének megadására s ott voltak a többi egyesület vezetői, játékosai is. Az amerikai haderő képvi... -
NYILAS István (1888), a Törekvés jobbösszekötője, 1909-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1909-05-29/magyarorszag-anglia]1 ízben jutott szóhoz a legjobbak között. – A technikás labdarúgó jó kombinatív érzékkel rendelkezett, veszélyesen lőtt kapura. Egy súlyos térdsérülés korán véget vetett biztatóan induló sportpályafutásának.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
WEINBER János (1888), az FTC jobbfedezete, 1909-ben és 1911-ben 3 mérkőzésen kapott helyet a válogatott együttesben.
([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/564/merkozesek]Weinber János mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Együtt kezdte pályafutását [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/891/schlosser_imre]Schlosser Imrével. Keménykötésű, harcos szellemű labdarúgó volt. Különösen a védekezésben jeleskedett. Technikai téren akadtak hiányosságai.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
RÉVÉSZ Béla (1886), az MTK hátvédje, 1909 és 1915 között 8 mérkőzésen szerepelt a válogatott együttesben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/705/revesz_bela/merkozesek]Révész Béla mérkőzései a Magyar Válogatottban).
– A kék-fehérek hatalmas termetű játékosa példamutató szorgalommal küzdötte fel magát az élvonalba. Az edzéseken kortársai közül talán senki sem dolgozott olyan sokat és komolyan, mint ő. Mindkét lábbal jól rúgott, fejjátéka is kielégítő volt, gyorsasága és mozgékonysága már kevésbé. Nehéz helyzetekben nem mindig találta fel magát. Visszavonulása után sikeresen működött az edzői pályán is.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BIHARI (BÜCHELMAYER) Ferenc (1890), a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1618]BTC kapusa, 1909-ben 5 alkalommal védte a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott együttes hálóját.
([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/119/merkozesek]Bihari Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az alacsony termetű, „Piti" néven becézett játékos méltó kortársa volt a legendás hírű [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/207/domonkos_laszlo]Domonkos Lászlónak. Az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1909-05-29/magyarorszag-anglia]Anglia elleni mérkőzés (2:4) után így emlékezett meg Bihari teljesítményéről az egykorú bírálat: „A leghihetetlenebb labdákat bámulatra méltó ügyességgel fogta el. Bravúros, fényes játékával legnépszerűbb s legjobb kapusunkká emelkedett." 1909 – a mindössze 19 esztendős labdarúgó sportpályafutásának csúcsát jelentette. Később kivándorolt az Egyesült Államo... -
MOLNÁR III Ödön (1889), a BTC balszélsője, 1908-ban 1 alkalommal szerepelt a válogatottban ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1908-11-01/magyarorszag-ausztria]Magyarország - Ausztria 5:3, 1908).
– A higanymozgású, jó labdakezelésű játékos gyors elfutásait többnyire használható beadásokkal fejezte be. Egyetlen válogatottsága alkalmával az együttes legjobbjának bizonyult. Két bátyja, Ferenc és Imre, szintén játszott a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]nemzeti tizenegyben.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KREMPELS Béla (1887), a MAC jobbösszekötője, 1908-ban és 1909-ben 2 ízben jutott szóhoz a legjobb tizenegyben és 2 gólt szerzett.([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/502/krempels_bela/merkozesek]Krempels Béla mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az apró termetű játékost technikás, fürge és energikus csatárnak ismerték. Szívós harcmodora, mozgékonysága és kapu előtti találékonysága jól ellensúlyozta gyengébb fizikumát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VÁGÓ (WEISZ) Antal (1891), a Fővárosi TC, majd az MTK balfedezete, 1908 és 1917 között 17 találkozón öltötte magára a címeres mezt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/593/vago_antal/merkozesek]Vágó Antal mérkőzései a Magyar Válogatottban). Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1912-07-05/magyarorszag-ausztria]1912. évi olimpiai tornán vigaszdíjnyertes magyar együttesnek.
– A kitűnő képességű labdarúgó játéktudása elérte a nemzetközi színvonalat. Biztos labdakezelés, kellő áttekintő képesség, pontos adogatás és megbízhatóság jellemezte. Erőssége a jó helyezkedés és a nagyszerű szerelési érzék volt. Fejjátéka ellen sem lehetett kifogás. Fáradhatatlanul, szívósan harcolt. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/121/biro_gyula]Bíró Gyula – [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/391/karoly_jeno]Károly Jenő – Vágó Antal összetételű hármas jelentette hazánkban az első klasszis k... -
SZENDRŐ (SCHWARZ) Oszkár (1889), a BTC balhátvédje, 1908 és 1913 között 13 alkalommal volt a válogatott együttes tagja. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/966/szendro_oszkar/merkozesek]Szendrő Oszkár mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az első világháború előtti időszakban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/718/rumbold_gyula]Rumbold Gyula mellett a legképzettebb magyar hátvédnek tartották. Nyugodtan, körültekintően játszott, kifogástalanul fejelt, határozottan, de mindig sportszerűen szerelt. A nagy gyorsaság és jó fejjáték szintén erényei közé tartoztak. Játékfelfogása sok tekintetben hasonlított nagy vetélytársáéhoz, Rumboldéhoz. Egy kis „rámenősség", valamivel több lendület azonban hiányzott a fegyvertárából.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
RÓNAY Zoltán (1888), az FTC jobbszélsője, 1908-ban 1 alkalommal kapott helyet a legjobbak között ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1908-06-10/magyarorszag-anglia]Magyarország - Anglia, 0:7, 1908.06.10). – A fürge, ügyes és szorgalmas játékos csak rövid ideig szerepelt az élvonalban. Az első világháborúban hadifogságba esett. A háború után családja hazahozatta. Utazás közben súlyosan megbetegedett. Az állomásról egyenesen a járványkórházba szállították, ahol két heti szenvedés után meghalt, anélkül, hogy családjának tagjait viszontláthatta volna ...
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MEDGYESSY Iván (1883), a MAC balfedezete, 1908-ban 1 esetben volt tagja a legjobb tizenegynek. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1908-05-03/ausztria-magyarorszag]1908, Ausztria - Magyarország 4:0)
– „Szittyá"-t roppant gyors, lendületes és sokoldalú labdarúgónak tartották. A csapatban szinte valamennyi helyen játszott. Fedezetként jól szerelt, szívósan védekezett, de a támadásban kevésbé tűnt ki.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354271260_19080505.jpg
Neue Freie Presse 1908.05.05.
anno.onb.ac.at -
GOLDBERGER (GILLY) Pál dr. (1880), a „33" FC kapusa, 1908-ban 1 mérkőzésen őrizte a válogatott csapat hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1908-04-05/magyarorszag-cseh-_es_morvaorszag]1908, Magyarország - Cseh- és Morvaország 5:2)
– A rendkívül csendes játékos [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/567/weisz_ferenc]Weisz Ferenc mellett a legsokoldalúbb magyar labdarúgó volt. Kapustól a balszélsőig minden szerepkörben sokszor játszott. Legnagyobb sikereit a kapuban aratta, ahol főleg nagyszerű helyezkedésével tűnt ki.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VANGEL I Gyula dr. (1888), a MAC balösszekötője, 1907-ben 1 mérkőzésen szerepelt a legjobbak között ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1907-11-03/magyarorszag-ausztria]Magyarország - Ausztria 4-1, 1907).
– A jó fizikumú, fáradhatatlan balösszekötő különösen ésszerű, okos passzaival tűnt ki. Mint atléta, középtávfutóként aratott sikereket.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KURSCHNER (SZŰCS) Izidor (1885), az MTK fedezete, 1907-ben és 1911-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/514/kurschner_izidor/merkozesek]5 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegyben. – Az osztrák származású „Dóri" Budapesten rövid idő alatt igen jó magyar labdarúgó lett. Egyszerű eszközökkel, de ötletesen és roppant hasznosan játszott. Nagyszerűen helyezkedett és fejelt. Fáradhatatlanul harcolt, pedig nem tartozott az erős fizikumú sportemberek közé. Emiatt rúgásai nem voltak elég erőteljesek. Az első világháború előtt külföldre távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354219455_19070506.jpg
Neue Freie Presse 1907.05.06.
anno.onb.ac.at -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354214760_19070408pl.jpg
Pester Lloyd 1907.04.08.
anno.onb.ac.at -
RUMBOLD Gyula (1887), az FTC jobbhátvédje, 1907 és 1914 között 33 alkalommal szerepelt a válogatott tizenegyben .([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/718/rumbold_gyula/merkozesek]Rumbold Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1912-07-05/magyarorszag-ausztria]1912. évi olimpiai torna vigaszdíjgyőztes magyar csapatának.
– Az első nemzetközi színvonalon játszó hátvédpárunk szellemi vezére, a daliás termetű, kitűnő megjelenésű „Runci", minden idők legjelesebb magyar védőjátékosainak egyike. A már említett Európa-hírű Rumbold–[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/826/payer_imre]Payer kettősben Rumbold képviselte a stílust, a taktikai érettséget, és a körültekintő higgadtságot. Nagyszerű fizikuma ellenére nem erőből, hanem könnyedén, tetszetősen és mégis biztonságosan játszott. Okosan helyezkedett, határozottan szerelt. Mindkét lábbal kifogástalanul rúgott ... -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354209147_19061105pl.jpg
Pester Lloyd 1906.11.05.
anno.onb.ac.at -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354208782_19061105.jpg
Neue Freie Presse 1906.11.05.
anno.onb.ac.at -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354197036_19061009.jpg
Pester Lloyd 1906.10.09.
anno.onb.ac.at -
SCHLOSSER (LAKATOS) Imre (1889), az FTC, az MTK, a Wiener AC, majd a Ferencváros FC balösszekötője, 1906 és 1927 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/891/schlosser_imre/merkozesek]68 mérkőzésen játszott a válogatott csapatban és 58 gólt ért el.
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1912-07-05/magyarorszag-ausztria]1912. évi olimpiai tornán vigaszdíj nyertes magyar együttesnek.
– A „karikalábú", nyúlánk, jellegzetes mozgású „Slózi" labdarúgósportunk kiemelkedő egyénisége, nagyszerű képességű képviselője. A magyar játékosok közül az ő hírneve kelt először szárnyra Európa-szerte. Nemcsak kiváló képességeivel, hanem szerény, rokonszenves magatartásával és sportszerű játékmodorával is számtalan hívet szerzett a labdarúgásnak. Szereplésének legnagyobb jelentősége talán éppen játékának óriási népszerűsítő hatásában kereshető. Fénykorában, legalább egy évtizeden át, sok ezer érdeklődő – a fővárosban és vidéken egy... -
BÍRÓ Gyula (1890), az MTK jobbfedezete, 1906 és 1916 között 36 alkalommal öltötte magára a címeres mezt és 3 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/121/merkozesek]Bíró Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1912-07-05/magyarorszag-ausztria]1912. évi olimpiai játékokon vigaszdíjnyertes magyar csapatnak. – Sportbéli pályafutását kapusként kezdte. A magyar labdarúgás legnagyobb képességű játékosainak egyike lett – a jobbfedezet helyén. Már 16 esztendős korában helyet kapott a legjobb tizenegyben. Mértani pontossággal, rendkívül ésszerűen, körültekintően és ötletesen tevékenykedett a pályán. Magas fokú játékintelligencia, kifogástalan technika, kitűnő helyezkedés és okos erőbeosztás jellemezte a játékát. A védelemben és támadásban egyaránt nagyszerűen helytállt. Szívesen szerepelt a csatársorban is. Veszélyes, távoli lövéseivel gyakran meglepte a kapusokat is. Egyetle... -
SZEDNICSEK János (1882), a Törekvés játékosa, 1906-ban és 1907-ben 2 mérkőzésen jutott szóhoz a legjobbak között ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/958/szednicsek_janos/merkozesek]Szednicsek János mérkőzései a magyar válogatottban) és 1 gólt szerzett.
– Az apró termetű, zömök kőbányai labdarúgó a középfedezet és középcsatár helyén szerepelt a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban A bátor, energikus, szorgalmas játékos jól szerelt és ügyesen passzolt. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1907-10-06/cseh-_es_morvaorszag-magyarorszag]Második válogatottsága alkalmával (Csehország 3:5) egy „nagy" gólt lőtt. Ö volt az első Törekvés játékos a nemzeti tizenegyben.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Biztos, hogy egyedül Settati volt az edző? A forrás wikipedia oldal ezt írja: Guy Cluzeau & Abdellah Settati 1968-69.
-
DOMONKOS László (1888), az MTK kapusa, 1906 és 1912 között 21 alkalommal őrizte a válogatott együttes kapuját ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/207/merkozesek]Domonkos László mérkőzései a Magyar Válogatottban). Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1912-07-05/magyarorszag-ausztria]1912. évi olimpiai tornán a vigaszdíj győztes magyar csapatnak.
Kapusaink közül a nyúlánk termetű Domonkos érte el elsőként a nemzetközi színvonalat. Mozgása az akrobaták, labdabiztonsága pedig a zsonglőrök ügyességével vetélkedett. Bátorsága a vakmerőség határát súrolta. Az angol kapu¬sok mintája nyomán hazánkban új iskolát teremtett. Már nem öklözésre és lábbal való védésre törekedett, hanem lehetőleg megfogta a labdát. Ha kellett, vetődéssel hárított. (Előtte – [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/14/holits_odon]Holics kivételével – nemigen vetődtek a magyar kapuvédők.) Kontinensünk legjobb kapusai között tarto... -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354137789_19060403.jpg
Pester Lloyd 1906.04.03.
anno.onb.ac.at -
BOSNYAKOVITS (BOSNYAY) Károly (1887), a BTC, majd a „33" FC csatára, 1906-ban és 1907-ben 2 mérkőzést játszott a nemzeti tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/146/merkozesek]Bosnyákovits Károly mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A hajdan népszerű, kitűnő fizikumú „Bunyák" évtizedeken át a magyar labdarúgás odaadó harcosa volt. Csatárként került a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott együttesbe, de a balhátvéd helyén bizonyult legjobbnak. A legendás emlékű „Harihárom" csapatához négy évtizeden át hű maradt. Sportpályafutása egyedülállóan hosszúra nyúlt. Csaknem ötven évig volt aktív labdarúgó! Még 1947-ben, 60 esztendős korában is rendszeresen játszott a „33" FC BLASZ (jelenleg BLSZ) bajnoki mérkőzésein. Bosnyákovits megérdemelné „a magyar Matthews" elnevezést. Szívósságban és a labdarúgás rajongó szeretetében semmivel sem maradt el a világhírű angol jobbszélső mögött.
forrás:
Antal Zoltá... -
SEBESTYÉN Béla (1885), az MTK jobbszélsője, 1906 és 1912 között 24 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegyben és 2 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/895/sebestyen_bela/merkozesek]Sebestyén Béla mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1912-07-05/magyarorszag-ausztria]1912. évi olimpiai tornán a vigaszdíjban győztes magyar együttesnek.
– A színészdinasztiából származó játékos az első nemzetközi színvonalat elért jobbszélsőnknek tekinthető. (Fivérei közül Mihály Miskolcon, Géza pedig a fővárosban – a Budai Színkörben, majd a Vígszínházban – lett színigazgató.) Sebestyén ragyogóan cselezett, egészen egyéni „ trükkjei" is akadtak. Villámgyorsan futott el és pontosan, körültekintően adta be a labdát. Ellenfelei gyakran tehetetlennek bizonyultak vele szemben. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/... -
IZSÓ László (1885), a BTC kapusa, 1906-ban és 1907-ben 3 mérkőzésen őrizte a legjobb tizenegy kapuját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/363/izso_laszlo/merkozesek]Izsó László mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A kedélyes természetű labdarúgó színészcsaládból származott. A labdarúgást azonban komolyan vette. Az edzéseken is szorgalmasan dolgozott. (Ez akkoriban még nem volt általános jelenség.) Művészi hajlama olykor a kapuban is kiütközött: pózolva védett. Később mint sporthírlapíró és játékvezető tevékenykedett. Kabaréjeleneteket és verseket is írogatott. Műsoros estéken is gyakran fellépett. Fiatalon, 35 éves korában, tüdőbaj vitte sírba a rokonszenves és népszerű sportembert.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354130202_19050410.jpg
Pester Lloyd 1905.04.10.
anno.onb.ac.at -
Honnan van a születési és a halálozási hely? Nem találtam nyomát, hogy Solton született volna (ami ettől még igaz lehet), de a halála helyére vonatkozóan mindenütt azt írják, hogy a keleti fronton, munkaszolgálatosként halt meg (igaz, hogy az időpont 42-43 vagy 44-45).
-
KISFALUDY Árpád (1884), a BTC balfedezete, 1905-ben és 1906-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/430/merkozesek]3 alkalommal jutott szóhoz a nemzeti tizenegyben. – Az energikus, lelkes, lendületes játékos a szerelésben kitűnt, a labda pontos továbbításában már kevésbé. Kortársai körében általános feltűnést keltett hosszú, 20–25 méteres partdobásaival.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BIENENSTOCK Sándor (1884), a Postás jobbhátvédje, 1905-ben 1 válogatott mérkőzésen játszott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1905-04-09/budapest-becs]1905, Budapest - Bécs 0:0)
– Vakmerőségig bátor, harcos szellemű labdarúgó volt. Specialitása a kétlábas becsúszás, amelyet nagy előszeretettel és eredményesen alkalmazott. Egy „taktikai fegyver" is szerepelt a kelléktárában: igyekezett idegesíteni, „felhúzni" ellenfeleit...
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NIRNSEE Gyula (1883), a MAFC, majd a Pozsonyi TE hátvédje és fedezete, 1904-ben és 1907-ben 2 mérkőzésen játszott a válogatott csapatban ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/799/nirnsee_gyula/merkozesek]Nirnsee Gyula mérkőézsei a Magyar Válogatottban).
– A magas, erélyes és gyors műegyetemista hátvédként és fedezetként egyaránt jól szerepelt. Vidéki csapatból ő került be először a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]nemzeti tizenegybe. („Igazi" vidékinek azért nem tekinthetjük, mert [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1904-10-09/becs-budapest]első válogatottsága alkalmával még fővárosi labdarúgó volt.)
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FRIEDRICH István (1883), a MAFC jobbfedezete, 1904-ben 1 alkalommal szerepelt a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1904-10-09/becs-budapest]1904, Bécs - Budapest 5:4)
– Szikár, magas termetű labdarúgó volt. Játékát elsősorban erély és jó helyezkedés jellemezte. A társadalmi életben is igyekezett „jól helyezkedni", csak éppen nem a történelmileg helyes irányban. Erre vonatkozólag idézzük az Új Magyar Lexikon 2. kötetének néhány mondatát: „F. I. ellenforradalmi politikus, a Tanácsköztársaság megbuktatására szervezkedő, ún. Fehér Ház tagja. 1919. augusztus 7-én Habsburg József főherceg miniszterelnökké nevezte ki. Helyét a Huszárkormánynak adta át 1919. november 18-án." Az egyetlen [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgó, aki ilyen magas közjogi méltóságba emelkedett. Ezt a „kitüntetést" azonban a magyar sport elengedte volna... (Érdekességként említjük meg, hogy néhai [url=http://w... -
SZENTEY Sándor (1880), a Fővárosi TC balhátvédje, 1904-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1904-10-09/becs-budapest]1 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt. – Kitűnő rúgótechnikájával érdemelte ki a válogatottságot. Csak rövid ideig szerepelt az élvonalban. A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása, bátor kommunista helytállása miatt az ellenforradalmi korszak elején elítélték. Ezután – fogolycsere útján – a Szovjetunióba került.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
ORDÓDY Béla (1880), a BEAC fedezete, 1904-ben 2 alkalommal szerepelt a válogatottban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/586/merkozesek]Ordódy Béla mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A hajdan népszerű „Dodi" rendkívül szorgalmas, fürge mozgású játékos volt. Alacsony termete ellenére jól fejelt. (Ez akkoriban feltűnő képességnek számított.) Már aktív játékos korában kitűnő játékvezetőként is ismerték. Még mielőtt tagja lett volna a válogatottnak, a magyar csapat egyik mérkőzését ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1903-04-05/budapest-praga]1903. Csehország 2:1) ő vezette. Később a jégkorongozás hazai népszerűsítésében szerzett érdemeket.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
HOLICS Ödön (1884), a MUE kapusa, 1903 és 1905 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/14/holits_odon/merkozesek]4 találkozón őrizte a válogatott csapat hálóját. – ö volt az első magyar kapus, aki szükség esetén vetődött is a labda után. Labdafogásával és ésszerű helyezkedésével szintén kitűnt. A testnevelő tanári pályán a labdarúgás szakmai kérdéseivel elméletileg is sokat foglalkozott. Az elsők között ismerte fel és hangsúlyozta a rendszeres edzés jelentőségét. Jeles atléta is volt. Távolugrásban országos bajnokságot nyert. Részt vett az 1908. évi olimpiai játékok atlétikai versenyében.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Kiderült, hogy nem is egy, hanem kettő vendégjátékos volt az osztrákoknál. Ezzel megoldódott a Hoffmann rejtély is, csak az nem tiszta, hogy pályára lépett-e.
Futballhírek a hétről
A hivatalos football szezon véget ért. A szövetség által rendezett bajnoki és szövetségi-díj mérkőzések bevégződtek. Összemértük erőnket az egyik osztrák szövetségnek, az ÖF. Unionnak válogatott csapatával is és fölötte fényes diadalt arattunk. Nem kisebbíti a győzelem értékét az sem, hogy az osztrákok részben belviszályaik, részben egyéb okok miatt nem küldhették le a „legjobb tizenegyet”, mert hisz mi is állíthattunk volna ki jobb csapatot.
Ausztriában ugyanis most két szövetség is van. Az Österreichische Fussball Verband és az ÖF. Union, amelynek a csapata itt szerepelt. Az Unionba azonban csak egy első osztályú egylet tartozik, a WAC., míg a Cricketerek, a I.V.FC. stb. a ÖFV. kötelékébe tartoznak.
Az Union a különböző oldalról jövő nyomásoknak engedve kénytelen volt a gyengébb csapatokbó... -
Egy budapesti német nyelvű újság tudósítása:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354108808_19030612.jpg
Pester Lloyd 1903.06.12.
anno.onb.ac.at -
VINCZE Károly (1884), a MAC balösszekötője, 1903-ban és 1904-ben 3 mérkőzésen szerepelt a legjobb tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/620/merkozesek]Vincze Károly mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A „karikalábú" labdarúgó lendületes, áttörő stílusú, bal lábbal veszélyesen lövő csatár volt. A mezőnyben is jól adogatott, de inkább gólképességével tűnt ki.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BLAZSEK I (BALÁZS, BAKONYI) Ferenc dr. (1884), a BTC jobbszélsője, 1903-ban és 1905-ben 2 alkalommal lépett pályára ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/123/merkozesek]Blazsek Ferenc mérkőzései a magyar válogatottban) a címeres mezben.
– Rendkívül gyors, technikás, önzetlen szélső volt. Gólveszélyes ki¬töréseivel és pompás fejjátékával is kitűnt társai közül. Pedig nagy hátrányt jelentett számára, hogy erősen rövidlátó volt. Emiatt szemüveget hordott játék közben is.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BODOR Ödön (1882), a Postás balfedezete, 1903-ban 1 esetben volt a válogatott csapat tagja ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1903-10-11/becs-budapest]1903, Bécs - Budapest 4:2).
– Sokoldalú játékos volt. Legnagyobb sikereit hátvédként aratta. Képességei alapján még jó néhányszor lehetett volna [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott, de ő egy idő után az atlétikát választotta. Sokszoros magyar bajnok, csúcstartó és olimpiai helyezett középtávfutó lett belőle. Visszavonulása után jó tollú sporthírlapíróként mutatkozott be. 1927 januárjában a Műjégpályán olyan szerencsétlenül esett el, hogy súlyos sérüléseket szenvedett, és a baleset után néhány órával meghalt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SKRABÁK (BANK) István (1882), a BTC középfedezete, 1903-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/913/skrabak_istvan/merkozesek]2 válogatott mérkőzésen lépett a pályára. – Az erőteljes labdarúgó játékát a rámenős stílus jellemezte. Nagy erénye volt – több kortársával szemben –, hogy a labdát mindkét lábbal jól kezelte. Hátvédként és fedezetként egyaránt hasznos játékosnak bizonyult. A pontos adogatás azonban nem tartozott erősségei közé.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SCHAAR Izidor (1884), az MTK jobbfedezete, 1903-ban 1 ízben játszott a válogatott csapatban ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1903-10-11/becs-budapest]Bécs - Budapest 4:2, 1903.10.11). – A kék-fehérek hasznos, szorgalmas, rámenős stílusú játékosa inkább a védekezésben jeleskedett. Ügyesen helyezkedett, jól szerelt. A pontos passzolás nem tartozott erősségei közé.
A labdarúgástól korán visszavonult. Fiatalon, 29 éves korában halt meg.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NAGY Ferenc (1884), az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/4]MTK hátvédje, 1903 és 1907 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/778/nagy_ferenc/merkozesek]8 találkozón lépett pályára címeres mezben. – A hatalmas termetű, jól rúgó, sportszerű labdarúgó fáradhatatlanul harcolt. A megszerzett labdát igyekezett pontosan továbbítani. Általános népszerűségnek örvendett jó kedélye, vidám tréfái miatt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BORBÁS Gáspár dr. (1884), az FTC, a MAC, majd ismét az FTC balszélsője, 1903 és 1916 között 41 alkalommal öltötte magára a címeres mezt és 8 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/138/borbas_gaspar_dr/merkozesek]Borbás Gáspár mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1912-07-05/magyarorszag-ausztria]1912. évi olimpiai tornán a vigaszdíjban győztes magyar együttesnek.
— Ő volt az első nemzetközi színvonalat elért, kiváló képességű csatárunk. Már ideálisan arányos, 181 centiméter magas termetével kimagaslott a szélsők közül. Pompás labdakezelés, sima labdavezetés és nagy gyorsaság jellemezte játékát. (Több jelentős atlétikai versenyen is diadalmaskodott a legjobb hazai rövidtávfutók ellen.) Kellő időben és pontosan „tálalt" beadásai rengeteg gólt eredményeztek. Európa legjelesebb balszélsői között emlegették. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/891/schlosser_... -
NIESSNER Aladár (1883), a Műegyetem FC, a MAFC, majd a MAC jobbszélsője, 1903 és 1907 között 5 mérkőzésen volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/796/niessner_aladar/merkozesek]Niessner Aladár mérkőzései a Magyar Válogatottban)
— A szőke, roppant gyors, technikás csatár a támadósor közepén is kitűnően játszott. Vidékre kerülve Szeged, Nagyvárad és Szombathely labdarúgósportjáért sokat tett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Károly Jenő (1888), az MTK, majd a BAK jobb-összekötője és középfedezete, 1903 és 1918 között 25 mérkőzésen volt válogatott s 11 gólt ért el.
Tagja volt az 1912. évi olimpiai játékokon vigaszdíjgyőztes magyar együttesnek. — A „Tanár úr" — ezt a kitüntető el-nevezést kiváló labdarúgó-képességei miatt kapta kor-társaitól — érte el a magyar fedezetek közül elsőként a nemzetközi színvonalat. Már 14 esztendős korában az MTK első csapatában játszott. Tehetsége később a középfedezet helyén bontakozott ki teljes pompájában. Ragyogó technikával és hadvezérhez méltó taktikai érzékkel irányította csapatának játékát. Munkabírása is kifogástalan volt Fejjátékával megelőzte a maga korát. A labdát nemcsak elfejelte, hanem — hosszabb távolságra is — pontosan továbbította. Híres volt „mű-eséseiről" is, amelyeknek jó néhány büntetőt köszönhetett az MTK, majd a BAK. Ezt olyan tökélyre fejlesztette, hogy a játékvezetők képtelenek voltak megállapítani: valóban történt-e szabálytalanság? Ha megít... -
1920 és 1926 között Olaszországban dolgozott edzőként és itt halt meg 40 évesen. A Juventus edzőjeként a bajnokság döntőjének mindent eldöntő harmadik mérkőzése közben érte a szívroham. Csapata bajnok lett, de ezt már nem érte meg. Olaszországban temették el.
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1roly_Jen%C5%91 -
Károly Jenő 11 gólja világrekord
Károly Jenő vezeti a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS rangsorát az egy mérkőzésen szerzett legtöbb gól tekintetében. A magyar futballista az MTK színeiben, 1905. októberében a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/48374]MAFC elleni összecsapáson 11-szer volt eredményes. A lista az 1888 és 1910 közötti időszakot dolgozza fel.
Ezt a csúcsot csak megközelíteni tudták, miután a második helyezett kilenc találattal az angol Gilbert Hime. Károly 1903-ban és 1905-ben gólkirályi címet szerzett, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban 25 alkalommal szerepelt.
Az 1888 és 1910 közötti időszakot feldolgozó listán több magyar is található: [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/13031]Hoffer István (MTK), [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/403/kelemen_bela]Kelemen Béla (MAC Budapest), [url=http://www.magyarfutball.hu... -
FEHÉRY Ákos (1883), a MUE balhátvédje, 1903-ban 1 esetben lépett pályára cimeres mezben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1903-04-05/budapest-praga]1903, Budapest - Prága 2:1)
— Gyenge fizikumú gyermek volt, orvosi tanácsra kezdett el sportolni. A labdarúgást választotta, ahol egészen a válogatottságig vitte. Az ún. „észhátvédek" akkoriban még kicsiny csoportjához tartozott. Jó helyezkedéssel és ügyes labdakezeléssel oldotta meg feladatát. Később kitűnő játékvezető lett (A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]magyar válogatottnak is vezetett három mérkőzést) Egy ideig a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/szovetsegi_kapitanyok]szövetségi kapitányi tisztséget is ellátta. Fiatalon, 1921-ben hunyt el.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SIPOS (SELLŐ) Ernő (1883), a BTC, majd a MAC kapusa, 1903-ban és 1911-ben 5 mérkőzésen őrizte a magyar együttes hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/908/sipos_erno/merkozesek]Sipos Ernő mérkőzései a Magyar Válogatottban)
- A hatalmas termetű, önfeláldozó labdarúgó a régi iskola híveként kezdte pályafutását: főként lábbal védett. Első két válogatottsága után nyolc esztendővel került ismét a legjobb tizenegy kapujába.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
HAJÓS (GUTTMANN) Alfréd (1878), a BTC csatára, 1902-ben 2 alkalommal szerepelt a legjobb tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/7/merkozesek]Hajós Alfréd mérkőzései a magyar válogatottban)
— A rendkívül sokoldalú sportember tagja volt az első [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]magyar válogatottnak. Lendületes, szorgalmas és munkabíró csatárnak ismerték. Technikai tudása azonban elmaradt erénye! mögött. Később játékvezetőként (egy mérkőzést a magyar csapatnak is vezetett), [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/szovetsegi_kapitanyok]szövetségi kapitányként és több más tisztségben tevékeny részt vállalt az MLSZ munkájából. Miként közismert, a magyar sport elsó olimpiai bajnoka. 1896-ban az úszóversenyeken két számban (100 és 1200 méteres távon) diadalmaskodott 1924-ben az olimpiai játékok szellemi versenyei során stadiontervével ezüstérmet nyert (Hajós az egyetlen magyar sportember, aki mind fizikai, mind... -
Eltérő születési év:
POKORNY József (1883), az FTC középcsatára, 1902 és 1905 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/851/pokorny_jozsef/merkozesek]5 alkalommal játszott a legjobbak soraiban és 6 gólt szerzett. — Szerepelt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1902-10-12/becs-budapest]első magyar válogatott csapatban. Hatalmas termetű, erőteljes, lendületes, úttörő stílusú játékos volt. Lövéseivel és fejeseivel állandó veszélyt jelentett a kapura. Kortársai közül a legeredményesebb középcsatárnak bizonyult. A közönség körében nagy népszerűségnek örvendett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
STEINER Bertalan (1881), a „33" FC fedezete, 1902-ben 1 [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott mérkőzésen szerepelt.
— [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1902-10-12/becs-budapest]Az első magyar válogatott csapatban játszott. Egyesületében — kapus kivételével — szinte minden helyen szerepelt. Gyorsasága és rúgótechnikája is kielégítő volt. Ügyesen szerelt és jól adogalott. Társai körében nagy népszerűségnek örvendett, mert nagyon szépen énekelt. Az első világháborúnak [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgóink közül elsőként esett áldozatául.
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354037851_steiner_bertalan.jpg
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Koltai I (Kolhanek) József (1882), az FTC, majd a Postás középfedezete, 1902 és 1906 között 4 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/456/merkozesek]Koltai József mérkőzései a magyar válogatottban)
- A nyugodt, körültekintő, fáradhatatlan labdarúgó tagja volt az első [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]magyar válogatott csapatnak. Általában hosszú átadásokkal endítette támadásba csatárait. Fejelésre azonban - amely akkoriban "lenézett produkció" volt - csak ritkán vállalkozott. A csatársorban is megállta a helyét.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GABROVITZ EMIL (1875), a Postás balhátvédje, 1902-ben 1 mérkőzésen lépett pályára címeres mezben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1902-10-12/becs-budapest]1902, Bécs - Budapest 5:0)
— A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgók 520-nál több főt számláló seregének ő a „korelnöke". Az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]első válogatott tizenegyben szerepelt. Hatalmas felszabadító rúgásaival kápráztatta el a magyar labdarúgás őskorának híveit. Hosszú lábával elérhetetlennek vélt labdákat is elkanalazott ellenfelei elől. Fiai, G. Gábori Emil, mint sokszoros tenisz-bajnok írta be nevét a magyar sport történetébe.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BUDA István (1884), a BTC csatára, 1902-ben és 1903-ban 2 válogatott mérkőzésen öltőtte magára a cimeres meztés 1 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/158/merkozesek]Buda István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
— „A századforduló Orthja", a magyar labdarúgás kezdeti éveinek talán legkiválóbb játékosa, az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1902-10-12/becs-budapest]első válogatott csapatnak is tagja volt. Mindkét lábbal kitűnően kezelte a labdát, pompásan cselezett és nagy erővel, pontosan lőtt. Képességei tudatában azonban gyakran túlzásba vitte az egyéni játékot. Talán ez okozta, hogy csak kétszer jutott szóhoz a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1354036648_bayer_jeno.jpg
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
A többi forrással ellentétben itt 1884 a születési év. -
Eltérő születési év:
POZSONYI Imre (1881), a MUE középfedezete, 1902-ben 1 esetben kapott helyet a legjobb tizenegyben. — Tagja volt az első [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]magyar válogatott együttesnek. Jól képzett, stílusosan játszó labdarúgónak tartották. Ügyesen cselezett és jól fejelt A lapos átadásokon alapuló játék meghonosításában az úttörők közé tartozott. Az MTK-iskola egyik megteremtője. Itthon és külföldön hosszú időn át sikeresen működött edzőként.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Berán József (1883), az FTC jobbhátvédje, 1902 és 1904 között 4 alkalommal volt válogatott.
([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/111/merkozesek]Berán József mérkőzései a Magyar Válogatottban)
A hatalmas termetű, erőteljes játékos, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1902-10-12/becs-budapest]magyar válogatott első mérkőzésének egyik résztvevője, mindig sportszerűen, higgadtan és körültekintően játszott. Nemcsak hosszú rúgésokra törekedett, hanem igyekezett a megszerzett labdát pontosan továbbítani. (A hátvédek akkoriban általában csak "vágták" a labdát.) A tehetséges játékost fiatalon, 22 esztendős korában elvesztette a magyar labdarúgás. Katonai szolgálata idején hastífusz végzett vele. A Kerepesi úti temetőben álló síremlékét bátyja, a hírneves szobrászművész, Berán Lajos készítette.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
Berán József (1883-1905)
hátvéd
Első mérkőzése:
1901. március 24.... -
Szerintem 1997-ben csak újjáalakították. Az 1996/97 és a 1997/98-ban is a megyei I. osztályban szerepeltek. Ha csak 1997-ben alapították volna és az előző létavértesi klub nem volt jogelődje, hogyan jutottak egyből a megye 1-be? Szerintem sokkal valószínűbb, hogy a valós alapítási dátum, az 1952-ben egyesült három helyi csapat közül az egyiknek az alapítási dátuma.
-
Érdekes ez név dolog, az eredeti forrásunk (mafoci) Róbertet írt, de a Dr. Földessy János - A magyar válogatott futballisták könyve (1926) és a Antal Zoltán és Hoffer József - Albertől-Zsákig című könyvek Jenőt. Furcsa az is, hogy a Róbertet író wikipedia, forrásként az utóbbi könyvet írja. Szerintem ugyanaz a személy szerepelt, mint az 1902-es meccsen,ezért Jenőre javítom.
-
Meggyőztél, javítottam!
-
Felejthetetlen 90 percek (Rejtő, Lukács, Szepesi) 1964
Az MLSZ igazgató tanácsa 1906. március 9-i ülésén elhatározta, hogy az Intéző Bizottságot - annak nagy munkakörére és elfoglaltságára hivatkozva - felmenti a válogatott csapattal való foglalkozás, s így a válogatott csapat összeállításának feladata alól is. Ehelyett minden év első tanácsülésén - a szövetségi kapitány megválasztásával egyidőben - öttagú válogató bizottságot is választ, amely egy évig tejhatalommal végzi a válogatást. (A szövetségi kapitány hivatalból egyik tagja a bizottságnak.) Az első ízben megválasztott válogató bizottság tagjai a következők lettek: Stobbe Ferenc, Herczog Ede, Lőwenrosen Károly, Németh Andor és - hivatalból - Hajós Alfréd szövetségi kapitány.
forrás:
Zsorzsinju -
Van benne igazad, meg nem is. Egyetlen meccs van, amiről teljesen eltér az információnk:
[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1906-04-01/magyarorszag-cseh-_es_morvaorszag]1906.04.01. Magyar-Cseh, a lehetőségek: nso.hu: Stobbe, iffhs.de: Hajós, huszadikszázad: válogató bizottság, mafoci: Stobbe-nek írja, de megemlíti, hogy válogató bizottság volt. Hajóst egyedül egy külföldi oldal írja. Mi minden esetben a mafoci nevű gyűjteményt használtuk forrásnak. Az biztos, hogy volt bizottság, aminek a tagja volt a kapitány.
Az összes többi eltérést (8 mérkőzést), a kapitány helyettesítése okozta, mi a mafoci alapján, csak azokat a helyettesítéséket fogadtuk el, amit hivatalos, MLSZ általi kinevezés alapján történt. Az utólag hivatalos mérkőzésnek nyilvánított meccseket, az adott kor kapitányához soroljuk.
A problémák (szerinted):
[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1922-05-14/lengyelorszag-magyarorszag]1922.05.14. Lengyel-Magyar az nso.hu szerint: Kiss ... -
Csak Sanyinak:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1353349914_19820506.jpg
Népsport, 1982.05.06. -
Mielőtt adatok nélkül beadnád:
A 18. Szabad Föld Kupa döntőt az FTC Üllői úti stadionjában rendezték, az FTC – DVTK mérkőzés előtt. Mielőtt a pályára vonultak volna a csapatok, a Hernádi Március 15. TSz. labdarúgói megkoszorúzták a Ferencvárosi Torna Club alapítójának, dr. Springer Ferenc szobrát. Bár a hernádiak 3000 jegyet vásároltak elővételben, a pályára vonuláskor úgy hallatszott, több a másik táborba gyülekező balatonfüredi drukker.
A nézők között immár szép számban akadtak olyan fővárosi sportbarátok is, akik a labdarúgás hátországának szemrevételezése miatt látogattak ki a stadionba. Néhányuk egészen meglepő felkészültségről tett tanúbizonyságot. Egyikük elmondta, arra kíváncsi, melyik megyébe kerül a kupa, ugyanis eddig Pest megye áll az élen négy győzelemmel, őket követi Győr-Sopron (három), Bács-Kiskun (két), Baranya, Békés, Csongrád, Somogy, Tolna, Szolnok, Vas és Veszprém egy-egy győzelemmel. (A szerkesztőség leellenőrizte Süle István adatait és kiderült, az egy... -
Ez ugyanaz a táblázat, amit mi is forrásként használtunk (csak közben megújult az mlsz honlapja). Azért problémás, mert a győzelmek/vereségek száma nem egyezik: 203/205
-
A táblázat teljes volt eddig is (mindkettőnek az mlsz.hu volt a forrása), azért problémás a táblázat, mert ha hozzáadjuk a törölt Ozora eredményeit (azért érdekes, hogy a többi csapatnál nem törölték az ellene elért eredményt), akkor is eltérés van a győzelmek/vereségek és a rúgott/kapott gólok számában.
-
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352637569_196162_pvsk.jpg
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1962-63 -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352637525_196162_szvse.jpg
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1962-63 -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352636119_196162_edozsa.jpg
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1962-63 -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352635652_196162skse.jpg
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1962-63 -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352635263_196162_mavdac.jpg
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1962-63 -
Nem, akkor még az elmaradt meccseket nem 3:0-ra (és nem 3-0-ra, gólarány és nem gólkülönbség) ítélte meg a szövetség. Ebben az esetben nem állapítottak meg gólarányt, csak a győztest. Ekkor még a bajnokságban elmaradt mérkőzéseket - a vétlen fél javára - 0:0-ás gólaránnyal állapították meg.
-
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352622750_196162_csauto.jpg
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1962-63 -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352577533_196162_haladas.jpg
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1962-63 -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352576735_196162_dvsc.jpg
forrás:
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1962-63 -
Az ellenféltől az ismert nevek:
Ráth Miklós
Szőllősi Emil
Kékesi János
Faludi István
Szentesi Károly
Zele Sándor
Ajánlom magunkat: www.futball-adattar.hu :)
Köszi, én már régóta használom! :) -
Ez szerintem nem az ETO jelvénye, hanem az 1948-ban beleolvadt Győri MÁVAG-é ( http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/3827 )
Okok:
- piros-fehér
- nincs benne az ETO
- Az ETO soha nem volt simán csak Rába SE
- Benne van a MÁVAG-ra utaló MWG. MWG-nek a háború előtt hívták a MÁVAG-ot. -
Most már csak a góloknál van eltérés: 518-525 :-)
-
Bajnoki értékelés:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352042403_nb3dkertekeles.jpg
forrás:
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1961-62 -
Bajnoki értékelés:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352040798_nb3dnyertekeles.jpg
forrás:
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1961-62 -
Bajnoki értékelés:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352039468_nb3keertekeles.jpg
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1961-62 -
Bajnoki értékelés:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/11/1352036745_nb3ertekeles.jpg
forrás:
Pásztor Lajos és Tabák Endre - A labdarúgás zsebkönyve 1961-62