felhasználói profil: fgymat (hozzászólások / 82)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
- 86
- 87
-
Csak pár napra volt szükség és a játékosok már kezdték komfortosabban érezni magukat. Az első napok gyengesége és rosszullétei, amelyek az előző találkozó csúfos vereségéért elsősorban felelősek voltak már többnyire elmúltak.
Egy sokkal jobb állapotú válogatott vette fel a küzdelmet a hazaiakkal.
A játékunk egészen más volt, mint négy napja. Most lényegesen jobban teljesített mindenki. Különösen a védelem megerősödése volt szembetűnő. Sorra elakadtak rajta a chilei támadások. Igaz a mi csatáraink sem voltak eredményesek.
Azért egy esetett meg kell említeni, amikor a játékosok véleménye szerint betaláltunk a vendéglátók kapujába. Sipos küldött nagy erővel egy szabadrúgást kapura. Sikerült telibe találnia a felső lécet és a labda lepattant a földre mielőtt a kapus megszerezte. Szerintünk a gólvonalon túl ért földet, míg a játékvezető másként látta. A játékosok annyira rendbe jöttek, hogy a mérkőzés végére felerősödő tempót is jól bírták.
Az egész találkozó alatt könnyed, ö... -
Senki nem várt a csapattól különlegesen jó eredményt. Felkészülésnek szánták ezt a dél-amerikai túrát a világbajnokságra. Csakhogy már ide is felkészületlenül érkeztünk. Nem volt idő az akklimatizálódásra, pedig a hazai télhez képest különösen iszonyú volt a forróság. Sokan gyomorbántalmakra is panaszkodtak.
Így azután legyengülve, rossz erőnléti állapotban lépett pályára válogatottunk ezen a találkozón.
A mérkőzés ennek megfelelően alakult. Az első félidő feléig még úgy-ahogy kitartott a csapat, de attól kezdve már alig tudtunk ellenállást kifejteni. A chileiek szinte akkor rúgtak gólt, amikor akartak. Egyetlen becsület gólunkat végül 11-esből sikerült megszerezni.
Sok tanulsága volt a mérkőzésének. Elsősorban az előkészítést és a felkészülést illetően.
forrás:
mafoci -
Az utolsó - immár tét nélküli - VB selejtező, hiszen az előző selejtező mérkőzés megnyerésével már biztosan tovább jutottunk.
Nem vettük komolyan a találkozót és így történhetett meg, hogy a hollandok vezetést szereztek. Kis idő múlva ez az előny már két gólra nőtt. Ekkor azért felébredt a magyar csapatban a becsvágy, ami a szégyenletes vereség elkerülésére sarkallta őket. Kicsit élénkebben mozogtak a játékosaink, jobban koncentrált a védelem és a csatársor is. Amilyen gyorsan bekaptuk a két gólt, még annyi idő sem kellett és már ki is egyenlítettünk. De ezzel meg is elégedtek labdarúgóink. Csak arra ügyeltek, hogy ne kapjunk gólt.
A második félidő elején ismét a vendégek szerezték meg a vezetést és most kicsit tovább tartott az ébredés. Az egyenlítéssel azonban most is beértük.
A játék nagyon gyenge volt, de mindenki azzal vigasztalta magát, hogy a világbajnokságon ott vagyunk, és majd ott megmutatjuk...
forrás:
mafoci -
Négy hónapja Budapesten kaptunk ki. Már csak ezért is győzni akartunk Bécsben.
Nem is kezdődhetett volna jobban a találkozó. Válogatottunk nagy lelkesedéssel azonnal támadólag lépett fel és pár perccel a kezdés után, már szállt is Bozsik labdája Monostori II.-höz, aki ragyogó gólt lőtt a hazaiak kapujába. De nem így látta mindezt a játékvezető és les címén érvénytelenítette a találatot. Később a filmhíradókban látható volt újra a jelenetsor és az is, hogy a gól teljesen szabályos volt.
Csapatunknak nem szegte kedvét az eset, továbbra is teljes erővel küzdöttek és hamarosan "újra" megszereztük a vezető gólt. Most szabadrúgásból. Ezt a játékvezető is jóváhagyta. Valami azért mégis szöget üthetett a fejébe, mert pár perc múlva megint egészen elképesztő ítéletet hozott. Történt ugyanis, hogy egy osztrák támadásnál Buzeket a 16-oson belül szerelte Sipos. A labda elhagyta a játékteret, a partjelző a szögletzászlóra mutatott, Buzek "vetett egy bukfencet" a bíró pedig 11-est ítélt. ... -
A találkozó tétje nagy volt. Most dőlhetett el, hogy be jutunk-e a világbajnokság 16-os döntőjébe.
A mérkőzés előtt kiderült, hogy még a németeknek is van esélye, mert a hollandok nem engedték be országukba őket, így a FIFA kizárta a holland csapatot. Ha most győz az NDK együttes lehetősége van egy harmadik mérkőzésre és továbbjuthat. A csapatuk egyébként is sokat fejlődött, a két magyar edző (Sós Károly és Gyarmati János) munkájának köszönhetően.
A felcsillant lehetőség nagyon elszánttá tette a hazai csapatot. Mindent bele adtak és végig támadták az első félidőt. Csatáraik azonban nem tudtak élni a kidolgozott lehetőségekkel és így sikerült gól nélkül megúsznunk ezt az időszakot. Minden támadást középen vezettek és védőinknek sikerült hárítaniuk. A szinte egyetlen komolyabb ellentámadásunkból azután, a labdarúgás íratlan törvényei szerint, mi szereztük meg a vezetést.
A második játékrész elején egyenlítettek a hazaiak. De válogatottunknak sikerült pár percre igazi labdarúg... -
Magyar földön 29 éve nem kaptunk ki a "sógoroktól" (162. mérkőzés). Mindkét csapat meglehetősen jó sorozatot tudhatott maga mögött és ezt szerette volna bizonyítani a másik csapattal szemben is. Elsősorban presztízs okokból készültek tehát nagyon a találkozóra.
Válogatottunk az elvárásoknak és elképzeléseknek megfelelően nagy lendülettel kezdett és védekezésre kényszerítette a vendégeket. A támadások egymást követték és több gólhelyzet is kialakult az osztrák kapu előtt. Kettő száz százalékos is volt közöttük, de mindkettő kimaradt. A kezdeti lendület megtört és most a vendégek igazolták, hogy nem statisztának jöttek. Egy védelmi hibánkat kihasználva megszerezték a vezetést. Nagy küzdelem folyt a félidő hátra lévő részében. Hol az egyik, hol a másik csapat támadott, de a védekezés mindkét oldalon eredményes volt, csatáraink pedig nem tudták kihasználni a kínálkozó helyzeteket. A félidő vége előtt Machos tökéletes labdát adott Göröcsnek, aki végre nem hibázott és egyenlített.
... -
Ez a harmadik találkozásunk volt a walesiekkel és az első kettőre nem szívesen emlékeztünk. Az 1958-as VB csoportmérkőzéseken egy döntetlen és egy vereség. Ez utóbbi jelentette azt, hogy búcsúznunk kellett a további küzdelmektől.
Volt tehát miért elégtételt vennünk.
Hallatlan becsvággyal kezdett a csapat. Az első percben már a vendégek hálójában táncolt a labda. Továbbra is lendületesen támadott válogatottunk és újabb gólt szerzett. A walesiek sem hagyták magukat. Az első "ijedelem" után magukhoz tértek és komolyabb ellenállást kezdtek tanúsítani. Megszerezték a szépítő gólt és a védelmük is hatékonyabban látta el a feladatát. Az egész félidőben nagy iramot diktált csapatunk és irányította a játékot.
A második félidőre mintha válogatottunk nem bírta volna a saját maga által diktált iramot. A vendégcsapat viszont igen. A kissé kifulladt magyar csapat kezéből kezdett kicsúszni az irányítás és egyre inkább a walesiek kerültek fölénybe. Már nem veszélyeztettük annyit a vendégek... -
Harminc éve nyertek déli szomszédjaink utoljára magyar csapat ellen (151. mérkőzés), pedig azóta már 13-szor találkozott egymással a két ország válogatottja. Nagyon készültek tehát az összecsapásra, de kicsit tartottak is tőle.
Albert gyors góllal igyekezett megerősíteni a hazai kételkedőket abban, hogy megint kudarcot fog vallani a magyar csapat legyőzésére tett próbálkozásuk. Nem sokkal ezután a gól után Zebec, aki már több magyar-jugoszláv összecsapás részese volt és élénken emlékezett Sándor akcióira, most akkora igyekezettel akart menteni előle, hogy saját kapujába juttatta a labdát. Ezzel a két góllal a vendéglátók minden reménye kezdett szertefoszlani és ettől dühbe gurultak. Hatalmas elszántsággal vetették magukat a játékba. Ennek két eredménye lett. Sikerült szépíteniük az eredményen és Albertet, a játékmestert, sérülés miatt le kellett cserélni. Szerencsénkre volt aki átvegye helyette a csapat irányítását. A találkozó hátralévő részében Tichy oldotta meg ezt a felad... -
Huszonkét éve játszottunk utoljára Hollandiával és akkor is idegenben. Akkor a hazaiak győztek. Most is nagyon készültek a diadalra.
A mérkőzésen az előzetes holland fogadkozások csak ígéretek maradtak. Válogatottunk könnyedén, gyorsan és lendületesen játszott. A találkozó első félidejében a holland csapat alig tudott beleszólni abba, ami a pályán történt. Fiaink az erőteljes, jól megtermett holland labdarúgók között ide-oda cikázva rövid, pontos passzokkal vezették a labdát, majd villámgyors támadást indítottak. A hazaiak alig-alig tudták követni a játék ritmusát, lüktetését. Többnyire csak asszisztáltak a történésekhez. Így volt ez a játékrész közepén megszületett két, egymást nagyon gyorsan követő gólunknál is. A félidő vége felé ezt a kétgólos előnyt tovább növeltük és nyugodtan vonultunk az öltözőbe.
A vezetés tudatában válogatottunk visszafogta a tempót, a hollandok pedig nem voltak képesek új lendületet adni a találkozónak. Így a második félidő kényelmes, nyugodt labd... -
Komoly eseményre kapott meghívást válogatottunk. Most alakult meg az Afrikai Labdarúgó Szövetség. Az ünnepségen sok afrikai ország képviselője vett részt. Ez a mérkőzés volt az új, százezer ember befogadására alkalmas olimpiai stadion avató mérkőzése is.
A díszvendégek között volt Iszmail is, aki még játszott az 1924-es magyar vereséggel végződött találkozón (99. mérkőzés), most pedig az egyiptomi újságírók szervezetének volt az elnöke. Talán kicsit "kabalának" is szánták, hiszen most is győzelmet vártak.
Csapatunk viszont nem tisztelt sem szövetséget, sem ünnepséget, sem Iszmailt. Az első perctől győzni akartunk. Tichy egy megítélt büntetőt az egyiptomi kapus kezébe lőtt. Ekkor még hihették a vendéglátók, hogy szerencséjük lesz és sokáig úgy is látszott, hogy hiába a mezőny fölény, ha nincs eredménye. De a második félidő közepén két remek támadást vezettünk és kétszer megvillant Albert és máris két góllal vezettünk. Végülis ezzel a két góllal meg is nyertük a találkozót.
... -
Nagyon jó volt akkoriban az osztrák csapat. Győztek a szovjet és a spanyol válogatott ellen is és azt ígérték döntetlennél rosszabb eredménnyel Budapesten sem elégednek meg.
A mérkőzésre esőtől felázott, csúszós talajon, erős szélben került sor.
Alig kezdődött meg a játék a talaj máris "áldozatott" szedett. A vendégek egyik legjobb játékosa Koller olyan szerencsétlenül csúszott meg, hogy nem is tudta folytatni a játékot.
Az első félidőben keményen küzdöttek a csapatok. Egymással és a talajjal. De egyikkel sem nagyon bírtak.
A második félidőben újra a pályára lépett Machos és megváltoztatta a játék képét. Nagyszerűen irányította a csapatot és pontos passzokkal szervezte, indította a támadásokat. Első gólunkat mégis egy osztrák támadásnak köszönhetjük.
Hof kapura lövésébe Grosics csak beleütni tudott. A labda felvágódott és a felső kapufáról a kaputól két méterre álló Nemec elé pattant. A szélső lába már lövésre lendült, de Grosics is tett egy reflex mozdulatot a labda felé... -
Két héttel voltunk a brüsszeli vereség után, de bizakodott mindenki, sőt magabiztosan számítottunk a sikerre. A két ország eddigi találkozóit megfigyelve nem is alaptalanul. Ez a 15. egymás elleni mérkőzésünk és 14-szer mi nyertünk, csak 1939-ben volt sikeres a lengyel csapat.
Válogatottunkban három újonc is a pályára lépett.
A lengyel válogatott nem játszott rosszul. Mezőnyben végig kiegyenlített küzdelem folyt, hol az egyik, hol a másik csapat játékosai kerültek ki győztesen az összecsapásokból. A helyzetek kihasználásában viszont sokkal eredményesebbek voltunk.
Nagy gólkülönbséggel is megérdemelten nyertünk.
forrás:
mafoci -
Két héttel az angolok után ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1960-05-22/magyarorszag-anglia]Magyarország - Anglia 2:0), most egy másik szigetországi együttessel mérhettük össze tudásunkat.
Meglepte a mieinket, hogy a skótok játéka tetszetősebb és veszélyesebb volt, mint az angoloké. Mindezek ellenére mégis mi támadtunk, de helyzetek sokaságát hagytuk kihasználatlanul. Egy büntetőt is kaptunk, amit Tichy a kapu mellé rúgott. Nagy nehezen, a félidő közepe táján végre sikerült vezetéshez jutnunk. Azonban a vendégek kiegyenlítették az előnyt és meg kellett elégednünk a döntetlennel.
A második félidőben a skótok rákapcsoltak. Látványos, erőteljes és ötletes játékukkal, pontos passzaikkal kijátszották a védelmünket és előnyhöz jutottak. Nem is egy, hanem kétgólos előnyhöz. Bár harmadik góljuknál, a középcsatár több méteres lesen kapta a labdát. Védelmünk leállt (már hányadszor fordul elő a válogatott találkozókon?!), egy pillanatra az angol is megtorpant, de a... -
A csapat összeállításakor gondot okozott, hogy Tichy sérülése miatt nem tudott rendelkezésre állni. Végülis két újonc került a balszárnyra.
Az első félidőben alig történt említésre méltó esemény.
Nem így a második félidőben. Először két védő között szerezte meg a vezetést Albert, azután pedig a Kotásztól kapott labdával mutatott be nagy szólót. Kicselezte az egész angol védelmet, majd becsapta a kapust és két gólra növelte előnyünket. Válogatottunk végleg megnyugodott és most már nem is engedték ki a kezükből a játék irányítását. Igaz, hogy további gólokat nem lőttek, de az eredmény egy pillanatra sem forgott veszélyben.
Az egyik angol lap ezt írta: "A vereség nem szégyen Anglia számára.", majd hozzá tette: "A 19 éves Albert véget vetett Anglia bátor harcának."
forrás:
mafoci -
A 6. Európa-kupa sorozat tízedik, egyben utolsó mérkőzése. Ha győzünk, mi nyerjük a kupát.
A tétnek megfelelően kezdett a válogatott. Húsz percen keresztül sokkal többet támadtunk és gólhelyzeteket is sikerült kialakítanunk. De az olasz háló érintetlen maradt. Lassan a hazaiak is felvették a ritmust és bizony a magyar védelemnek is össze kellett szednie minden tudását, hogy megakadályozzák az olaszok vezetéshez jutását. Az első félidőben mindkét csapat védelme kifogástalanul látta el a feladatát.
A második játékrész eleje végre meghozta a vezető gólunkat. Tichy remekül ugrott ki és egy hatalmas bombával bevette az olasz kaput. Sajnos nem sokkal ezután Grosics felesleges szabálytalansága miatt, a játékvezető büntetőt ítélt ellenünk, amit a hazaiak értékesítettek is. Még volt ugyan hátra nem is kevés idő, de az eredmény már nem változott.
A végig feszült, küzdelmes, izgalmas, remek labdarúgást hozó mérkőzésen nem sikerült a győzelmet megszereznünk, így az Európa-kupában a m... -
Először látogatott magyar földre az NSZK válogatott. Sokan az 1954-es VB döntő (311. mérkőzés) visszavágójának tekintették ezt a meccset. Így voltak ezzel játékosaink is, bár az akkori csapatból már csak Grosics volt tagja a válogatottnak. A másikoldalon is csak egy játékos maradt az akkori csapatból, a jobbszélső Helmut Rahn, aki akkor a németek három góljából az utolsó kettőt lőtte.
A németek pedig minden bizonnyal szerették volna bizonyítani, hogy nem csak akkor, de most is képesek legyőzni a magyarokat.
A mérkőzést közvetítette a televízió is.
Az elhatározásnak megfelelő nagy lendülettel kezdett a magyar válogatott. Csak úgy viharzottak a támadások a német kapu felé. Negyedóra kellett azonban az első gólhoz. A mieink még tovább fokozták a támadások erejét. Sok-sok helyzetet kidolgoztak labdarúgóink, de valami mindegyikből hiányzott és a második gól a félidő végéig nem született meg. Kotász a német támadások hárításában remekelt, szinte művészi könnyedséggel oldva meg a ... -
A 6. Európa-kupa sorozat kilencedik mérkőzése.
A svájci válogatottra rossz napok jártak mostanában. Labdarúgásuk mélypontját élték.
A fenti megállapítások szinte azonnal igazolódtak. Alig halt el a kezdést jelző sípszó hangja már vezettünk. A találat az ötvenedik másodpercben esett. Az egész mérkőzésen óriási fölényben játszottunk. A vendégek szinte semmilyen ellenállást nem fejtettek ki. Akármennyi gólt rúghattunk volna, de csapatunk törődött a látványossággal is!
Tichy négy gólt rúgott a mérkőzésen és mesterhármast ért el.
forrás:
mafoci -
Mikor legutóbb Jugoszláviában járt válogatottunk, akkor Sándor három gólt lőtt, úgyhogy most külön őrzőt kapott.
A mérkőzésen azután kiderült, hogy déli szomszédjaink nagyot tévedtek. A jobbszélső őrzése ugyan remekül sikerült, hiszen a 19 éves Miladinovics nagyon lelkiismeretesen látta el feladatát. De már az első percekben megvillant a középcsatárunk, a fiatal, 18 éves Albert. Ezt a gólt még kiegyenlítették a hazaiak, sőt lelkes játékukkal még az előnyt is megszerezték, de...De egyszerűen nem tudtak mit kezdeni ezzel az ördöngös fiúval és ismét két nagyszerű Albert gól következett és ismét mi vezettünk. Albert olyan fantasztikus játékot produkált, hogy még a hazai közönség is kénytelen volt elismerni és csodálni tudását. Technikája káprázatos, cselei, ötletei követhetetlenek és meglepőek voltak, így képes volt a védelem teljes összezavarására. Még a találkozó végére is jutott egy magyar gól.
Érdekesség, hogy a Sándorra állított fiatal Miladinovics annyira komolyan vette ... -
Nemzetek Európa Kupája (ez volt a jelenlegi EB elődje) mérkőzés. Két találkozón kellett eldönteni a két csapatnak a továbbjutást.
Az előző szovjet-magyar találkozót (356. mérkőzés) 3-1-re veszítettük el, de azóta eltelt egy év és hat mérkőzést játszott válogatottunk, amiből ötöt megnyertünk. Volt tehát okunk arra, hogy reménykedjünk a továbbjutásban.
A mérkőzést zuhogó esőben játszották, de a közönség bíztatása volt csak igazán viharos.
Arra számítottunk, hogy a vendégek a hazai győzelem után, majd a védekezésre koncentrálnak. Mindenkit meglepett, hogy korántsem így volt, sőt kifejezetten támadó játékot játszottak. Az egész mérkőzés alatt a szovjet válogatott nyújtott jobb teljesítményt. Mégis mi találtunk először a kapuba egy szabadrúgás után Sándor révén, de a játékvezető les címén érvénytelenítette a gólt. Így nem mi szereztük meg a vezetést, hanem a vendégek és ezzel a góllal a mérkőzést is megnyerték.
Nem csak a találkozót veszítette el a gyengén játszó magyar válog... -
Albert Flórián ezen a mérkőzésen mutatkozott be a válogatottban, ekkor 18 éves volt.
Sándor szemfülességének köszönhetően nagyszerűen kezdődött a találkozó. A továbbiakban is remekül, ötletgazdagon és lendületesen játszott a szélső. De kitűnően játszottak a többiek is. Sziporkázó, látványos akciók, szórakoztató cselek és bizony jónéhány kimaradt helyzet is. De végre a szurkolók is igazán jól szórakoztak.
A svédeket azonban mindez nem hozta zavarba, ahogy a kapott újabb két gól sem. Rendkívül fegyelmezetten játszották tovább a saját játékukat. Lendületesen, gyorsan, pontosan és erőteljesen. Egy órán keresztül nem jött be, de bíztak benne. Igazuk lett. A mieink figyelme a biztos vezetés birtokában lankadt egy kissé és a vendégek fegyelmezett stílusa kezdett " gyümölcsöket" hozni. Először egy távoli bomba rezgette meg a hálónkat, két perc múlva pedig egy ügyes akció után találtak a kapunkba. Szerencsére összekapta magát a csapatunk és a továbbiakban már nem változott az eredmén... -
Már megint egy csapat, aki a mi válogatottunk legyőzésével akarta felhívni magára a figyelmet és megint egy olyan csapat, amely felkészítését magyar edző, ezúttal Gyarmati János segítette, aki magyar válogatott is volt a harmincas évek végén.
Sajnos a mérkőzésen a csatársorunk nagyon keveset mutatott. Nem sikerült megtalálni az összhangot, ami elengedhetetlen lett volna a gördülékeny és hatékony támadás vezetésekhez. A labdát nem tudták elől tartani ebből következően nagyon sok német akció alakult ki. Nagy szerencse, hogy a védelem, de elsősorban Grosics emberfelettit teljesített. Ennek köszönhető, hogy a vendéglátók nem tudtak akár gólokkal is elhúzni. Most esetükben pozitívan igazolódott a régi labdarúgó mondás: a sok kihagyott helyzet megbosszulja magát. Egy jó ellentámadásunk végén nekünk sikerült betalálnunk a német kapuba. Ez az egy gól el is döntötte a találkozó sorsát.
forrás:
mafoci
-
A belga válogatott összeállításának érdekessége volt, hogy hat játékos a Standard Liegeből került a csapatba. Még érdekesebb, hogy ennek a csapatnak Kalocsay Géza dr. volt az edzője, aki 1940-ben magyar válogatott is volt. A vendégek nyilatkozataik szerint a magyar labdarúgást továbbra is nagyra tartják és beérnék egy nem túl nagy arányú vereséggel is.
A mérkőzés azután nem azt mutatta, hogy a vendégek olyan tekintély tisztelően játszanának, mint ahogyan nyilatkoznak. Azonnal támadni kezdtek és bizony a védelemnek nagyon észen kellett lennie, hogy megőrizze a góltól kapunkat. Természetesen mi is támadtunk és a vendégek rohamaival együtt is mezőny fölényben voltunk. Sok helyzetet dolgoztak ki a csatárok a belga kapu előtt, főleg Bundzsák remek labdáinak köszönhetően, de a gól nehezen akart megszületni. Amikor pedig végre a hálóban táncolt a labda, akkor a mi oldalunkon becsúszott egy kapushiba és a félidő utolsó percében kiegyenlített a lelkes ellenfél.
A második félidőben tu... -
Nagyon nehéz mérkőzés volt. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a románok nem a játékra koncentráltak, hanem arra, hogy válogatottunk ne tudjon támadásokat vezetni. Ennek érdekében minden módszert, lehetőséget felhasználtak. Rendkívül erőszakosan és sokat szabálytalankodva próbálták elérni céljukat.
A mieink sokáig nem is tudták megtalálni ennek az ellenszerét. Sőt a hazaiak vezetést is szereztek. A találkozó kimenetele szempontjából is nagyon fontos, hogy labdarúgóink képesek voltak megőrizni nyugalmukat a játékkal, a feladat megoldásával foglalkoztak és nem mentek bele az adok-kapokba.
Úgy tűnt azonban hiába dolgozik rengeteget Sándor és Budai II., nem tudunk eredményt elérni. Bundzsák beállása hozott ugyan némi változást, de ez kevésnek bizonyult. Már húsz perc sem volt hátra, amikor a pályára lépett Vasas és meghozta a megoldást is. Azonnal megtalálták a " hangot" Tichyvel. Becserélése után azonnal megváltozott a játék képe és hét perc múlva a két labdarúgó egymás átadás... -
A hazaiak már 1931 óta nem tudtak legyőzni bennünket, de most magabiztosak voltak. Nem tudtak más eredményt elképzelni, mint a győzelmet. Nem is volt ez alaptalan, hiszen a közelmúlt számokra hozott szép sikereket, számunkra pedig jobbára nem. De ez a magabiztosság a mieinkre is hatott.
A mérkőzés első félideje kiegyenlített eredményt mutat, de valójában a hazaiak támadtak többet és veszélyesebben. Mind a két oldalon jól működtek azonban a védelmek.
A második félidőben erősítettek a vendéglátók és bizony ezt a felfokozott iramot nem bírta a védelem. Nagyon gyorsan nőtt a jugoszlávok előnye két gólra. Mi is erősítettünk és egyszer sikerült is feltörni a jól dolgozó védelmet, de erre a gólunkra is perceken belül válaszoltak. A mérkőzésből már negyedóra sem volt hátra. Hírtelen vérszemet kaptak, úgy érezték ennyi nem elég. Most nagyon " el akarták verni" a magyarokat. Szinte mindenki a támadással foglalkozott, a védekezés háttérbe szorult, hiszen a gólok számát akarták növelni.... -
A csoportban valamennyi lejátszott mérkőzés után a következőképpen alakult a sorrend.
Svédország 5 pont (5-1)
Magyarország 3 pont (6-3)
Wales 3 pont (2-2)
Mexikó 1 pont ((1-4)
A sorrend ilyen alakulása a magyar csapat gyenge szereplésén kívül a svéd-walesi összecsapás 0-0-ás döntetlen eredményének volt köszönhető. No és annak, hogy akkor a jobb gólarány nem számított. A világbajnokság szabályai értelmében ugyanis, " ...ha a 2. és a 3. helyen két csapat áll egyenlő pontszámmal, de a gólarányuk különbözik, a két csapatnak új mérkőzést kell játszani a továbbjutásért.) De ne másokban keressük a hibát. Ha a leggyengébbnek tartott csoport három mérkőzésén csak 3 pontot tudunk szerezni, akkor nálunk van komoly javítani való.
A Mexikó ellen pályára lépett csapat négy helyen lett lényegesen megváltoztatva, nyílván a jobbítás szándékával.
A mérkőzés legfontosabb eseményei.
33. perc: Jött előre a labda. Bundzsák-Budai II.-Fenyvesi-Tichy volt a sorrend. Már csak kilenc méterre jár... -
Már csak egy lehetőség volt. A walesi csapat három pontot szerzett a csoportmérkőzéseken, és ha válogatottunk nyeri ezt, a nem kimondottan nehéznek ígérkező mérkőzést, akkor nekünk is három pontunk lesz. Ebben az esetben meg kell ismételni a magyar-walesi mérkőzést és annak győztese tovább jut. Ezen a mérkőzésen tehát minden képen nyerni kellett.
A fentiek tudatában válogatottunk minél előbb szerette volna döntésre vinni a dolgot. Azonnal támadni kezdtek és nagy fölénybe is kerültünk. Az első gólra mégis elég sokat kellett várni. Sőt az első félidőt csupán ezzel az egygólos előnnyel zártuk. Ez elég kis különbség, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy már a 23. perctől csak tíz emberrel játszottak a mexikóiak, mert Sepúlveda megsérült.
A második félidőben már sikerült megnyugtatóvá tenni az előnyt és alaposan bebiztosítani a győzelmet. A mexikóiak elfáradtak.
Az ellenfél gyenge játékerőt képviselt, így könnyedén szerezte meg a győzelmet a magyar csapat a harmadik VB mec... -
Mindenképpen pontot kellett szereznie a válogatottnak. A gyengén teljesítő Hidegkuti helyére átkerült Tichy és középcsatárnak előre hozták az eddig rendkívül jól szereplő Bozsikot. De sokan már előre kételkedtek, hogy két középpályás (a másik Bundzsák) szerepeltetése a csatársorban meghozhatja-e a kívánt eredményt.
Azt is tudta mindenki, hogy a hazai csapattal szemben mindig nehéz játszani. Ráadásul a svédeknek erős csapatuk volt ezen a VB-n. Többen is Olaszországból tértek haza erősíteni a hazai gárdát.
Az első félidő meglehetősen egyoldalú képet mutatott. Szinte csak a hazaiak támadtak. Egy-két húzásos akciók, gyorsan szőtt támadások voltak jellemzők játékukra. Mindig találtak szabad embert és gyakran volt gólhelyzetük a magyar kapu előtt. Igaz ezekből csak egy gól született, de nekünk még annyi sem volt. A mi válogatottunk már nem először játszott rendkívül körülményesen, ide-oda tologatva a labdát, mint akik nem tudják mit is kéne vele kezdeni. Cselezgettek, passzolgatta... -
Az első VB csoportmérkőzés.
Mindkét csapat a jó bemutatkozásra készült. A wellsi csapat nem képviselt komoly erőt, de náluk játszott az a játékos, aki nem csak termetére és erejére, de labdarúgó tudására nézve is óriási volt. Az akkoriban Olaszországban játszó John Charles, a középcsatár.
Már az 5. percben előnyhöz jutottunk és az egész mérkőzésen szinte végig mi támadtunk. De a támadásokban nem volt erő. Ráérősen, körülményesen szőttük az akcióinkat, mintha csak arra vártunk volna, hogy valamelyik védő beavatkozzon. Nem is kellett kérlelni őket, a gyors és keményen védekező védők minden próbálkozásunknak útját állták. Különösen azután volt ez így, hogy sikerült az egyenlítő gólt megszerezniük az annyira csodált John Charles révén. (A csatár az egész mérkőzésen sok zavart keltett és úgy tűnt mintha védőink kissé tartanának tőle.) Nem is sikerült még egyszer bevennünk a walesi kaput, ők pedig úgy gondolták kezdetnek jó a döntetlen is és nem erőltették a támadásokat.
Nálunk... -
A VB előtti utolsó hazai mérkőzésre telt ház volt kíváncsi a Népstadionban. Pedig pár nappal előbb egyszer már megtelt a stadion, a Vasas-Real Madrid játszott Európa-kupa találkozót, amit a piros-kékek 2-0 arányban nyertek.
A magyar válogatottban három újonc mutatkozott be.
Végig jó iramú, változatos mérkőzést láthattak a szurkolók. Lelkes válogatottunk az első pillanattól kezdve jobb volt ellenfelénél. Ötletesen, lendületesen játszott csapatunk. A fiatalok és az " öregek" megtalálták az összhangot és kiválóan működtek együtt. Nagyobb arányú győzelem is reális lett volna.
A hazai főpróba tehát jól sikerült. Ez okot adhatott a bizakodásra a soron következő világbajnoki csoportmérkőzések előtt.
forrás:
mafoci -
Az új szövetségi kapitány első mérkőzése.
Ismét találkozunk hát a németekkel. Ez lehetne az alkalom a visszavágásra. Ráadásul a hírek szerint mostanában gyengébben szerepelnek. (Otthon kaptak ki a svédektől.)
Mély talajon került sor a " karácsonyi" mérkőzésre.
A hazai csapat lerohanta válogatottunkat. Ennek ellenére nem a német támadások sokasága miatt állt elő az a helyzet, hogy csapatunk összesen csupán háromszor (!) lőtt kapura. A védelem egész jól elboldogult. Hanem a csatársorunk... Hiába kaptak labdákat, hiába indultak akciók, játékosaink a nagytermetű, erőteljes, szívós és erőszakos német védőkkel nem tudtak megbirkózni. Hiányzott egy igazi karmester is csapatunkból (már nem először).
A német válogatott elégedett volt az eredménnyel, mi pedig várhattunk egy jobb alkalomra, hogy visszavágjunk a világbajnoki döntőért.
forrás:
mafoci -
A világbajnoki selejtező mérkőzések sorát a norvég válogatottnál kezdtük meglehetősen váratlan vereséggel. Most itt volt az alkalom a visszavágásra. A világversenyre már kijutott a válogatottunk, hiszen a legutóbbi selejtezőn Norvégia 0-7 arányban maradt alul Bulgáriával szemben, így nem kellett a tét súlya alatt játszanunk.
Nem is volt nagy izgalom a pályán. Kicsit kényelmes játékkal is a huszadik perc végére már kétgólos előnyhöz jutottunk. Most már annyira nagyvonalú és fölényes stílusban játszott a válogatottunk, hogy az nem csak az eredmény további javításának, de a látványnak a rovására is ment.
A játszadozást a közönség egyre nehezebben tűrte és a második félidőben hangot is adott elégedetlenségének: kifütyülte a magyar csapatot. Ez kicsit észhez térítette a labdarúgókat és az utolsó húsz percben ismét az igazi játék jelent meg a gyepen. Lőtűnk is hét perc alatt újabb három gólt.
Az igazsághoz tartozik, hogy Hidegkuti és Csordás megsérültek és bizonyára ez is bele já... -
Harminc éve jártak nálunk utoljára a franciák és minden magyar szívesen emlékezett arra a mérkőzésre. Akkor 13-1-re vertük meg Őket (125. mérkőzés). Most ilyen arányú győzelemben senki sem reménykedett, de a légkör bizakodó volt. A csapatban négy év után másodszor kapott helyet Aspirány.
A Vasas válogatott játékosai hiányoztak, mert Európa-kupa mérkőzésen vettek részt.
A francia csapatnak nagyon neves csatársora volt. Érdekes, hogy ebben a csatársorban játszott Újlaki is, aki 1947-ig a Ganz játékosa volt.
Az első félidőben kimondottan unalmas, lassú, eseménytelen játék folyt. Nem lenne érdemes szót vesztegetni rá, de szinte a játékvezetői sípszóval együtt Aspirány belőtte vezető gólunkat.
A második félidőben mi támadtunk és a franciák védekeztek. A játékrész közepén ismét jött Aspirány és már két góllal vezettünk. Ekkor kezdtek kicsit mozgolódni a vendégek és vezettek egy-két veszélyes támadást. Eredménye azonban egyiknek sem volt.
A sokra tartott francia csapatot telje... -
Legutóbb Moszkvában mi nyertünk.
Úgy látszott most sem lesz másként, mint a Szovjetunióban volt. Sándor már az 5. percben betalált a hazaiak hálójába. A partjelző azonban lesnek ítélte az akciót. Csak két perc telt el és a szovjetek találtak be a mi hálónkba. Ezúttal elmaradt a les jelzése. Szerencsére a válogatott nem sokáig foglalkozott a gólok érvényességének kérdésével, hanem inkább a játékra koncentrált. Ennek húsz perc múlva egy fejesgól lett az eredménye. A félidő hátralévő részében sokat támadtunk és sok helyzetünk alakult ki, de a vezetést nem sikerült megszerezni.
A második félidő is a küzdelem, sajnos az eredménytelen küzdelem jegyében telt el. A szovjet kaput kétszer is a kapufa mentette meg a góltól. Talán a legnagyobb helyzetünk egy ívelt lövés volt, amibe a kapus már nem tudott beavatkozni de Vojnovnak éppen a gólvonalról sikerült fejjel mentenie. A sok kimaradt helyzet megbosszulja magát, szokták mondogatni a labdarúgó pályák környékén. Most is így lett. Míg ... -
Megint egy mérkőzés, ahol muszáj volt győzni, hiszen szerettünk volna a selejtező csoport első helyén végezni. Három újonc került a csapatba. A játékosok felszült izgalommal várták a mérkőzést.
A kezdés után szinte azonnal betaláltunk a hazaiak hálójába. De a gyors gól sem nyugtatta meg a játékosokat. Nagyon idegesen kapkodva játszottak és a bolgárok sokszor veszélyeztették a kapunkat. Bozsik volt az, aki hallatlan nyugalmával, tapasztalatával végül is összerázta a csapatot. Segítette a védelem munkáját és emellett a támadásokat is nagyszerűen szolgálta ki egy-egy jó labdával. Hidegkuti nem csak az első gólt szerezte meg, de a másodikat is és rengeteg veszélyes akciót indított.
A második félidőben a bolgár válogatott volt némi fölényben, de a védelmünk kiválóan működött. A hazaiak támadásaiban már nem volt annyi erő, hogy kétségessé tehették volna győzelmünket.
forrás:
mafoci -
Az előző Oslóban játszott világbajnoki selejtezőt kihasználva, ha már úgyis utazni kellett, átruccant a csapat Svédországba is. A felállás több helyen változott, az előző találkozóhoz képest.
Rögtön látszott, hogy most lényegesen jobb a csapat. Lényegesen több és szervezettebb támadást vezettünk a hazaiak kapujára. Gólhelyzeteket is kidolgoztak szép számmal a fiúk, sőt kétszer a svéd kapuba is bekerült a labda. Igaz a játékvezető egyik találatot sem érvényesítette, les címén.
A vendéglátók nagyon lelkesen küzdöttek végig a mérkőzést, de válogatottunk minden részében jobb volt. Annyival azonban mégsem, hogy ez gólokban is megnyilvánuljon. Most is nagyon kevés és bátortalan volt a kapura lövés.
forrás:
mafoci -
A mérkőzés előtt a norvégok kijelentették, magyar csapat ide vagy oda nem hajlandók védekezésre beállni. Ez csak akkor kerülhet szóba, ha az a veszély fenyeget, hogy túlságosan nagy gólkülönbséggel kapnak ki.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya pedig azon töprengett, beállítsa-e a csapatba Hidegkutit. Attól félt, hogy lassítani fogja a támadásokat. Azután mégiscsak játszott.
A mérkőzést erősen felázott, göröngyös talajon játszották.
A norvégok erőteljes játékot mutattak. Lelkesen harcoltak és a tízedik perc végén ők szereztek vezetést. Válogatottunk csatárai szinte tehetetlennek látszottak a jól záró északi védelemmel szemben. De egyébként is rendkívül szétesően, lassan és körülményesen próbáltak támadni. Lövésre senki sem vállalkozott, mindenki be akart gyalogolni a kapuba a labdával. A félidő végén sikerült egyenlítenünk, de a második játékrészt a hazaiak sokkal jobban bírták. Elsősorban bátorságuknak és erőnlétüknek köszönhették, hogy sikerült még egyszer a kapunkba... -
Egy négyhetes külföldi túra negyedik állomása.
Az osztrákok az első félidő elején kétségessé tudták tenni a magyarok győzelmét. A csatárokat szorosan őrizték és nem nagyon látszott a kibontakozás lehetősége. Válogatottunk az előző három találkozó és az utazások miatt már kissé fáradt volt. Az első gól azonban felszínre hozta a rejtett energiákat és lendületet adott játékunknak. Az osztrákok kaptak, egy műesés jutalmaként, egy 11-et is, de a kapu mellé lőtték. Ezután már vitathatatlan volt csapatunk fölénye és a második félidőben tovább növelve előnyűnket, megérdemelt győzelmet arattunk.
Négy hét alatt, négy győzelem a világ élvonalához tartozó csapatok ellen nem kis teljesítmény. Mindenki úgy értékelte, hogy a magyar labdarúgás magára talált.
Az ismert forradalmi események miatt ez volt az év utolsó válogatott mérkőzése és tulajdonképpen az " Aranycsapat" utolsó pályára lépése is. Még lett volna egy Svédország elleni a Népstadionban október végén, de akkorra már ...[/qu... -
Erre a mérkőzésre válogató bizottság készítette fel a csapatot Bukovi Márton irányításával. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/4]Bp. Vörös Lobogó és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/7]Vasas játékosai nem jöhettek számításba a csapat összeállításakor, mert a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/nemzetkozi_kupamerkozesek/1956]Közép-Európa Kupa elődöntőjében vettek részt.
A mérkőzés biztos megnyeréséhez Kocsis két góljával és Szusza remek játékával járult legjobban hozzá. Utóbbi, mérkőzésen játszott helyzete érdekesen alakult.
Az első félidő elején a vendégek szereztek vezetést és a magyar csapat játéka nem volt meggyőző. Először Szuszát cserélték le Machosra.
A második félidő elején azonban Szusza visszatért a csapatba, de nem eredeti helyére, hanem a sérült Puskást váltotta fel. Ettől kezdve a válogatott lelke volt. Irányított, szervezett, remek labdákat adott és fantasztikus egyéni akciókat is vezetett. Lövései pedig élménys... -
Idehaza, a közelmúltban már nagyon sűrűsödött a levegő a válogatott körül. Sokan találták helytelennek azt a " személyi kultuszt" ami a játékosok körül kialakult. A csapat összeállítást is gyakran próbálták befolyásolni ilyen-olyan nem kifejezetten szakmai érdekek mentén. Az ország feszült hangulata érződött a labdarúgó pályán is.
A portugálok szerint ez már a negyedik mérkőzés volt a két ország között, holott igazából csak a második. Ők viszont számon tartottak egy 1926-os Hungária-Sabária kombinált csapat elleni, valamint egy a profi válogatott ellen vívott mérkőzést is. (2000-ben mindkettőt az MLSZ is hivatalossá nyilvánította.)
Portugáliában rendezték a FIFA kongresszust és az ünnepi programhoz tartozónak gondolták a vendéglátók a mérkőzést.
A mérkőzés látványos és jó iramú volt. Válogatottunk sok technikai és taktikai bravúrt mutatott be és a portugálok is bizonyították, hogy már nem csak tanulják, de magas szinten játsszák is a labdarúgást. A sportszerű mérkőzésen szü... -
Idehaza, a közelmúltban már nagyon sűrűsödött a levegő a válogatott körül. Sokan találták helytelennek azt a " személyi kultuszt" ami a játékosok körül kialakult. A csapat összeállítást is gyakran próbálták befolyásolni ilyen-olyan nem kifejezetten szakmai érdekek mentén. Az ország feszült hangulata érződött a labdarúgó pályán is.
A mérkőzésen a hazaiak vitatható 11-essel szereztek vezetést, de egy gyors Kocsis-Puskás akció, Puskás húsz méteres bomba góljával, meghozta az egyenlítést. Lendületes, szép támadásokat vezettünk és védelmünk is könnyedén hárította a belga akciókat. Budai II. villámgyorsan húzott előre, majd Kocsishoz küldte a labdát, aki 18 méterről ívelt a léc alá, majd percek múlva ismét becsapta a belga kapust. A hazaiak megzavarodtak és nagyon kemény játékba kezdtek. Ennek először Ilku I. esett áldozatul, le is kellett cserélni. Buzánszky is megsérült, de úgy érezte vállalni tudja a játékot.
A szünetben kiderült, hogy a jobbhátvédnek súlyos izomhúzódása van, d... -
A 6. Európa-kupa sorozat hetedik mérkőzése.
Válogatottunkból több, egyébként biztos ember is hiányzott Lantos sérüléssel bajlódott, Buzánszky és Czibor pedig pillanatnyi gyengébb formája miatt nem kerülhetett a csapatba. Mindezek mellett még Puskás sem játszhatott, mert fegyelmi okokból klubja eltiltotta.
A csehszlovák válogatott óriásit fejlődött. Prágában a brazilokkal játszott döntetlent, míg otthonukban kiütötte a svájciakat (6-1). Kezdett összeállni a csapatuk. Különösen veszélyes volt a Hledik-Novák-Pluskal-Masopust négyes. Remekül szervezték az akciókat, hatékonyan segítették a védelmet és tökéletes összhangban játszottak.
A mérkőzésre zuhogó esőben került sor.
Amint elkezdődött a mérkőzés, a vendégcsapat azonnal erőteljes támadásokba kezdett. Sajnos nem kellet sokat várniuk az első gólra. A vezetés megszerzése után rohamaik nem ritkultak és növelni is tudták előnyüket. Ekkor egy pillanatra kiengedtek és ezt válogatottunk gyors és nagyon szép góllal használta ki. Hi... -
Az MLSZ ezt a meccset utólag sorolta a hivatalos válogatott mérkőzések közé. A korabeli híradásokban " Budapest-válogatott - Libanoni válogatott" néven emlékeztek meg az összecsapásról. Mindmáig ez az egyetlen Libanon elleni összecsapásunk.
A mérkőzés kezdete előtt kiadós zápor áztatta a homokos, fűvel gyéren benőtt pályát. Az esemény rangját emelte, hogy a köztársasági elnök rövid beszéd után kézfogással üdvözölte a csapatokat.
Bár a válogatott nem játszott nagy erőbedobással és szépen sem, mégis nagy fölényben voltunk a vendéglátókkal szemben és a közönség így is gyakran jutalmazta tapssal egy-egy megmozdulásunkat. Félóra is eltelt, amikor először a kapuba találtunk. Játékosaink azt tehettek a pályán, amit csak akartak, de az az igazság, hogy nem nagyon akartak. A félidő előtt mégis sikerült növelni az előnyt.
A második játékrészben minden folytatódott tovább. Egykapura játszott a csapatunk, de nem túl nagy energia bedobással. Még így is sorra hagytuk ki a helyzeteket. Az... -
Kissé szokatlan februári időpontban játszottuk a mérkőzést.
Eredetileg ez lett volna a Törökországi " kiruccanás" első mérkőzése, de a rendkívüli időjárás miatt végül az utolsó lett. A találkozó előtt több mérkőzést is játszottunk különböző török városokban. Mire eljött a válogatott találkozó ideje már meglehetősen fáradt volt a csapat. A csapategység kialakulására sem volt még idő, nem volt igazán összeforrott a gárda. Sok hó esett, azon a vidéken szokatlan módon és mivel gyorsan el is olvadt a mérkőzésre rendkívül nehéz talajú pályán került sor. A mérkőzés előtti napra tervezett edzést sem lehetett megtartani, mert akkor még hóvihar volt.
A törökök nagyon komolyan vették a felkészülést. Nagy lehetőséget láttak a magyar csapattal való találkozásban. Ha most jó eredményt érnek el, akkor felfigyel rájuk az egész világ, gondolták.
A fáradt, kissé enervált labdarúgóinkat meglepték a török játékosok. Lelkesen és nagyon jól játszottak. Gyorsak és lendületesek voltak veszélyesen ... -
A 6. Európa-kupa sorozat ötödik mérkőzése.
Puskás ezen a találkozón ünnepelte 75. válogatottságát.
Az olasz csapat azzal a taktikával érkezett, hogy nem szabad gólt kapni. Ez önmagában nem valami különleges, de ezt úgy vélte megvalósíthatónak, ha kilenc (!) játékossal védekezik. Tehát döntetlenre játszottak. Persze ha nagy szerencséjük van a győzelem elől sem ugrottak volna félre.
Védekeztek is az egész mérkőzés alatt. Semmilyen módszertől nem riadtak vissza. Védekeztek lábbal, kézzel, a szabályokat betartva és azokat áthágva is. Mi pedig támadtunk és támadtunk és támadtunk és....
Úgy tűnt minden hiába nem sikerül gólt szerezni. A kilenc védő játékos nagyon megnehezítette a dolgunkat, a kapusuk pedig remekül védett.
Hogy az utolsó tíz percre még válogatottunk tudta fokozni a tempót, vagy az olaszok idegei fáradtak már el senki sem tudja, de Tóth II. beadásából Puskás fejéről a labda végre megtalálta az utat a hálóba. A szurkolók óriási tapssal fogadták, hogy megtört a jég... -
Nyugodt, mérkőzésen magabiztos győzelem. A két gyors gól nem feldobta, inkább kicsit elaltatta válogatottunkat. Trükköztek, játszadoztak a vendégek még gólt is tudtak rúgni.
A második félidőben hasonló volt a játék képe és a mi két találatunk után akkor is egy góllal válaszolt a svéd csapat.
Puskás egy büntetőt is kihagyott, igaz a vendégek jobbszélsője is hat méterről lőtt az üres kapu mellé.
A svéd válogatott elégedett volt, hogy Budapesten csak ilyen arányban maradtak alul.
forrás:
mafoci
-
A 6. Európa-kupa sorozat negyedik mérkőzése.
A mi statisztikánk szerint ez volt a 100. magyar-osztrák válogatott mérkőzés. A sógorok számítása szerint már az előző találkozásunk (318. mérkőzés) és Ők akkor meg is ünnepelték. Most rajtunk volt a sor. A találkozó tehát ünnepélyes keretek között került megrendezésre és mindenki abban reménykedett, hogy a játék is méltó lesz a jubileumhoz.
A mérkőzés kezdő rúgását [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/891/schlosser_imre]Schlosser Imre végezte el.
Úgy is kezdődött a mérkőzés, ahogy egy ünnepnek illik. Tichy nagy lendülettel tört kapura. A védő megtámadta, a kapus elé vetődött. Ő elesett, de kiválóan felismerte a kínálkozó lehetőséget és cipője orrával még megtolta a labdát, éppen annyira, hogy az a kivetődött kapus felett a hálóba került. Ezután viszont nem következtek az újabb magyar gólok. A vendégek is magukhoz tértek és a küzdelem kiegyenlítetté vált. Amikor a szünetre levonultak a csapatok úgy látszott... -
A világbajnokság döntője (311. mérkőzés) óta, sőt idehaza 1943 (244. mérkőzés) óta, veretlen magyar csapat egész Európában nagy érdeklődéssel figyelt ellenfelet fogadott. Először járt Magyarországon a Szovjetunió válogatottja.
Hatalmas érdeklődés kísérte a két csapat fellépését. 24 ország küldet el tudósítóját a Népstadionba. A nézőszám is kiemelkedő volt, de nagyon sokan maradtak jegy nélkül.
Az összecsapás jó iramú, rendkívül küzdelmes, de nem túlságosan látványos volt. Talán a megnyilvánuló nagy várakozás volt az oka, hogy egyik csapat csatársora sem tudta kielégítően megoldani feladatait. A mieinknek négy tökéletes gólhelyzete maradt kihasználatlanul, míg a vendégeknek három, hasonlóan jó helyzetet nem sikerült értékesíteniük. A védelmek és a középpályás sorok mindkét oldalon megbízhatóan működtek.
Egyik gól sem született tervszerűen végig játszott akció eredményeként. A szovjet találat egy a magyar kaputól 18 méterre végrehajtott szabadrúgás után született. A mi egyenl... -
A 6. Európa-kupa sorozat második mérkőzése.
A svájci csapat rendkívül komolyan vette a találkozót. A helvét labdarúgás történetében példátlan módon Magyarországra utazás előtt egyhetes edzőtáborozáson vett részt a keret. Ennek a nagy készülődésnek nem az Európa-kupa volt az igazi oka, hanem az, hogy a svájciak már 1939 óta nem nyertek ellenünk. Érdekesség, hogy a vendégcsapat középhátvédje egyben Svájc legnépszerűbb színésze is volt.
A nemzeti csapatban szerepelt egy újonc, Machos.
A játékvezető sípjelére iszonyatos küzdelem vette kezdetét. Először a vendégek találtak a kapunkba. Ekkor csapatunk olyan rohamokba kezdett, amelyek teljesen összezavarták a svájci védelmet és hat perc alatt háromszor került a labda a hálójukba. Lassan azután magához tért a helvét védelem és zárult a " svájci retesz”. A mi védelmünk viszont kicsit bizonytalanná vált. A szünetre már csak egy gólos előnnyel vonulhattunk.
A második félidőre a játék képe semmit nem változott, a küzdelem sem csillapo... -
A skót csapat, már komoly érdeklődést keltett mielőtt hazánkba érkezett. Jugoszláviában döntetlent (2-2), Ausztriában győzelmet (4-1) ért el a válogatott. Ez is oka lehetett, hogy sokan voltak kíváncsiak a mérkőzésre és nem kevesen érkeztek a határokon túlról is. A Népstadionban most volt először 100.000 néző. ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/kerdeskozpont/2]Magyar stadionok nézőcsúcsai)
Az első félidőben a skót csapat nagy becsvággyal játszott. A mieinknek elsősorban a védekezéssel kellett foglalkoznia. A vendégek nyomását mutatja a szünetre kialakult 0-1-es eredmény. Az előny még nagyobb is lehetett volna, de két lövésük a kapufán csattant.
Szünet után a magyar csapat vette kezébe a kezdeményezést. Jól összehangolt támadásaink meg is hozták az eredményt. A játékrész közepére sikerült megfordítani az állást. A találkozó utolsó perceiben ismét a skótoké volt a terep. Ezt mutatja, hogy 11-eshez jutottak, amit azután nem sikerült értékesíteniük és egyszer a kapufát ... -
[url=https://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott/merkozesek/1955]A négy mérkőzésből álló északi túra negyedik, így tehát utolsó találkozója.
A finnek meglepően nagy szeretettel fogadták a válogatottat. A szövetség elnöke kijelentette: " Valamennyi ország közül mi mindig a magyar csapatot látjuk a legszívesebben Helsinkiben, annyira megszerettük magyar testvéreinket az olimpia idején. A hazai csapat fiatal, 18 éves kapusa, miután megnézte a magyarok edzését csak annyit mondott: " Ilyen lövéseket én még életemben nem láttam, nem hogy védtem volna. Bárcsak túl lennék a kétszer 45 percen." Érdekessége volt a finn csapat összeállításának, hogy a jobbhátvéd Lindmann az ország egyik legnépszerűbb színésze volt, 27 főszereppel a háta mögött.
A magyar csapat zömmel fiatal játékosokból állt.
Ez az erősen fiatalított válogatott lelkesen, látványosan játszott és könnyedén győzte le a vendéglátókat. Ismét látni lehetett, hogy vannak méltó utódai az " aranycsapatnak”. A gólok... -
A négy mérkőzésből álló északi túra harmadik találkozója.
Az első dán-magyar összecsapáson nagy volt a szurkolók érdeklődése. A beharangozók szerint az északi ország szurkolói végre láthatják a világ legjobb labdarúgóit. A kíváncsiságot még csak fokozta, hogy két kiváló magyar szakember is dolgozott az országban: Toldi Géza és Szendrődi Lajos.
A csapat összeállítása most is a kísérletezés az új felállás keresésének jegyében történt. Ezért természetesen a régi már többször bizonyított játékosok mellett helyet kaptak a fiatalok is.
A mérkőzésre zuhogó esőben, csúszós, nehéz talajon került sor.
A találkozón válogatottunk alaposan megmutatta a kíváncsi közönségnek, hogy milyen is a magyar labdarúgás. A körülmények ellenére remek, látványos játékot produkált csapatunk. Sándor különösen elemében volt, amit három rúgott gólja is jelez.
forrás:
mafoci
-
A négy mérkőzésből álló északi túra második találkozója.
A svédek erős csapattal álltak ki ellenünk, mindenképpen szerettek volna legalább kemény ellenfélnek lenni.
Válogatottunk a legjobb időkre, a legnagyobb sikerekre emlékeztető játékot produkált és nem adott esélyt a svédeknek. Jó csapat ellen sikerült nagyszerű játékkal nyernünk. Nem volt gyenge pontunk. Különösen Buzánszky és Csordás teljesített kiválóan, de nem feledkezhetünk meg Kocsis három góljáról sem.
forrás:
mafoci
-
A négy mérkőzésből álló északi túra első találkozója.
A találkozóra a szövetségi kapitány friss, fiatal csapatott " vezetett" a pályára. Öt újonc volt a csapatban.
Az " új fiúkkal" felálló magyar válogatott jól mutatkozott be. Kitűnő volt az összhang az " öregek és a fiatalok" között. A legjobban a csereként beálló Tichy debütálása sikerült. Egy góllal, Puskás szerint a legszebbel, is hozzájárult az eredmény kialakulásához. Válogatottunk könnyed játékkal fektette két vállra a norvég csapatot.
Fenyvesi Mátét is meghívta a túrára a kapitány, de Ő lemondta az utazást, mert ekkor zajlottak egyetemi vizsgái.
forrás:
mafoci -
A 6. Európa-kupa sorozat első mérkőzése.
A találkozó előtt látványosan derült ki, hogy a magyar és osztrák labdarúgó szövetségek statisztikái nem pontosan esnek egybe.
Válogatottunk meglepetésére az újságokban és a plakátokon a " sógorok" a 100. osztrák-magyar összecsapásként hirdették ezt a mérkőzést. A mi nyilvántartásunk szerint azonban ez csak a 99. volt. Mint kiderült egy 1938-as, nálunk a válogatott találkozók közé nem sorolt Bécs-Budapest mérkőzést ők beszámítottak. Nem volt túl nehéz megállapodásra jutni. Bécsben akkor volt ünneplés, nálunk pedig a következő, Budapesti találkozón (327. mérkőzés).
A találatokat nézve, olyan mintha minden esemény már az első félidőben megtörtént volna, hiszen a négy gól már mind a " kapukban volt" ekkorra. Pedig remek mérkőzés, színvonalas csata folyt egész idő alatt. Harcos, kemény, de sportszerű küzdelemben ütközött meg a két csapat. A döntetlen mindkét csapat szerint igazságos eredmény volt, még akkor is, ha a hazaiak első gólja le... -
Glasgowban úgy harangozták be a mieinket, mint a világ legjobb csapatát. A skótok kíváncsiak voltak mit tudnak ők az " angolverők" ellen. Annál is inkább, mivel hazájukban sokáig szintén veretlenek voltak. 1950-ben Ausztria válogatottjától kaptak ki először otthon és azóta sem.
A mérkőzésen 134 ezer néző volt. Ennyi ember előtt még sohasem (és azóta sem) játszott a magyar válogatott és olyan egyöntetű, hatalmas erővel zúgó bíztatást sem hallott, ahogy ez a tömeg egy torokként szurkolt csapatáért..
Óriási csata volt ez. A skótok hihetetlen keményen, de szabályosan és kifogyhatatlan energiával játszottak. Az első félidő közepén sikerült két gólt szereznünk. Sőt a félidő végére is meg tudtuk tartani előnyűnket. Igaz ekkor már 1-3 volt az állás.
A második félidő elején a vendégek azonnal szereztek egy gólt és ez felszította a bennük egy pillanatra sem kihunyó tüzet. Iszonyatos támadás sorozatot indítottak és ezek a rohamok nem csillapodtak a találkozó végéig. Védelmünknek ember... -
Kedvezőtlen előjelekkel indult harcba a magyar csapat: sérülések, betegségek akadályozták a felkészülést. Puskás hetek óta sérült volt, Grosics vállrándulással bajlódott, Lóránt és Lantos betegeskedtek, sőt még Bozsik is lerobbant. Végül is a védelem három tagja tudta vállalni a játékot.
A mérkőzés folyamán, a védelem munkáján nem látszott, hogy " többségük" szinte csak sípszó előtt vált bevethetővé. Egész idő alatt remek teljesítményt nyújtottak. A támadósor is megtette a magáét. Különösen Sándor csillogott. Ördöngösen cselezett, lendületesen, invenciózusan játszott. Czibor is rendkívül energikus volt, de mérkőzés közben megsérült.
Különösen a második félidőben volt meggyőző válogatottunk fölénye. Az első félidőben az osztrák védelem még mutatott némi ellenállást, de a másodikban már képtelen volt erre.
A magyar-osztrák találkozókkor szokásos módon ezen a napon különböző helyszíneken az ifjúságiaktól a " nagy" válogatottakig hat csapat ütközött meg. Külön érdekesség, hog... -
A csehszlovákok erősen megfiatalított, újjászervezett csapattal érkeztek.
Nagyon egysíkú volt a játék képe, szinte kizárólag válogatottunk vezetett akciókat. Felületes szemlélő azt hihette, hogy csak egy kapu van a pályán. Helyenként így is nagyon szép és látványos volt a játék, csak kicsit egysíkú (Nem mintha bármelyik magyar szurkoló panaszkodott volna emiatt.) Bozsik folyamatosan adta a jobbnál jobb labdákat a csatároknak.
Talán a legszebb gól az első volt, amikor Bozsik három védő közül perdített Kocsisnak. Ő fejjel tette maga elé a labdát és kapásból a kapu jobb oldalába bombázott.
A csehszlovák válogatott egyértelműen védekezésre rendezkedett be, a mérkőzés végén mégis sikerült megszerezniük a becsület gólt.
A mérkőzés előtti ifjúsági találkozón láthatta a közönség az akkor 19 éves Tichyt, akiről már akkor megállapítható volt, hogy hamarosan nagy játékossá érik.
forrás:
mafoci -
Az első félidőben a játék szinte csak a svájci térfélen volt. Válogatottunk pillanatnyi szünet nélkül vezette támadásait. Ha néha áttévedtek a térfelünkre védelmünk magabiztosan hárította próbálkozásaikat és már küldte is előre a labdát. A vendégek betömörülve igyekeztek védekezni és csatáraink nem is mutatkoztak túlságosan " termékenynek”. Két gólt így is rúgtunk és Puskás egy megítélt büntetőt belerúgott a kapusba.
Szünet után már nem erőltettük annyira a támadásokat és a játék képe kiegyenlítetté vált. Ennek a játékrésznek az első felében két nagy helyzete is volt a svájci csapatnak, amikor már csak Grosiccsal ált szemben a jobbszélső, de kapu fölé és kapufára rúgta a labdát.
A svájci válogatott azon törekvése, hogy csak kevés góllal veszítsenek, bejött. Az ennek érdekében alkalmazott " svájci reteszt" nehéz volt feltörni.
forrás:
mafoci -
Ez volt az első találkozásunk a Szovjet válogatottal. Amikor a világbajnokság előtti utolsó vereségünket elszenvedtük 1952-ben, akkor [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/1390]Moszkva válogatottjával találkoztunk. Újonc ugyan nem volt a csapatban, de négyen is második alkalommal kaptak helyet a csapatban.
A mérkőzés nem volt magas színvonalú. Talán meglepte a válogatottunkat, hogy a szovjetek léptek fel támadólag, sőt az első negyedóra végén meg is szerezték a vezetést. Igaz nekünk is akadt három helyzetünk, sőt az egyik kapufa is lett, de összességében az első félidőben inkább a vendégek voltak a meghatározók.
A második játékrészben már mi voltunk fölényben, ki is egyenlítettünk, de többre már nem tellett.
A második válogatott mérkőzésükön szereplő fiatalok voltak a legjobbak.
forrás:
mafoci -
A VB döntő után most lépett fel először a magyar csapat és végre megint itthon. Két újonc is helyet kapott a csapatban.
A válogatott visszatérése és az újoncok bemutatkozása remekül sikerült. Nagy fölényben játszottunk az egész találkozón. A két új játékos közül Fenyvesi nagyon hasznos tagja volt a csapatnak. Nagy sikert aratott a közönség körében, amikor a negyedik gól előtt, bár maga is remek helyzetben volt, mégis Hidegkutinak adta a labdát, aki biztosabban tudta azt a hálóba juttatni. Kotász pedig igen ötletesen, változatosan játszott. Mindketten remekül illeszkedtek a most is egységesnek látszó, tökéletes összhangban működő csapatba.
forrás:
mafoci -
A válogatott eddigi legnagyobb erőpróbája előtt állt. A világbajnoki döntőben, megőrizve 1952 májusa óta tartó veretlenségét, kellett bizonyítania, hogy valóban a legjobb a világon.
Nagyon nehéz út volt mögöttünk. A németek elleni első mérkőzés, majd a két dél-amerikai válogatott. A durva Brazília és a csak hosszabbítás után megnyert Uruguay elleni találkozó. Ahogy sokan megállapították nyolc napon belül a magyar válogatott már a harmadik világbajnoki döntőjét fogja játszani. Sérülések, testi és pszichikai fáradtság. Most pedig ismét a németekkel kellett szembenézni, akiknek elszántságát fokozta, hogy a háború után ez a világbajnokság nagyon fontos lépés lehetett volna az elismertetés folyamatában.
Olvassunk bele a mérkőzés előtti sajtó véleményekbe.
" A sors talán gonosz örömét találta abban, hogy a magyarokat a dél-amerikaiakkal hozta össze. " Erősek vagytok- így – gondolhatta -, de majd meglátjuk, hogy mely pontig." A magyaroknak a döntőig kétszer kellett önmagukon túlte... -
Válogatottunknak elég sok problémával kellett szembe néznie a mérkőzésre készülve. Puskás után most már Tóth II. helyettesítését is meg kellett oldani a csatársorban (mindketten sérültek voltak). Szerencsére Bozsikot az előző mérkőzésen történt kiállítása miatt nem tiltották el, mert végül is elfogadták, hogy gyakorlatilag vétlen volt az esetnél. A játékosokra fizikailag és pszichikailag is nagy nyomás nehezedett a két előző találkozón. Most pedig a világbajnoki cím védőjével, a kétszeres világbajnokkal kellett szembenézniük. Tudták azt is, hogy az uruguayiak nem csak saját csapatukért hanem, miután Brazília kiesett, Dél-Amerika tekintélyének megvédéséért is küzdeni fognak. Ismét alapos lelki és taktikai felkészítés folyt. A mérkőzés napján végig esett az eső és játékosaink úgy gondolták a csúszós talaj nekünk kedvez.
Sokaknak volt az a véleménye, mint az uruguayi csapat orvosának, Juan Carlos Bracce-nak: " Szerintem ez a mérkőzés lesz a világbajnokság döntője."
A pályát ismé... -
A magyar csapat most került először szembe dél-amerikai ellenféllel.
A válogatott nagyon alaposan felkészült a mérkőzésre. A legnagyobb gondot Puskás helyettesítése jelentette, de a felállás módosításával és Tóth II. beállásával ezt is sikerült megoldani. Az sem okozott különösebb zavart, hogy az ellenfél még közvetlenül a találkozó kezdete előtt is módosított a csapata felállásán. A dél-amerikai szurkolók (hiszen természetes, hogy az uruguayiak is a brazilokat bíztatták) pokoli hangulatot teremtettek a pályán. A találkozó esőben zajlott.
Lássuk hogyan folyt le a mérkőzés.
4. perc: Tóth II. lövése lepattant a védőkről éppen Hidegkuti elé, aki hat méterről a kapu bal oldalán a léc alá vágta első gólunkat. 1-0
9. perc: Bozsik Hidegkuti elé tette a labdát, aki átemelt Kocsisnak. Ő a legjobb ütemben ugrott fel és az ötös bal sarkáról a kapu bal sarkába fejelt. 2-0
A brazilok idegesek lettek a kétgólos hátrány miatt, míg a mieink megnyugodtak. Talán túlságosan is.
18. perc: I... -
A pályán úgy érezte magát válogatottunk, mintha Németországban lenne. A mérkőzést ugyanis a német határhoz közel rendezték és mintegy 40.000 szurkoló érkezett, sőt a találkozó kezdete előtt a pálya melletti töltésen megállt egy húsz kocsiból álló személyvonat, amely egyenesen Nyugat-Németországból érkezett. A találkozóra 40 fokos hőségben került sor.
A németek igyekeztek a széleken vezetett támadásokkal zavart okozni védelmünknek, de ez meddő próbálkozás maradt. A csatárok pedig a most rendszerint elől maradó Puskás vezetésével veszélyesen rohamozták a német kaput. Zakariásnak rendszerint lehetősége nyílt előre törni és mikor az ellenfél védelme Őt támadta, akkor valamelyik csatárunk üresen maradt. A kínálkozó lehetőségeket ki is használtuk és már az első percektől megmutattuk, hogy nem kétséges ki lesz a mérkőzés győztese. Alig húsz perc játék után három góllal vezettünk és a félidőre 3-1-es állásnál került sor.
A második játékrészben szinte nem volt egy súlycsoportban a ké... -
Mindenki tudta, hogy csapatunknak nem lehetnek komoly ellenfelei az ázsiai labdarúgók. Az edzőjük persze bizakodott, de Ő még nem látta játszani csapatunkat.
Az esélyesség terhe és a világbajnokság láza így is gyakran mondatta labdarúgóinkkal: " Szeretnénk már túl lenni az első mérkőzésen."
Hidegkuti nyak- és hátizom fájdalmai, Zakariás influenzája miatt nem játszott.
Válogatottunk a sípszó elhangzása után azonnal nagy iramban támadni kezdett. A támadások csak kétszer szűntek meg, a szünetben és a mérkőzés végén. A koreai csapat nagyon keményen és önfeláldozóan védekeztek. Keménységük a szabályok engedte határokon belül maradt, de csatáraink így is inkább elkerülték az összecsapásokat és igyekeztek egymást tisztára játszani. Ha ellenfelünk mégis labdához jutott egy-egy meglepően szép ellentámadást is vezettek.
A hatalmas iram a második félidőre nagyon kimerítette az ázsiaiakat, alaposan kifulladtak. Akadtak olyan pillanatok, amikor a görcsök miatt két-három koreai is fekü... -
A világbajnoki felkészülés része volt ez a találkozó is. Mégis más volt annak a hatalmas érdeklődésnek az oka, ami mind itthon mind nemzetközileg kísérte. A jegyek már hetekkel korábban elkeltek, és ha 500.000 ember fért volna a Népstadionba, az is kevés lett volna. Mindenki látni akarta az angol csapatot és remélte, hogy most láthatja azt is, ahogy a magyarok diadalt aratnak. Hiszen az előző, a 6-3-as magyar sikert (303. mérkőzés) nálunk csak hallhatták, olvashatták és egy-egy részletét filmhíradón nézhették meg a szurkolók, de átélni a győzelmet az mégiscsak más.
Az angolok is nagyon készültek. Meg akarták mutatni, hogy olyasmi, mint Londonban csak egyszer, csak véletlenül fordulhatott elő. Csapatukat teljesen átalakították. A Wembleyben pályára lépőkből nyolcan nem kerültek a mostani keretbe. Mindent megtettek az alapos felkészülés érdekében. (Bár intő jel lehetett volna a számukra, hogy egy héttel a budapesti találkozó előtt Belgrádban 1-0 arányú vereséget szenvedtek a Jugo... -
Az osztrákok reménykedtek a győzelemben. Válogatottjuk először próbálkozott a három hátvédes rendszerrel és minden szempontból alaposan felkészültek.
Arra pedig az egész világ kíváncsi volt, legfőképpen mi, hogy meddig tarthat még a magyar válogatott veretlenségi sorozata, ami 1952 májusa, a moszkvai mérkőzés után kezdődött és tizennyolc mérkőzésen keresztül töretlenül tart.
Ez nem a magyar csatárok napja volt. Az osztrák csapat az egész mérkőzésen, de különösen a második félidőben rengeteget támadott. Szerencsére, most a védelmünk mutatta meg, hogy világszínvonalon látja el feladatát és semmiben sem marad el az általában látványosabb munkát végző csatároktól. Rendkívül nagy volt a küzdelem és bizony nem sokon múlott, hogy meg tudtuk őrizni veretlenségünket, sőt a győzelem is a miénk lett.
A szakemberek szerint:
" A magyarok Londonban nagyszerűen játszottak, Bécsben nagyszerűen küzdöttek."
" A magyar csapat inkább küzdött, mint játszott, ennek ellenére megérdemelt a ma... -
A londoni 6-3-as diadal után a válogatott sok-sok meghívást kapott. Végül az egyiptomit fogadták el, amiben nem kis része volt annak, hogy miközben nálunk a télvégi hideg, Egyiptomban már a kellemes tavasz uralkodott.
Egyiptomban nagy jelentőséget tulajdonítottak az összecsapásnak. A lapok szerint: " Évtizedek óta nem volt ilyen jelentős sportesemény Egyiptomban, mint a londoni győztes magyar csapat játéka. Ez a találkozó az egyiptomi labdarúgó történet egyik legfontosabb mérkőzése lesz."
A Kairói válogatott elleni edző mérkőzésen még nem igazán ment a játék, nagyon idény eleji formát mutattak fiaink és ez óvatos bizakodással töltötte el az egyiptomiakat.
A mérkőzést kicsit megilletődötten, idegesen kezdte a válogatott, de gyorsan megnyugodtak és kialakult az a játék, amit a magyaroktól elvártak. Gyors, ötletes, szellemes, szervezett összjátékra épülő labdarúgás. A támadások végén még a lövések kissé akadoztak, de helyenként megközelítettük a legjobb formánkat is. A találk... -
Túl korai volt az időpont. Sokadszor követte el azt a hibát az MLSZ, hogy januárra kötött le válogatott mérkőzést. A csapat nem tudott kellően felkészülni. Fáradt, toldozott-foldozott, formán kívüli csapat utazott. Ráadásul szakadó esőben, rendkívül rossz pályán folyt a találkozó és tulajdonképpen bemelegítésre sem volt lehetőség.
Az első félidőben Szabó gyermeteg hibái is hozzájárultak, hogy a hazaiak két gólos előnyre tettek szert. Valószínű, hogy kapuvédőnk teljesítményén látszott meg legjobban a bemelegítés hiánya.
A félidőben végrehajtott cserék semmit sem változtattak a játék képén. Sőt ez a játékrész is pontosan két gólos portugál fölényt eredményezett.
Ez a portugál-magyar összecsapás kínos kudarcot hozott a mieink számára a feljövőben lévő, a spanyolok első legyőzésén éppen túllévő hazaiak ellen. A vendéglátók kemény, gyors latin focit játszottak, mi pedig semmit.
forrás:
mafoci -
Mindig ilyen mérkőzésekről szeretne írni a krónikás, az ilyenek melengetik a szívét és növelik (jogos) büszkeségét. Különösen azok után az eredmények után amit a közelmúlt találkozói hoztak. De most ne is foglalkozzunk a szomorú múlttal, koncentráljunk erre a találkozóra.
A negyedik magyar-francia derbit is megnyertük, ráadásul minden eddigi gólrekordot megdöntve! (A tizenhárom gól rekord is marad!)
A szövetségi kapitány, akit az előző mérkőzés utáni lemondása óta újra választottak, most teljes felelőséget viselt a csapatért, nem volt válogató bizottság. Az összeállítás jelentett némi gondot, hiszen Braun még nem épült fel teljesen és Turay is sérült volt. Viszont Takács II. felépült lábtöréséből és Orth formája már-már régi önmagát idézte. A két legenda már régen szerepelt a válogatottban és a frissen bekerült Skvarek is jó formában volt. Ez a háromas már sokak számára a győzelem biztosítékát jelentette.
A mérkőzés kezdete előtt köszöntötték a két Fogl testvért Józsefet a 25... -
Súlyos vereséget szenvedett válogatottunk.
Orth és Fogl III. nem tudott pályára lépni és hiába volt a csapatban 7 ferencvárosi játékos a felkészülés mégis nagyon hiányzott.
A híradások szerínt az első félidőben meglehetősen jól játszott a csapatunk. Azért, hogy ekkor kaptunk három gólt csak a szerencsétlen véletlen és a nem kis elfogultsággal vádolt játékvezető okolható. De mindent egybe vetve egyöntetű volt a vélemény, hogy a házigazdák jobbak voltak és (bírói segítség nélkül is) megérdemelten a győzhettek volna.
A 89. percben még egy szépítési lehetőségünk is kihasználatlanul maradt. A javunkra megítélt büntetőt Dán a kapufára rúgta.
Kiss Gyula szövetségi kapitány érezhetett valamit, mert már a meccs előtt lemondott, de ezen a találkozón még ellátta feladatát.
A szövetségi kapitány munkáját a következő válogató bizottság segítette: Hajós Alfréd, Máriássy Lajos dr., Mamusich Mihály dr., Kertész Elemér. Edző: Tóth István.
forrás:
mafoci -
A pálya szokatlanul keskeny volt és mint legutóbb, most is felázott talajú.
Az eredmény ellenére a tudósítások dícsérték csapatunkat. Kiemelték, hogy különösen mint csapat szerepelt jól, ezúttal megvolt az oly sokszór hiányolt öszhang. A jobb eredmény elmaradása talán annak a számlájára írható, hogy most viszont az egyéni teljesítmények nem érték el a kívánt szintet. A pálya, bár csúszott, de nem volt olyan mély, mint mikor itthon játszottunk, így technikás csatáraink jól tudtak érvényesülni.
Már 2-1-re vezettek a hazaiak, amikor a második félidő 10. percében büntetőhöz jutottak. Errazquín lövését azonban a szombathelyi kapus Weinhardt hárította.
Sajnos nem az egyenlítés következett, hanem egy szerencsétlen öngóllal mi növeltük a spanyol előnyt. Carmelo lövésébe sikerült úgy bele érnie Borsányi-nak, hogy az irányt változtató labdát már lehetetlen volt megfogni.
forrás:
mafoci -
A mérkőzés előtt Schlosser-t ünnepelték a játékosok és a szurkolók. Az ok, a 75. válogatott szereplés. (Akkor így tudták, de mi már tudjuk, hogy a most hivatalos mérkőzések szerínt ez a kiváló csatár 67. mérkőzése. Azt is tudjuk, hogy eszerínt a most érvényes nyílvántartás szerínt soha nem érte el a 75.-et, mert már csak egyszer játszott a válogatottban.) Óriási hangorkán éltette a kiváló magyar labdarúgót.
A válogatott jó játékkal, rendkívül magabiztos győzelmet aratott. A svédek mintha megijedtek volna az ünneplés óriási hangorkánjától és az egész találkozó alatt nem ocsúdtak volna fel.
A szövetségi kapitány munkáját válogató bizottság segítette. Tagjai: Hajós Alfréd, Kertész Elemér, Máriássy Lajos dr., Mamusich Mihály dr.
forrás:
mafoci -
A mérkőzés előtt 3.000 méteres futóversenyen a világhírű Paavo Nurmi - a "finn futógép" mutatkozott be a bécsi közönségnek.
Csapatunkban három szombathelyi és egy szegedi labdarúgó is helyet kapott. Talán ez is oka volt, hogy az osztrákok kissé lekezelték a csapatot és nagyképűen játszottak!
Érdekes, hogy Hugo Meisl a "sógorok" szövetségi kapitánya óvatosabb volt. Még a mérkőzés elején 3-2-es eredményt tippelt, de hozzá tette nem tudja kinek a javára.
A Fogl testvérek szokás szerínt most is ragyogó teljesítményt nyújtottak és a szombathelyi kapus sem rontotta a védelem teljesítményét remek védéseivel méltó társuk volt.
forrás:
mafoci -
Első mérkőzése volt ez a magyarországi profi korszaknak és nem is kezdőthetett volna jobban.
Bár három újonc is szerepelt a csapatban, biztos győzelmet arattunk. Különösen sok dícséretet kapott a már hosszú ideje a válogatottban szereplő és rendszerínt jól teljesítő Fogl testvérpár. Megbízható munkájuk nyugodt hátteret biztosított a többiek játékának is. A kiváló védő munkát az idősebbik testvér még egy góllal is "megfejelte" (vagy inkább "megrúgta"?).
Az első félidő vége közeledett, amikor szabadrúgáshoz jutottunk. A jobbhátvéd állt a labda mögé és óriási bombát küldött a vendégek kapujára. Sokan állították, hogy csak azt lehetett látni, amint a háló megremeg a becsapódó labdától, de a labda útja nem volt követhető.
forrás:
mafoci -
Az osztrákok régen arattak ilyen sima győzelmet Budapesten.
Ismét válogató bizottság állította össze a csapatot. A legnagyobb jóindulatúnkat összeszedve is csak annyit mondhatunk, a kísérletezés jegyében lett összeállítva a csapat. A kísérlet nem sikerült. Pedig az osztrák válogatott sem állt a helyzet magaslatán.
A mérkőzésen a védelem teljes kudarcot vallott. A csatárok támadtak ugyan, de ötletszerűen és csak a kapuig jutottak, lövésekre már szinte sor sem került. A középpályások viszont pontosan illettek a csapatba. Nem segítették sem a védelmet, sem a támadásokat, néha még magukon sem tudtak segíteni.
A szövetségi kapitányt segítő válogató bizottság tagjai: Hajós Alfréd, Mamusich Mihály dr., Vértes Imre. Az edző: Jimmy Hogan.
Úgy tünik nem voltak alaptalanok a bírálatok, amelyek az összeállítás hibáit kárhoztatták a vereségért. Csak a legfontosabbakat sorolva. A lemondott Zsák helyett Remete védett, aki közismerten nem volt jóban a lapos lövésekkel. Középcsatárnak Ko... -
Sikerült visszavágni az előző évi hazai vereségért. Kiegyenlített, küzdelmes, jó játék folyt a pályán, amelyben mi kerekedtünk felül.
Az első félidőben a belgák villámgyors támadásokat vezettek a kapunk felé, de szerencsére a védelmünk kiválóan működött, így a hazaiaknak nem sikerült gólra váltaniuk az ekkor kétségtelenül meglévő fölényüket. Igaz az is, hogy némileg a szerencsének is köszönettel tartozunk, hiszen a játékrész közepén Braine lövése végül a kapufán landolt.
A második félidőben mi voltunk némi fölényben. Szerencsére most a csatáraink is jól teljesítettek és sokkal jobban éltek a lehetőségeikkel, mint az előző félidőben a hazaiak. Kétszer is a hálóba küldték a labdát.
forrás:
mafoci -
Szakadó eső, feneketlen sár. Fölmerült, hogy halasszák el a mérkőzést, de mindkét szövetség ragaszkodott a játékhoz. Pedig a pálya valóban alkalmatlan a játékra. Ezen a talajon csatáraink már nem tudják érvényesíteni technikai tudásukat. De nem e miatt lett botrányos a mérkőzés. (Utólag könnyű ezt mondani, de jobb lett volna nem megtartani ezt az összecsapást.)
Ami a játékot illeti, abból alig volt valami ezen a találkozón. A talajt jobban bírták az azzurik és többet is támadtak, aminek egy szabadrúgás utánni fejesgól "képében" meg is lett az eredménye. Vezettek és lehetett volna esélyük a győzelemre, de később már nem elsősorban a labdarúgással foglalkoztak, hanem vélt és valós sérelmeik miatt próbáltak elégtételt venni játékosokon, bírón, közönségen. Ezek fényében megérdemelten sikerült elérnünk a döntetlent, ezen a szépnek nem, sőt sportnak sem igazán nevezhető találkozón.
A mérkőzés igazi főszereplője a játékvezető lett.
A 38. percben került az "érdeklődés" középpontj... -
A csehek rohamaival szemben az első félidőben hősiesen védekezett csapatunk és ebben a játékrészben meg is óvták kapunkat a góltól.
A második félidő főszereplője kapusunk lett. Nem sokkal a kezdő sípszó után kapott egy potyagólt. Ez feldobta az amúgy sem lélektelenül játszó hazaiakat és egy újabb támadás eredményeként büntetőhöz jutottak. Hojer küldte kapura a labdát, de Fischer remek reflexel vetődve kiütötte. Sajnos azonban a szereplése mégsem ilyen kiegyenlítetten végződött ezen a találkozón, mert a mérkőzés vége előtt kapott mégegy potyagólt.
Ez egymás után már a második találkozó volt, amikor a kapushiba eredményezte a vereséget.
forrás:
mafoci -
A spanyolok elleni első sporttörténelmi mérkőzés. Nagyhírűek voltak a spanyolok, sokan voltak kíváncsiak rájuk. 34.830 fizető néző volt a meccsen, ami minden eddigi hazai nézőcsúcsot megdöntött! A legnagyobb sztár kétség kívül Zamora, a kapus volt. Csapatunk összeállítása nem volt könnyű, a még aktívan játszó, a válogatottban már megfordult labdarúgóink egyrésze sérült volt, sokan pedig már külföldön játszottak.
Erősen felázott talajon folyt a mérkőzés, amelyet két stílus csatájának is nevezhetnénk. Hiszen a mi technikás, kombinatív, de kissé lassú játékmodorunk állt szemben a spanyolok hajtós, célratörő, kissé türelmetlen harcmodorával. Sokáig úgy tünt, hogy egyenlőre ez a párviadal eldöntetlen marad, hiszen nem boldogúlt egymással a két válogatott.
Az első játékrészben széllel szemben törtünk előre. Többet támadtunk, de Zamora bravúroskodva és a látvánnyal is sokat törődve ugyan, de remekül védett. Nem kevésbé Zsák a mi kapunkban. Bár Ő sem vetette meg a látványos, közönsé... -
Szomorú aktualitása volt a mérkőzésnek, hogy csupán másfél hete történt Bécsben az Amateure-MTK barátságos találkozón, hogy az egyik osztrák védő olyan kegyetlenül talpalta le Orthot, hogy az még mindig korházban feküdt (mint később kiderült soha nem játszott már úgy ahogy előtte).
A mérkőzés előtt általános volt a vélemény: jól lenne egy döntetlen is. Azután a csapat olyan jól játszott, hogy szintén általános vélemény volt a mérkőzés után: megérdemeltük volna a győzelmet is. De a szerencse (vagy a szerencsétlenség?) közbe szólt. Egy elég követhetetlen úton mozgó labdába Búza belenyúlt és az a lábáról a kapunkba vándorolt. Az osztrákok Wieser javára írták a gólt. Ez azonban enyhe túlzás, mert a lövést ugyan Ő küldte a kapu felé, de abba még az említett magyaron kívül beleért Zsák majd Kompóti-Kléber is.
Érdekes, hogy a magyar csapatot edzőként segítette az MTK angol edzője Jimmy Hogan.
forrás:
mafoci -
Nem az eredetileg kijelölt pályán rendezték a 90 percet - mert azt elöntötte az árvíz - hanem egy jóval kisebb méretűn.
A mérkőzés kimenetele az első perctől kezdve nem volt kétséges. A magyarok technikai és taktikai tudása messze a vendéglátóik fölött állt, akik ezzel szembe állítani lelkesedésüket, fáradhatatlanságukat tudták. Megszámlálhatatlan helyzetünk közül azonban csupán kettőt sikerült értékesíteni és így csak szerény győzelmet értünk el. (Bár volt két kapufánk is, de azok gólra nem válthatók át.)
forrás:
mafoci -
A svédek ellen ezúttal súlyos vereséget szenvedtünk. Ettől nagyobb arányban csak egyszer kaptunk ki tőlük...
Rendkívül fáradt magyar csapat lépett pályára. Enerváltan játszott a csatársor is és a védelem is. Már az első percekben látszott, hogy baj lesz. Johansson gyors vezetéshez juttatta a hazaiakat és nem is elégedett meg ennyivel. Védelmünk egyszerűen tehetetlennek bizonyult vele szemben. Újra és újra a kapunk előtt volt és olyankor lőtt is. A félidő végére már háromszor talált a hálónkba.
A második játékrész úgy folytatódott, ahogy az első abba maradt. Jött Johansson és lőtt egy újabb gólt. Mesternégyes. (Lemondtunk volna róla.) Még mindkét oldalon született 2-2 találat és örültünk, hogy vége...
A csatársor gyengesége és benne Orth szinte észrevehetetlen játéka súlyosbította a védelem gyengélkedését. Pedig a svéd védelem sem remekelt, hiszen még a ritkán futó, vérszegény magyar akciókkal is meglehetett zavarni. Csak Jeny volt dícsérhető, már megint.
forrás... -
Az első magyar-belga összecsapáson meglepő vereséget szenvedett a magyar csapat hazai környezetben.
Az eredmény talán a két kapus közötti különbséget is mutatja, hiszen a belga "portás" remekül védett, míg a miénk két potya gólt is kapott. De nem lenne etikus szegény magyar kapusra kenni a vereséget, amikor a válogatott egyetlen csapatrésze sem tudta megoldani feladatát. Labdarúgóink nem csak fizikai értelemben, de gondolkodásban, összjátékban és helyzet felismerésben is lassúnak bizonyultak. Ez, a sok-sok hiba és a gyors belga játékosok együttesen magyarázzák a kudarcot. Egyetlen játékosunk nyújtott csak nagyszerű teljesítményt Jeny, de mint tudjuk: Egy fecske...
forrás:
mafoci -
A mérkőzést eredetileg két nappal korábban, vasárnap szerették volna lejátszani, de az égiek közbeszoltak. Hatalmas felhőszakadás zúdúlt Bécsre. Még kedden, a találkozó napján is komoly fenyegetést jelentett, hogy a mérkőzésre tartó mintegy 50.000 ember közlekedési káoszt fog okozni. Végül úgy oldották meg a helyzetet, hogy az út egy jelentős részén motorcsónakokkal szállították a szurkolókat, akik azután a szárazföldre lépve pár perces séta után érték el a pályát.
A mérkőzés kezdetekor két "virág" vezette fel a csapatokat. Mindkét válogatott csapatkapitánya ugyanis a Blum nevet viselte. A kezdőkörben az osztrák Blum jelére háromszor felhangzott a "Hipp-hipp-hurrá!", míg a magyar Blum intésére fiaink háromszoros "Éljen!" kiáltása harsant fel.
Kiegyenlített, jó iramú mérkőzés kezdődött és úgy tünt minden meglesz ahhoz, hogy jól is folytatódjon. Kohut nagyerejű lövést küldött a hazai kapu felé, de a kapufát találta el. A kivágódó labdára Takács II. csapott le és máris vezettün... -
Kiütöttük a svájciakat. Igaz, hogy nem a legjobb helvét csapat látogatott hozzánk, de a mi válogatottunk is nélkülözni kényszerült a külföldön játszó ferencvárosi játékosokat.
A svájciaki nem tudtak megbírkózni a legendás Fogl-gáttal támadásaik rendre elakadtak. A csatárok megállás nélkül vezették a támadásokat és most a helyzetkihasználás is rendben volt. Leginkább a Molnár-Jeny alkotta balszárny volt elemében, nem tudták tartani őket: mindketten két-két gólt szereztek.
forrás:
mafoci -
A [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1]Ferencváros túrája miatt [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/17/pataki_mihaly]Pataki lemondta a válogatottságot. Kétséges volt Orth és Rémay III. játéka is. Mindketten sérüléssel bajlódtak, de végül vállalták a szereplést.
Az olasz csapat hallatlan elánnal vetette magát a küzdelembe. A mieinket készületlenül érte ez a lerohanás és sokáig tartott, mire kezdtek észhez térni. Annak, hogy csak egy gólt kaptunk a jól működő Fogl-gát és a zseniálisan védő kapus, Zsák voltak az okai. Azután lassan észhez tért a csapat és lelkesen, remek játékot produkálva vették fel a harcot a vendéglátókkal.
Nagy csatában végül sikerült kivívni a győzelmet.
forrás:
mafoci -
A csapat jól szerepelt. Simán vertük a németeket. A védelem remekül állta útját a vendégek támadásainak. Csatáraink technikásan és ügyesen játszottak. Rendre szép támadásokat vezettek és ennek, ha némi szerencsével is, de meglett az eredménye. A középpályát ítélték most is a leggyengébb pontnak, de komoly hibát Ők sem vétettek és teljesítményük elég volt arra, hogy ne rontsanak a többiek eredményességén. Ezúttal Takács tett a legtöbbet a győzelem érdekében és két gólt is berámolt az ellenfél kapujába.
forrás:
mafoci -
Nagy küzdelemben szoros meccsen nyertek a hazaiak. Már a 10. percben komoly gólveszély alakult ki az osztrák kapu előtt. Takács II. beadását Pataki kapásból a felső lécre lőtte. A labda a kapu elé pattant, de a védőknek sikerült tisztázniuk. Közeledett a félidő vége, amikor egy nagy erejű felszabadító rúgásba a hazaiak csatára beletalpalt és ezt oly szerencsével tette, hogy a labda védhetetlenül vágódott a magyar kapuba. A szünetre mégsem kellett hátránnyal vonulnunk, mert egy Orth-Takács II.-Orth öszjátékból megszületett az egyenlítés.
Nem sokkal a mérkőzés vége előtt szabadrúgáshoz jutott az osztrák csapat. A rosszul felálló sorfal miatt a lövés, csak a hálóban állt meg.
Ezen a mérkőzésen válogató bizottság segítette a szövetségi kapitány munkáját. Tagjai: Mamusich Mihály dr., Kiss Tivadar, Weisz Fülöp, Fischer Henrik.
forrás:
mafoci -
A mérkőzés előtt nagyon úgy látszott, hogy a közönség az olimpiai kudarcot nehezen felejti és nem számítottak nagy számú nézőseregre. A frissen átadott, kibővített pályán azonban 25.000-en várták az újabb ütközetet.
A gólokat tekintve magabiztos, sima győzelmet arattunk. Ám a korabeli kritikák mégsem voltak dícséretekkel tele. Hiányolták az átgondolt, elegáns, lendületes játékot, az összeszokottságot. Nem meglepő ezek hiánya, hiszen alkalom sem adódott a gyakorlásra.
A szövetségi kapitányi tisztséget Máriássy Lajos dr. látta el.
forrás:
mafoci -
Ez volt a 100. válogatott találkozó. De az előző, a csapatot az olimpiától elbúcsúztató találkozó miatt senkinek sem volt kedve ünnepelni és az ezen a mérkőzésen látható játék sem adott okot az ünnepésre.
Orth és Braun nem szerepelt a csapatban. Egészen szokatlan módon Fogl II. lett a jobbszélső. (Játszott Ő pályája kezdetén ezen a poszton, de hol volt az már!) Ráadásul a szintén ezen az oldalon játszó Molnár és Opata is nagyon "óvatos" játékot produkáltak sérüléseik miatt. A bal oldal próbálkozott, de kevés eredménnyel. Összességében a csatársor siralmas volt, nem különben az előző mérkőzéseken nem szereplő középpályások is. Lassúak voltak és összjátékuk is akadozott.
Ezúttal Holits Ödön olimpiai edző helyettesítette Kiss Gyula szövetségi kapitányt.
forrás:
mafoci -
Az olimpiai torna második mérkőzésén az egyik legnagyobb szenzációt szolgáltatta a magyar csapat a sima vereséggel... Sokan azóta is "egyiptomi csapásnak" nevezik ezt a "zakót"...
A 90 percből 80-at mi támadtunk, de az egyiptomiaknak négy elfutásból (négy védelmi hibából) sikerült a három góljukat megszerezni. Az egyiptomi csapat szokatlan felállásban lépett pályára gyakorlatilag három csatárt kivéve, az egész csapat védekezett. Legerősebb pontjuk Szalem, a hatalmas termetű, rendkívül ruganyos és gyors fekete bőrű védő volt. Szinte lehetetlen volt mellette elmenni. Csatáraink egyébként sem találták az utat az egyiptomi kapu felé, hiszen még egymást sem nagyon értették meg.
Az első félidő kezdetén szinte azonnal hátrányban kerültünk. De még ennek a játékrésznek a vége előtt adódott lehetőségünk, hogy egyenlítsünk. A 43. percben szállt befelé Opata beadása, amit az egyik egyiptomi csak kézzel tudott leütni. A bíró azonnal a 11-es pontra mutatott. A 11-esek specialistája Braun ... -
Az olimpiai bajnokság nyitómeccsén alaposan kitett magáért a magyar csapat. Ekkor még senki sem gondolta volna, hogy ezzel el is lőttük a puskaporunkat a tornán... De kritikák már voltak!
Az eredménnyel persze mindenki elégedett volt, de sokan hívták fel arra a figyelmet, hogy ez az eredmény csalóka. A mutatott játék elegáns és szép volt, de az erőt, a lendületet nélkülözte. Márpedig nekünk akkor döntős álmaink, sőt reményeink voltak. Sajnos a következő mérkőzés azt mutatt igaza volt a figyelmeztető hangoknak.
Különleges színfoltja volt a mérkőzésnek a játékvezető. A 75. percben levette a cipőjét és a továbbiakban harisnyában vezette a mérkőzést. Nincs tudomásunk róla, hogy ezt megelőzően vagy ezután lett volna ilyesmire pálda. (Olimpián pedig még kevésbé.)
forrás:
mafoci -
Meglepő, de megérdemelt győzelmet arattak a hazaiak. A helvét csapat gyors, lelkes és úgy látszik eredményes játékot mutatott be, míg a mieink nagyon lélektelenül, ötlettelenül rúgták a labdát. Különösen a középpályásokat marasztalta el a korabeli kritika. Ezen a gyenge teljesítményen még az sem segített, hogy a második félidőben Orth állt be a jobboldalra. A védekezésben bizonytalankodtak, a támadásokat nem segítették, lassúak voltak és erőnléttel sem bírták. Van még valami...?
Az utolsó félóra azt mutatta, hogy valamit mégiscsak megpróbált menteni válogatottunk, hiszen a kapott négy gól után sikerült némiképp, két találattal, szépíteni az eredményen.
forrás:
mafoci -
A találkozó iránt a szokásos, rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott. A jegyüzérek az eredetileg 300.000 koronás űlőhelyeket 1.000.000-ért árulták és találtak is rá vevőt. Annyira fogytak a belépők, hogy csak amikor a mintegy száz osztrák szurkoló megérkezett derült ki, hogy az előzetesen lefoglalt jegyeiket is eladták. A helyzet rendkívül kellemetlen volt és végül is úgy sikerült többé-kevésbé megoldani, hogy a rendőrség bevezette Őket a pályára és a szögletzászló körül le tudtak ülni.
Már az első félidő elején sikerült vezetéshez jutnunk. Jobban játszottunk, többet is támadtunk, de a 35. percben mégis egyenlíthettek az osztrákok. Azaz... Fogl II. kézzel ért a labdához, így juttatva büntetőhőz a vendégeket. Az eredmény mégsem változott, mert Wieser kapu fölé rúgta a labdát.
A szünetben Hugo Meisl a "sógorok" szövetségi kapitánya érdekes vagy legalábbis szokatlan módon doppingolta fiait. Mindenki kapott egy pohár pezsgőt. Csak kicsin múlott, hogy ez a módszer nem terjedt el, ... -
Minden idők legnagyobb győzelme volt ez az olaszok ellen. Az egész válogatott dícséretesen harcolt és lelkesen, ügyesen játszott. Főleg Braun és Molnár (a második félidőben 10 perc alatt ért el mesterhármast) tett ki magáért, hiszen ketten ötöt vállaltak a hét magyar gólból! A mutatott játék a legcsodálatosabb időket idézte fel (és talán vetítette előre is). A hatalmas fölényt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az olasz szépítő gól is csak egy 11-esből született meg.
Külön érdekessége a találkozónak, hogy ekkor ült másodszor az olasz kispadon Vittorio Pozzo, az a szövetségi kapitány, aki később két világbajnokságot is nyert csapatával. (De hosszú volt addig még az olaszok útja is!)
forrás:
mafoci -
Az északiak alaposan és rendkívül udvariatlanul "beköszöntek", hiszen alig kezdődött el a mérkőzés, máris vezettek. Szerencsére csapatunk nem ilyedt meg ettől a bemutatkozástól és válaszolni is tudott. Még tíz perc sem telt el és Orth ügyes csellel tört előre, majd hírtelen a két svéd védő között szöktette Eisenhoffer-t. Aki a kifutó kapus mellett egyenlített. Húsz perc múlva ismét a két magyar játszott össze és a 16-osról meglőtt labda a 5-ösön megpattanva talált utat a svéd kapuba. Máris mi vezettünk. Mint később kiderült ez a félidőben kialakult eredmény már a találkozó végéig nem változott.
forrás:
mafoci -
A mieinknél három újonc mutatkozott be, míg az osztrákok egy budapesti klubsérelem miatt a Rapid játékosokat voltak kénytelenek nélkülözni. Már négy éve nem győztünk Ausztria ellen, így a szurkolók semmiképpen nem elégedtek volna meg egy döntetlennel, már a mérkőzés előtt érezhető volt, hogy csak a győzelem a számukra is elfogadható eredmény.
Válogatottunk megfelelt az elvárásoknak és nagyszerű játékot produkálva végre sikerült diadalt aratnunk.
Bár a mérkőzés közben a közönség gyakran elégedetlenkedett is, hiszen a gólok csak sokára születtek meg, a végén azonban óriási ünneplést rendeztek. Különösen Kertész II.-t éltették és vállukon vitték le a pályáról.
forrás:
mafoci -
Előszőr jártak a finnek Budapesten. Válogatottunkat nem hozta lázba a mérkőzés és a szurkolók sem harapdálták a szájuk szélét izgalmukban.
Álmosan, unalmasan játszott együttesünk. Az északiak lelkesebbek voltak és még az első félidőben meg is szerezték a vezetést.
A második félidőben azután összekapták magukat fiaink és gyorsan átvettük a vezetést. 2-1 volt a javunkra, amikor Zsáknak egészen érdekes kalandja akadt a labdával. A finn csapat 11-eshez jutott és Eklöf állt a labda mögé. Neki futott és éppen a lövés pillanatában kapusunk is a labdafelé futott. A labda a kapu mellé szállt. A bíró, a szabályoknak megfelelően, újra rúgatta a büntetőt. Most Linna próbálkozott, de neki sem volt több szerencséje. Éles lövését Zsák hárította. Végeredményben Braun "Csibi" irányítása mellett biztos győzelmet arattunk.
forrás:
mafoci -
Nem voltak kedvezőek a jelek, hiszen a szúrkolói különvonat indítása "nem jött össze" és ami még kellemetlenebb volt, Blum sem utazhatott a válogatottal. A mérkőzés kezdete előtt kiderült, hogy betegsége miatt Plattkó sem tud védeni.
Végül ez utóbbi esemény nem gyengítette a csapatot. Az általánosan jól teljesítő védelemből is kiemelkedett Amsel. Sőt! A 28. percben Fogl II. teljesen szabályos szereléssel szerezte meg a labdát, de a bíró mégis a 11-es pontra mutatott. Wieser készülődött, majd nem túl erősen de nagyon jól helyezetten rúgta meg a labdát, amit azonban Amsel óriási bravúrral fogott. Az osztrákok védelme is jól szerepelt, de csatársoruk, hasonlóan a miénkhez nagyon gyenge napot fogott ki. Végül az Ő támadóik mégis egy "hajszálnyival" jobbnak bizonyúltak és ez most elég volt a győzelemhez.
forrás:
mafoci