magyarfutball.hu

Ferencvárosi TC - Újpesti Dózsa SC 4 : 1 17:30

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2016.11.20, 11:22 (szerk.: 2016.11.20, 11:22)
    Albert játszik, Göröcs szereplése kétséges a mai Ferencváros—Ú. Dózsa találkozón

    A Népstadionban ma este 17.30 órai kezdettel játsszák le a Ferencváros—Ú. Dózsa rangadót. Ez a 90 perc lesz a zöld-fehérek és a lila-fehérek felszabadulás utáni 40. rangadója. Az eddigi nagy párharcra utal a mérleg is: 15 ferencvárosi, 14 újpesti győzelem és 10 döntetlen.
    Az idei bajnokságban a Ferencváros 9 mérkőzésen egyetlen pontot sem vesztett, s csaknem még egyszer annyi gólt lőtt, mint az Ú. Dózsa. Ugyanakkor az újpestiek 8 mérkőzésen. 6 pontot hullattak el, és ezzel a teljesítménnyel csak a hatodik helyen állhatnak.

    A rangadóra az edzők még nem közölték a végleges csapatot. A zöld-fehéreknél Rákosi betegsége okoz gondot, ha nem szerepelhet, Rátkai és Fenyvesi II. is számításba jön. Az Ú. Dózsánál is a válogatott belsőcsatár Göröcs játéka kétes. Itt Faliszek és Kovács áll készenlétben. Valószínű összeállítások:
    Ferencváros : Géczi — Novák, Mátrai, Dalnoki — Perecsi, Orosz — Rátkai (Fenyvesi II.), Varga, Albert, Rákosi (Rátkai), Fenyvesi dr.
    Ú. Dózsa: Cselényi — Káposzta, Várhidi, Sóvári — Solymosi, Szini — Borsányi II., Göröcs (Kovács vagy Faliszek), Bene, Kuharszky, Zámbó.
    A mérkőzést az osztrák Tittl vezeti.


    Népszabadság, 1964. május 27.


    A Népstadionban a Ferencváros ezúttal már a 10. bajnoki mérkőzésen őrizte meg veretlenségét és kitűnő teljesítménnyel kétvállra fektette az Ú. Dózsát.

    Ferencváros—Újpesti Dózsa 4:1 (2:1)

    Már eleve előnnyel indult a Ferencváros az Újpesti Dózsa elleni rangadón, mert a lila-fehérek nélkülözték a válogatott Göröcsöt. A rangadó az első pillanatokban a nagy mérkőzések hangulatát idézte, majd lassanként felülkerekedett a Ferencváros;
    fokozatosan felőrölték a lila-fehérek ellenálló erejét. Kezdetben ugyan Bene révén a lila-fehérek értek el lesgólt, majd a félidő derekán látványos Albert—Varga összjáték után a fiatal összekötő szerezte meg a Ferencvárosnak a vezetést. Nem sokkal később Bene révén még kiegyenlített a lila-fehér csapat, de a félidő végén Albert ismét megszerezte a zöld-fehérek részére a vezetést (2:1).

    Szünet után az FTC technikai fölénye még feltűnőbbé vált, a zöld-fehérek sorozatosan dolgoztak ki látványosabbnál látványosabb gólhelyzeteket. Különösen Albert volt elemében; két újabb gólt szerzett, és ezzel mesterhármast ért el. Így a zöld-fehérek 4:1 arányban nyerték meg a mérkőzést.

    A Ferencváros együttesén egyáltalán nem látszott, hogy tartalékosán állt fel, mert Rátkai feledtetni tudta Rákosit. A mérkőzés végig izgalmas, érdekes és változatos volt, a küzdelem hevében elég gyakran csaptak össze a játékosok, de az osztrák játékvezetői hármas (élén Tittlel) kitűnően működött, és határozottan bíráskodott.

    A Ferencváros tehát megőrizte veretlenségét, és győzelmével nagy lépést tett előre, hogy a tavaszi bajnokságban végleg megőrizze vezető helyét. Az Újpesti Dózsa lelkesen küzdött, de meg kellett hajolnia a zöld-fehérek szellemes összjátéka, nagyobb gólképessége előtt. A mérkőzés végén a több mint hatvanezer főnyi közönség lelkesen ünnepelte a két csapatot; úgy játszottak, ahogy az a jubileumi rangadóhoz méltó volt.


    Népszabadság, 1964. május 28.