magyarfutball.hu

Románia - Magyarország 1 : 2 14:00

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
videók
mérkőzés értékelése
hivatalos, barátságos válogatott mérkőzés
358. hivatalos válogatott mérkőzés
helyszín : Bukarest, Stadionul "23 August"
játékvezető : Saar Elmar (Szovjetunió)
nézőszámok :
  1. info.frf.ro: 90.000
  2. nso.hu: 100.000

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2013.09.04, 16:14
    Berendy Pál: Noha barátságos mérkőzés volt, nem nevezném annak. S nem csupán azért, mert a két szomszéd nem volt jóban egymással. A románok nagyon nehezen emésztették meg azt, hogy 1952-ben a helsinki olimpián a mieink a selejtezőben kettő egyre legyőzték őket. Egyébként nem volt olyan nagy a barátság a két nép között, mint ahogyan azt kommunikálták az akkori rendszerben. A Himnusz alatt fütyültek, de a nézőtéri jelenetek nem előttünk zajlottak, különben is meccs közben a játékos a pályára figyel, nem a lelátóra. Illetve, miután Tichy Lajos megszerezte a győztes gólt – közelről talpalta a hálóba a labdát –, a tömeg fel volt háborodva. Hogy a mozdulat volt-e szabálytalan, vagy csak azért, mert együttesük vesztésre állt, elkezdtek bennünket dobálni. Hiába volt futópálya a játéktér és a nézőtér között, mi is kaptunk a paradicsomból és a tojásokból. Még több mint tíz perc volt hátra a meccsből, ha nehezen is, de be lehetett fejezni a mérkőzést, ám azt a hangulatot nem kívánom senkinek – mondta az egykori kemény hátvéd. – Azt sem felejtem el, hogy éppen az ötvenkettes olimpia után a Vasassal Romániában túráztunk, Bukarestben, Temesváron, Petrozsényban, Brassóban játszottunk. Csupán érdekesség, hogy azt a román válogatottat is legyőztük, amelyik a selejtezőben a magyaroktól kikapott. Voltak szívszorító pillanatok, a kinti magyarok sírva hallgatták a Himnuszt, és rendre azt ismételgették, hogy kegyetlen dolog Romániában magyarnak lenni.

    forrás:
    http://www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/kiraly-a-fradi-ujpest-sem-er-fel-a-roman-magyarral-2276817
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
    2011.07.19, 13:18
    Való igaz, a sikerek ellenére a válogatottban csak kétszer szerepelt, hisz borzasztó nehéz volt odakerülni. Ne feledjük viszont, hogy az utánpótlás csapatban 42 alkalommal, akkoriban ugyanis lehetett egy túlkorost szerepeltetni, és ez legtöbbször ő volt, 27 éves koráig ott játszott.

    Aztán 1958. április 20-án így állt fel a magyar válogatott 100 ezer néző előtt a Népstadionban Baróti Lajos szövetségi kapitány irányításával: Grosics Gyula – Mátrai Sándor, Sipos Ferenc, Szigeti Oszkár, Bozsik József, Kotász Antal, Sándor Károly, Vasas Mihály, Machos Ferenc, Tichy Lajos, Fenyvesi Máté.

    Vasas Mihály az 57. percben lőtt góllal állította be a végeredményt, első A-válogatott meccsén. Könnyek azonban akkor szöknek végleg a szemébe, mikor a második meccs kerül szóba. 1958 októberében, Bukarestben játszottunk a románok ellen, 75 ezer néző lett, az új stadionjukban. Már a harmadik percben gólt kaptunk, aztán a 70. percben beállt Misi bácsi, és egy perc múlva gólt rúgott, majd a második magyar gólnál gólpasszt adott:

    „Úgy volt, hogy kezdő leszek, de Baróti végül nem tett be. A meccs vége felé szólt: ’Misi, menjen be legyen szíves’. Hogy őszinte legyek, az atmoszféra és a románok durva játéka miatt először azt kérdeztem: ’Lajos bácsi, ennyi időre?’ Hoffer József, az ifik szövetségi kapitánya ült mellettem a padon, azt mondta, nem tehetem meg, hogy szabotálok. Alig három perc alatt bemelegítettem, és bementem. Tichy hozta fel a labdát a jobbösszekötő helyén, én a balösszekötőben jött fel. Nekem passzolt, azt várta, tegyem neki vissza. Aztán annyira elszaladtak mellőlem a védők, hogy tisztán maradtam. Jött rám egy kirepülő ember, mellette nem erőből elcsavartam. A labda a vas és a léc közé szorult, úgy kellett leszedni onnan. De benne voltam a második gólban is. Budai hozta fel a labdát, én el is estem a támadás során, de valahogy odakerültem a kapu elé. Jött a labda befelé, meglöktek, de lefejeltem. Pattogott a labda a kapu előtt, majd Tichy betalpalta. Hat perc alatt fordítottunk” – emlékezik láthatóan elérzékenyülten.

    Az első és második meccse között történetesen rendeztek egy világbajnokságot, Svédországban. Ott volt a keretben, de nem játszott. „Neheztelek egy kicsit Baróti Lajosra, még akkor is, ha nagyszerű edzőnek tartottam. A Wales elleni meccs előtt félrehívott, kérdezte, minden rendben van-e. Azt mondtam, persze, alig várom, hogy bedobjon. Másnap kimaradtam. Életem legnagyobb csalódása volt az a pillanat. Aztán Lahos, Monostori és a többiek azt mondták: ’Te vagy a legjobb közülünk, neked kellett volna játszani’. Ez erőt adott a későbbiekre”.

    forrás:
    http://www.sport24.hu/retro/2011/07/04/sosem-tudhatod-kinek-fogsz-szurkolni-vasas-mihaly/
     
  3. avatar: ingersheim
    2011.01.05, 12:18
    ...Az úgynevezett "baráti" hangulatról ezen a délutánon nemigen volt szó.A nagy csapat előtt az ifik játszottak egymás ellen,majd 80 percük után a lelátók előtti kispadra ültek le,hogy végignézzék az A-válogatottak találkozóját.Óriási volt a szerencse,hogy drótháló választotta el őket a nézőtértől,mert különben nem úszták volna meg szárazon,annyi alma és tojás zúdult feléjük.A dobálózás a nagyok mérkőzésén is folytatódott,főleg almával.Egy alkalommal,amikor a szovjet játékvezető Saar valamilyen oknál fogva szüneteltette a küzdelmet,az almaszüretből Sárosi Laci választott ki egy arany ranettet és fogyasztotta el jóízűen,míg a mérkőzés újra kezdődött.


    Labdarúgás 1976
     
  4. avatar: fgymat
    2009.05.20, 21:26
    Nagyon nehéz mérkőzés volt. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a románok nem a játékra koncentráltak, hanem arra, hogy válogatottunk ne tudjon támadásokat vezetni. Ennek érdekében minden módszert, lehetőséget felhasználtak. Rendkívül erőszakosan és sokat szabálytalankodva próbálták elérni céljukat.
    A mieink sokáig nem is tudták megtalálni ennek az ellenszerét. Sőt a hazaiak vezetést is szereztek. A találkozó kimenetele szempontjából is nagyon fontos, hogy labdarúgóink képesek voltak megőrizni nyugalmukat a játékkal, a feladat megoldásával foglalkoztak és nem mentek bele az adok-kapokba.
    Úgy tűnt azonban hiába dolgozik rengeteget Sándor és Budai II., nem tudunk eredményt elérni. Bundzsák beállása hozott ugyan némi változást, de ez kevésnek bizonyult. Már húsz perc sem volt hátra, amikor a pályára lépett Vasas és meghozta a megoldást is. Azonnal megtalálták a " hangot" Tichyvel. Becserélése után azonnal megváltozott a játék képe és hét perc múlva a két labdarúgó egymás átadásaiból két gólt ért el.
    A románok észbe kaptak, de bár nekünk nem sikerült újabb találatot szereznünk, bennük sem volt már annyi erő, hogy legalább döntetlenre hozzák a mérkőzést.

    A túlfűtött légkörű összecsapáson 0:1-ről fordítva nyert a magyar csapat. A román " taktikát" jól kifejezi a szabadrúgások aránya is 42-12 az Ő " javukra" . A szovjet játékvezető kitűnően látta el feladatát. Nem befolyásolta döntéseit a százezer gólra éhes román drukker. " Le a kalappal a játékvezető előtt!" - nyilatkozta a meccs után Sándor Károly csapatunk egyik legjobbja.


    forrás:
    mafoci