magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Sipszky Ferenc
Tüdő
Francis Sipos
Sipos II. Ferenc
Sipos II Ferenc
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 64 évesen elhunyt
(85 éve született)
poszt
hátvéd
középpályás
kapcsolódó személy
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Goldberger SE/Kelenföldi Textil/VL Keltex
1950 - 1952
Szolnoki Légierő SK
1952 - 1956
MTK
1956 - 1963
Budapesti Honvéd
1964 - 1968
eredmények / elismerések
Magyar bajnok (MTK 1957-1958)
Magyar kupagyőztes (Budapesti Honvéd 1964)
VVK-elődöntős (MTK 1961-1962)
EB bronzérmes (Magyarország 1964)
Az év labdarúgója (1958)

edző

pályafutás
Sátoraljaújhelyi Spartacus
1968 - 1972
ÉGSZÖV MEDOSZ
1972 - 1978
Csepel Autó
1979 - 1981
Tersana SC - Egyiptom
1981 - 1982
Szigetszentmiklós
1983 - ?
Budapesti Honvéd - serdülőedző
1991 - ?
eredmények / elismerések
?
fénykép helye

Goldberger SE, 1950-1952

...

Szolnoki Légierő SK, 1952-1956

...

MTK, 1956-1963

...

Budapesti Honvéd, 1964-1968

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: Longinus
    2017.05.03, 19:49 (szerk.: 2017.06.02, 12:56)
    képSipos Ferenc az 1966-os VB Brazília elleni mérkőzésen. Kép: Retro foci képek Facebook
     
  2. avatar: HSV
    HSV
    2015.11.18, 10:49
    Az év játékosa (1957-1958): Sipos Ferenc

    Az MTK diadalából sok kiváló játékos vette ki részét. Csodálatos volt, hogy Kovács Imre túl a 36. életévén, még milyen kiváló vezérnek bizonyult, remekelt Sándor, Hidegkuti, Palotás, még Lantos is. A csapat tartópillére, oszlopa, véges-végig legmegbízhatóbb tagja, az egész bajnoki év legállandóbb formájú éljátékosa Sipos Feri volt. A válogatottban is kolosszális teljesítményt nyújtott. 1957. szeptember 17-én került be először a válogatottba, és amikor az "év játékosa" lett, még csak tízszeres válogatott volt. 1962-ben pedig már elsőként mondhatta magáról, hogy ötvenszer egymás után jutott be a válogatottba, majd 77 meccsen alul nem adta.

    A klubban mutatott játékával érdemelte ki az "év játékosa" címet. 1932-es születésű lévén (decemberi), még nem töltötte be 26. évét, amikor már úgy néztek rá, mint egy régi, jó, elnyűhetetlen "bútorra". Futballistacsaládból jött, négy fivére mind focista volt, Pista bátyja még a válogatottságig is eljutott 1953-ban. De Feri vitte a legtöbbre. A Ferencvárosban kezdte (mint vágóhídi gyerek), játszott azután a Kistexttől a Szolnoki Légierőkön át sokfelé, míg az MTK-ban kötött ki - balfedezetként. Börzsei visszavonulása után vált középfedezetté, helyesebben mondva a nyugodt, megbízható, gyors, ragyogó labdakezelésű, erőteljes és mégis korrekt középhátvédek mintaképévé.

    Bukovi keze alatt teljesedett ki a tehetsége. El is ment az MTK-ból, amikor a kék-fehérek sehogy sem találtak Bukovihoz fogható edzőt (1964-ben). Addig azonban szótlanul, a reá jellemző csendes magába vonulással játszott, edzett, küzdött, élt a futballért, élt a pályán - és nem hagyta élni az ellenefelet.

    Megbízhatóság, komolyság és szerénység... no meg tudás, amelyet nem csillogtat, nem mutogat céltalanul, tudás, amelyet mindig csak a csapat érdekeinek rendel alá. ez volt ő, a "Tüdő".


    Forrás:
    Hoppe Pál-Szabó Ferenc: Labdarúgó bajnokságaink 1945-1986
     
  3. avatar: magyarfutball.hu
     
  4. avatar: ingersheim
    2015.09.27, 01:54 (szerk.: 2017.06.02, 12:58)
    kép
     
  5. avatar: Longinus
    2015.05.22, 17:15 (szerk.: 2017.06.02, 12:59)
    képSipos Ferenc. Forrás: labdarugo.be
     
  6. avatar: magyarfutball.hu
     
  7. avatar: fgymat
    2013.03.03, 10:41 (szerk.: 2017.06.02, 13:03)
    SIPOS (SIPSZKY) Ferenc (1932), az MTK, majd a Bp. Honvéd hátvédje és fedezete, 1957 és 1966 között 77 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el. Tagja volt az 1958., 1962. és 1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.

    – A „non-stop", a megszakítás nélküli válogatottság „világrekordere". Sorrendben 57 alkalommal kapott helyet a magyar válogatottban! Erényei közismertek. A középhátvéd és a balfedezet helyén ért el kimagasló sikereket. Higgadt, körültekintő játékos volt. Kitűnő helyezkedésével, nagyszerű ütemérzékével és szerelési készségével általában már csírájában igyekezett elfojtani az ellenfél támadását. Rúgótechnikája és fejjátéka kifogástalan volt. A támadások szervezésében szintén értékes munkát végzett. Jól vezette fel a labdát. A pontos továbbítás azonban nem mindig sikerült. A kapura is veszélyt jelentett erőteljes lövéseivel. Megbízhatósága hosszú időn át mintaszerű volt. Teljesítménye évekig válogatott színvonalon mozgott – jelentős ingadozások nélkül. Képességei és magas színvonalú játéka révén felzárkózott legkiválóbb hátvédjeink sorába. Szerény magatartása, sportszerű küzdőszelleme példaként állítható az ifjabb nemzedék elé.

    Sok kitűnő alakítása közül nehéz egyet kiválasztani. Talán 1964. május 23-án, a Franciaország elleni mérkőzésen (2:1) mutatott különösen emlékezetes játékot a balfedezet, pontosabban: a „beállós" szerepkörében. Bátyja, István, szintén válogatott labdarúgó volt.

    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig