magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Telek Manci
nationality
Magyarország
age
53 years
poszt
hátvéd
related websites

játékos

pályafutás
Ferencvárosi TC
1989 - 1997
1. FC Kosice
1997 - 1998
Ferencvárosi TC (kölcsönben)
1998 - 1999
Dunakeszi ADtranz
1999 - 2000
Yanbian FC
2000 - 2000
Zalaegerszegi TE
2000 - 2002
Veresegyház VSK
2002 - 2003
Nagytétényi SE
2003 - 2004
Rákosligeti AC
2004 - 2011
eredmények / elismerések
4-szeres magyar bajnok (Ferencvárosi TC 1991-1992, 1994-1995, 1995-1996; Zalaegerszegi TE 2001-2002)
4-szeres magyar kupagyőztes (Ferencvárosi TC 1991, 1993, 1994, 1995)
3-szoros magyar Szuperkupa-győztes (Ferencvárosi TC 1993, 1994, 1995)
Az év labdarúgója (1992)
Szlovák bajnok (1. FC Kosice 1997-1998)

edző

pályafutás
Ferencvárosi TC - utánpótlásedző
2002 - 2005
Magyarország - női válogatott edzője
2005 - 2006
Telek András Focisuli
2006 - 2008
eredmények / elismerések
UEFA A licence
?
fénykép helye
10 éves volt, amikor elvitték a Fradiba, ahol aztán szakértő szemeknek köszönhetően ott is ragadt. Első edzője Rózsa Lajos volt, aki a már a kezdet kezdetén a hátvédsor közepén, centerhalfként számított rá. András pedig elfogadta ezt a döntést, ha ott látják hasznosnak, ott fog teljesíteni. Pedig szeretett volna Ő is gólokat rúgni vagy legalább előkészíteni, de hamar megértette, hogy gólt nem kapni, azt elkerülni legalább olyan fontos a csapat számára.

Ferencvárosi TC, 1989-1997

1989-ben Rákosi Gyula volt az, aki a várva várt napon az első csapathoz hívta, mi több be is tette az ifjú tehetséget. Az első mérkőzését a nagyok között az Üllői úton vívta a Debrecen ellen, ahol 3:1-re nyertünk. Aztán Nyilasi Tibor lett a csapat edzője és Telek Manci lassan kihagyhatatlan lett a Fradiból, elkezdődött az a korszak, amelyről mindig is álmodott. A válogatottban is bemutatkozott Ausztria ellen, ahol 2:1-re győztünk a Népstadionban, mindezt még 23 fellépés követte a válogatottban.
Az a csapat pedig, amelyikbe bekerültem 1989-ben jó csapat, igazi közösség volt, amely aztán évről évre jobb lett. Igaz ez csapatként és igaz közösségként is. Nyilasi Tibor nagyszerűen összefogta a csapatot, jók voltak a játékosok, remek volt a közösség, a közönség pedig ráérzett arra, hogy nagy dolgok történhetnek velünk. 1991-ben 13 év után nyertünk Magyar Kupát, majd 1992-ben 11 év után bajnokságot, aztán 1993-tól 1995-ig háromszor sorozatban újra a Magyar Kupát, 1995-1996-ban kétszer egymás után megint bajnokságot. És nemzetközileg is voltak eredményeink. Nem csak a 95-ös BL-menetelésre gondolok, előtte is volt egy-két jó KEK-meccsünk… 2

Az 1996-os Olimpiára a szabályok szerint lehetett vinni három túlkorost is az olimpiára, és nekem is felajánlották, hogy mehetek. Nem tartottam etikusnak, hogy azok közül, akik kiharcolták a szereplést, bárkit is kihagyjanak miattam. Például ha igent mondok, akkor a Fradiban csapattársam és barátom, Hrutka Jani nem utazhatott volna. Én ezt véletlenül sem akartam. Ezért mondtam nemet.1

Azt hittük a BL-történet is folytatódhat, ám nem sikerült. Elkezdődtek a pénzügyi problémák, amelyek addig azért minket nem érintettek lényegesen. Voltak ugyan csúszások a kifizetésekben, ám mindig megkaptuk a megállapodás szerinti összegeket. Kiestünk a Göteborg ellen, de azért az UEFA-kupában még volt jó meccsünk a Newcastle United ellen
Mint akkori csapatkapitánynak, volt egy szakmai vitám Varga Zoltánnal. Egy nézeteltérés, amiről a közvéleménynek nem kellett volna tudomást szereznie. A váltást nem én kezdeményeztem. A klubnak pénzre volt szüksége, a kassaiak tulajdonosa pedig visszautasíthatatlan ajánlatot tett.2


1. FC Kosice, 1997-1998

Nagyon jól indult a szlovákiai kalandom. Télen kerültem oda, nyárra bajnokok lettünk, ősszel pedig már a Szpartak Moszkva kiverése után a BL-csoportkört játszottunk a Juventus, a Manchester United és a Feyenoord ellen. Aztán változott a politikai helyzet az országban, a Meciar-kormány megbukott, így a klubot üzemeltető Rezes családnak is visszaestek a megrendelései. Az elnök nem tudta teljesíteni a szerződésben vállaltakat, így hát mindenki ment, amerre látott. Mindenesetre életem egyik legnagyobb élménye volt újra a BL-ben futballozni. A kassai erőnlétben volt jobb csapat volt, mint a korábbi Fradi, bár a továbbjutásra nem volt esélyünk. Többet futtattak bennünket az edzéseken, a fizikai felkészülésre helyezték a hangsúlyt. Egyébként akárcsak itthon, a Felvidéken is nagyon megható volt az a szeretet, amelyet a szurkolóktól kaptam. Persze rengeteg Fradi-drukkerrel találkoztam ott is.
A sok edzés mellett nem maradt időm szinte semmire. A nyelvtanulásra sem voltam rákényszerítve. Három-négy magyar srác mindig volt körülöttem, aki fordított. És a kassai Magyar Színházzal tartottam a kapcsolatot. Az a másfél év számomra, a BL-en kívül, a sok utazásról marad emlékezetes.1


Ferencvárosi TC, 1998-1999, kölcsönben

Nyilasi Tibor 1998-ban hazahívott, kölcsönbe haza is jöhettem, újabb egy évig játszhattam szeretett csapatomban.2


Dunakeszi ADtranz, 1999-2000

Letelt az 1 év, a Fradi nem tudott kivásárolni, ezt az akkor NB II-es Dunakeszi tulajdonosa tette meg, fél évig ott játszottam.2


Yanbian FC, 2000

70 ezer dollárért megvettek a Kassától, és fantasztikus egy évet töltöttem Kínában, ahol már minden meccsen középpályásként játszottam. Akkor még a VHS-időszakot éltük, így videókazettára vágtam össze magamról egy filmet, amit a menedzserek a világ minden tájára szétszórtak. Kínából hívtak próbajátékra. Ott Mracskó Misi törte az utat, fel is hívtam, mit érdemes tudni a kínai fociról. „Van egy központi edzőtábor, minden csapat itt van. Téged is oda visznek majd” – mesélte. Kimentem. Úgy kell elképzelni a helyet, mint a tatai edzőtábort, csak éppen tízszer akkora. Ott élt és edzett 16 csapat, mindegyik külön stábbal, külön pályán. Kivétel nélkül mindenkinek kötelező szintfelmérőt kellett teljesíteni, így aztán a csapat, amelyik meghívott, azonnal Cooper- és ingatesztet futtatott velem is, ami nem okozott gondot. Akinek nem sikerült, meg sem nézték hogyan bánik a labdával a pályán. Csak ezután jöhetett az egymás közötti játék, amely alapján úgy döntöttek, kifizetik értem az átigazolási díjat.3

Bevallom, nem tudtam, mi vár rám, s nem ismertem a kínai focit és a helyi életet sem. Az észak-koreai határhoz közel laktunk, és jól éreztem magam. A Jan Bian FC sajnos gyenge volt, ezért kiestünk az első osztályból. Nem akartam tovább távol lenni a családtól. Jó pénzt kaptam, de inkább hazajöttem.1


Zalaegerszegi TE, 2000-2002

Amikor hazajöttem, már Dragóner Attila játszott a Fradiban és nem söprögetőt. Nem maradt helyem. Glázer Robi azért hívott, mert kiesőhelyen állt az Egerszeg, de hála istennek, bent maradtunk. Nyáron jött Bozsik Peti, és vele a sikerek, de abból én már nem vettem ki a részem, mert az évek alatt lassultam, Urbán Flóri, Csóka Zsolt jobb párost alkottak. Mehettem volna még NB II-be, hívott a REAC is, de az annyira nem hiányzott. Inkább befejeztem.3

A hazatérés után még egy évet lehúztam a Zalaegerszegben, ahol újra bajnok lehettem. Ez is gyönyörű volt.1

Elfáradtam! Testileg is, lelkileg is. A súlyosabb sérülések ugyan elkerültek, ám egyre gyakrabban éreztem a húzódásokat, a derekamat. Úgy éreztem, be kell fejeznem!2


Veresegyház VSK, 2002-2003

...

Nagytétényi SE, 2003-2004

...

Rákosligeti AC, 2004-2011

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: Longinus
    2015.08.27, 08:09 (szerk.: 2017.06.13, 13:25)
    képTelek András (Manci) a Ferencváros középhátvédje. Csapatkép 1996-ból, a Newcastle elleni győztes csapatban, guggoló sorban középen.képKépek: ftcbk
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
    2014.05.03, 11:27 (szerk.: 2018.12.10, 09:35)
    Nem sok hozzá hasonló intelligens,megbízható középhátvédet(söprögetőt)láttam mint ő és ez még nemzetközi kupameccseken is feltűnő volt! Ha meghallom a nevét már mondom is magamban: Hajdú - Simon, Telek....

    Nagyon jó kis védő volt, oszlopa a védelemnek. Varga Zolival való afférját sosem tudtam neki megbocsátani, ez a tüske sokunkban ott maradt.

    "jöhetnek nyarak, jöhetnek telek,
    nincs semmi baj, ha játszik Telek"
    Novotny Zoltán egy körkapcsolás alkalmával.
    Eszméletlen jó játékos volt, pedig testi adottságai kicsit sem hasonlítottak a klasszikus középhátvédéra. De az ütemérzéke és a játékinteligenciája páratlan volt. Egyik oldalán Simon, másikon Keller, előtte Kuznyecov, ááá de nyugodt voltam azokon a meccseken!

    Nagyon tisztán játszott,ütemszerűen szerelt,és úgy tudott becsúszni mint senki más! A keresztezéséről és sebességéről, már nem is beszélek!

    Ez mind igaz, én is rajongtam a játékáért, de valóban hiányossága volt, hogy nem volt elég magas és kemény a középső védő poszthoz, ezért nemzetközi szinten nem tudott sikeres lenni. (Besic is ezért szorult ki a szélre, bár ő azért harciasabb mint Andris volt.

    http://ulloi129.hu/2014/05/02/telek-manci-ma-szurkolok-vedelmere-kelnek-rendori-igazsagtalansaggal-szemben/