magyarfutball.hu

portré: Baráth Botond
© mlsz.hu
alias
Baráth Boti
"Barát Botond"
@boci36
a kispesti Chiellini
nationality
Magyarország
age
28 years
poszt
hátvéd
related websites

játékos

pályafutás
Budapest Honvéd FC
2009 - 2018. december 31
Sporting Kansas City
2019 - 2020. július
Budapest Honvéd FC
2020. július -
eredmények / elismerések
Magyar Bajnok
2016/2017
Baráth Botond 2018
2018-ban a Magyar Válogatottban
Sok mindennel próbálkoztam. Három évesen kezdtem el úszni, öt éves koromig úsztam, aztán abba kellett hagynom, mert elköltöztünk Pestről Dunakeszire, és ugye a távolság miatt ezt nem lehetett megoldani, a napi edzést, így aztán kellett valami más. A suliban ugye mindig fociztam, így elvittek szüleim egy helyi csapathoz, de mellette még kosaraztam, kajakoztam, mindenféle sportot kipróbáltam igazából. De a foci az mindig első volt, ha lementünk a haverokkal bárhova, akkor mindig foci, foci, foci. Csatárként kezdtem! Aztán egyszer az egyik edzőm kitalálta, mikor kimentünk Olaszországba tornára az Újpesttel, mert én ugye Újpesten voltam, fél pályára játszottunk, még kicsik voltunk, és ott megsérült mind a 3 védőnk, és az edzőnk összerakosgatta, hogy ki hol legyen és engem fogott és csatárból visszarakott belső védőnek, és annyira jól játszottam, hogy ott ragadtam. És azóta ott vagyok.1


Budapest Honvéd FC, 2009-2018

Én egy fél évvel később jöttem ide, mint az első generáció, mert amikor elindult ez az egész, én nem is tudtam óla, hogy itt van egy akadémia. Aztán egy bajnokságba kerültünk, és itt Kispesten játszottunk a Honvéddal egy meccset, kikaptunk 1:0-ra, és a vezetőségnek annyira megtetszett a játékom, hogy két napra rá felhívtak telefonon. 0-24-ben együtt voltunk. Ugyanaz volt a csapattársam, aki az osztálytársam. Tudtuk egymásnak a gondolatait is, ezért is volt jobb ez az akadémia, mint más csapat, például az Újpest, ahol nem ilyen rendszerben képezték a játékosokat. Csapattá kovácsolta mindez az egész brigádot, nem voltak széthúzások. Persze voltak kis klikkek, de a pályán, ha összefogás kellett, akkor a csapat összefogott, bárki ellen. Más ifi- vagy felnőtt csapatokra jellemző széthúzás itt nem volt.
Régen ahhoz voltam hozzászokva, hogy én vagyok a kis hülyegyerek ott a szélen, aki rohangászik, labdát szerez, majd lepasszolja az idősebbeknek, aztán ha megkérdezik a véleményét, csöndben van, úgyse hallgatnak rá, majd, ha idősebb lesz. Most meg bizony meg vagyok lepődve, hisz már kikérik a véleményem, meghallják, amit mondok, nem az van, hogy jaj, fiatal vagy, kussoljál már, majd beszélhetsz, ha lesz elég meccs a hátad mögött. Ma, ha valamit mondok, akkor felkapják a fejüket a többiek, hogy hoppá… Nem vagyok az a, hogy mondjam, megmondó ember, aki megmondja, hogy ezt és ezt kell csinálni. Kommunikálni szeretek – a pályán. Segítem a többieket, ez a dolgom, hogy megszervezzem az előttem és mellettem lévőknek, hogy jobbra menjél, balra menjél, följebb menjél, gyere vissza… segíteni nekik, ez az elsődleges dolgom.
Úgy kezdődött ez az egész történet, hogy amikor idejött a Rossi mester, akkor neki megvolt a fejében, hogy én hányadik játékos vagyok, igen, középen én voltam az ötödik belső védő. Balhátvédben pedig megvolt a Vidovics, de ő megsérült a Diósgyőr elleni meccsen, én pedig beálltam 15 percre. Azt se tudtam, hol vagyok, fogalmam sem volt róla, soha nem játszottam még balhátvédet előtte, igaz, én balbelső védő szeretek lenni, de ott a szélen… Azt se tudtam, hova forduljak, rugdostam össze-vissza a labdákat. De aztán volt egy hetem felkészülni a Videoton ellen, mert mondta a Rossi, hogy nekem ott kell játszani addig, amíg a Vidovics fel nem épül. Aztán jött a Vidi meccs, én meg nem is tudom, az nagyon jól sikerült, Harasztit fogtam talán, meg a Gyurcsót is, és hirtelen leszedtem mind a kettőt, én is néztem, hogy Úr Isten, mi van itt, én tényleg balhátvéd leszek?
...
Volt 2016-ban egy cisztám, egy Baker-ciszta, ami itt a hajlítómban elmozdult, és beékelődött a porc és a szalag közé a térdemben, és az nem egy természetes helyen lévén nyomta a szalagot és a porcot is, begyulladt, ki kellett venni. Először csak kiszúrták, aztán a nyári felkészülés után éreztem még, hogy fáj és újratermelődik. Olyan anyagok voltak benne, amit nem lehetett kiszívni tűvel, ezért újra meg kellett műteni, 2016 novemberében. A tavalyi felkészülést is azért hagytam ki, mert megint volt egy műtetem. És most, amikor januárban megint rámentünk a műfűre, ismét begyulladt a térdem, és elmentem egy pár orvoshoz, mindenki elmondta, hogy mi a probléma, de mindenki mást mondott, és meg akartak újra műteni. Erre elmentem Szerbiába, ahol egy fizioterapeuta javasolta, hogy eszem ágában se legyen megműteni a térdem, mert csak rosszabb lesz a helyzet, inkább menjek le hozzá, majd ő kezelésekkel, edzésekkel helyrehoz. Egy hét alatt. Ezt megbeszéltem a vezetőséggel bent, hogy akkor nem megyek el Törökországba, hanem elmegyek Szerbiába, és az alatt az egy hét alatt, míg ők kinn vannak, teljesen helyrehozzák itt a térdemet, és akkor tavaszra teljesen rendbe jövök és tudok játszani. Elengedtek és így helyre lett rakva a sérülés. Eléggé fájt, főleg a nap végére, akkor lüktetett, olyan volt, mintha tűvel folyamatosan szurkálnák a térdemet és ugye kitámasztásoknál folyamatosan zavart, és amikor fölugrottam és leérkeztem, akkor is. Persze lehetett volna ezzel még játszani, de egy időzített bomba lett volna, ami bármikor okozhat egy olyan problémát, hogy elszakad a keresztszalagom. Akkor inkább úgy döntöttem, inkább az edzőtábor egy hetét kihagyom, mint hogy 9 hónapot hagyjak ki egy sérülés/műtét miatt.
Amikor tele voltunk külföldivel, az valami borzasztó volt, valami hat nyelven beszéltek az öltözőben, mindenkinek megvolt a kis klikkje, máshoz nem is szólt, egy jó szót sem senkihez, borzalmas volt. Ez a mostani, ez az IGAZI. Hiába vannak külföldiek, ők is beilleszkednek, ugyanúgy tudnak a magyarokkal szót érteni, mint a barátaikkal. Emberileg is.1

Huszonhat éves koromra elmondhatom, hogy ünnepelhettem bajnoki címet, voltam bronzérmes, játszhattam Bajnokok Ligája- és Európa-liga-selejtezőn, az ősszel pedig bemutatkozhattam a válogatottban. Ez mind olyan, amiről gyerekként álmodtam. Ha egyáltalán mertem ilyesmiről álmodni.
Az életem nagy részét itt töltöttem, számos mérkőzést a Kanyarból szurkoltam végig, itt lettem gyerekből felnőtt, ami ma vagyok, javarészt a Honvédnak köszönhetem. Nem tudhatom, hogy alakul a sorsom, ha Újpesten maradok, de abban biztos vagyok, nem jutottam volna idáig – se. Szóval, igen, kispesti lettem.2


Sporting Kansas City, 2018-

Szerettem volna megméretni egy másik közegben is. Egy ideje érlelődött bennem a váltás gondolata, ráadásul a szerződésem december végén lejár. Másik magyar csapatba nem igazoltam volna, és bár akadt érdeklődés több országból is, végül úgy határoztam, a tengerentúlra szerződöm. Azért is döntöttem a Sporting mellett, mert Peter Vermes személyében a vezetőedző félig magyar, Sallói Dániel és Németh Krisztián is a csapat tagja, sőt úgy hallottam, Kansas Cityben sok honfitársam él. Mivel légiósként először kell megküzdenem a beilleszkedés nehézségeivel, ez megkönnyítheti a helyzetem. Mielőtt aláírtam volna a szerződésemet, sokat beszélgettem Peter Vermessel, tetszik, ahogy a futballról gondolkodik. Szerintem jó helyre kerülök.2

...
Tavaly januárban úgy utaztam ki, hogy szeretném kitölteni a három évre szóló szerződésemet, mi több, még egy-két hónapja is ez lebegett a szemem előtt, az élet azonban másként hozta. Nem szokásom panaszkodni, de az utolsó fél évet nehezen éltem meg. A koronavírus-járvány miatt olyan szituációba kerültem, amilyenbe még soha. Egyedül voltam, egyedül edzettem, rettentően hiányzott a futball és a család. Az Egyesült Államokban még most is képlékeny minden, továbbra is magas a fertőzöttek száma, és bár a bajnokság újraindult, két csapatot még a rajt előtt kizártak, mert több játékos vírustesztje pozitív lett. S ki tudja, mit hoz még a folytatás. Jobbnak láttam, ha hazajövök. Sokat fejlődtem és tanultam kint, egyetlen másodpercig sem jutott eszembe, hogy rosszul döntöttem. Ha valamit, a pozitív szemléletmódot hazahoztam magammal. Nyugodtabb vagyok a pályán, többet lépek be a játékba, gyorsabban gondolkodom, mint korábban. Fizikailag is jót tett nekem az elmúlt másfél év, mivel folyton ment a darálás. Felszedtem hét kilót, de mielőtt bárki megrémülne, hozzáteszem, hogy izomban. Idén hét hónap telt el úgy, hogy nem játszhattam tétmérkőzésen, nem akartam további hónapokat tétlenül tölteni. A karrierem is rámehetett volna arra, ha egy teljes évet kihagyok. Annyit meg nem kerestem, hogy a kispadon vagy a lelátón üldögéljek, miközben a dollárjelek peregnek a szemeim előtt. Amúgy sem vagyok az a típus, akinek a pénz fontosabb, mint a foci. Huszonnyolc éves múltam, edzeni, futballozni és győzni akarok. Nem vagyok még abban a korban, hogy az érdekeljen, mennyi van a bankszámlámon, az hajt, hogy sikeres legyek a klubcsapatommal és – ha számítanak rám – a válogatottal.3


Budapest Honvéd FC, 2020-

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2020.07.12, 17:58 (szerk.: 2020.07.23, 09:17)
    Amerikából való távozása kapcsán:
    Március óta nincs meccs amerikában. Sőt igazából totálisan átláthatatlan a helyzet. Tombol a járvány + a szociális távolság tartás helyett gyakorlatilag szétverik az u.n. tüntetők a városokat. Közlekedni is nagyon necces, mert bármikor rád futhatnak a jogaikért fosztogató tüntetők. A csapatok is próbálnak szabadulni a játékosoktól mert most hónapok óta üresben fizetik őket.

    Jó páran el vannak tévedve. De mit is vár az ember, magyar gyűlölőktől. :P
    Baráth Botond nem kullogott haza lógó orral, az sem igaz, hogy nem volt kezdő ember. Sőt az egyik legjobb védőnek tartották amerikában. Persze ehhez illene tudni egy kicsit angolul, hogy elolvasson néhány, róla szóló usa cikket.
    Amcsiban ilyenkor már javában menne a bajnokság, de nem megy, a járvány miatt. Ezért jött haza, meg gondolom azért, mert a válogatottban is játszani akar. Meccs nélkül pedig nem fog, ahogy Rossi elmondta korábban.
    Szóval Botond egyáltalán nem bukott meg, mint ezt hiszik itt.

    Tobbszor volt csere, mint kezdo. Nem volt stabil, neha jobb hatvedet neha kozepen jatszott, de tobbnyire kispadon ult es be sem csereltek.
    Valoszinuleg penzugyi megszoritasok voltak, es a csapatok szabadulnanak a feleslegtol. Sajnos Kansasben o volt a felesleg.

    Havi 25k dollár volt az alapbére, és március óta nem kellett játszania. Az usa helyzetet nézve, még igen sokáig nem is nagyon lesz meccs. Érvényes szerződése van még egy évig, csak ugye nem játszhat, tombol a vírus + a tüntetők is. Most szerintem is a legokosabb döntés lelépni az usából.

    Azert annyira nem volt alapember. Kansas jatszott 41 tetmeccset es abbol 20 meccsen lepet palyara Botond(Ebben benne van amikor cserekent lepet palyara vagy becsereltek). Neha kozephatvedkent neha jobbekent. Lattam par meccset nagyon lefele logott ki abbol a Kansasbol amely csak bukdacsolt es utolso elotti lett a nyugati focsoportban.
    Lesz par edzo meccs, erdemes lenne Kecskest vagy Szalai Attilat kiprobalni Orban mellett, mert szerintem Botondnal mind ketto jobb.

    Az egész cikkben az a legszomorúbb, hogy 28 évesen izmosodott meg, és csak azért, mert külföldre ment. A hazai labdarúgásban milyen munka folyik, ha egy középhátvédet, aki ráadásul válogatott nem építenek fel rendesen?

    De bizony egyik erőssége volt sc-nek. A mérkőzésszámát, és a nem 90 perceket egy sérülésének és a válogatottnak és a piros lapjának köszönheti. A teljes válogatott üresjáratokban, amikor kisebb sérülése sem volt alapembere volt a sc-nek. Tényleg nem egy fenomén, de legalább megpróbálta a légiós életet, a duma ellenére helyt is állt, továbbá nekem a válogatottban is teljesen rendben volt a játéka, még úgy is, hogy brutál sokat utazott és az időeltolódás is hatalmas volt.

    Baráth egy közepes játékos még magyar szinten is, de legalább stabil. Nincs kilengés. Tudod, hogy mire számíthatsz. Jó igazolás a Kispestnek, és a válogatottban is simán helye van.
    Megpróbálta kint, most hazajött egy zűrzavaros időszakban. Meg lehet érteni. Ő nem egy "isteni" tehetséggel ment ki, hatalmas ígéretként. Nem egy Dzsudzsák, vagy Nagy Ádám, akikre azt hittük, hogy na majd most...

    Felesleges sikersztorinak elkönyvelni, de porig alázni sem kell. Ő itthon is egy stabil közepes játékos volt. Volt bátorsága megpróbálni, jól tette. Nem jött össze. 100x többre becsülöm ezért, mint pl. egy Radót...

    Tökéletesen illik rá a középszer szó, de mondjatok nála jobbat, stabilabbat, akit odaraknátok a válogatott kezdőbe Orban mellé helyette.

    Szerintem egész stabil kis védő.
    Nekem akkor tűnt a legstabilabbnak a válogatott védelme, mikor Orban és Baráth alkották a védelem tengelyét.

    Sok sikert neki. Lefelé lógott ki a Kansas-ból, de Kispesten erősítés lesz. A válogatottban a hozzáállása példaértékű. Azon kevés játékosaink egyike, aki a szorgalmával pótolja a hiányosságát.

    Nagyon régóta nem volt olyan jó belső védő párosa a válogatottnak mint a Baráth-Orbán páros. Baráth játékát bírom, elegáns és határozott még nagyobb csapatok/jobb játákosok ellen is.

    Lehet csurni csavarni, de gyenge volt a Kansaban. Amcsiban elek, es neztem jopar Kansas City meccset(eloben is) a magyarok miatt. 2 eve meg egesz jo kis csapatvolt, de a tavalyi meg a mennyeiben is kiesesert harcolt volna.
    A stat meg azt bizonyitja, h nem volt alapember 41 meccsen 20 meccs, radasul tobbszor is jobbhatvedkent jatszattak...tehat a posztja sem volt allando.
    En nem vagyok ellene , de a tenyeg azok tenyek.

    http://www.nemzetisport.hu/nso_cikkhozzaszolas/?cikk_id=2774005
    http://www.nemzetisport.hu/nso_cikkhozzaszolas/?cikk_id=2772257
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
    2018.10.09, 15:25 (szerk.: 2018.11.18, 13:14)
    Baráth Botond az évek során a kispestiek egyik legjobb, legmegbízhatóbb játékosa lett, lehiggadt, beérett. Fejjátéka kimagasló, és ha szükséges, a támadójátékba is bekapcsolható.
    Hemi nem tudhat annyit kapni érte, amennyibe a színvonalas pótlása kerülne, ráadásul azt a hozzáállást, amelyet a tősgyökeresség eredményez, nem is lehet pótolni.

    Boti nekem nagyon nagy kedvenc, hogy mást ne mondjak kiszorította Mátyust a személyes kedvenc Kispestemből (Bocs, Boti, de ott is balhátvéd... smiley ). Hogy legenda e? Az. A gólvonalas fejese, a Fradi elleni bombája, a kifejelt szabadrúgások, és (nekem) a bajnoki döntőn bemutatott mentése is legendás, örökérvényű. Míg kispesti lesz a Földön, ezek emlegetve lesznek. arról nem szólva, hogy alappilére volt a leghihetetlenebb bajnokcsapatunknak ever. Ő, és Nagy Geri, aki számomra a jelenlegi keretből - hogy is mondjam - több (Lanzát most nem említeném, ő mindenkihez képest más kategória). Bármelyikük távozna is Kispestről, abba kicsit belehalnék azt hiszem.

    Lépjünk már túl ezen a Tichy, Puskás, Bozsik és satöbbi évtizedekkel ezelőtti múltidézésen állandóan! Minden elismerésem az övék, de már annyira unalmas ezt hallgatni 40-50 évvel ezelőtt ki meg mi volt...Igenis Baráth az elmúlt jó pár év egyik legmeghatározóbb alakja és a jelenben ő egy Kispesti legenda. Már nem 1960-at írunk, hanem 2018-at. 6 éve játszotta Boti az 1. meccsét, saját nevelés, meghatározó tagja a csapatnak, mai mércével az én szememben igazi ős kispesti játékos!

    OK, hogy szeretjük, mert a miénk, de azért látni kell, hogy közepes képességű futballista. Ha nem az lenne, már biztos hívták volna itthonról is, küldföldről is. De egy középcsapatnál, mint a miénk, kétségkívül elmegy...
    Egyébként meg eszem ágában sincs meggyőzni azokat, akik többnyire csak a középszert látták már itt Kispesten, de ettől még az emelkedett minősítések bizonyos szint alatt alkalmazva nevetségesek.

    Én úgy gondolom, hogy valakit sokféle ok miatt lehet legendának hívni....a teljesítménye miatt, a klubhűsége miatt, olyan dolgok miatt, amivel emlékezetessé tette a Kispesti pályafutását, esetleg az egyedi stílusa miatt.
    Nos Boti esetében már a megjelenése egyedi, két, tudatosan kifejelt szabadrúgása utánozhatatlan, több mint 100 mérkőzést játszott a Kispest színeiben és bajnokcsapat tagja. Akkor?

    Amikor indult az Mfa, sokáig tervezgettem megnézni az első eresztést, de csak év vége felé, az Mtk elleni rangadót sikerült. Nem sült el túl jól (ha jól emlékszem, talán pont akkor sérült le a csékájuk, Nagy Armand), de Baráth akkorát játszott, hogy utána csak azt vártam, hogy fölkerüljön az első csapatba. Nálam azóta is a top3 kedvencbe tartozik. Tök jó, hogy önmagát adja a pályán vagy akár interjú közben. Tisztelt Boti-ősök, nagy gratula a sráchoz! smiley

    http://www.nemzetisport.hu/nso_cikkhozzaszolas/?cikk_id=2660047
    http://csak.taccs.hu/2018/02/28/bajnoki-beszelgetesek-i-kenyszer-balhatvedbol-kispesti-legenda/