comments

1. 
   admin heimo

   # 5

   2017.09.03, 20:37 (szerk.: 2017.09.03, 20:38)

   Újoncsiker. Dunait kiállították.
   
   Bp. Vasas Izzó - Újpesti Dózsa 0-0
   Tábor u., 11.000 néző. Vezette: Palotai (×××××). (Pálvölgyi, Szőke)
   
   Izzó: Fekete 6 — Révész 6, Szántó 6, Kovács 7, Schuszter 5 — Geiger 5, Antal 5, Valuch 6, Szűcs 6 — Varga 5, Vágvölgyi 5.
   Edző: Kovács József.
   Ú. Dózsa: Rothermel 0 — Kolár 6, Dunai (5—2=3), Tóth J . 7 — Kerekes 5, Schumann 5, Tóth A. 6 — Fazekas 5, Törőcsik 6, Fekete 5, Nagy 5.
   Edző: Várhidi Pál.
   
   Csere: Geiger helyett Bódis (5) a 65. percben, Antal helyett Nagy (—) a 80. percben, Fazekas helyett Zámbó (—) a 81. percben.
   Kiállítva: Dunai az 56. percben.
   Szögletarány: 8:6 (4:2) az Izzó javára.
   
   Nagy volt az izgalom az Izzó öltözőjében, ami nem is csoda, hiszen az újonc csapat játékosai a magyar bajnok ellen készülődtek.
   
   Még a sok csatát megért edző, az egykori válogatott Kovács József is nehezen tudta megőrizni higgadtságát. Az utolsó percekben is pirosra gyúlt arccal magyarázott a játékosoknak: „Csak akkor lehet némi esélyünk, ha úrrá tudunk lenni az elfogódottságon... ”
   
   Az újpestiek öltözője, persze, ellentétes képet mutatott, ott tréfálkozva, nyugodtan készülődtek a játékosok. Bár Várhidi intette őket, mondván, hogy nehéz mérkőzés előtt állnak.
   
   Az erős szél az Izzót támogatta, de mégis sokáig nyomasztó fölényben játszott a Dózsa. A 16. percben aztán egy gyors ellentámadást vezetett a hazai csapat, amelynek a végén Vágvölgyit Dunai csak szándékos szabálytalansággal tudta szerelni. A labdáért vívott harc során Szántó és Szűcs összefutott. Szűcsnek a fején felszakadt a bőr, rövid ápolásra szorult. A 23. percben Tóth A. lapos lövését védte Fekete, a másik kapunál pedig Kovács fölé fejelt. A 26. nercben úgy látszott, hogy a Dózsa megszerzi a vezetést, mert Törőcsik ördöngős cselekkel három embert is átjátszott, s óriási helyzetet teremtett Fazekas számára, de a jobbszélső 5 m-ről mellé lőtt. A 32. percben Schumann indított támadást, Fekete lövéssel felezte be, az Izzó kapusa vetődve kiütötte a labdát. S miközben a lila-fehér csapat tovább támadott, egy ellentámadás megint gólveszélyt jelenthetett volna a 41. percben, de Révész nagyszerű átadása után Vágvölgyi túlságosan sokáig kivárt, s a védők hárítottak.
   
   A második félidő
   elején nagyon hevesen támadott a Dózsa, Fazekas 25 m -es szabadrúgása a jobb sarokra tartott, de a kapus Fekete szögletre ütötte a labdát. Egy másik szögletrúgás után Szántó a kapu torkában mentett. Az 53. percben Nagy jó helyzetben rosszul vette át a labdát. Az 56. percben Kovács a saját térfeléről megiramodott, nagy lendülettel végigfutotta a pályát, közben két játékost is kicselezett, amikor Dunai felvágta. A játékvezető kiállította az újpesti középhátvédet. Ezután a Dózsa átcsoportosított, Tóth J . húzódott be középre, és Nagy lett a balhátvéd. Az Izzó most már átvette a játék irányítását, a Dózsa inkább ellentámadásokat vezetett. A 68. percben Tóth A. szabadrúgását védte Fekete, majd a 76. percben Schumann lövését tette ártalmatlanná. A mérkőzés hátralevő részében nagy volt az izgalom, de a kapuk elég ritkán kerültek veszélybe.
   
   ★ ★ ★
   
   Az első negyed óra után arra lehetett következtetni, hogy bármilyen lelkesen is játszik az Izzó, aligha tudja megakadályozni a Dózsa győzelmét. Hosszú időn keresztül ugyanis elég bátortalanul játszott a hazai csapat, láthatóan minden erejét a védekezésre összpontosította, csupán gyors ellentámadásokra törekedett. A szívós védekezés ellenszerét a Dózsa nem találta meg, hiába játszott nagy mezőnyfölényben, helyzetet alig tudott teremteni. Túlságosan lassú és körülményes volt a Dózsa csapatjátéka, többen is nagyon mérsékelten játszottak. Szünet után érdekesebbé vált a játék, az Izzó nekibátorodott, a Dózsa is megpróbálta fokozni a tempót, de győzelmi esélyei Dunai kiállítása után jelentősen csökkentek. Az újonc Izzó kiérdemelte az egyik pontot.
   
   Az Izzó kapujában Fekete ügyesen védett, a hátvédek jól játszottak, ügyeltek a labda továbbítására is, különösképpen kitűnt közülük Kovács, aki csapata legjobbjaként m ég az ellenfél kapuját is veszélyeztette. A középpályán Szűcs a tőle megszokott lelkesedéssel küzdött, időnként jól szervezte a játékot, miként szünet után a nagyon mozgékony Valuch is. A két előretolt csatár a kapura nem volt veszélyes.
   
   Az Ú. Dózsa közvetlen védelmében találjuk a csapat erősségét, Tóth J.-t, aki gyors közbelépésekkel sok támadást vert vissza. A középpályások közül Tóth A. dicsérhető, nagy területen játszott, elöl pedig csupán Törőcsik dicsérhető, aki a mezőnyben sok sikeres cselt alkalmazott, nem rajta, hanem társain múlt, hogy nem tudták helyzetbe hozni. A többiek mérsékelten játszottak.
   
   Palotai jól bíráskodott.
   
   Kovács József: — Lelkes játékunknak, időnkénti jó teljesítményünknek köszönhetjük a
   rendkívül értékes pontot.
   
   Várhidi Pál: — Nagyon gyatrán játszó csatársorunk miatt hagytunk pontot a Tábor utcában.
   
   NB I. TARTALÉKCSOPORT
   
   Újpesti Dózsa—Bp. Vasas Izzó 3-0 (1-0).
   Újpest, Tábor u. 5000 néző. V: Zsótér.
   
   Ú. Dózsa: Bodnár L. (Erdélyi) — Molnár, Viczkó, Miklós, Várhidi — Nagy, Kardos, Gimesi (Reiner) — Bodnár I., Handel (Herédi), Gyöngyösi.
   Edző: Schumann János.
   
   V. Izzó: Szakállas — Papp, Horváth, Lisei, Által — Szilágyi (Balogh), Rozsnyó, Bene — Takács (Jankovics), Németh, Bodó.
   Edző: Lakatos János.
   
   G: Gyöngyösi (3).
   Jó: Viczkó, Gyöngyösi, Bodnár I., ill. Horváth, Lisei.

   
   Népsport, 1978. augusztus 27.
    
2. 
   admin heimo

   # 4

   2017.09.03, 20:00 (szerk.: 2017.09.04, 19:11)

   
   
   
   Képes Sport, 1978. augusztus 29.
    
3. 
   admin heimo

   # 3

   2017.09.03, 19:50 (szerk.: 2017.09.03, 19:51)

   Az első ...KIÁLLÍTÁS: Dunai (Újpesti Dózsa) nevéhez fűződik. Palotai játékvezető már a 16. percben — egy szabálytalanság után — figyelmeztette a lila-fehérek játékosát, majd amikor az 56. percben hátulról felvágta a kapura törő Kovácsot, az öltözőbe küldte őt.
   
   Negyedóra - kevés
   
   Szombaton délután a Tábor utcában hevesen latolgatták az esélyeket a szurkolók. Szinte valamennyien nagy gólarányú Ú. Dózsa-győzelmet vártak. Kétségtelenül a lilák számítottak esélyesebbnek. Mellettük szólt, hogy „szinte” otthon játszanak, ők a tavalyi bajnokok, minden csapatrészükben található válogatott és a csatársoruk talán a legerősebb az egész első osztályban.
   
   Mindez azonban ezúttal kevés volt az Izzó otthonában. Ez esetben másként alakult a mérkőzés, mint amire a legtöbb esélylatolgató gondolt, hiszen nem látszott különbség a két együttes között. Az Izzó felnőtt a bajnokhoz, méltó ellenfele lett, sőt olykor-olykor leckét adott neki küzdeni-tudásból. A lilák könnyedén kezdtek, valószínűleg arra számítva, hogy az újonc csapat védelmét szellemes játékukkal egy negyedóra alatt zavarba hozzák. Mert elvitathatatlan, hogy mindent tudnak a labdával, egyénileg talán a legképzettebbek az egész magyar mezőnyben. Csakhogy az Izzósok olyan elszántan védekeztek, küzdöttek, hogy a vendégek ez idő alatt lövéshez sem jutottak. Hiába került Fazekashoz, Törőcsikhez, Feketéhez a labda, hiába csinált valamennyiük egy látványos cselt, a következőt már nem mutathatta be, mert a tapasztalt, csupaszív Szűcs, a lelkes Kovács, vagy éppen Schuszter ott termett és szerelt. A hazaiaknak volt elég erejük átvészelni a Dózsa rohamait, és volt erejük egyre bátrabban támadni. Ha az Izzó csatárai nagyobb önbizalommal rendelkeznek, gólt, gólokat is rúghattak volna, mert esetenként „sakkmatt” helyzetbe hozták az Ú. Dózsa védelmét. Szemmel láthatólag egy félidő kellett az Izzónak, mire megérezte a nagy lehetőséget, hogy ezen a délutánon legalább is pontot szerezhet a bajnoktól. Mert a második játékrészben Dunai kiállítását követően egyre tartósabbá vált a hazaiak nyomása. Ebben a játékrészben nemcsak létszám-, hanem erőfölénybe is jutott a gyári együttes. A bajnokcsapat gyakran hat-hét játékossal védekezett közvetlenül kapuja előtt, mert képtelen volt megtalálni a sokat mozgó, helyüket állandóan változtató izzósok taktikájának ellenszerét. Nem tudta nyújtani a Dózsa megszokott, szellemes játékát. Nem tudta megvalósítani elképzelt taktikai feladatát. Többnyire azért nem, mert néhány játékosnak ezen a délutánon sem lelki, sem fizikai ereje nem volt küzdeni. Néhány bajnokhoz méltó felvillanásra tellett mindössze. Kevésre ahhoz, hogy győzzön. Viszont láttunk játékosokat, akik a második félidőben már csak vergődtek. Egy kép: Törőcsik saját térfelén kap egy jó átadást. Vele szemben Kovács. Ha a csatár vállalja azt, hogy kimozdítja egyensúlyi helyzetéből őrzőjét, már csak egy emberrel, és egy jó harminc méteres futással kell megbirkóznia, utána akár gólt is szerezhet. Hiába biztatják a szurkolók, megvárja amíg egyik társa felzárkózik melléje, és készségesen neki adja a labdát. Mindez a második félidő közepén történt. Persze akadt még gólhelyzetük a vendégeknek. Ezek azonban kimaradtak, hiszen az Izzó játékosai egymást bíztatva, egymást segítve mindig ott futottak a dózsások mellett. Két hallatlanul kemény legény, Kovács és Szűcs nem ismert lehetetlent. Alig lehetett őket átjátszani, óriási akaraterővel harcoltak. És a két lelkes labdarúgó harci-kedve „átszállt” az egész Izzóra. Szombaton az Ú. Dózsa nem rendelkezett egy Szűccsel, sem egy Kováccsal. Mintha gyors döntésre törekedtek volna a lila-fehérek, és miután ez nem sikerült, kedvüket vesztették. Ahogy közeledett a mérkőzés kilencvenedik perce, úgy törődtek bele egyre jobban a sorsukba.
   
   Néhány hét múlva nemzetközi porondra lép az Ú. Dózsa. Ott már „el kell számolni” a második félidővel is, mert ha nem,akkor még kellemetlenebb meglepetések is érhetik a lilákat.

   
   Képes Sport, 1978. augusztus 29.
   
   
    
4. 
   admin heimo

   # 2

   2017.09.03, 19:38 (szerk.: 2017.09.03, 19:39)

   RAJT AZ NB I.-ES BAJNOKSÁGBAN
   
   V. IZZÓ - Ú. DÓZSA Tábor utca
   
   A lila-fehérek az ifjúsági válogatott Kardost igazolták. A keretből egyedül Bene távozott el. Más változás nincs. Az NB I. újoncánál Geiger, Zöldi és Sarlós M. az új játékosok.

   
   Népszava, 1978. augusztus 26.
   
   

   Az újpesti újoncok pontot szereztek a bajnokcsapattól
   
   Sikeres bemutatkozás
   
   Vasas Izzó - Újpesti Dózsa 0:0
   Tábor utca, 12 ezer néző, vezette: Palotai
   
   V. IZZÓ: Fekete — Révész, Szántó, Kovács, Schuszter- — Geiger, Antal, Valuch, Szűcs — Vágvölgyi, Varga.
   Ú. DÓZSA: Rothermel — Kolár, Dunai, Schumann, Tóth J. — Kerekes, Tóth A. — Fazekas, Fekete, Törőcsik, Nagy.
   
   Óriási nyomás nehezedett az első játékrészben az új taktikát alkalmazó NB I.-es újonc, az Izzó kapujára. A lila-fehérek több gólhelyzetet is elpuskáztak, különösen Fazekas "értett ehhez". A 27. percben például Törőcsiktől kapott nagyszerű labdát az Ú. Dózsa csapatkapitánya, de öt lépésről a kapufát találta el. Az Izzónak egyetlen próbálkozása volt, de Vágvölgyi elkörülményeskedte a kínálkozó alkalmat.
   
   A második félidő első említésre méltó eseménye az volt, hogy Palotai játékvezető a Kovács Bélával szemben durván szabálytalankodó Dunait kiállította. A továbbiakban sem történt ennél érdekesebb, azaz gólnélküli döntetlennel ért véget a bajnok és az újonc találkozója.
   
   Jók: Fekete, Révész, Szűcs, Kovács, illetve Fekete, Tóth A.

   
   Népszava, 1978. augusztus 27.
    
5. 
   admin heimo

   # 1

   2017.09.03, 19:26 (szerk.: 2017.09.03, 19:27)

   Ú. Dózsa—Izzó 0:0
   
   Nemcsak a csapat, a pálya is első osztályú lett a Tábor utcában. A Vasas Izzó vezetősége nagy gondot fordított a közönség kiszolgálására: eltűntek az egykor lelátóul szolgáló dimbes-dombos földhányások, új nézőtér fogadta a szurkolókat, akik szinte minden talpalatnyi helyet elfoglaltak.
   
   Mintegy tízezren voltak kíváncsiak az újonc és a tavalyi bajnok összecsapására. Sajnos, csalódniuk kellett: alacsony színvonalú találkozóval kellett beérniük. Az összképre jellemző az is, hogy a kétszer is sportszerűtlen Dunait Palotai játékvezetőnek ki kellett állítania.
   

   
   Népszabadság, 1978. augusztus 27.