magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
"Sziics Lajos"
nationality
Magyarország
age
75 years
poszt
hátvéd
related websites

játékos

pályafutás
Dorogi Bányász
1963 - 1966
Ferencvárosi TC
1966 - 1971
Budapesti Honvéd
1971 - 1977
Budapesti Vasas Izzó
1977 - 1980
Hévízi SK
1982 - 1982
eredmények / elismerések
Olimpiai bajnok (Magyarország 1968)
Olimpiai ezüstérmes (Magyarország 1972)
EB 4. helyezett (Magyarország 1972)
2-szeres magyar bajnok (Ferencvárosi TC 1967, 1968)
VVK-döntős (Ferencvárosi TC 1967-1968)
Az év magyar labdarúgója (1968, 1971)

edző

pályafutás
Ferencvárosi TC - utánpótlás, tartalék és ifjúsági edzője illetve alkalmanként a felnőtt csapat pályaedzője
1980 - 1995
eredmények / elismerések
?
fénykép helye
Szüleimmel Újpestre költöztünk, ők hivatalsegédként dolgoztak egy iskolában, s én gyakorlatilag a suliudvarról kerültem a lila-fehérekhez. Dózsásként UEFA-tornán is részt vettem, tehát nem ment olyan rosszul. De valahogy úgy éreztem, hogy nem tartanak rám igényt, illetve pontosabb kifejezés, ha azt mondom, hogy nem vettek számításba. Az Újpestben Rajna Károly volt a jobbhátvéd, de ő már a karrierje végén járt, s posztján a vezetőség a feltörekvő Káposzta Benőt látta volna szívesen, aki nálam valamivel volt csak idősebb. De mit ad Isten, játszottunk egy edzőmeccset a Doroggal, és sem Rajna, sem Káposzta nem volt, enyém lett a kettes mez. A mérkőzés után pedig odajött hozzám Buzánszky Jenő, az ellenfél edzője, és megkérdezte: „Kisöreg, nincs kedved lejönni Dorogra?” Leigazoltam, és ahogyan már említettem, abban az évben a Vasas ellen bemutatkoztam az élvonalban.4


Dorogi Bányász, 1963-1966

...
Örültem, hogy egyáltalán ott lehettem a csapatban. Egyáltalán, hogy élvonalbeli futballista voltam. Az egész Dorog nagyon jó szellemű brigád volt.4

...

Ferencvárosi TC, 1966-1971

Meg nem mondom már, ki keresett meg a Fraditól, az biztos, hogy Tátrai Sándor volt az edző. Azért is volt mehetnékem Dorogról, mert a csapat 1965-ben a kiesés szélére került, én pedig többre vágytam. Mondjuk, megnehezítette a távozást, hogy nem akartak elengedni. Már-már úgy nézett ki, egy esztendőt ki kell hagynom, mert akkoriban az volt a szabály, ha egy klub nem járul hozzá a játékosa átigazolásához, akkor a futballistának egy évet ki kell várnia. Hasonló volt az esetem Korsós Pistáéhoz, ő a Győrből ment a Vasasba, s eleinte őt sem engedte az ETO. Aztán valahogy megoldódott az ügy, a Fradi pedig abba kapaszkodott bele, ha Korsós mehetett a Fáy utcába kivárás nélkül, akkor én miért ne mehetnék az Üllői útra. A korábbi legendás csapatokat csak hírből ismertem, de a Lakat Károly keze alatt formálódó együttes tényleg kiváló volt – még ha ez az én számból kicsit furcsán is hangzik. Ötven év távlatából pedig beigazolódott, hogy az az együttes az egyik legjobb Fradi volt. Egyénileg remekül képzett társak vettek körül, Novák Dezső, Mátrai Sanyi, Varga Zoltán, Albert Flóri, Fenyvesi Máté, Rákosi Gyuszi. Eleinte nem kevés szorongás volt bennem, de roppant boldog voltam, hogy az ország legnépszerűbb csapatában játszom, s a legnagyszerűbb közönség előtt. Mert azt azért ne felejtsük el, hogy a Fradi szurkolótábora páratlan.
...
Ezerkilencszázhatvankilencben történt egy-két dolog, ami elbizonytalanított. Lakat Károlyt egyszerűen padlóra küldték az egyesületnél. Fogalmazhatunk szebben, hogy elengedték a kezét, de az nem változtat a tényen, hogy elment az FTC-től. Albert pedig súlyosan megsérült, még az is kérdés volt, pályára léphet-e egyáltalán. S a hatvanhetes Fradiból Mátrai és Varga sem volt már. Váltani akartam, mégis, ha valaki akkor a klubtól marasztal, elgondolkodom. Azért mondom így, s nem úgy, hogy biztos maradtam volna, mert nem úgy alakult. A lényeg, hogy nemigen foglalkoztak velem – persze abban a tekintetben igen, hogy nem adtak ki a Honvédnak.4


Budapesti Honvéd, 1971-1977

A Fradi nem járult hozzá, hogy a Honvédba igazoljak, és ki kellett várnom egy évet, ezalatt nemhogy a válogatottban, de edzőmérkőzésen sem léphettem pályára.
...
A Fradiban Páncsics Miklóssal és Alberttel tulajdonképpen abbahagyatták a játékot néhány év múlva, én pedig folytattam Kispesten. Már honvédosként is az év játékosa lettem ezerkilencszázhetvenegyben, maradtam válogatott, kijutottam a müncheni olimpiára, amelyen ezüstérmet nyertünk.4


Budapesti Vasas Izzó, 1977-1980

Tichy Lajos lett az edző, aki kerek perec kijelentette: „Öreg, nem férsz bele az elképzelésembe!” Tudomásul vettem, s azt kértem, hogy ne gördítsenek akadályt az átigazolásom elé. Megkeresett ugyanis a másodosztályban szereplő Vasas Izzó egyik vezetője, s elmondta, hogy az NB I-be szeretnének jutni, szükségük lenne rám. Megtisztelő volt, s ma is azt gondolom, az ott eltöltött időszak sokat jelentett, nem kellett egyik napról a másikra abbahagynom a játékot. Köszönhetően nekik is, szép befejezés volt.4


Hévízi SK, 1982

...
forrás
Készült az
1 - http://www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/csodalta-beckenbauer-is-szucs-lajos-75-eves-2673245
írásainak, interjúinak felhasználásával.
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2019.03.28, 09:40
    Nem neki kötötték be fordíva az indexet a szerelők, miután kispestre igazolt?

    retro troll lvl 999

    Nem tudok Önre úgy ránézni, mint egy FRADI Ikonra! Ön a felesége nyomására elment Kispestre, nem is értem, hogy Önt ki, és miért próbálja letuszkolni a torkunkon, mint FRADISTÁT! Igaz, hogy egyre kevesebben, de azért még vannak akik tudják az igazságot.

    Nem küldték el. Mátrai elment levezetni az Egyetértésbe, Varga disszidált, Albertnek akkor volt az a súlyos sérülése, ami után egy évet ki kellett hagynia. Nagy szarban voltunk a legnagyobb szükségünk volt rá, de ő leszállt a süllyedő hajóról és elment a Honvédba. Annak ellenére hogy a Fradi nem engedte el és egy évet ki kellett hagynia.
    Hát azóta haragszom rá

    Csak a felesége miatt ment el mert elvált volna tőle, én is emlékszem rá, nagy Fradista volt még sírt is, Pécsi Ildikó tette vele mert vidéki színházba szerződött a Fradi szurkolók el is mentek a premierjére felvásárolták a jegyeket, és mikor kijött a színpadra olyan fütty koncertbe kezdtek, hogy Pécsi Ildikó lerohant sírva a színpadról több mint egy évig nem is játszott, Felesége volt a Ludas, Pécsi Ildikó, ő csak nem akart elválni....

    https://ulloi129.hu/2019/03/26/a-fradi-idoszakom-maga-a-tokely-olyan-amilyenrol-egy-futballista-csak-almodhat/
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
     
  3. avatar: magyarfutball.hu
    2014.04.26, 12:17 (szerk.: 2016.12.10, 15:11)
    Heti portré: Szűcs Lajos
     
  4. avatar: ingersheim
    2013.12.21, 22:20
    kép
    Szinte biztos, hogy minden ötven feletti futballrajongónak megvan a maga Szűcs-képe, Szűcs-pillanata. Sőt, szinte biztosan több is. Egy-egy olyan momentum, amely jellemzője volt a játékának, az egyéniségének. E születésnapi köszöntőben hadd idézzünk fel egy olyat, amely pályafutása egy kevésbé jelentős momentumához kapcsolódik. A hetvenes évek közepén az akkori egyetlen tévécsatorna rendszeresen közvetítette a Képes Sport által szervezett miskolci teremtornákat, focifarsangokat. Szűcs Lajos is a mezőnyben volt, pályára lépése, harmincon jóval túli erőtől duzzadó játéka, sodró lendülete újra és újra a közönség kedvencévé avatta. Ha csak a parkettre lépett, már morajlott a csarnok közönsége. S főleg akkor, ha elengedte elementáris erejű bombáit. Többnyire kaput talált, de a legnagyobb sikert azzal aratta, amellyel a kapu feletti molinót leszaggatta a falról.

    Az erő… Az egykori világválogatott játékának mindig meghatározó faktora volt. Ahogyan Lakat T. Károly írta róla az MLSZ által kiadott „Válogatott gyűjtemény” című könyvben, azt fejtegetve, hogy Szűcs a régi balfedezetek azon típusához tartozott, akiket senki sem a játékszervezéssel akart megbízni. Mégis pillérei lettek csapatuknak.„Valami hasonlót csinált Zakariás József az Aranycsapatban, Szűcs Lajos a Ferencvárosban, a Bp. Honvédben és a nemzeti 11-ben, valamint Berendy Pál a Vasasban és szintén címeres mezben.

    Nem csinálhatták rosszul, amit csináltak (arról már nem is beszélve, hogy a csapaton belül milyen rangra és méretes tekintélyre tettek szert ennek a feladatnak a megoldásával), hiszen Szűcs Lajos a világválogatottságig vitte, Berendy Botond pedig a mezőny legjobbja tudott lenni a Népstadionban egy olyan Vasas–Real Madrid BEK-mérkőzésen, amelyen Alfredo Di Stéfanót kellett őriznie! (S ezek természetesen csak kiragadott példák a nevezettek pályafutásából.)

    A futball jellegének alapvetően védekező típusúvá válásával történt, hogy a legjobb emberfogó balfedezetekből a középhátvéd mellé visszahúzódó, beállósnak hívott poszt betöltői lettek. Ugyanúgy ki kellett kapcsolniuk a szemben állók legjobb csatárát, de még a középhátvéd bizonyos fokú tehermentesítése is rájuk hárult. (Például Mészöly esetében: amikor a Szőke Szikla felment egy-egy szöglethez fejelni, vagy szabadrúgás elvégezni.) Ilyenformán a beállósok gyakrabban jutottak szerephez közvetlenül a védelem tengelyében.

    A szerepkör kifogástalan betöltéséhez óriási munkabírásra, hatalmas akaraterőre, lankadatlan koncentrálókészségre, az átlagosnál sokkal jobb ütemérzékre, kiemelkedő szerelni-, és fejelni tudásra volt szükség. Egy rossz passzt, egy elhibázott kapuralövést mindenki megbocsájtott a balfedezeteknek, de ha az őrizetükre bízott csatár akár csak egyszer kiszabadult a szorításukból, (uram bocsá’ még gólt is szerzett) az a „6-os” egyszemélyi felelőssége volt. Hiszen akkoriban még nem ismerte a futballvilág a „mindenki támad, mindenki védekezik”, azaz a kollektív felelősség elvét és gyakorlatát.”

    Szűcs Lajos 1943. december 10-én született a ma Szerbiához tartozó, 1941-ben visszatért vajdasági Apatinban. Újpesten nőtt fel, s kezdett el futballozni 13 évesen – természetesen a Dózsában. Úgy festett, ott lesz majd élvonalbeli játékos, miután már az ifjúsági válogatottba is bekerült. Ám az 1962-es UEFA-tornáról hazatérve kiderült, a lila-fehérek nem tartanak igényt a játékára… Buzánszky Jenő révén Dorogra került, a bányászcsapat színeiben mutatkozott be az élvonalban, s játszott le 61 bajnoki találkozót, majd 1966 elején a Ferencváros játékosa lett. Pályafutása legszebb éveit töltötte zöld-fehérben, részese volt 1967-ben és 1968-ban Lakat Károly irányításával elért minden nagy sikernek. Két bajnoki cím, VVK-döntő jelezte, minden idők egyik legerősebb Fradija tündököl. Szűcs Lajos 1967-ben bekerült az A-válogatottba, s közben játszott a klubedzője által dirigált olimpiai csapatban.

    Nem is akárhogy: Lakat doktor megvédte a legénységgel a tokiói olimpián megszerzett aranyérmet, Mexikóvárosban is nyert. Szűcs Lajos volt a jók között a legjobb: a Guatemala elleni elődöntőt fejes góljával eldöntő beállóst a torna legjobb játékosának választották. Remeklése (egyik) jutalma meghívó volt a világválogatottba: 1968 novemberében (Albert Flórián, Novák Dezső és Farkas János társaságában) játszott a brazilok ellen, Rio de Janeiróban, a FIFA-csapatban.

    1969 végén a Ferencváros nem adta ki a Bp. Honvédnak, Szűcs Lajos az akkori szabályok szerint egyéves kihagyásra kényszerült. 1971-ben játszott csak újra bajnokit, az esztendő végén másodszor is megválasztotta az MLSZ az Év játékosának. A katonacsapatból került be 1972-ben az olimpiai ezüstérmet nyerő, s előtte az Eb négyes döntőjébe került válogatottba. 1977-ig 180 bajnokit játszott piros-fehérben, majd a Vasas Izzó együttesében is szerepelt az élvonalban. Pályafutását a Fradi-rajongó Vértes Árpád csapatában, Hévízen zárta le.

    Élete az elmúlt évtizedekben is a Ferencvároshoz kötődött, 1980 és 1995 között a klub utánpótlás, tartalék és ifjúsági edzője illetve alkalmanként a felnőtt csapat pályaedzője.

    www.mlsz.hu/blog/2013/12/10/ma-unneplie-70-szuletesnapjat-szucs-lajos/
     
  5. avatar: pirospont
     
  6. avatar: fgymat
    2013.03.20, 22:03 (szerk.: 2018.12.10, 09:53)
    SZŰCS Lajos (1943), az FTC balfedezete, 1967 óta 12 ízben öltötte magára a címeres mezt (szerk.: 37).
    (Szűcs Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)

    – A zöld-fehérek kitűnő „beállósa" pompás fizikumú, jól képzett, gyors játékos. Biztosan rúg, határozottan és jó ütemben szerel. Lábbal és fejjel egyaránt ügyesen indít. Taktikailag rendkívül fegyelmezett, megbízható. Magas színvonalú átlagteljesítményre képes. Tehetsége most van igazán kibontakozóban. 1968-ban nagy megtiszteltetésben volt része. Kiváló olimpiai szereplése alapján november 6-án helyet kapott a brazilok elleni Világválogatottban.

    forrás: Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig