hozzászólások

1. 
   seamandarin

   # 2

   2021.11.26, 18:24

   MTK—BAK 7:1 (3:0).
   
   A Hungária-uti pályán találkozott a két régi rivális, akiknek küzdelme, a BAK abszolut indiszpoziciója miatt, igen egyoldalu lefolyásu volt. A BAK a mérkőzés elején még tar­totta magát, habár már ekkor is észrevehető volta MTK fölénye. Lassanként leszorul a BAK és a kék­fehérek K o v á c s révén a 28-ik percben megszer­zik a vezetést. Ugyancsak ö lőtte a másodlk goalt.A félidő végén Révész hosszu labdáját Vo­lenszky elhibázza, ami a MTK harmadik goalját jelenti. Szünet után a Testgyakorlók abszolut fö­lénybe kerülnek. Rácz, Kertész II. és Klein négy goaljával szemben a BAK csak egyszer tudja a labdát Knapp hálójába juttatni. Biró: Sugár.
   
   Pesti Napló 1913 szeptember 16.
    
2. 
   seamandarin

   # 1

   2021.11.26, 18:17

   MTK — BAK 7 : 1.
   
   A Hungária-uti sporttelep vasárnapi programmja footballban lényegesen kevesebbet ígért, mint az üllői-uti pálya kettős bajnoki mérkőzése és igy némi meglepetés­sel szemléltük az egybegyült négyezer főnyi tömeget. Igaz, hogy az érdeklődők egy részét a KAOÉ népes mezőnyü másodosztályú atlétikai versenye is csábitotta a pályára, de viszont a megjelenteket a látott egyetlen baj­noki mérkőzés sportélvezet dolgában minden várakozáson felül kielégítette.
   A Testgyakorlók későn kerültek sorra a bajnoki küzdelemben. Minden egyesület játszott már bajnoki mérkőzést, a BAK éppen a harmadikra állott ki, csak a Testgyakorlók debütje maradt tegnapra. A Viktoria elleni nemzetközi játékból, valamint a »33« FC és III. kér. TVE elleni barátságos küzdelemből már láttuk, hogy a kék-fehérek pompás kondiczióban vannak és hogy csa­patuk egységesebb mint valaha, de hogy egyik legveszé­lyesebb ellenfelüket, a BAK csapatát olyan imponáló goalaránynyal és megvesztegetően szép stílusban győz­zék le, ezt még a klub legvérmesebb hívei sem merték remélni.
   A Testgyakorlók csapata annyiszor lepte már meg kiszámíthatatlanul szeszélyes, egyik hétről a másikra teljesen lehanyatló, avagy hirtelen feljavult formával a sportközönséget, hogy óvatosnak kell lennünk, a midőn tudásáról kritikát mondunk. Mégis azt hiszszük, hogy ezuttal állandó formát ígérő nagy képességeknek bir­tokába jutott a csapat, a mit a nagy küzdelmekbe már belenevelődött fiatal csatárok mellett elsősorban a Test­gyakorlóknál esztendők hézagát pótló uj középfedezet biztosit a klubnak. A legnagyobb dicséretet azzal mond­juk vasárnapi játékukra, hogy a csapat egyetlen tagjánál sem volt észlelhető az egyéni kiemelkedésre való leg­csekélyebb törekvés sem és egyetlen fölösleges cselezés, avagy tetszésre pályázó egyéni trükk sem zavarta meg a csapatnak egységes és czélravezető összmunkáját.
   A csapat, egyes részeiről szólván, a csatároké a vasárnapi dicsőség nagyobb része már csak azért is, mert a Testgyakorlók védelmét mindig magasra taksáltuk és a csatársor az, a mely most felnőtt a védelem klasszisához. Az uj emberek közül Tauszig oly erősen fészkelte be magát Sebestyén örökébe, hogy aligha lesz onnan ismét kiszorítható. Villámgyors rohamaiból alig tudott az ellen­fél egyet-egyet kivételképpen feltartóztatni. Kertész II. hihetetlen önfeláldozással dolgozott, és elsőrangut produ­kált Rácz is. A baloldal már nem egyenértékű a jobbszárnynyal. Klein ugyan meglepően jól játszott, kitünően adta középre a labdát, de partnere, a második csapat fedezetsorából előrerukkolt Kovács az első félidőben lőtt két goaljánál több sikert alig vett ki a játékból. Ezen a poszton egyébként, a Testgyakorlókhoz már vissza­igazolt Nagy Józsefet egyesülete csak azért nem szerepel­tette, mert nem tudták hirtelenében tisztázni azt a kér­dést, vajjon bajnoki volt-e az a mérkőzés, a melyet Nagy József a múlt vasárnap a kolozsvári akadémia csapatában a Marosvásárhelyi SE ellen végigjátszott. A védelemben Révész ismét azt a formát játszotta ki, a mely után ujra és ujra fel szokták fedezni őt a válogatott csapat számára. Csüdör az első félidőben sokat hibázott, később azonban jó, és különösen gyorsasága révén hasznos volt. Knappnak nem sok dolga akadt.
   Utoljára említjük a fedezetsort, a mely a legjobb uton van ahhoz, hogy teljes egészében a reprezentatív kitüntetésre aspirálhasson. Biró és Vágó legjobb formá­jukban vannak, Hlavayról pedig csak annyit, hogy a Károlylyal való nagy érdeklődéssel várt összehasonlítás szerintünk határozottan az ő javára dőlt el. Mind a két czenterhalf teljesen fitt és egyéni tudásra most egyenlő értékű, de a stilus hasznossága, munkájukból a csapatra háramló érték dolgában Hlavay vezet. Mert a mig Károly megtapsolni való, színes dolgokat csinál és sokszor három- négy embert cselez ki, a minek eredményeképpen végül azután vagy »elvágják«, vagy annyira szorongatják, -hogy már nem tud tökéletesen passzolni és ezáltal sok időt is elvon a játékból a maga számára, addig Hlavay a technika legtökéletesebb művészetével kapásból azonnal passzol a legjobb helyzetben levő csatárhoz, s ezzel szinte meg­kétszerezi a támadások számát. Nagyrészt ennek tulaj­donítjuk a kék-fehér csatársor vasárnapi eredményes játékát is. E mellett nyugalmával és lövéseivel keltett feltűnést. A mit játékában mégis kritika tárgyává lehet tenni, az legfeljebb annyi, hogy nagyon is iskolaszerűén helyezkedett; igyekezett a két «zélső fedezettel vonalban maradni, ugy véljük azonban, hogy ezt a csapattal való nem teljes összeszokottsága vonta csak maga után.
   A BAK-nak mentségére szolgál, hogy testben és játékkedvben egyaránt megtörve állott ki a mérkőzésre. A csapatot nagyon megviselte az FTC elleni kemény játék, sok benne a sebesült, sőt akadt harczképtelen is. A beteg Neubrunn helyett Kucsera vonult a hátvédsorba, azonban már az első negyedórában ő is lesántult. A csatár­sorban kár volt a sérült Schaffert szerepeltetni, mert az mindvégig csak statisztált és igy a magára hagyott Gállos sem érvényesülhetett. A tartalék jobbösszekötő, Koós szintén nem tudta pótolni Kucserát, igy tehát a csonka védelem és csatársor között magára maradt a fedezetsor, a melyre oly óriási munka hárult, hogy azt nem is lehetett sikeresen megoldani. Mindezek mellett nagyban hozzá­járult a sulyos vereséghez Wolenszky gyenge védése is. A csapat legjobb emberei Károly, Ludvig, Krausz és Cseh voltak.
   A játék változatosan indult és eleinte a BAK ia sokat támadott, főleg jobboldala révén és Csüdör néhány sulyos hibája miatt. Később már kidomborodott a Test­gyakorlók fölénye, de pozitív eredményt mégis csak a 28-ik perczben sikerült elérniök Kovács révén, a ki Taus ig beadását közvetlen közelből goallá értékesítette. Alig néhány percz múlva Klein átadásából Kovács hosszu, helyezett labdája már másodszor akadt meg a BAK hálójában és egy perczczel a félidő vége előtt ugyanoda jutott Révész egy könnyen menthető szabadrugása is, a melyet Wolenszky—Rácz által némileg zavarva, — mellé ütött. Félidő 3 : 0.
   A második félidő első negyedórája volt a mérkőzés legszebb része. MTK nagyszerű lelkesedéssel dolgozott és tiz perczen belül háromszor lőtte a labdát ellenfele hálójába. Egy goalt Tauszig beadásából Rácz lőtt, egy másikat Kertész II. nek a határvonalról való nagyszerű hátraadása után szintén Rácz helyezett a kapuba, a har­madikat pedig Kertész II. maga lőtte — bal lábbal, süvítő élesen. Ezután a tempóból mindkét fél engedett, a játék ellanyhult és abba csak akkor költözött ismét egy kis élet, a mikor Koós megszerezte a BAK egyetlen goalját és arra MTK Klein révén a hetedik goallal felelt,
   Sugár István kiváló bíráskodásával ezúttal is be­igazolta mult heti véleményünket, ugy hogy ma méltán tartják őt a legjobb magyar játékbirónak.
   
   Az Újság 1913 szeptember 16.