magyarfutball.hu

Budapest, VIII. ker., MTK Stadion (lebontva)

  1. fénykép: Budapest, VIII. ker., MTK Stadion (kb. 1929)
  2.  
  1. 1 felhasználó járt itt.
  2. alias
    1. MOVE-pálya
    2. Hungária-úti Sporttelep
    3. Hungária középkörút
    4. Hungária Sporttelep
    5. MTK Sporttelep
    6. M.T.K. Sporttelep
  3. kapcsolódó stadionok
  4. címkék
  5. cím
  6. térkép, megközelítés
  7. befogadóképesség
    összesen : 40.000
    ülőhely: ?
    állóhely: ?
  8. lakosság
    Budapest, VIII. ker.: 85.173 (2012)
  9. hazai csapat
      megszűnt / már más pályán játszó
      1. Magyarország (1913 - 1939)
      2. MTK Budapest (1912 - 1945)
      3. Szürketaxi FC (1939 - 1940)
      4. Teherfuvar MSE (1942 - ?)
    1. nézőcsúcs
    2. pálya mérete
    3. talaj típusa
      természetes füves
    4. eredményjelző tábla
    5. világítás
    6. futópálya
      salakos
    7. átadás éve
      1912
    8. nyitómérkőzés
      1912.03.31 MTK - Ferencváros 1:0
    9. kapcsolódó mérkőzések
    10. segítség
     
     

    új hozzászólás

    Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

    hozzászólások

    1. avatar: fgymat
      2023.09.07, 10:58
      — A Hungária-uti sporttelep ünnepi megnyitása. — Húszezer néző a mérkőzésen. — A M. T. K. bajnokimérkőzésben 1 -0 arányban legyőzte a F. T. K.-ot. —
      Ahol a Hungária-körút keresztezi a városi villamos vasút kőbányai vonalát, a Százados-út meg a Pék-erdőtől határolt területen épült fel a Magyar Testgyakorlók Köre új pályája. Késő ősszel kezdték csak meg az építkezést s valóságos boszorkányos gyorsasággal hozták tető alá. Jóformán máról holnapra, mintegy varázsütésre emelkedett ki a hatalmas telep az elhanyagolt pusztaságból, minthogy a sporttelep létesítésének eszméje is hirtelen pattant ki és került megvalósításra. A Hungária-sporttelepről szólva lehetetlen Bárczy polgármester nevét ki nem emelni, mert nem a véletlen műve az, hogy rövid egymás utánban két hatalmas sporttelep épült a főváros területén a főváros telkein. Bárczy István neve szorosan összeforrt a modern sporttal, minden baját érzi, minden kérdését megérti, minden alkalommal a segítségére van. Az is bizonyos, hogy szerencsés kézzel választja meg embereit és az egyesületeket, amelyeken keresztül, a magyar sportot előbbre viszi. Gyönyörű hajlékot épített a magyar sportnak a F. T. K. s még ezt is túlszárnyalta most a M.T.K. Igaz, hogy a M. T. K. könnyebb helyzetben is volt. Tanult a F. T. K. pálya hibáin , gyeppályát készített tehát homokpálya helyett és tribünjeit is nagyobb befogadóképességűre építette meg. Werner Frigyes és Goll Elemér dr., az új sporttelep tervezői feladatukat nemcsak tudással, hanem nagy művészi érzékkel is oldották meg, úgyszintén a beton- és építőmunkákkal megbízott Haraszti Samu is kitűnően teljesítette feladatát. A tribünök határozottan arkisztikusan hatnak, nagyban növelve a pálya összhatását. A tribünök különben is kolosszális méretűek. Egyenként 110 méter hosszúak, ami páratlan a kontinensen. A vasárnapi bemutatóra más nem is volt még készen. A tribünöket is csak emberfölötti munkával tudták időre elkészíteni. Csütörtökön még csak a gerendaalkotmány állt s bizony kevesen hitték, hogy vasárnap meccs lesz a pályán. De mert meg kellett csinálni, az erős akaratnak sikerült elhárítani az akadályokat. A sporttelep természetesen nyers még. A kapuk mögött félkörbe húzódó földsáncok vannak, sejtetve, hogy tribünök épülnek oda is. Klubháznak még semmi nyoma és a megígért úszómedencét is hiába kerestük. Fő haszna az új sporttelepnek hatalmas befogadóképessége és az, hogy a tribünök olyan kitűnően vannak tervezve, hogy minden néző egyformán jól láthat. Kivéve talán az első páholysor közönségét. A közel nyolc méter széles korzó közönsége ugyanis elveszi a páholyok kilátását. Ezen a bajon úgy fog segíteni a sporttelep igazgatósága, hogy a korzó szintjét egy félméterrel lejebb helyezi. Ez a földmunka ugyan nagy költséget jelent, de megéri az áldozatot. Páratlan érdeklődés nyilvánult vasárnap a bemutató „előadás"iránt. Egy M. T. K.—F. T. K-meccs ugyan mindig „kasszadaraba pályaavatás azonban még fokozta az érdeklődést. Már délután egy órakor megindult a népvándorlás a pálya felé és igen sokan voltak, akik a pálya előtti térségen költötték ebédjüket, hogy mennél jobb helyet tudjanak maguknak biztosítani. Később ugyan kiderült, hogy fölösleges volt az iparkodás, mert a pálya minden szögletéről egyformán jól látni, egy F. T. K.—M.T.K.-meccs előtt azonban érthető minden óvatosság és izgalom. Vidám jelleget adott a közönség gyülekezésének a honvédzenekar muzsikája. Lehet, hogy ez tette lelkessé a kedvet, mert kétségtelen, hogy a mintegy húszezer főnyi közönség ünnepi hangulatban várta a megnyitási aktust. Pontban négy órakor hangos éljenzés adta tudtul, hogy a polgármester megérkezett. Az egész közönség fölállott helyéről és tapsorkánnal üdvözölte Bárczyt, amint a tribünök előtt Brüll Alfréd kíséretében végighaladt. Ezután gyors tempóban pergett le a megnyitó processzusa. A küzdő csapatok kivonultak a pályára. Újvári bíró kisorsolta a kapukat ( a szerencse a M. T. K.-nak kedvezett, mert ő kapta a helyválasztás jogát), majd a M. T. K. vezérkarától kisérve a pályára ment Bárczyis. Brüll Alfréd, a M. T. K. elnöke üdvözölte formás beszédben, megköszönte jóindulatát és megígérte, hogy méltók lesznek Budapest polgármesteréhez. Bárczy válaszolt most. Biztos volt benne, mondta, hogy a M. T., K. nagy dolgot fog alkotni és büszke rá, hogy a M. T. K. beváltotta ezt a reménységét. Az éljenzés elmúltával a honvédzenekar rázendít a Himnuszra. Bárczy majdnem rutinosan belerúg a labdába, Bíró Gyula autra vágja a hozzá került labdát és megkezdődik a meccs. A Hungária-sporttelep első labdarúgó-mérkőzése. A M. T. K.tudvalévően legyőzte a F. T. K.-ota Magyar Kupa elődöntőjében, méltán izgatta tehát az embereket a kérdés, hogy sikerül-e a zöld-fehéreknek revánsot venni a vereségért. Egyszerre vége volt tehát az ünnepi hangulatnak. Megcsapta az embereket az izgalom szele, feledve voltak a hatalmas tribünök, a honvédzenekar, az ünnepi kikk-off, egyedül a küzdelem menete kötötte le a közönség figyelmét. Szél és nap ellen kezdett a F. T. K. nagyrészt szálas legényekből álló csapata. Néhány rövid pasz és Schlosser már a M. T. K. kapu előtt van, lövéshez azonban nem jut, mert a M. T. K. védelme a labdát kornérre vágja. Tíz percig bámulatos iramot diktált most a F. T. K., meglepve, formálisan levágva vele ellenfelét. Korner esik korner után a M. T. K. kapunál, a bravúrosan védekező kék-fehérek azonban fényesen szerelik le a félelmes támadásokat s gyakran a lövés pillanatában kapcsolják le a F. T. K. csatázóinak lábáról a labdát. Az a látszat, hogy kikap a M. T. K. saját pályáján a premieren. Most látszott azonban csak meg, hogy milyen erő van a nyugodt paszjátékban és a kiforrott labdateknikában. A M. T. K. nem veszi át a zöld-fehérek szédítő iramát s mikor ezek tíz perc után kénytelenek csökkenteni a forszírozott tempót, szemmel láthatóan lábra kapnak. Frontba viszi őket a lapos paszjáték és a nyugodt kombináció. Most már a M. T. K. táboroz a F. T. K. kapuja előtt, roham jön roham után, ötletes szöktetések, furfangos cselezések. Elemében van Kertész II. Driblizik, cselez, passzol, a szélekre kiadott labdák azonban rendre elvesznek. Gyöngyén játszik Sebestyén és Szántó. Mintegy húsz percnyi játék után folyton élesedő kontúrokról emelkedik ki a játék képéből egy csodaszép egyéni játék. Amire senki sem számított, amiben még a legfanatikusabb M. T. K. hívő sem bízott s a mitől a F. T. K. táborban senki sem rettegett, most szembetűnő módon elkövetkezett Lane, a M. T. K. angol centercsatázója, túljátszotta az egész mezőnyt. Mesés dolgokat produkált. Nem lehetett föltartóztatni, ha egyszer hozzákerült a labda, átment vele három emberen is. Vitte, ragadta magával a csatázósort, fölségesen irányította a támadásokat s a mellett, ha kellett, lelke volt a védelemnek is. Ezen a nagyszerű egyéni játékon fordult meg a küzdelem sorsa. Mert a F. T. K. csatázósora, noha a maga egészében felülmúlta a kék-fehér csatázósort, még csak megközelítő klasszisú egyéni játékossal sem rendelkezett ezen a meccsen. A M. T. K.-nak győznie kellett, mert Lane volt a centercsatázója. De bármily szép volt is Lane játéka, valamilyen fájdalmas érzést mégis kiváltott a lelkekből. Nem volt kedves a közönségnek, hogy egy angol játékos ennyire kimagaslik a magyar fiúk között. A magyar labdarúgó-sportra sem biztató ez a jelenség. Még a M. T. K. győzelmének az árán is jobb szerettük volna, ha Lane játéka beleolvad a nagy közbe. De nem így volt a F. T. K.-nak, mint megvert csapatnak, kellett elhagynia a pályát. A döntő gól az első félidő 7. percében esett. Lane rúgta hihetetlenül éles lövéssel, remek egyéni kiszökés után. Kétségtelen, hogy a küzdelem még korántsem volt eldöntve ezzel az egy góllal. A második félidőben, mikor a F. T. K. játszott a széllel, teljesen uralta a helyzetet és nagy erővel dobta magát a küzdelembe. A játékban azonban sok volt a rendszere jelenség. A védelem kizáróan hosszú labdákkal dolgozott és Weinber labdái is többnyre hasznavehetetlenek voltak. A halfsorban jól egyedül a Bródi posztján álló Medgyessy játszott. Kitűnően kapcsolt és észszerűen helyezte el labdáit. A F. T. K. csatázósora keményen, de kissé kapkodva játszott. Schlosser nem tudott a halfsorba visszahúzódó Kertész II.vel boldogulni , a jobbszárnyat, ahol Pataki különben sem számított, Kertész III. fogta pompásan. A játékot jellemezte, hogy a nagy felsőbbség ellenére sem tudtak a zöld-fehérek tiszta heyzethez jutni, úgy hogy Domonkos egyetlen labdát sem védett. Azért voltak persze meleg percek. De ha már minden kötél szakadt, a kritikus pillanatban megjelent Lane és egy-kettőre offenzívában volt a M. T. K. csatázósor. Gól nélkül ért véget tehát a második félidő s így az új pályán az első győzelem a M. T. K.-nak jutott. Álljon itt vigaszul a F. T. K. csapatának, hogy legalább is volt olyan jó, mint ellenfele. De mert Lane nagystílű játékát nem tudta ellensúlyozni, ki kellett kapnia. Megemlítjük, hogy Bárczy hűségesen kitartott a mérkőzés végéig s nagy figyelemmel kisérte a küzdelem minden mozzanatát. Bizonyos, hogy egy öldöklő iramú, tüzes meccset látott, a minőnél különbet klubcsapatok még aligha vívtak hazai pályán.

      Budapesti Hírlap
      1912.04.02
       
    2. avatar: bbsz
      2021.12.18, 23:00 (szerk.: 2021.12.18, 23:15)
      Egy 1914-es mérkőzésen készült kép a Tolnai Világlapja 1914. április 26-i számából.
      képA Műegyetemi Atlétikai és Football Club mérkőzése a Northern Nomadssal. A káprázatos jelenetekben gazdag küzdelemnek egyik mesébe illő jelenetét örökítette meg a fényképező gép. A műegyetemiek csapata lelkesen ostromolta az angol kaput. A támadást meglepetésszerü gyorsasággal követte a goalrugás, amely a labdát rendeltetési helyére juttatta. Az angolok kitűnőkapuvédje rávetéssel igyekezett elhárítani a süvítő lövést, amely azonban fürgébb volt az angol kapu őrénél. A labda feltar­tóztathatatlanul talált helyet a Northern Nomads kapujában, a csodákban bizakodó kapus pedig fekvő helyzetében előbb félénken kereste, majd később szomorúan pillantotta meg a labdát kapujában. Ez a goal klasszikus pillanata volt a szép játéknak.

      — Husvét hétfő. —
      Nemzetközi mérkőzések.
      MAFC - Northens Nomads 2:2 (2:0)
      — Hungária-ut. — 4000 néző.
      Pesti Hírlap, 1914. április 15.
       
    3. avatar: xyzor
      2017.12.21, 16:22
      A régi filmhíradóban végigpásztázza a kamera a stadiont. Kiszedtem képekben és csináltam belőle egy totálképet. Feltöltve.
       
    4. avatar: heimo
       
    5. avatar: magyarfutball.hu
      2017.09.19, 15:04
      A háború során lebombázára került lelátó 1945-ben:
      kép
      forrás: ?
       
    6. avatar: fgymat
      2014.03.28, 19:00 (szerk.: 2014.04.03, 15:32)
      A pálya egy 1944-es légi felvételen (a fehér nyíl jelöli), az akkori MOVE pálya:
      kép

      forrás:
      http://ncap.org.uk/frame/1-1-42-1-128

      A pálya egy 1943-as térképen, MOVE néven jelölve:
      kép
       
    7. avatar: Studiosus
      2012.09.28, 11:54
      Igen, nem egyertelmu. Szerintem a Beszkart palya nyugati oldalan nem volt annak idejen magas lelato, hanem csak valami fal/kerites. Mindenesetre alacsonyabb volt mint az MTK/MOVE palyanal. Mas kerdes, hogy "letaposhato" volt egy 21tonnas pancelos altal.

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1547

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1147

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1627

      Erdemes lenne tovabb erdeklodni...
       
    8. avatar: Mane
      2012.09.25, 23:00 (szerk.: 2017.09.19, 15:02)
      A Beszkárt pálya - ahogy a korabeli felvételeken is látszik - már a háború előtt is körbe volt véve lelátóval. A tribünök jórésze a 2000-es évek elejére tűnt el. Így nem gondolnám, hogy ott lehetséges lett volna a "kerítés letaposása" 1945-ben.
       
    9. avatar: Sanyi-Hungaria
      2012.09.22, 15:12
      Csak feltételezés nem lehet szó a Salgótarjáni úti MTK edzőpályáról van itt szó???
       
    10. avatar: Studiosus
      2012.09.22, 13:37
      még egy megjegyzés: az Ungváry féle könyvben, arról van szó, hogy az Asztalos S. utcáról (szoval a pályáktól nyugatról) magyar páncélosok behatoltak az MTK pályára, miután a keritést letaposták. Kérdés: Ez egyáltalán lehetséges, ha az MTK pálya alakzatát ("romai cirkusz"smiley vesszük figyelembe ? Nem valoszinübb, hogy az eset a melette lévö Bekszárt pályára vonatkozik, ahol tényleg kerités/egyzerü fal volt a helyszinen?
       
    11. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 21:32
       
    12. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 21:29
      ... minden érdekel a témáról. Valaki tudja esetleg, hogy mikor dátumszerint robbantották fel az un. "százlábú hidat" nem messze onnan?

      http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5930
       
    13. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 21:13
      Köszönöm a gyors válaszát. Ez azért érdekes, mert szerintem az Ungváry féle értelmezés téves és a MOVE pályára vonatkozó ütközet valóban inkább január 11-én történhetett (9-én a nap végére a román és szovjet csapatok elfoglalták a lóversenyteret és felzárkoztak az attól nyugatra huzodó vasutvonalra, tovább nem igen nyomultak elöre). Délebbre aznap (9-én) a szovjet csapatok elfoglaták a Népligetet. Szovjet sajtójelentés szerint, a szovjet csapatok 12-én foglalták el a "stadiont" (sic) meg egyébént a Kerepesi temetöt is.
       
    14. avatar: Mane
      2012.09.21, 19:47
      Ungváry Krisztián Budapest ostroma című könyve tájékoztat erről is. Az 1998-as 3. kiadásban a 125. oldalon ír erről. De korrigálom magam annyiban, hogy január 9-én történt, és nem 11-én.
       
    15. avatar: Studiosus
      2012.09.21, 16:53
      Kérdés: Honnan tudjuk, hogy az ostrom alatt a harcok az MTK pályán pont 1945. január 11-én zajlottak. Van valami visszaemklékezo a témában? Ez igen érdekel.
       
    16. avatar: Mane
      2010.12.14, 20:52
      A fotó alapján nem sok különbség van a régi (1945-ös állapot) és a mostani stadion szerkezet között, vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy a stadion a régi, csak 1945-47-ben egy alapos renováláson esett át. Bár lehet, hogy én értékelem rosszul a nagy lelátót, ami a képen van, s lehet, hogy azt éppen a fotó készültének idején építették. Tud erről valaki pontosabbat?
      Az bizonyos, hogy Budapest ostromakor, 1945. január 11-én a támadó szovjeteket a németek komoly tüzérségi és géppuskatűzzel verték vissza a MTK pályán. A stadion lelátói javarészt ekkor semmisültek meg.
       
    17. avatar: AMiUtunk
      2010.07.03, 15:21
      A Használati szerződés kivonata, számos érdekességgel és néhány olyan szerződési feltétellel, mely ma sem ártana a sport világában és azon kívül, Demszkigrád határain innen és túl...

      "Használati szerződés, amelyet egyfelől Budapest székesfőváros közönsége, másfelől a Magyar Testgyakorlók Köre a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1911. évi április hó 5-én hozott 610/1911. számú határozata alapján a következő feltételek mellett kötettek meg:"

      Áll a fejlécében annak a szerződésnek, mely során az MTK hozzájutott a mai pályájának is otthont adó területhez. Néhány pontját érdemes kiemelni.

      1. A használat tárgya.

      Az akkori Budapest X. kerületében, a Temető-dűlő egy részét jelölték ki a sportklub számára. (7297|a/a|2. hrsz., 8657 70/100 négyszögöl)

      2. A használat mibenléte.

      "Az előző 1. pontban körülírt területet a Magyar Testgyakorlók Köre a 118.313/906.-III.a. belügyminiszteri szám alatt jóváhagyott alapszabályának 2. §-ában meghatározott céljának megfelelően egyedül és kizáróan sporttelep és korcsolyapálya céljára használhatja."

      Szó esik a többi egyesületről is, számukra bíztató lehet ennek a pontnak az egyik kitétele, miszerint az MTK mérsékelt díj ellenében köteles átengedni a sporttelepét. A fővárosi tanuló ifjúság érdekeit szem előtt tartva a megépülő pályák heti egy délutánon díjmentesen a főváros rendelkezésére bocsátandók. A hivatkozott alapszabálybeli 2. §. későbbi módosítását a tanács csak ellenjegyzése esetén engedi megváltoztatni, megelőzve, hogy a sportkör máscélú rendeltetést szánjon a bérbe vett területnek.

      Láthatóan az akkori városvezetés is szeretett olcsón dicsfényben sütkérezni, két elsőrendű páholyt ezen szerződésen keresztül fenntartatott magának. Hadd lássa a kilátogató közönség a tribünön ücsörgő korifeusokat, ők azok akik tesznek is valamit a magyar sportéletért.

      3. A használati idő.

      Az 1911. május 1. és 1931. IV. 30. közötti 20 év időtartamára jutott az MTK a terület bérletéhez.

      5. A fölmondás esetére megállapított megtérítés.

      Ha a főváros mondaná fel a szerződést, akkor az MTK-t 200.000 Korona annyiad része illetné meg, ahány év hátra volt a használati időből. Az összeg egyébként az ún. első berendezés terhe, aminek fejében a klub elkészíti a szükséges felépítményeket. A szerződés szerint, az 1913-as átadás után épültekre, illetve azok ellenértékére a megváltás nem terjeszthető ki.

      6. A sporttelep berendezése és használatba vételének határideje.

      "Köteles a Magyar Testgyakorlók Köre az 1. pontban körülírt terület 1911. évi május hó 1-ső napjától számított 2 (kettő) év alatt, vagyis 1913. évi április hó 30-ik napjáig a mai modern körülményeknek és igényeknek megfelelően, legalább 200.000 K, szóval Kettőszázezer korona költséggel sporttelep céljára teljesen berendezni és ily célra használatba venni."

      Kérdéses mit érthetett a főváros a modern körülményeken, hiszen ebben az időben egyedül a Millenáris sporttelepe működött tartósan a városban, illetve a Ferencváros Üllői úti pályáját nagyjából a szerződéskötés idején adták át a közönségnek. Mindenesetre az elkészülő stadion a későbbiekben úgy látszik megfelelhetett az igényeknek, jó néhány válogatott mérkőzés helyszínéül szolgált, közmegelégedésre.

      9. Utak, csatorna, vízvezeték és világítási berendezések.

      Minden költséget az egyesületre hárítottak. A mai előkészített ipari parkok korában nehéz lehet elképzelni, hogy a szó szerinti mezőt a vásárló közművesíti.

      10. Fenntartás.

      A tisztaságot és a terület, illetve építmények karbantartását a szerződő felek az MTK-ra testálták. Tűzkár ellen a klub köteles volt biztosítást kötni és annak díjait rendszeresen fizetni. Egy apró érdekesség, hogy a biztosítási kötvény kedvezményezettjéül a főváros volt megjelölve.

      11. Albérlet, a használat átruházása.

      Mindennemű ügyeskedés a használati joggal megtiltatott. Valami furcsa okból ebbe a pontba lett kimondva, hogy alkoholt a területen sem az MTK, sem más nem mérhet a főváros külön engedélye nélkül.

      12. Kitűzés, közterhek.

      A jövőbeni költségek az egyesületet terhelik, továbba köteles a jelenlegi mezőgazdasági bérlőket is kártalanítani, azok kiköltözésének ellentételezésére.

      15. A székesfőváros tulajdonjoga.

      Az első berendezés és az utána épült ingatlanok azonnal és ingyen a főváros tulajdonává válnak, az MTK-t a szerződés időtartamára csak a használata illeti meg.

      17. Használati díj.

      "A főváros földesúri jogának elismeréséül" minden év január 2-án "egy darab 20 koronás aranynak megfelelő értéket folyó pénznemben beszolgáltatni" tartozik a bérlő. A jelképes összeg ellenére a helyhatóság előrelátón felkészült arra az esetre is, ha az ország fizetőeszközének neve, illetve értéke a bérleti idő alatt megváltozna.

      18. A sporttelep bevételének és kiadásainak elszámolása.

      Az egyesületnek az egyesületi kasszától független, a főváros által bármikor ellenőrizhető könyvelést kell vezetnie.

      19. A sporttelep jövedelmének hováfordítása.

      Azért az életszerűség sem állt messze a kor szerződő feleitől, pontosan tisztában volt vele mindenki, hogy egy igen költséges beruházás első lépése ez a dokumentum. Az egyesület valószínűleg nagyrészt hitelből finanszírozza a vállalkozást, a kamatok törlesztése pedig komoly jövőbeli terhet jelent majd a költségvetése számára. A város így engedélyezte, hogy a sporttelep működtetéséből származó bevételek és kiadások között képződő esetleges nyereséget a felvett hitelek törlesztésre fordíthassa. Ha további többletet sikerül elérnie, akkor az mindenképp egyesületi célokra kell felhasználódjon.

      21. A szerződés megszüntetése.

      Ha az MTK bármely (meghatározott) pontot megszegné, akkor a főváros vagy semmisnek tekinti a szerződést, és saját maga használatba veszi a sporttelepet, vagy dönthet úgy, hogy meghagyja az egyesület bérleti jogát, de legfeljebb 1000 korona határig megbírságolja. Továbbá fenntartja magának azt a jogot, hogy ilyen bírságból tetszőleges számút kiszabjon a vétkező egyesületre.

      A tanács 1911. szeptember 2-n hagyja jóvá a szerződést, melyet a főváros részéről dr. Vaszilievits János alpolgármáster, míg az MTK részéről Brüll Alfréd elnök látott el szignójával.

      Forrás: http://angolrugosdi.blogter.hu/87769/a_hungaria_koruti_palya
       
    18. avatar: magyarfutball.hu
      2010.01.04, 01:05 (szerk.: 2010.05.07, 20:30)
      Használati szerződés, amelyet egyfelől Budapest székesfőváros közönsége, másfelől a Magyar Testgyakorlók Köre a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1911. évi április hó 5-én hozott 610/1911. számú határozata alapján a következő feltételek mellett kötettek meg:

      http://angolrugosdi.blogter.hu/87769/a_hungaria_koruti_palya
       
    19. avatar: NNS
      2009.11.05, 12:02 (szerk.: 2017.09.19, 15:00)
      Hungária – Ferencváros labdarúgó-mérkőzés 1936
      HUNGÁRIA – FERENCVÁROS 3:0. AZ MTK PÁLYÁN MEGTARTOTT DERBY MÉRKŐZÉSEN A HUNGÁRIA DIADALMASKODOTT AZ EDDIG VERETLENÜL VEZETŐ FERENCVÁROS FELETT.

      mvh.nava.hu/watch.php?id=2071
       
    20. avatar: magyarfutball.hu
      2009.07.13, 19:49 (szerk.: 2017.09.19, 14:59)
      Ami nem sikerult a sportminiszternek par eve azt a Hungaria mar 1926-ban megtette. 1926 oktobereben felszereltek az uj belepteto rendszert a kozonseg csak azon keresztul juthatott be a stadionba.

      ezt én is olvastam smiley
      A következő hazai meccsen (talán Hungária - FTC?) pontos nézőszámot hozott le a Nemzeti Sport a beléptetőrendszer alapján smiley

      forrás:
      http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=480&na_step=30&t=9065992&na_order=
       
    21. avatar: magyarfutball.hu
      2009.07.10, 17:06 (szerk.: 2017.09.19, 14:57)