magyarfutball.hu

Ferenczvárosi TC - Budapesti TC 2 : 0

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése
I. osztály 1904, 1. forduló
játékvezető : Ordódy Béla
nézőszámok:
  1. Magyarország: óriási közönség
  2. Sport-Világ: nagy érdeklődés

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: seamandarin
    2021.09.10, 21:52 (szerk.: 2021.09.13, 16:11)
    Ferenczvárosi Torna Club 2:0 győz a Budapesti Torna Club ellen.

    A sors szeszélyes játéka folytán a legérdekesebb mérkőzések egyike a labdarugó idénynek mindjárta legelejére jutott, hogy mily nagy fontosságot tulaj­donított a nagyközönség a mérkőzésnek, bizonyítja az is, hogy a kedvezőtlen, minden pillanatban eső­vel fenyegető idő daczára óriási közönség ment ki a csömöri-uti pályára és feszült érdeklődéssel várta a küzdelem kezdetét.

    A F. T. C. a tavalyi összeállításban jelent meg, mig a B. T. C. a múlt heti ifjú uj erőkkel lépett sorompóba; az eredmény pedig, amint az előre látható volt, a Ferenczvárosra volt kedvező; mert hiszen minden egyes játékosuk úgy a csatár-, mint a fedezet-sorban kitűnő egyéni játékos; amellett pompásan összejátszanak, remek labdatechnikájuk van, jó futók és önzetlen, lelkes játékot produkál­nak. A két hátvéd nem üti meg a csapat klasszisát, bár nagyon hasznavehető játékosok, azonban külö­nösén Manglitz gyakran él vissza nagy testi erejével, ami a csapat hírnevének csak árt. Hibája a csapat­nak, hogy a legkitűnőbbek is elvétik a kapurugásokat, minek bizonysága a tegnapi mérkőzés is, amikor körülbelül 50 lövés történt a kapura, kettő jutott csak a kapuba, a többi pedig a kapu mellé, vagy fölé. A kapu-rugásokat kellene még gyakorolniok és amint a labdarúgás többi fortélyait és ügyeskedéseit oly kitünően elsajátították, valószínűleg ezt is megtanulhatják.

    A B. T. C.-ről konstatálhatjuk, hogy mostani őszszeállitásában még nagyon sokat kell gyakorolniok, hogy eredményeket érhessenek el. A csatársorban egyedül Blazsek I. játszik. Igaz ugyan, hogy Oláh is nagyon jó játékos, de a szélen nem használható úgy, mint régi helyén. A fedezetsor tartja ugyan az érintkezést a csatársorral és lelkes játékot produkál, azonban még nincs megállapodott labdatechnikájuk A hátvédek közül Skrobák mentett mindent, mig a másik hátvéd abszolút rossz, akit az intézőségnek rögtön ki kell cserélni, hacsak nem akarja egészen védtelenül hagyni a jobbszárnyat. Izsó, a kapus, jól megállotta helyét.
    A játékot a Ferenczváros kedvező hátszéllel kezdi, és rögtön hevesen támad; Pokorny fejesét Izsó kivédi, majd Bródy lövését is ; néhány lövés a kapu mellé megy, mig a 17-ik perczben Weisz a pálya közepe felöl védhetlenül belövi a labdát a kapuba. Csakhamar a B. T. C. támad, Berán kézzel üti le a labdát, mire a megítélt büntető rúgást Újvári a kapu fölé rúgja. Helmich szép shootját Oláh szépen védi, tovább pedig folyton a F. T. C. támad, melynek fölénye erősen szembetűnik. Négy corner rúgásukból egyet sem tudnak goallá értékesíteni.

    A második félidőben ugyancsak a F. T. C. támad, azonban néha-néha a B. T. C. is az ellenfél kapuja elé kerül és csak a fejetlenségük az oka, hogy nem tudtak goalt elérni.
    Borbás a 10 perczben egyedül leszalad az ellenfél kapuja felé, Rapost játszva kidriblizi és védhetetlenül lövi a labdát a kapuba. Felállás után Blazsek I. megszalad a labdával és már-már veszedelmessé válik a helyzet, amidőn Manglitz a kényelmesebb nemét választja a védelemnek és íellőki Blazseket, aki hármat is fordul a saját tengelye körül, amig újra talpra állhat. Majd változatosan folyik a játék végig, azonban mindkét részről eredmény nélkül. Végeredmény 2:0 a F. T. C. javára.

    A mérkőzést Otdódy (B. E. A. C.) vezette közmegelégedésre.

    Magyarország, 1904. február 23.
     
  2. avatar: seamandarin
    2021.08.31, 23:58 (szerk.: 2021.09.01, 10:56)
    A Ferenczvárosi Torna-Club 2 : 0 győz a Budapesti Torna-Club ellen.
    Budapest, február 21.

    A múlt vasárnapi football-matchek clouja minden bizonynyal az az I. oszt. bajnoki mér­kőzés volt, melyet a Ferenczvárosi Torna-Club és a Budapesti Torna-Club vívtak a millenáris pályán. A F. T. C. eddig, a hány­szor csak szembe került a B. T.-C-bal, mindannyiszor vereséget szenvedett tőle; tavaly is, mindazonáltal megnyerte a bajnok­ságot. A két év előtti bajnoki csapat és a tavalyi bajnoki team találkozott tehát egy­mással ; sorshúzás szeszélye szerint: mindjárt a szezon legelején.

    Érthető tehát az a nagy érdeklődés, a mit a publicum mutatott: mind a két tribünt és az állóhelyet annyi ember töltötte meg, a mennyi csak nemzetközi matcheken szokott összegyűlni. A B. T.-C. a F. T.-C.-bal szemben meg­őrzött verhetetlenség nimbuszával állott ki a küzdőtérre, a F. T.-C. pedig azzal az erős akarattal és elszántsággal lépett a porondra, hogy a tradíciót megszakítsa. A F. T.-C.-nak sikerült az, a mit akart: megverte, még pedig nagy fölénynyel verte meg a Budapesti Torna-Clubot. Igaz ugyan, hogy a konjunk­túrák is kedveztek a ferenczvárosiaknak: így mindjárt az is, hogy erős széllel kezdték a játékot, még pedig olyan erős tempóban, hogy a szél ellen küzdőknek rögtön a leg­erősebb és így a legfárasztóbb akczióba kel­lett lépniök. De ezzel korántsem akarjuk azt mondani, hogy a F T.-C. a szerencsés kon­junktúráknak köszönheti győzelmét. Nem, hanem egyedül tudásának: összjátékának és játékosai egyéni ügyességének s képességé­nek reális eredménye ez a szép győzelem. Az a két goal is, a mivel a győzelmet ma­gukhoz ragadták: mesteri volt. Az elsőt a kapussal szemben állva mintegy 25 méternyi távolságból, éles lövéssel Weisz csinálta, á la Studnicka. De nem csak ez az egy sikerült goallövése érdemel dicséretet, hanem vala­mennyi goallövési kísérlete, mivel a publi­cum elismerését vívta ki, valamennyi lövése veszélyes volt. valamennyi helyes irányú volt, valamennyinek volt ereje, úgy, hogy a kapus­nak valamennyit védenie kellett. Lövései előtt nem tesz sok előkészületet: a mint megkapja a labdát, abban a pillanatban stoppol s már a következő pillanathan, a legképtelenebb helyzetből is — éppen azért nagyon várat­lanul — lő a goalra. Nagy kijelentéseket — különösen személyeket illetőleg — nem sze­retünk tenni, de örülve azon. hogy egyszer egy magyar forwardot lövéseiért dicsérnünk lehet, kifejezést adunk azon vélenyünknek, hogy a vasárnap látottak alapján Weiszet tartjuk a legjobb magyar shootolónak. A másik goal pendantja volt az elsőnek, de egészen más zsánerű, a míg Weisz az ő goalját messzitől lőtte, addig a második goalt Borbás úgy csinálta, hogy végig dribblizve az ellenfél védelmét, nagy nyugalommal közvet­len közelből röpítette labdáját a hálóba. A F. T.-C. többi csatárairól is jót mondhatunk. Braun és különösen Kovács az összjáték ér­dekében sokat tettek, Pokorny az ő szürke, produkciókban szegény, de hasznos játéká­val pedig a szárny-csatároknak jobbra-balra szépen osztogatta a labdát. A fedezetsorban Bródy és Gorszky az ő ismert ügyességük­kel és szívósságukkal támogatták támadó játékosaikat; Lissauerről se jót, se rosszat nem mondhatunk. A hátvédek se technika, se biztonság dolgában nem állanak a csapat többi játékosainak nívóján : különösen Manglitz nem, a ki technikai fogyatékosságait még azonfelül erőszakkal akarja pótolni; Beránnál talán nem is annyira a technika fejletlensége a szembeötlő, hanem inkább az, hogy nagyon mereven mozog. Oláhot nem igen láttuk működni s így róla véleményt nem is for­málhattunk magunknak. A Budapesti Torna-Club csapata — a mely a „33"-asokkal tartott mérkőzésén olyan sokatigérően játszott ezúttal teljesen cser­ben hagyta híveit.

    A B. T -C. ezen a matchen érthetetlen módon tehetetlen volt; tehetetlen­sége sokkal nagyobb volt, mint a mennyit a F. T. C. erőssége, képessége megmagyaráz. Mintha faxináló erővel hatott volna rájuk a ferenczvárosiak tudása. Csak a B.T.-C védelme állta meg a sarat: Skrobák most, az igazi harcz tüzében mutatta meg, hogy milyen meg­becsülhetetlen erőssége csapatának. Raposnak ezúttal „nem sikerült“ goalt csinálnia — mint a múltkor — de azért képességéhez mérten jól működött. A kapúvédő : Izsó, kapujának bombázása közben tizenhárom próbás goalkeepernek mutatta magát. De ezzel teljesen kimerült a dicséret a B. T.-C.-nek múlt vasár­nap szerepelt csapatával szemben A csatázó­sor mintaképe volt egy fejvesztett, rendezet­len és erélytelen csatázósornak. Oláh magára hagyatva nem tudott semmire sem menni, mert Blazsek II. nem tudott segítségére lenni: ha valamit akart, elsöpörték ellenfelei, olyan gyenge lábon áll még. Ujváry, a centerforward, ezen a matchen árulta el a leg­jobban, hogy még nem tanulta meg eléggé a szerepét, a mely erélyes, öntudatos fellé­pést is kíván. Blazsek I. volt ismét a legjobb csatár, ha Ott nem zavarta munkájában. A fedezetsor ezen a matchen totaliter csődöt mondott: Kisfaludy, Schassek és Hellmich halfbackhez nem méltó magas labdákkal dolgoztak, de nem csatázósoruk javára.

    A match lefolyásáról sokat nem írunk, elég ha azt mondjuk, hogy azt a F. T -C. fölényes játéka karakterizálta. Föléljük külö­nösen az első félidőben volt eklatáns, a mi­kor a nagy széltől támogatva otyan ostrom alá fogták a B. T. C. kapuját, hogy a vörös-fehér inges csatárok a pálya félvonalán túl sem tudtak jutni. A második félidőben már nem volt olyan kizárólagos a F. T.-C. támadó játéka és a B. T.-C. játékosai is több­ször jutottak abba a helyzetbe, hogy goalt — lőhettek volna. Feljegyzésre méltó, hogy az első félidő első fele emlékezetes marad sokáig, olyan klasszikusan szép volt! A heves tempónak azonban mindkét csapat megadta az árát, mert attól kezdve nagyon lanyhult a játékkedv, sőt a match végén ellaposodott. Az esett goalokat is jellemeztük már, csupán azt tesszük hozzá, hogy az elsőt az első félidő 18 perczében, a másodikat a második félidő 10 perczében adták a ferenczvárosiak, míg a B. T.-C. — a mint a fentebbiekből kitűnik — egy goallal sem szomorították ellenfelüket.

    Bíró Ordódy Béla (B. E. A. C.) volt, ki ítéleteiben naggy gyakorlati tudását kitünően érvényesítette.

    Sport-Világ, 1904. február 28.