hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 4

   2017.08.25, 13:15

   Hivatalos nézőszám: 32.718 néző
   Bevétel: 2.138.260 forint

   
   Labdarúgás, 1987. május
    
2. 
   admin heimo

   # 3

   2016.12.05, 22:09 (szerk.: 2016.12.05, 22:10)

   Újpesti Dózsa — Bp. Honvéd 1-1 (0-0)
   Népstadion, 35 000 néző. Vezette: Hartman (****) (Eőry,Kurmai).
   
   Ú. Dózsa: Szendrei 5 — Szűcs 5, Kovács J. 6, Sarlós 5, Tóth 5—2 = 3 — Herédi 5, Kardos 6, Ambrus 5, Kisznyér 5 — Törőcsik 5, Kiss 5.
   Edző: Temesvári Miklós.
   Bp. Honvéd: Andrusch 0 — Sallai 5, Nagy 5, Garaba 6, Varga 6 — Sikesdi 5, Gyimesi 5, Détári 6 — Bodonyi 5, Dajka 5, Esterházy 6.
   Edző: Komora Imre.
   
   Csere : Dajka helyett Gere (6) a szünetben, Törőcsik helyett Steidl (—), Gyimesi helyett Kozma (—) a 66., Ambrus helyett Szebegyinszky (—) a 86. percben.
   Gólszerző : Kardos (11-esből) a 63., Esterházy a 68. percben.
   Kiállítva: Tóth a 81. percben.
   Szögletarány: 9:2 (5:1) a Bp. Honvéd javára.
   
   
   (Már egy órával a rangadó előtt hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt, jelezve, hogy az első két helyezett találkozója iránt nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a szokottnál. Az újpestieknél Temesvári edző árgus szemekkel figyelte a készülődő játékosokat és csóválta a fejét, amikor Törőcsik azt kérte, hogy ezen a mérkőzésen Tóth József legyen a csapatkapitány, mert ő szerencsésebb. „Te vagy a mi kincsünk, Törő ...!” A csatár replikázott: „Igen, az a kincs, ami nincs! ..." Ez is egy megnyilvánulási formája volt a jó hangulatú tréfálkozásnak. Temesvári csupán annyit mondott: „A Honvéd esélyesebb!” Odaát, a másik öltözőben mindenki örült, mert a sérültek felépültek. Varga is vállalta a játékot. Gerét mégsem állította be Komora edző, maradt Sikesdi. „Óvatosak leszünk, nem rohanunk neki a Dózsának” — nyilatkozta Komora. A csapatkapitány Nagy Antal kesergett: „Nagyon nagy idegi terhelést jelent egymást követően ilyen döntő fontosságú mérkőzéseket játszani!” Mecseki doktor, a csapat sportorvosa még megjegyezte, hogy jó erőben vannak a játékosok és a körülményekhez képest frissek is, meglepné, ha kikapnának.)
   
   Az első negyedóra arra utalt, hogy ez a rangadó aligha hozza lázba a közönséget. A későbbiek során sem sokat változott a helyzet, mert túlságosan lagymatag volt a játék, és nélkülözte az érdekesebb eseményeket. Garaba kapott aztán végre egy alkalommal tapsot, amikor Kiss elől becsúszó szereléssel mentett. A 21. percben Gyimesi lövését védte Szendrei.
   
   (Olyan volt a mérkőzés, mint egy lassított film, mégpedig azért, mert mindkét csapat rendkívül óvatosan játszott, láthatóan tartott egymástól, és nagyjából azonos taktikát is követett. Amikor elvesztették a labdát, mindenki hátrahúzódva a saját térfelén farkasszemet nézett az ellenfelével. Nem hagytak támadási területet egymásnak, lefékezték a próbálkozásokat. Az ellenfél térfelén olyan sokan voltak, hogy nem volt hely futásra. A robbanékony megugrások, a gyors helycserék pedig elmaradtak. A közönség bizony elégedetlenül szemlélte a játékot, s az volt az általános vélemény, gólnak kell születnie ahhoz, hogy a játéknak ez a rendkívül lassú ritmusa megváltozzék.)
   
   A 31. percben aztán izgalmas jelenet adódott az újpesti kapu előtt, Dajka kicselezte Sarlóst, lövését aztán Szendrei szögletre ütötte. Néhány perccel később Sikesdi beadása után Bodonyi távoli erőteljes fejessel veszélyeztette a jobb sarkot, de Szendrei kitolta a labdát. A 39. percben Varga gyors közbelépéssel gólhelyzetben tisztázott Kiss elől. Esterházy elszáguldott a bal oldalon, Tóth nem tudta beérni, a szélső egész az alapvonalig futott, de beadása már kevésbé sikerült. A félidő utolsó percében nagy derültséget okozott az, hogy Dajka jó beadása gólhelyzetet teremtett, de a kihasználása elmaradt, mert Esterházy és Bodonyi egymást zavarva a földre huppant.
   
   A MÁSODIK FÉLIDŐT
   Esterházy kapufalövése vezette be, majd később Gere vállalkozott 30 méterről lövésre.
   
   (Elégedetlenségének jeléül fütyült a közönség, és oka is volt erre. A játék képe alig változott valamit, a közönség egyszerűen nem értette, mi lehet az oka annak, hogy a mindkét csapat számára jelentős, szinte sorsdöntőnek mondható mérkőzésen ilyen unalmas, küzdelem nélküli játék alakul ki.)
   
   A 63. percben aztán gól született. Egy bal oldali támadás végén Kardos becselezte magát a 16-oson belülre, Nagy megpróbálta szerelni, de spárgázó mozdulattal a labda helyett az újpesti játékos bokáját találta el. A játékvezető joggal ítélt 11-est. A büntetőrúgásból Kardos félmagasan a bal sarokba helyezte a labdát. 1-0 az Ú. Dózsa javára. Törőcsik lebicegett a pályáról, láthatóan sérülés miatt. A 68. percben egy bal oldali támadás során szabadrúgáshoz jutott a Honvéd. Ezt a 16-os magasságában a partvonal közeléből Varga végezte el, a beívelt labdára Szendrei későn indult ki, s Esterházy magasan felugorva hét méterről az üres kapuba fejelt. 1-1. A 81. percben Bodonyi középen megugrott, kapura tört, amikor Tóth hátulról buktatta. Hartmann piros kártyát mulatott fel a játékosnak. A hátralévő időben nem történt említésre méltó esemény, úgy látszott. a játékosok is elégedettek voltak a döntetlennel.
   
   ★ ★
   
   Nagyon sajnálatos, hogy a sokezres közönség csalódni kényszerült ezen a mérkőzésen, amely színvonalát tekintve méltatlan volt a rangadóhoz. Ha elfogadjuk, hogy a mérkőzés irama a nagy taktikázás következményeként volt ilyen feltűnően lassú, akkor felmentenénk a játékosokat. Tulajdonképpen egyik csapat sem törekedett folyamatos, meg-megújuló támadásra, gólra törő játékra. Hiányzott az ötlet, a tervszerűségnek a nyomait sem lehetett felfedezni, az összjáték pedig pontatlanságok és körülményeskedés miatt rendre elakadt, a Dózsa támadójátékának gyengeségére jellemző, hogy Andrusch kapus teljesítményét nem lehetett osztályozni. A Bp. Honvéd többet támadott, helyzetei is adódtak, de óvatos játékfelfogása kedvezett az újpestieknek. A győri bravúr után rá sem lehetett ismerni a kispestiekre. Ezzel a játékkal egyik csapat sem érdemelt volna győzelmet.
   
   Temesvári Miklós: — Ebben a pozícióban mindkét csapat érthetően óvatos volt, ez lehet csak a magyarázata annak, hogy a nagyszámú közönség, sajnos, nem láthatott jó játékot.
   Komora Imre: —Nagy taktikai csata volt, a szerencse elpártolt tőlünk.

   
   
   Népsport, 1984. március 29.
    
3. 
   admin heimo

   # 2

   2016.12.05, 21:48 (szerk.: 2016.12.05, 21:49)

   Tart a Honvéd-Dózsa versenyfutás
   
   HONVÉD—Ú. DÓZSA 1-1 (0-0)
   
   Honvéd: Andrusch — Sallai, Nagy, Garaba, Varga — Sikesdi, Gyimesi (Kozma, 66. p.), Détári — Bodonyi, Dajka (Gere, 46. p.), Esterházy.
   Ú. Dózsa: Szendrei — Szűcs, Kovács J., Sarlós, Tóth — Herédi, Kardos, Ambrus (Szebegyinszky, 86. p.), Kisznyér — Kiss, Törőcsik (Steidl, 66. p.).
   
   Népstadion, 28 000 néző. Jv.: Hartmann.
   
   Törőcsik szellemes megoldásokkal igazolta labdaérzékét, de a társak haloványan futballoztak — különösen Kiss és Ambrus hibázott feltűnően sokat — így a félidő közepén az eddig óvatos Honvéd vette át az irányítást. A kispesti fölényt tükrözte, hogy Dajka, Bodonyi és Détári is gólt szerezhetett volna, ám Szendrei kapus minden esetben hidegvérrel hárított. Komora Imre, a Honvéd edzője szinte percenként ugrott fel a kispadról, s idegessége a 45. percben csak fokozódott. Dajka megfontolt ívelése után Bodonyi és Esterházy egyszerre érkezett az ötösre, de a labda helyett egymást találták el.
   
   A szünet után még közelebb került a gólhoz a Honvéd, Esterházy kapufalövésénél Szendrei csak azt emlegethette, hogy a jó kapusnak szerencséje is van. Fortunára különben egyetlen újpesti játékos sem panaszkodhatott, mert miközben a Honvéd kihagyta a helyzeteket, Nagy fölösleges szabálytalansága után Kardos büntetőjével az Ú. Dózsa szerzett vezetést (0-1). Aztán újabb fordulat: Szendrei váratlanul a beívelt labda mellé nyúlt, és Esterházynak már csak fejbólintásra volt szüksége az egyenlítéshez (1-1). A hajrában az Ú. Dózsa tíz emberrel játszott, mert a kifogástalanul ítélkező Hartmann a hibáját Bodonyi buktatásával „korrigáló” Tóthot kiállította. A találkozó végül is nem igazolta a várakozást és a vetélytársak előkelő pozícióját, s csupán jóindulattal szolgált rá a rangadó minősítésre.
   
   Gól: Kardos (65. p., 11-esből), Esterházy (67. p.).

   
   
   Népszabadság, 1984. március 29.
    
4. 
   admin heimo

   # 1

   2016.12.05, 21:38 (szerk.: 2016.12.05, 21:38)

   Rangvesztett rangadó
   
   Bp. Honvéd—Ú. Dózsa 1—1 (0—0)
   Népstadion, 35 000 néző, v.:Hartmann.
   
   Góllövők: Kardos, ill. Esterházy.
   
   Bp. Honvéd: Andrusch — Sallai,Nagy,Garaba,Varga — Sikesdi,Gyimesi (Kozma),Détári — Bodonyi,Dajka (Gere), Esterházy.
   Ú.Dózsa: Szendrei — Szűcs,Kovács J.,Sarlós,Tóth — Herédi,Kardos,Ambrus (Szebegyinszky),Kisznyér — Kiss, Törőcsik (Steidl).
   
   A bajnoki táblázat első két helyezettjének rangadója valójában a 65. percben kezdődött és 3 perccel később be is fejeződött. Unalmas és meddő játék után Törőcsik egy remek sarkalással szöktette Kardost, aki a 6-os sarkánál ellépett Nagy Antal mellett, de hátulról elgáncsolták. A vitathatatlan 11-est Kardos értékesítette — 1—0 a Dózsa javára. Cserék következtek, mindkét csapatban, majd a 68. percben a Honvéd egyenlített. Varga jól ívelt szabadrúgására Szendrei nem jött ki, és a jó ütemben felugró Esterházy biztosan fejelt mintegy 10 méterről a felső léc alá, 1—1. Ennyi volt az említésre méltó esemény ezen a mérkőzésen, amely rangot nem adott, csak 1—1 pontot, mindkét csapatnak, miután ősszel is megosztoztak a pontokon. Említésre (nem) méltó esemény: 10 perccel a befejezés előtt Tóth József, miután átjátszották, hátulról megrúgta Bodonyit, és kiállították. A közönség jogosan fütyülte ki a mérkőzés végén mind a két csapatot.
   
   Jó: Hartmann játékvezető.

   
   
   Népszava, 1984. március 29.