magyarfutball.hu

Magyarország Simon Lajos (? ? - )

alias
Misa
nationality
Magyarország
poszt
csatár

játékos

pályafutás
Csabai AK
? - 1942. március
Kolozsvári AC
1942. március - 1942. október
Csabai AK
1942. október - ?
Jednota Kosice
1947
Békéscsabai Előre
1947
eredmények / elismerések
?
0 nemzetközi kupa
0 hazai kupadöntő
16 elsőosztályú bajnoki

Simon Lajos magyar bajnoki mérkőzései:

NB I 1941/1942

# date round match substitutions cards goals result
1 1942.03.22 20 Kispest FC - Kolozsvári AC 3 : 2
2 1942.03.29 21 Kolozsvári AC - Lampart FC 1 : 3
3 1942.04.12 22 Szolnoki MÁV SE - Kolozsvári AC 6 : 1
4 1942.04.19 23 Kolozsvári AC - Gamma FC 2 : 1
5 1942.04.26 24 MÁVAG SK - Kolozsvári AC 1 : 2
6 1942.05.10 25 Kolozsvári AC - Szegedi VSE 3 : 0
7 1942.05.17 26 Kolozsvári AC - Budapesti Elektromos TE 3 : 3
8 1942.05.24 27 Salgótarjáni BTC - Kolozsvári AC 3 : 1
9 1942.05.31 28 Kolozsvári AC - Szegedi AK 2 : 2
10 1942.06.07 29 Diósgyőri MÁVAG - Kolozsvári AC 2 : 0
11 1942.06.14 30 Kolozsvári AC - Újvidéki AC 0 : 0
11 mérkőzés

NB I 1942/1943

# date round match substitutions cards goals result
12 1942.08.23 1 Kolozsvári AC - Vasas SC 1 x gól 2 : 3
13 1942.08.30 2 Diósgyőri MÁVAG - Kolozsvári AC 1 : 1
14 1942.09.06 3 Kolozsvári AC - Szegedi AK 1 x gól 5 : 1
15 1942.09.13 4 Újvidéki AC - Kolozsvári AC 6 : 2
16 1942.09.27 6 Salgótarjáni BTC - Kolozsvári AC 1 x gól 3 : 2
5 mérkőzés 3 x gól
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: fgymat
    2023.09.03, 19:15 (szerk.: 2023.09.03, 19:26)
    Műlábat Simon Lajosnak!
    SOS-jel egy szerencsétlenül járt csabai labdarúgó érdekében
    Csak három perc türelmet és elnézést kérünk. Három percet, amíg e néhány sort elolvassák, kis elnézést, mert ezúttal nem az e helyen megszokott témáról: Szusza kivételes klasszis-góljáról, Mike Itáliába való távozásáról, vagy a lesszabály helyes alkalmazásáról írunk. Arról van szó, hogy a sportolók szanatóriumának egyik ágyán, fehérebb arccal, mint az ágynemű, egy futbalista fekszik. Ez még nem lenne olyan meglepő dolog, mert hiszen ezeken a kórágyakon, legtöbbnyire sportemberek fekszenek. És ezeket a sportembereket rendszerint hordágyon hozzák be és kétlábon távoznak. Simon Lajost, a Békéscsabai Előre jobbszélsőjét, illetve volt jobbszélsőjét is hordágyon hozták be néhány héttel ezelőtt az egyik vasárnap délután, És a mentőkocsi szürke takarója alól akkor még kikandikált két elnyűtt, bőrszeges futbal-cipő. Pár nap múlva az egyik cipő árván maradt: a kis Simonnak tőből levágták a lábát. — A Goldberger elleni mérkőzésen kapura húztam. . . — mesél réveteg szemmel — már az ötösön jártam ... a kapug kifutott, hátulról nyomást éreztem ... a levegőben megfordultam . . . igen, igen igy volt ... a többire már nem emlékszem ... és most itt vagyok . . . ennyi az egész . . . Ennyi az egész, így mondja el Simon Lajos jobbszélső, a Békéscsaba Előre játékosa rövid történetet annak a tragédiának, amelyet nyugodan nevezhetünk futballista tragédiának is. A fehérarcú kis Simonnak láthatóan fáj az emlékezés. Másról beszélünk. Miről is beszélhetne Simon Lajos, akinek tőből levágták, a lábát? A futballról. — Azért nagyon szeretem a focit. Ez a legszebb dolog a világon. A szomszéd szobában fekszik Fenyves bácsi, a JT vezetője. Neki is levágták a lábát. Vígasztalom szegényt. Én már túlestem a nehezén. Csak egyet szeretnék nagyon... Mülábat! Azt, igen, mülábat... — mondja Simon Lajos csillogó szemekkel, olyan vágyakozással, mint a kisgyerek, aki az első labda után vágyakozik. — Minden álmom egy műláb. Hogy ne legyek koldus. Nem akarok az utcasarokra kerülni. Megkérdeztem Fenyves bácsit: ha megkapom a műhibát, lehet belőlem játékvezető még! Megmondták, hogy nem lehetek az sem. Így hát lesz belőlem jó szurkoló. Simon Lajos tehát belenyugodott abba, hogy többé nem rúghat a labdába, és ezentúl csak a lelátóról nézheti a társait. Várja a vasárnapot, amikor hazamehet majd a szülővárosába, Csabára, és várja a műlábat, amelyet felcsatolhat magára, Simon Lajos megnyugodott. De mi nem nyugszunk bele, hogy Simon két mankóval és egy lábbal kocogjon haza a városába. A Pesten maradt lábcsonk, felkiáltójelként emlékeztessen: itt van az ideje annak is, hogy végre tető alá hozzák a sportemberek baleset-biztosítását! A béna futballista drámája arra is figyelmeztet, hogy a magyar sportnak kötelezségei vannak az ilyen tragikus sorsú Simonnokkal szemben.A hídépítésnél, vagy a vasútépíttésnél szerencsétlenül járt munkásról joggal írjuk: az újjáépítés munkájában, kötelességteljesítés közben érte a baleset. De Simon Lajosról is nyugodtan leírhatjuk, hogy a magyarsport újjáépítésének munkája közben vesztette el az egyik lába. Arról a Simon Lajosról írjuk ezt, aki most filléres gondokkal küzd. Olvasó, mielőtte néhány sorról elfordítanád a szemed arra kérünk: ne feledkezz meg Simon Lajosról. Igazgató úr, mielőtt félretenné a sportlapot, telefonáljon át s titkárjának ... Munkás, tisztviselő, aki a hajnali ködben fázósan olvasod a villamosban az újságot, Mező osztályfőnök úr és Frankó elnök úr, mindnyájan, akiknek annyi örömet és bosszúságot okoz a kerek labda: ne hagyjuk, hogy Simon Lajost műláb nélkül vigyék haza Békéscsabára, ott már nem féltjük. . Mert reméljük, hogy Marik és Imri váltságdíjából maradt még részére is egy-két morzsa. Ne felejtsük el Simon Lajost, aki a Sportszanatórium első emeletének I-es szobájában fekszik. Ismételjük: Simon... műláb... Sport,szanatórium ... I. emelet 1......

    Népsport
    1947.10.23