user profile: Futballhistóriák (comments)
-
Azt lehet tudni, hogy miért a Vörös Lobogó indult a BEK-ben, amikor a Honvéd volt a bajnok?
-
Míg Puskással kapcsolatban mindig megemlítik, hogy BEK döntőbe vezette a Panathinaikoszt, Nándi bácsi KEK győzelméről nagyon ritkán esik szó. Pedig mindössze három olyan magyar edző van (ha az erdélyi magyarokat is beleszámítjuk, akkor öt), akik nemzetközi kupagyőzelemmel dicsekedhetnek, de sokan nem tudják, hogy ezek egyike Hidegkuti Nándor.
...
A szocialista rendszerben nem volt olyan egyszerű legálisan egy nyugati csapathoz szerződni. Hidegkuti szerződtetéséért az olasz kommunista párt is közbenjárt, így nagy nehezen engedélyezték számára, hogy Olaszországba mehessen edzőnek. Azonban előre kikötötték, hogy három évnél tovább nem maradhat. "Túszként" pedig a Hidegkuti szülőknek itthon kellett hagyniuk a gyerekeket.
...
A firenzei szerepvállalás rendkívül sikeres volt. A bajnokságban ugyan csak a 7. helyen végzett a Florentina, a kupát azonban megnyerték, a döntőben a Laziot verték 2:0-ra. De ami ennél is fontosabb, a Kupagyőztesek Európa-kupája első kiírásában is a firenzei lila... -
Az olimpiai bajnokról:
https://ujkor.hu/content/hajos-alfred-az-elso-magyar-olimpiai-bajnok
Az olimpia utáni életéről, benne a labdarúgó karrierről:
https://bparchiv.hu/statikus/pecsok-laszlo-hajos-alfred-az-olimpian-tul -
1963 őszén már a Dózsa edzője volt. A Győr Hidegkutival lett bajnok.
https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/6/merkozesek/bajnoki/1963
https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/9/merkozesek/bajnoki/1963
https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/330/hidegkuti_nandor -
https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/4/merkozesek/bajnoki/1961-1962
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiSport_1962_03/?pg=17&layout=s
Ezek alapján már március óta Kovács Imre volt az MTK edzője. -
A Magyar Labdarúgók Szövetsége intézőbizottsága a Prága—Budapest városközi mérkőzések reprezentatív csapatának összeállíthatása végett, Hajós Alfréd szövetségi kapitány előterjesztésére, több trainingmérkőzés megtartását határozta el.
A training jellegű mérkőzésekre egyelőre a következő játékosokat válogatta ki az intézőbizottság :
Kapusok : Domonkos, Izsó, Holics, Sipos, Fritz.
Hátvédek : Révész, Manglitz, Sárközy, Fekete, Molnár.
Fedezetek: Skrabák, Gorszky, Kolhanek, Bródy, Kisfaludy, Kiss Gyula, Schaschek, Biró, Meleghy, Oláh.
Balszélsők : Borbás, Oláh, Weisz, Vanicsek.
Balösszekötők : Molnár II., Horváth, Vangel.
Centerek : Bosnyákovits, Ligeti, Kelemen, Oldal.
Jobbösszekötők: Károly, Drégely, Korodi.
Jobbszélsők : Sebestyén, Lovák István, Braun, Blazsek.
Sportvilág 1906.03.11. -
[bigimg]https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2021/02/1612183713_1944_budapest_banat_utca_legifoto.jpg[/bigimg]
Budapest, 1944
https://mapire.eu/hu/map/bp1944/embed/?layers=30&bbox=2118995.0832691905%2C6017967.691701847%2C2120141.638693468%2C6018527.234635466 -
A Ferencváros-Lazio döntők (szeptember 12. és október 24.) között még valami történt, amiről dicshimnuszokat zengtek, akik látták, és éveken át meséltették maguknak, akik nem látták. Sárosi legnagyobb napjaként emlegették és hirdetjük még ma is, mi is.
Ez pedig a szeptember 19-i Magyarország-Csehszlovákia mérkőzés a Hungária úti pályán. Sárosi ekkor már megszerezte a doktorátust, a „Gyurka, Gyurka” üdvrivalgásba már belevegyült a „doktor úr!” is. 1937-ben pedig kialakult a Cseh-Sárosi-Zsengellér belső hármas. Amerikában Roosevelt elnök akkortájt nevezte ki maga mellé azokat a jeles tudósokat tanácsadónak, akiket „agytröszt” néven becézett – vagy gúnyolt – a világsajtó. Erre keresztelték el nálunk is a belső hármast.
Egy apróbb hibát azonban elkövettek a vezetők. Nem az irányító észt tették vezérré! Középre a vidékről csak egy éve felkerült Zsengellért állították, aki, ha nem is rosszul, ám roppant félénken mozgott elöl, Csehnek viszont semmi sem sikerült, bármivel is próbá...