magyarfutball.hu

Austria - Hungary 0 : 0 19:30

   
   
Upload your own photos! »
videók
mérkőzés értékelése
hivatalos, barátságos válogatott mérkőzés
625. official national team match
ground : Linz, Linzer stadion
referee : Karlsson Bo (Svédország)
attendance:
  1. Népsport: 10.000
  2. austriasoccer.at: 12.000
  3. nso.hu: 15.000

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: fgymat
    2011.06.26, 23:35
    Szabó Sándor, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:
    1988. augusztus 31. szerda (MTI) - Szerda este ismét Mezey
    György szövetségi kapitány vezetésével indult harcba Magyarország
    labdarugó válogatottja a linzi stadionban. Az ellenfél az ősrégi
    rivális, Ausztria volt. A két nemzet legjobbjai 129. alkalommal
    néztek farkasszemet. A linzi stadion egy tekintélyes domb tetején
    épült, és a találkozó kezdete előtt már három órával szóltak a domb
    lábánál a mérkőzésre igyekvő osztrák szurkolók dudái.
    A magyar válogatott játékosai délelőtt taktikai értekezleten
    vettek részt a Tourotelben, majd ebéd és csendespihenő következett.
    Öt óra körül a szálló halljában egy fiatalember kereste Mezey
    Györgyöt. Mészáros Péter, a Kolozsvárról Linzbe áttelepült lelkes
    magyar szurkoló kivánt sok sikert, majd átnyujtott egy diszes kupát,
    azzal a kéréssel, hogy a 90 perc leendő magyar góllövőjének, vagy
    góllövőinek, s ha ilyen nem lesz, akkor a mezőny, vagy a csapat
    legjobb magyar labdarugójának nyujtsák át azt. A szerda reggeli
    helyi lapokból kiderült, hogy a készülődés utolsó órái nem teltek
    éppen zavartalanul osztrák oldalon. Mint ismeretes, Josef
    Hickersberger szövetségi kapitány a próbálkozás jegyében kihagyta a
    Linzer ASK kapusát, Lindenbergert. Ő lett volna ezen az estén az
    egyetlen helyi játékos a vendéglátóknál. Emiatt a LASK klubvezetése
    levelet küldött Hickersbergernek, kérve, hadd álljon mégis a kapuba
    Lindenberger. A szakvezető összetépte a levelet, mondván, ne
    szóljanak bele a dolgába. A LASK most már duplán is megsértődött
    vezetői kijelentették, a válogatott jelenlegi vezetése nem más, mint
    ,,bécsi maffia,,.
    A két együttes az előre jelzett összeállitásban készülődött, a
    magyaroknál Sallai Sándor, a Bp. Honvéd védője 50. alkalommal lépett
    pályára. Mezey György azon mérgelődött, hogy a svéd játékvezető, Bo
    Karlsson csak 16 labdarugónak adott engedélyt a kispadra való
    leülésre, holott barátságos mérkőzéseken Mezey szerint ez szokatlan,
    ő azt szerette volna, ha mind a 21 magyar játékos kispadra ülhet.
    Este fél nyolckor ejtőernyősök hozták a stadionba az osztrák és
    a magyar zászlót, valamint a mérkőzés labdáját. Jónéhány üres hely
    volt a linzi stadion nézőterén, amikor a svéd biró sipjelére Polster
    utjára inditotta a labdát a 129. Ausztria - Magyarország labdarugó
    mérkőzésen.
    Ausztria:

    Wohlfahrt - Russ, Weber, Pfeffer, Artner - Willfurth, Zsak,
    Baumeister - A. Ogris, Polster, Pacult
    Magyarország:

    Disztl P. - Sallai, Nagy, Róth, Sass - Kozma, Garaba, Bognár,
    Vincze I. - Kiprich, Dajka
    Még szinte el sem kezdődött a találkozó, amikor az első magyar
    támadás végén Kiprich váratlanul jó helyzetbe került, közeli
    perditését Wohlfahrt szögletre ütötte. Osztrák támadássorozat volt a
    válasz, de a 3. percben megintcsak magyar lehetőség kinálkozhatott
    volna, ha Bognár szép inditása után Kozmát nem rántják le. Aztán
    percekre beszorult a magyar csapat, a védelem minden tevékenysége a
    rombolásban merült ki. A 11. percben a félidő legnagyobb helyzetét
    hagyta ki Kiprich. Sass hosszu inditását Artner elvétette - lyukat
    rugott -, Kiprich egyedül roboghatott a kapu felé, de a 16-os
    vonalról a kivetődő Wohlfahrt mellét találta el. Nem volt valami
    öldöklő az iram. A házigazdákat a középhátvéd Weber próbálta
    irányitani a hátsó sorból, a magyar csapatban papiron Bognár kezében
    volt a karmesterpálca, de ő nemigen dirigált. Az együttes
    legjobbjának ebben a félidőben az igen veszélyes és aktiv Kiprich
    bizonyult. A 20. percben Russ viharosan futott fel a jobbszélen,
    mellel maga elé tette a labdát, keresztbe adott, de Pacult feje
    centiméterekkel lekésett a beadásról. A félóra végét Kiprich távoli
    lövése jelezte, a labda mellé szállt. A magyar játékosok
    önbizalomhiányát igen jól mutatták a 35. perc történései. Ekkor
    Bognár került jó helyzetbe, nyugodtan kapura fordulhatott volna, de
    ehelyett passzolt - ellenfélhez. A félidő utolsó eseménye Vincze
    szabadrugása volt a 37. percben. Elsőre a hálóba lőtt, de a gólt a
    biró nem adta meg, mert még a sorfallal volt elfoglalva. Másodjára a
    tatabányai csatár már nem találta el a kaput. A hátralévő időben
    nagyszerüen tömörült a magyar védelem, még csak lehetőséghez sem
    engedte jutni az ellenfelet.
    A szünetben tömeges cserék történtek: Dajkát Kovács Ervin,
    Baumeistert Glatzmayer, Wohlfahrtot Konsel, Pacultot Kern váltotta.
    Az 51. percben Kiprich átadásával Vincze betört a 16-oson belülre,
    már az alapvonal közelében járt, amikor Weber becsuszva próbálta
    szerelni. Az osztrák védő a labda helyett a magyar csatár lábát
    találta el, ám a jogosnak tünő 11-es elmaradt... Az 55. percben egy
    támadás alatt legalább három gólhelyzetet hagyott ki a magyar
    csapat, Kozma, Kiprich és Vincze ,,jóvoltából,,. Az 58. percben
    Vincze helyett Hajszán jött be, aki azonmód kétszer is megkeverte az
    osztrák védőket, de csak szabadrugást tudott kiharcolni. A 63.
    percben Hajszán szögletét Róth a bal sarok mellé fejelte. Két percre
    rá Sass helyén Szalma lépett pályára. A 68. percben Willfurth
    jobboldali beadására Polster érkezett nagy lendülettel, már lőni
    készült, amikor Nagy fellökte. Ezt a 11-est már megadta a svéd biró.
    A sértett Polster kissé nyeglén futott a büntetőpontra letett
    labdának, s élesen a bal kapufát találta el. A kihagyott 11-es után
    nagy hajrába kezdtek a vendéglátók, de nem sok sikerrel. A 85.
    percben Zsakot Madlener cserélte.
    Végeredmény:
    Ausztria - Magyarország 0:0

    Linz, 12 000 néző, v: Karlsson (svéd)
    A juliusi forró napokban sokan hangoztatták, a magyar labdarugás
    ugyanolyan ,,gödörben,, van, mint 1986 nyara óta folyamatosan. És
    azt is jogos kritikaként vetették fel, hogy az idei, a szerdait
    megelőző hat válogatott találkozón még csak nyomaiban sem lehetett
    felfedezni, hogy az őszi VB-selejtezőkre lenne csapat... Szerda este
    Linzben azután kiderült, hogy ,,mindössze,, Mezey György szövetségi
    kapitány hozzáértő keze kell ahhoz, hogy ismét talpraálljon a
    cimeres együttes.
    Mezey ugyanugy döntetlennel tette le másodszor is névjegyét (ez
    volt 31. csatája, amelyen ő ült a kispadon), mint amikor 1983-ban az
    NSZK ellen szakvezetőként bemutatkozott a Népstadionban (1:1). Az
    első félidőben alig derült ki, hogy a rettegett hazai támadótriótól
    miért vártak olyan sokat előzetesen az osztrák szakvezetők.
    Polsterék szinte semmi veszélyt nem jelentettek a magyar kapura.
    Főként azért, mert a védelem tengelyében a három rutinos ,,öreg,,
    (Nagy, Róth, Garaba) kifogástalan ,,tankcsapdaként,, müködött. Sokat
    és jól fáradoztak a középpályások, bár meg kell jegyezni, formájuk
    rendkivüli módon hullámzott. Azért viszont mindenképpen dicséret
    illeti őket, hogy a régi Mezey-féle módszert, a középpályás
    letámadást ügyesen alkalmazták, s ezzel szinte mindvégig megzavarták
    a pepecselő osztrák fedezeteket. Bognárék olykor ügyesen inditották
    a két magyar éket, akik közül a labdát igen jól tartó, és a kapu
    előtt helyzeteket is kidolgozó Kiprich formája tetszett inkább. Az
    egyérintéses magyar kombinációk az osztrák szurkolóktól is tapsot
    érdemeltek, kaptak. Nem lett volna meglepő, ha vezetéshez jut a
    játék képének formálásában elöljáró, a tempát diktáló magyar
    válogatott.
    Világos, hogy a középpályás letámadásos taktikát kellett
    folytatni fordulás után is. Ez történt, mert a cserék sem tették
    lényegesen veszélyesebbé a hazaiak vérszegény támadójátékát, és a
    veterán Baumeister is mindent csinált ezen az estén, csak nem
    szervezett. Később a szintén formán kivül lévő, de legalább akaró
    Zsakot is lecserélte Hickersberger szövetségi kapitány, és ez a
    magyaroknak tett jót. Tény, a lehető legrosszabbkor jött a 11-es,
    amit Polster nagyon rosszul rugott - és a lehető legjobbkor a
    kapufa... Az utolsó 20 percben mindkét együttes ereje legjavát
    mozgósitotta, a hazaiak minden mindegy alapon kitámadtak,
    gyakorlatilag csak ekkor játszottak ugy, amivel elhallgattatták a 70
    percig nem is ritkán felhangzó füttykoncertet, amit a lelátóról
    kaptak...
    A magyar válogatott ezen az estén jobb teljesitményt nyujtott az
    osztrákoknál, a Mezey-féle időszak visszatért, az ujrakezdés
    fontosságát minden labdarugó átérezte, támogatva a szakvezetőt.
    Harcos, taktikai feladatait megvalósító, és ujra hittel,
    önbizalommal játszó válogatott volt a magyar, amelytől joggal
    várható, hogy az idei két vb-selejtezőn hozza majd a pontokat.
    Az osztrákok közül csak Russ nyujtott kiemelkedő teljesitményt.
    Az első félidőben sokszor okozott gondot felfutásaival. Webernek
    gyakran a szerencse is segitett abban, hogy Kiprich és Vincze ellen
    sikerrel álljon helyt. Fordulás után Willfurth is hasznosan
    játszott, látszott, hogy Sass, majd az ujonc Szalma ellen
    próbálkoznak az osztrákok rést ütni a magyar védelmen. A
    vendégválogatottban Disztl döntő érdeme az egyik pont megszerzése,
    Róth, Nagy, Garaba és Kiprich mindvégig nagyvonaluan játszott.
    Fordulás után Kozma is erősen feljavult, Kovács E. pedig azt
    bizonyitotta, hogy reményteljes jövő elé néz. Mint ahogy tette már
    korábbi válogatott találkozóin is.
    A mérkőzés utáni vélemények:
    Mezey György szövetségi kapitány:
    - Mi mást is mondhatnék: elégedett vagyok. Védelmünk
    teljesitménye maradéktalanul kielégitett, akadtak lehetőségeink is.
    A jövő feladata, hogy az ellenakciókból gólt is lőjünk, azaz
    támadóink értékesitsék lehetőségeiket.
    Josef Hickersberger, az osztrákok szakvezetője:
    - Már a mérkőzés előtt mondtam, hogy tartanom kell attól: ez egy
    más magyar válogatott lesz, mint amelyiket májusban 4:0-ra
    legyőztünk a Népstadionban. Balsejtelmeim valóra váltak. Volt
    három-négy jó lehetőségünk, egy kihagyott büntetőnk - ezeket illik
    berugni, mert különben baj lesz a VB-selejtezőkön.
    Heribert Weber:
    - A magyarok az első félidőben olykor nehéz helyzet elé
    állitottak, egyérintéses játékuk nagyon meglepett. Még szerencse,
    hogy a 16-osról nem lőnek, mert ha azt is megtanulják, akkor jó
    csapattá kovácsolódnak.
    Toni Polster, aki büntetőt hibázott:
    - Nekifutás közben változtattam azon az elgondolásomon, hogy a
    bal alsó sarokba irányitom a 11-est. Most megtanultam, hogy az első
    gondolat a jó.
    Oleg Blohin, a Vorwa:rts Steyr szovjet játékos-edzője:
    - Egy 0:0-ra végződött válogatott mérkőzésről én nem tudok mit
    mondani. Ami a magyarok játékát illeti: vilgos, hogy sokkal többet
    nyujtottak, mint amilyen produkcióval ellenünk előálltak 1986-ban, a
    mexikói VB-döntőben.
    Garaba Imre, aki elnyerte a Mészáros Péter által felajánlott
    kupát a magyar ujságirók szavazatai alapján:
    - Ez az a döntetlen, amire én személy szerint nagyon vágytam.
    Nagy Antal:
    - Pompás érzés volt ismét egy olyan jó kollektivában válogatott
    mezben játszani, mint amilyen a szerda esti magyar csapat volt. Ami
    a 11-es előtti állitólagos szabálytalanságomat illeti: mindössze a
    vállam érintette Polstert, a svéd biró ajándékba adta a büntetőt az
    osztrákoknak.
    Vincze István:
    - Ha az első félidőben annál a bizonyos szabadrugásomnál, ami
    végül is gól lett, a svéd biró nem kotnyeleskedik az osztrák
    sorfalban, akkor nyerünk.+++


    forrás:
    MTI
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
     
  3. avatar: fgymat
    2009.05.24, 08:07
    Alig két évvel az 1986-os világbajnokság után ismét Mezey György ült a kispadra. Ez idő alatt négy szakembert " fogyasztott el" a válogatott.

    Máris lehetőség kínálkozott, hogy az előző mérkőzésen elszenvedett súlyos vereségért revánsot vegyünk. Ez a találkozó volt a 129. alkalom, hogy a két válogatott egymás ellen pályára lépett. Nem volt két másik nemzet a világon, amelyik ilyen sorozattal dicsekedhetett. De nekünk, " sógoroknak" , ez természetes.

    Ezen a találkozón hiába várták a hazai szurkolók csapatuktól a Budapesten mutatott játék megismétlését. Küzdelmes, de nem túlzottan izgalmas volt a játék. Akadtak olyan pillanatok, amelyekben úgy látszott, hogy a mérkőzés nem marad gól nélküli. Leginkább a 69. percben álltak közel a vendéglátók a gól megszerzéséhez. Ekkor büntetőhöz jutottak, de Polster elszalasztotta az alkalmat és a labdát a kapufára lőtte.

    Mezey György második kapitányi " korszaka" nem kezdődött rosszul. A hazai 0-4 után az idegenbeli döntetlen az osztrákok ellen legalábbis jó eredménynek számított.


    forrás:
    mafoci