magyarfutball.hu

Kaposvári Rákóczi SC - Újpesti Dózsa SC 1 : 1 13:30

   
   
Upload your own photos! »
mérkőzés értékelése

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: lattila2
    2017.10.02, 09:52 (szerk.: 2017.10.02, 17:54)
    Kaposvári Rákóczi SC - Újpesti Dózsa SC 1-1 (0-0)
    Kaposvár, 10 000 néző. Vezette: Bártfai (Földvári, Szentkúti).

    Rákóczi: Horváth — Kozma, Zentai, Petrók, Kanyar — Havasi, Szlovák, Mészáros, Házi — Bíró, Vékony. Edző: Dr. Puskás Lajos.
    Ú. Dózsa: Rothermel — Kovács J. — Kolár, Kardos, Sarlós, Tóth J. — Kiss, Nagy, Tóth A. — Törőcsik, Fekete. Edző: Várhidi Pál.
    Csere: Tóth A. helyett Steidl a 60. percben, Házi helyett Gulyás a 76. percben.

    Nem tudni, hogy az esőre hajló időnek, netán a Rákóczi hetek óta tartó hullámvölgyének vagy a korai kezdésnek köszönhető-e, de nem volt "telt ház" a mérkőzésen. A kezdés után a játékosok és a közönség egyperces gyászszünettel adózott a hét elején elhunyt egykori kitűnő Rákóczi-labdarúgó, Freihaut (Fényes) István emlékének.
    Újpesti rohamokkal kezdődött a mérkőzés: Törőcsik a fedezetlenül hagyott Feketét hozta helyzetbe a 7. percben, de az 12 méterről gyatrán mellélőtt. Ezután Tóth A. szabadrúgása kerülte el a kaput, majd Fekete keverte meg a jobb oldali védelmet, labdáját azonban Kiss közelről fölé lőtte. Feltűnt, hogy a Rákóczi csak szórványosan jutott el a Dózsa 16-osáig, de nem sikerült gólhelyzetet teremtenie. Először a 23. percben alakult ki kecsegtető helyzet a lila-fehérek kapujánál, a Bíró - Háza—Vékony akciót azonban szögletre szerelték a vendégek. A 24. percben Törőcsik lőtt — 17 méterről — nagy erővel mellé. Nyolc perccel később Tóth J. emelt a kapu elé. Horváth rossz ütemben jött ki, a labda mellé ütött, Kisst azonban meglepte a lehetőség, s így fejese célt tévesztett. A másik oldalon Bíró ugratta ki a 16-osnál Vékonyt, Rothermel azonban megkaparintotta a labdát. A szünet előtti percben Törőcsik középre adása okozott ismét izgalmat, mivel Horváth megint bizonytalankodott, s csak nehezen, szabadult föl a kapu.
    A szünet után az első említésre méltó esemény a hazaiak vezető gólja volt: a Rákóczi indított támadást: Vékony a bal oldalon egy csellel lerázta Kolárt, majd laposan, nagy erővel kapu elé lőtte a labdát, Bíró valósággal berobbant a védők gyűrűjébe és ritkán adódó, látványos megoldással perdítette jobb külsővel a labdát a kapu közepébe. 1:0.
    Elkeseredett Dózsa-rohamok következtek. Az 59. percben a 16-os jobb oldali sarkáról Tóth A. szabadrúgása a felső kapufán csattant, majd sokáig a 16-oson belül pattogott a labda, míg végül Fekete fölé lőtt. A 64. percben Vékony "kibújt" a védők közül s Kovács J. csak becsúszva tudta haza talpalni a labdát, amelynek megszerzése Rothermelnek nagy gondot okozott.
    A 70. percben egyenlített a Dózsa: Törőcsik vezetgette a labdát a jobb összekötő helyén, majd átemelt az ellenkező oldalra, a 16-os sarkánál tanyázó, szabadon hagyott Nagy L.-hez, s ő kapásból nagy bombát küldött a bal felső sarokba. (Ritkán látható nagy gól volt!) 1:1
    Közben a játékvezető néhány fordított ítélete borzolta föl a kedélyeket. A 68. percben a labdát vezető Kardos könyökkel úgy arcon találta Házit, hogy le kellett vinni a játéktérről, és már nem is tért vissza. A 71. percben Bíró a hálóba továbbította a labdát, de Bánfai les címén nem adta meg a gólt: (Véleményünk szerint szó sem lehetett lesről.) Négy perccel később a kapus Horváth szorult egyperces ápolásra, miután az ötösön belül két Dózsa-csatár együttes erővel fellökte. A hátralevő időben már főleg a mezőnyben vándorolt a labda. Az Újpesti Dózsa volt az egyetlen fővárosi csapat, amely ellen a Rákóczi még sohasem szerzett pontot. E tény, továbbá a lila-fehérek Üllői úti remek teljesítménye bénítólag hatott a kaposváriak első félidei teljesítményére. Mindkét csapat 2—2 csatárral játszott, az újpestiek azonban rugalmasabban alkalmazkodtak ehhez a hadrendhez. Így sikerült mezőnyfölényt kialakítaniuk. A Rákóczi azonban ebben a játékrészben is nagyon fegyelmezetten játszott. A legveszélyesebb ellenfeleket, Tóth A.-t, Feketét és Törőcsiket Mészáros, Kozma, illetve Petrók nagyon szorosan őrizte. A Dózsa nagyobb rutinja és játéktudása azonban csak a 16-osig érvényesült. A befejezéseknél a fővárosiak is sokat bizonytalankodtak. A szünet után különösen, hogy egy remek támadás végén vezetést szerzett a hazai együttes. Sokat változott a kép. A Rákóczi már bátrabban kezdeményezett, gyakrabban eljutott a Dózsa kapujához és legalább annyi helyzetet sikerült teremtenie, mint a kiegyenlítésért harcoló újpestieknek.
    Ha a játék összképét nézzük, az l:l-es végeredmény megfelel a látottaknak. A Rákóczi nagyon értékes ponthoz jutott, remélhetőleg ez az eredmény meghozta ismét az önbizalmat, amelyre a továbbiakban nagy szükség lesz. A Rákócziban valamennyi játékos elismerést érdemel, lelkes, csupaszív játékáért. Zentait, Kanyart, Bírót, Vékonyt és Házit még így is a többiek elé kell helyezni. Az Újpestben a söprögető Kovács, továbbá Kardos, Kiss és Nagy L. játéka tetszett.
    Bártfai játékvezető indiszponáltan bíráskodott. Több téves ítélettel — többek között a kiegyenlítő gólnál, továbbá Bíró meg nem adott góljánál — is nagyot hibázott, minden esetben a Rákóczi terhére.

    Forrás: Somogyi Néplap, 1980-10-26