magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
2018/2019 Nemzeti Bajnokság III, Nyugati csoport 3 Érdi VSE 2 59
2017/2018 Nemzeti Bajnokság III, Nyugati csoport 3 Érdi VSE 3 57
2016/2017 Nemzeti Bajnokság III, Nyugati csoport 3 Érdi VSE 2 72

összes eredmény, részletek »

címer: Érdi VSE

Segítség Felhasználók által beadott adatok

2012.11.14, 21:09 sitya szurkolói csoportok
2009.05.27, 11:32 Barakov dicsőséglista
2009.03.19, 13:39 Barakov dicsőséglista

összes / részletek »

full name
Érdi Városi Sportegyesület
Supporters
alternative names
Érdi VSE, Érdi PLE, Érdi MTE, Érdi VSC
associated teams
address
2030 Érd
Ercsi út 34.
Pest megye
 
contact information
phone +36 (23) 365 649
fax. +36 (23) 365 649
e-mail iroda.erdivse@gmail.com
founded
1921
club colours
zöld - fehér
league (2019/2020)
home ground
name changes
  1. Érdi Sportclub
    1919 - 1923
  2. Érdi Katolikus Kör
    1923 - 1937
  3. Érdi Polgári Lövészegyesület Footballcsapata
    1937 - 1946
  4. Érdi MÁV
    1946 - 1947
  5. Érdi Vasutas Sport Club
    1947 - 1948
  6. 1948-ban egyesült a Érdi Barátsággal
  7. Érdi Munkás Torna Egyesület
    1948 - 1949
  8. Érdi SzIT SE
    1949 - 1950
  9. Érdi DISZ
    1950 - 1951
  10. Érdi Vasas SK
    1951 - ?
  11. 1951-ben beolvadt a klubba az Érdi Kossuth
  12. Érdi Vörös Meteor
    ? - ?
  13. Érdi Traktor
    ? - 1964
  14. Érdi MEDOSZ SK
    1964 - 1966
  15. 1966-ban fúzió az Ófalui Építőkkel
  16. Érdi MEDOSZ-Építők
    1966 - ?
  17. ?-ban különváltak az Ófalui Építők csapatától
  18. Érdi MEDOSZ SK
    ? - 1976
  19. 1976-ban egyesülnek az Ófalui Építőkkel
  20. 1976-ban beolvad az egyesületbe a Parkvárosi SE
  21. Érdi Községi SE
    1976 - 1979
  22. Érdi Városi Sport Egyesület
    1979 -
  23. 2000-ben, szezon közben átadta indulási jogát a Diego-FC Dabas csapatának.
honours list
  1. NBII/másodosztály bajnoka
    1945/1946
  2. NBIII/harmadosztály bajnoka
    1981/1982
    1994/1995
  3. NBII/másodosztály bronzérmese
    1996/1997
matches
official website
related websites
supporters' groups
  1. Árpád Hős Magzatjai (? -  )
  2. Eszmék Bátor Harcosai (2007 -  )
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2013.05.06, 14:11
    kép
    forrás:
    Dominek József
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
    2011.01.19, 14:57
    Az érdi futball történelme... (1945 után)

    (A szemelvény Klész László: "Érd sportja a kezdetektől a várossá válásig" című írásából való.)


    A háború alatt részben önmaguktól szűntek meg egyesületek, részben (1945-től) a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szüntette meg azokat. Így nálunk sem maradt olyan szervezet, amely - ha mostoha körülmények között is - a sportot felkarolta volna. Nehezítette a helyzetet, hogy a sportban jelentős szerepet vállaló fiatal férfi lakosság jelentős része esett el a háborúban, került fogságba, vagy vitték el más indokkal munkatáborokba. Azért maradt aki szervezze és a háború elmúltának örömében az is, aki csinálja. Nem volt könnyű, mert más is járult hozzá. Jó is, rossz is. Jó, mert kinyilvánították a sport támogatásának központi akaratát, rossz, mert sok adminisztrációs terhet raktak az egyesületek vállára, (jelentés a működésről, új alapszabályok, nyilvántartásba vétel, stb.) Ezzel együtt megindult valami, és ez nem volt más, mint a sport állami kiterjesztése (ez akkor mindenképpen pozitív dolog volt) és a korábbinál nagyobb erkölcsi támogatása. Persze nem ment olyan egyszerűen, mint gondolnánk, hiszen a sport terén is komoly csatározások folytak a pártok között. Szerencsére ez utóbbiból Érdre nem sok jutott, így indulhatott a sportélet. Legelőször a labdarúgás mozgolódott. Még mindig sokan emlékeznek rá, hogy már 1945 tavaszán sikerült egy csapatot összehozni, amely azon nyomban megmérkőzött (sikerrel) a szovjet katonák együttesével.



    Ez a társaság aztán gyorsan hivatalos csapattá is szerveződött Érdi Munkás Torna Egyesület néven. A háború utáni első bajnokságot (megyei) meg is nyerték és a következő évre (1945 ősze) besorolást kaptak a Nemzeti Bajnokság III., majd itt is sikerrel szerepelve 1946-tól az MB-II közép csoportjába. Az időszak az érdi labdarúgás első nagy korszakának számít (sajnos csak rövid időre), így megérdemlik a játékosok, hogy valamennyiük nevét megemlítsük. Mai szóhasználattal ők alkották a keretet: Lázárfalvi, Huszár, Kis L, Pintér, Katona, Király, Kis II., Bobrik, Dancs, Szabó, Tóth, Kávrán, Somlai, Kliener, Kálmán, Szigetvári I., Rakvás, Cserna, Temesi, Horváth, Bifkovics és Lévai. Az első NB-II-es szezon azonban egyben az utolsó is lett. A csapat (már Érdi Vasutas Sport Klub néven) sorra szenvedte el nagyarányú vereségeit, sőt a Népsport egy ki nem állásról is beszámol. Ugyan semmilyen bizonyíték nincs rá, de végül egy salgótarjáni 24:1-es vereség kapcsán még ma is gyakran emlegetnek egy bizonyos téli ruhadarabot.


    Ezután egy év az NB HI-ban és innen is kiesve (a Népsport kizárásról ír) irány az alacsonyabb osztályok. Hol a Pest megye déli csoport 1. osztálya, hol a járási bajnokság. Az egyesület közben a nevét is sűrűn váltogatta a kor szokásainak megfelelően. Attól függően, hogy ki vállalt támogató szerepet, volt Érdi SZTT, Érdi DISZ, Érdi Vörös Meteor, Érdi Traktor és végül (1954-től) Érdi MEDOSZ SK. (E névnél egyébiránt hosszú évekig megmaradtak és így kezdték erőgyűjtésüket a későbbi magasabb osztályok felé.)

    A háború előtti hagyományokat folytatva természetesen a községnek más együttesei is voltak. Úgy, mint a megyei II. osztályban szereplő Érdligeti SE, az Ófalusi SE (később Építők), valamint az Érdi Kossuth, illetve a III. osztályban a Parkvárosi SE.

    A labdarúgást szeretők 1966-ig továbbra is három csapat (MEDOSZ Építők és Parkvárosi SK) mérkőzéseire járhattak. Ez évben aztán a kényszer a MEDOSZ-t és az Építőket fúzióra késztette, a Parkváros tovább szerepelt (hasonló ok miatt nem sokáig) a járási bajnokságban. A "kényszerházasság" - ahogy lenni szokott - azonban nem tartott sokáig és válás követte. Érdekes, hogy ezután rövid ideig az Építők (Ófalu) lett a község legerősebb csapata. Nemsokára a MEDOSZ visszavette honi elsőségét, azonban 1971-ig különösebb eredményeket felmutatni nem tudtak, ingáztak a járási és a megyei bajnokság között.

    El kellett telnie újabb három évnek ahhoz, hogy új remény csillanjon meg. Az Ercsi úton ugyanis 1974-ben megépült az ideiglenes öltöző és a fürdő, folytatódott a nagypálya és a lelátó építése, elkezdődött az objektum bekerítése. Ez a momentum aztán kiinduló pontja lett annak a törekvésnek (még ha egyelőre csak az álmok szintjén is), hogy a megyei bajnokságból irány a magasabb osztályok.
    A következő jeles év az 1976. A két rivális újra egyesíti erőit Érdi Községi SE néven. A szakosztály felnőtt, tartalék, ifjúsági és serdülő csapatot szerepeltet, és ez arra utal, hogy megindul a tervszerű munka. Közben elkészül az edzőpálya is. Az ófalusi és a MEZŐGÉP létesítménye, valamint az Építőipari Szövetkezet és a Klán kispályája ezután a tömegsportot szolgálja. Az év végére gyakorlatilag megszűnik a Parkvárosi SE is, mivel a támogatás és a pálya hiánya belekényszeríti a nagy fúzióba.


    A várossá válás időpontjáig (1979) újabb különös eseményeket nem nagyon jegyezhetünk fel. Annak ellenére, hogy a mintegy 60 évre visszanyúló múlt és a több csapat Érden a labdarúgás szeretetét igazolják. Hogy ennek csak a 90-es évektől lesz minőségi eredménye, annak sok oka van. Volt itt rivalizálás, széthúzás, ritkán adódott pénz, ha a pénz és az akarat is egybeesett, akkor kívánni valót hagyott maga után a szakértelem és a szervezettség. Na és persze szerepet játszott ebben az is, hogy a "csapat" csak alig, vagy ritkán tudhatta maga mögött a község lakosságát, inkább csak a viszonylag kis számú elkötelezettre támaszkodhatott. Tetszik, vagy nem tetszik, Érd még akkor is "alvó" település volt és ez rányomta a bélyegét a sportjára is.
    Az 1969-es "Érdi Krónikában" még mindig ennyit ér az érdi sport: "Decemberben megtartotta éves közgyűlését a MEDOSZ.". Még a "hivatalos történetírás" is így értékelt: "Az egyesületek csak labdarúgással foglalkoznak. Más sportágak művelésére csak a gimnáziumban, a szakmunkásképző iskolában és az általános iskolákban volt mód. Ha valaki tehetség volt, Pestre kellett menjen." (Máthé Dezső: Érd nagyközség története).
    Aztán valami megindult, hogy néhány év múlva ismét hullámvölgy jöjjön. 1973-ban -hosszú előkészítés után és nagy lelkesedéssel - elkezdődött az új Ercsi úti sportkombinát építése nagy társadalmi összefogással. A szükséges 16,5 k.h. területet a Benta-völgye TSz engedte át. A munkálatokhoz az anyagokat nagyrészt ugyancsak a TSz, valamint a Monori Mezőgép Vállalat érdi üzemegysége, illetve a Budai Járási Építőipari Szövetkezet adta.



    A kézi munkaerőt társadalmi munkásokból szervezték. Az építtetők nagyszabású (és mint később kiderült, egy kissé túlzó) terveket szőttek. A labdarúgó pálya mellett tervbe vették kosárlabda, kézilabda, röplabda és tollaslabda pályák, atlétikai centrum és sportlőtér létesítését is. Aztán, ahogy teltek az évek, szorgos munkával alakult az álom, de az eredeti célokból engedni kellett. A helyzetre igen jellemző az 1976 szeptember 8-án, a Nagyközségi Tanács VB. előtt elhangzott beszámoló. Idézzünk belőle: "A társadalmi munkával elkezdett központi sporttelep építésének folytatásához állami támogatást is kaptunk, 3 245 000 Ft-ot, s annak felhasználása folyamatban van. (A teljességhez az is hozzá tartozik, hogy az érdi költségvetésben is szerepelt ez évben e célra 1 645 000 Ft.) E sporttelep megépítése elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a községi sport ne szűküljön le a labdarúgásra, s a labdajátékok mellett az atlétika is kibontakozzon." Ugyanez az anyag a sportegyesületekről az alábbi ismertetőt adja. "A községben két működő sportegyesület van, a MEDOSZ és az Építők fúziójából létrehozott Érdi Községi SE, valamint a Parkvárosi SE."


    Az adatokból kitűnik, hogy az előbbi létszáma 95 fő volt és labdarúgó, valamint sakk szakosztályt működtetett. Legeredményesebb az ifjúsági 'fudbalcsapat' volt, amely ekkor jutott fel az országos bajnokságba. Bevételeik gyakorlatilag a saját erőre korlátozódtak, községi támogatás ez évben nem volt, pártoló tagságot nem tudtak szervezni. A Parkvárosi SE-ben mindössze 50 fő foglalkozott labdarúgással, asztali tenisszel és sakkal. E szakosztályok társadalmi edzők irányításával a járási bajnokságokban szerepeltek. Bevételeik alig voltak, labdarúgóik az ófalusi pályát használták, így természetes volt, hogy érlelődött a fúzió a községi egyesülettel. (Megjegyzendő itt az a jellemző adat, hogy a község mintegy 35 ezres lakosságának csupán 0,4-0,5%-a foglalkozott aktív sporttal.)

    forrás:
    http://www.érdi-vse.hu/iivhutan.html
     
  3. avatar: magyarfutball.hu
    2011.01.19, 14:55
    Az érdi labdarúgás történelme ( A kezdetektől a II. világháborúig)

    (A szemelvény Klész László: "Érd sportja a kezdetektől a várossá válásig" című írásából való.)


    Az első világháborút követően új korszak kezdődött községünkben is. A négy világháborús év rengeteg szenvedést hozott ugyan, de ezzel együtt kezdett mozgolódni a világ. E vidéken is - ha még olyan lassan is - kezdtek szétszóródni a polgárosodás csírái. Ahhoz pedig, hogy valamilyen sport legyen, ez elengedhetetlen volt.



    Természetesen nem lehet szó valamiféle frontális áttörésről, hiszen településünk társadalmi és kulturális viszonyai csak nagyon lassan változtak. Bár a 20-as évek elejétől már valamelyest észlelhető volt a főváros hatása, továbbra is nagyon nehéz bármiféle társadalmi vagy politikai jellegzetességeket felfedezni. Jellemző adat, hogy 1922-ben még mindig csak 7,3% azon foglakozást űzők (életvitelű) lakosok aránya, akiktől elvárható lett volna a sport felkarolása. A többiek egyesületekbe tömörülését pedig a hatályos belügyminiszteri rendeletek nagyon megnehezítették. Tovább rontotta a helyzetet, hogy Magyarországon az engedélyezett egyesületek munkája is az elégtelen működési feltételek miatt (pénz, pálya, felszerelés) folyamatosan akadozott. így tömegesítésről szó sem lehetett, ami nyomatékosan igaz volt Érdre is. E megközelítésből nem nagyon segíthetett az 1923-ban alapított Szent István Polgári Fiúiskola sem. A tanulók polgári sportegyesületben történő szereplését ugyanis VKM rendelet tiltotta, az 1926-ban 192 fővel alapított ifjúsági sportkörük pedig inkább a poroszos nevelési rendszer részeként, mintsem sportegyesületként funkcionált.

    * * *

    Ezzel együtt már pozitív események soráról is beszámolhatunk. 1919. december 20-án a néhány "egylet" mellett megalakul a Érdi Sportklub egy labdarúgó szakosztállyal. Mezük színe fehér, és besorolást is kapnak 1920-ra a Középmagyar ország Pestvidéki Szövetsége bajnokságába.

    kép
    Az Érdi Katolikus Kör labdarúgócsapata az 1930- as évekből (Falusi Ferenc gyűjteményéből)

    Az 1919-ben alakult Érdi Sportclubtól 1923-ban az Érdi Katolikus Kör csapata veszi át a futball zászlaját és szerepel a különböző elnevezésű bajnokságokban egészen 1937-ig, amikor ugyanis feloszlik és testületileg beleolvad a Lövészegyletbe. Ősszel már "Érdi Polgári Lövészegyesület Footballcsapata" néven folytatja szereplését. Mérkőzéseit kezdetben az ófalui pályán, 1936-tól a városi összefogással épített "Stadionban" (a maiak emlékezetében: "gödörben"smiley játszotta.
    kép
    Labdarúgómérkőzés az ófalusi pályán az 1930- as évek végén (Falusi Ferenc gyűjteményéből)


    A stadion - írja egy tudósító - "méreteiben és elképzeléseiben nagyarányú és valóban stadion-szerű sporttelep, díszérc válna bármelyik vidéki városnak, sőt Budapesten is megállná a helyét. 600 m hosszú és 2 m magas deszkakerítéssel övezett pálya. A pályán 'fudball', a sport és atlétika minden ágára megfelelő terület van." Az "Érd és vidéke" rendszeresen tudósított mind a hazai, mind az idegenbeli találkozókról. Innen tudhatjuk azt is, hogy népszerű egyesületről volt szó, hiszen a meccseket sokan látogatták, azok a községben vasárnap délutáni társadalmi eseménynek számítottak. A Középmagyar Labdarúgó Alszövetség Kovács Mihály alcsoportjában való szereplés idején 3-400 néző is biztatta kedvenceit. Még akkor is, ha bizony nem egyszer a kiesés ellen kellett harcba szállniuk.

    A korabeli hangulat és stílus (no meg persze a játékosok neve) felelevenítésére idézzünk egy 1937. júniusi tudósítást: "Érdi PLE- Balassagyarmati SE 3:2 (1:0) Az első félidőben az érdi csapat van fölényben, a halfsor uralja a mezőnyt. A 28. percben Kleiner átadásából Kokics I. a hatosról lő dugót. A második félidőt a hazai csapat támadásai vezetik be. A 10. percben Kleiner fejel dugót. A harmadik dugót Kokics I. lövi 11-esből. A csapatból senkit sem lehet kiemelni, minden játékos jó formában játszotta végig a mérkőzést.

    A csapat: Göncz - Eskulics, Igmándi - Tüke, Kokics II., Kovács - Szálai, Kleiner, Kokics L, Silye, Boldog."

    A PLE, noha meghatározó egyesület volt, nem egyedüliként gyűjtötte maga köré a foci kedvelőit. A játék népszerűségét (nem elmarasztalással ugyan, de meg kell említeni, hogy a többi csapatsportág ismeretének hiányát is) mutatta, hogy a település elbírta 1933-tól az "Érdligeti, Sportklub", 1939-től a "Tusculánum SE" és 1943-tól (Ófaluban) a KALOT csapatát is. Ezek kifejezetten "kerületi" kluboknak számítottak, saját körzetük dicsőségéért küzdöttek és már-már tömegsporttá fejlesztették Érden a labdarúgást. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy több éven át játszottak az érdi csapatok egymás között körmérkőzéseket az Erdligeti Telektulajdonosok Egyesülete kupájáért.
    Mint eddig is láthattuk, a nagyközség ezen időszakban eredményes és működő sportéletet tudhatott magáénak. Ismereteink azonban mégis csak akkor válhatnak teljessé, ha legalább felsorolás szintjen megemlítjük azokat a törekvéseket és tényeket, amelyek kisebb-nagyobb hozadékkal, de mindenképpen lakhelyünket gazdagították.

    forrás:
    http://www.érdi-vse.hu/1919-iivhig.html
     
  4. avatar: magyarfutball.hu
    2010.05.28, 18:34 (szerk.: 2018.01.20, 13:09)
    kép
    forrás:
    Kecskés Balázs - email
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
     
  6. avatar: pancso
    2010.03.11, 16:52
     
  7. avatar: magyarfutball.hu
    2009.11.26, 12:12 (szerk.: 2018.01.20, 06:02)
    99/00-es címer:
    kép
     
  8. avatar: magyarfutball.hu
    2009.05.27, 12:12 (szerk.: 2011.01.20, 16:42)