magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
1969 Nemzeti Bajnokság III, Északnyugati-csoport 4 Bakony Vasas TC 2 34
1968 Nemzeti Bajnokság III, Északnyugati-csoport 4 Veszprémi Vasas TC 4 31
1967 Nemzeti Bajnokság III, Északnyugati-csoport 4 Veszprémi Vasas TC 2 39

összes eredmény, részletek »

címer helye

A veszprémi labdarúgással kapcsolatban az első biztos adatunk az 1901-es évből származik. A gimnazistákból kialakított csapat a futballjátékot ismertetette. Ezután rendszeressé és egyre népszerűbb lett az iskolások labdarúgómérkőzései. Ilyen előzmények után a Veszprémi Hírlap 1912. július 28-án hírül adta, hogy a Római Katolikus Legényegylet keretein belül megalakult a Veszprémi Torna Club (VTC). A híradás némi késéssel tudósította a város lakosságát az eseményről. A klub alapszabályában ugyanis az olvasható: 1912. május 1-én tartották az alakulógyűlést. Színüknek a kék-fehéret választották, céljuknak pedig „ a testedző sportok előmozdítását és szakszerű kultiválását” tekintették. Az egyesület első elnöke Mihályfi János könyvkötő, ifjúsági pénztáros lett.

A VTC kezdetben a Papvásárteret használta pályának, amely nem igazán felelt meg számukra, mivel talaja köves, rossz minőségű volt és messze esett a legényegylet klubhelyiségétől. Emiatt nemsokára megszerezték a Gulyadomb egyik füves részét, a kapu hordozható volt, a felső lécet spárga helyettesítette. Első klubok közötti mérkőzést 1912. július 28-án játszották a gulyadombi pályán, az ellenfél a Székesfehérvári Egyetértés TC volt, akiktől 1-0-ra kikaptak. 1913-ra kinőtték, elhasználódott a gulyadombi pálya talaja és az erős lejtés is zavarta a játékot. Így került sor az ún. „nagyvázsonyi fadepó” kertjének birtokba vételére. Öltöző itt sem volt, a csapat otthona a szomszédos Steiner-féle söröző különterme lett. A VTC 1914-ben vált a legényegylettől független, önálló sportegyesületté. Az 1912-1914 a klub csak barátságos mérkőzéseket játszott, ezen időszak kiemelkedő játékosai: Singhoffer, Kungl, Gombai, Babirád, Sárzó, Führer, Klojber, Mezei, Wollein, Oblatt, Orbán, Szalóki, Györöcskei.

Az első világháború alatt az egyesület nem működött, csak 1919 márciusában szervezték újjá. Mivel a nagyvázsonyi fatelepen levő pályát katonai célokra használták, ezért ismét visszatértek a Gulyadombi pályához. A pénz- és pályahiány miatt 1920. február 22-ei rendkívüli közgyűlésen a VTC belépett a MOVE-ba, neve MOVE-VTC-re változott. 1920-ban a MOVE pályaépítés céljából megkapta a várostól a Rainsprecht liget folytatásában levő ún. Kaszavölgyi dűlőben a szemétlerakó területét. A MOVE elkezdte építeni a pályát, de anyagi fedezett híján befejezni nem tudta, ezért a VTC 1920 szeptemberében kilépett a szervezetből. A pályát végül 1921. június 29-én avatták fel egy VTC Tapolcai AC mérkőzéssel (a MOVÉ-nak ekkor még nem volt saját csapata). Mivel még mindig nem volt saját pályájuk, 1923 decemberében megkapták a jutasi út nyugati oldalát, az ún. tüzérbarakkok helyét pályaépítés céljából. Az új pályán 1924. augusztus 20-án játszották az első meccset, az ellenfél egy budapesti csapat volt.

Az első bajnokságban 1924 őszén indultak, a Nyugati Alszövetség II. osztályának, pápai csoportját megnyerték, de a feljutásért játszott osztályozón kikaptak. Az első bajnokságban induló csapat: Dániel – Kungl, Ruska – Kamarell, Novák II., Kohn – Novák III., Oblatt, Radács, Róna, Novák II. Az 1927-28-as bajnokság győri csoportját megnyerte, a feljutásért vívott osztályozón a celldömölkieket győzték le. 1948-ig a Nyugati Alszövetség I vagy II osztályában szerepeltek, általában a középmezőnyben végezve. 1948 őszén átszervezték a labdarúgást, a VTC-t az NB III Nyugati csoportjába osztották be. Mivel a csapat nem rendelkezett megfelelő anyagi háttérrel fuzionált a Lőszerművek gyári csapatával, az egyesület új neve Veszprémi Vasas VTC lett. Az 1948-49-es bajnokságban jó teljesítménnyel a 2. helyen végeztek az NB III-ban. 1949 augusztus elején a Szakszervezetek Országos Tanácsának sportosztálya, valamint az Országos Sporthivatal úgy határozott, hogy Veszprémben csak egy sportegyesület működhet, ami Veszprémi Dolgozók Sport Köre néven, a Vasas VTC-ből és a Veszprémi Vasutas SE-ből jön létre. Az új klub névleg megalakult ugyan, de a Vasutas sportolókat nem igazolták át a VDSK-hoz, így az NB III-as idényben a korábbi Vasas VTC játékosok szerepeltek. Mivel a VDSK nem lett a város összevont sportköre és továbbra is a Lőszerművekkel, illetve új nevén Fémfeldolgozóval fuzionált VTC adta az egyesület anyagi ill. sportolói bázisát 1950 őszétől Veszprémi Fémmunkás TC néven szerepeltek tovább. 1951 februárban országosan létrehoztak 19 szakmai sportegyesületet, ezért a klub neve Veszprémi Vasas Torna Clubra változott. 1951-es átszervezéssel a megyei bajnokságba kerültek, 1952 és 53-ban megnyerték a bajnokságot, de csak 1957-ben jutottak fel az NB III-ba. 1960-ig szerepeltek ott – változó sikerrel – amikor ismét kiestek a megyei bajnokságba. Az 1960/61-es bajnokságot ismét megnyerték, a döntő mérkőzésen 5000 néző előtt 4-1-re verték az Ajka csapatát. Azon a nyáron kezdődött az ún. Aspirány korszak. A csapatot olyan játékosokkal erősítették meg, mint Aspirány, Nagy K., Gallai, Bakó, Magyar, Palotás. A terv feljutni az NB II-be, de a cél nem teljesült, csak ötödik lett a csapat.

1963. október 30-án avatták a Városi Stadiont. 12 000 néző előtt a Vasas (Békefi – Répási II., Magyar, Németh – Bimbó (Paltesz), Lakinger (Popovics) – Kövér, Asztalos, Farkas, Tóth, Répási I.) 1:1-et játszott a magyar válogatott ellen. (A szünet után a Haladás-Petőfi 7:0-ra kapott ki). 1966-ban újra a megyei bajnokságban szerepeltek, ahol ugyan csak 2. helyen végeztek, de átszervezés miatt újra az NB III-ba jutottak. 1967-ben Molnár Lajos edző vezetésével ezüstérmes volt a csapat. Az 1969. június 17-ei közgyűlésen úgy döntöttek, hogy követik a bázisvállalat névváltozását és felveszik a Bakony-Vasas TC nevet.

A megyeszékhely fejlődésével nem tartott lépést a helyi sportélet. Ennek okát az erők szétforgácsoltságában látták. Ezért Kovács Gyulának, a megyei pártbizottság titkárának és Szabó Kálmánnak, az SZMT vezető titkárának kezdeményezésére nekiláttak egy vegyipari szakszervezeti támogatást élvező sportegyesületet kialakításához, ezért úgy döntöttek, hogy a Veszprémi Vegyész és a Bakony Vasas egyesül. Ezt az 1969. október 8-ai közgyűlésen fogadták el, ezzel a VTC 57 évi működés után megszűnt.

forrás: Dr. Sipőcz József, Horváth József, Kis Dezső - VTC-VSE, 75 év Veszprém sportjáért, 2010.12.20

alternative names
Veszprémi TC, VTC, MOVE-VTC, VVTC, Veszprémi DSK, VDSK, VFTC, BVTC
associated teams
address
 
founded
1912. május 1.
club colours
league
- (megszűnt csapat)
home ground
- previous grounds
  1. Vasas Sportpálya

    (? - ?)

name changes
  1. Veszprémi Torna Club
    1912 - 1920. február 22.
  2. MOVE-Veszprémi Torna Club
    1920. február 22. - 1920. szeptember
  3. Veszprémi Torna Club
    1920. szeptember - 1948 ősz
  4. Veszprémi Vasas Torna Club
    1948 ősz - 1949 augusztus
  5. 1948-ban egyesült a Veszprémi Lőszerművek SK-val
  6. Veszprémi Dolgozók Sport Köre
    1949 augusztus - 1950 ősz
  7. 1949-ben névleg egyesült a Veszprémi Vasutas SE-vel
  8. 1950-ben szétválik a két klub
  9. Veszprémi Fémmunkás Torna Club
    1950 ősz - 1951 február
  10. Veszprémi Vasas Torna Club
    1951 február - 1969. június 17.
  11. Bakony Vasas Torna Club
    1969. június 17. - 1969. december 8.
  12. 1969. december 8.-án egyesült a Veszprémi Vegyész SC-vel, Bakony Vegyész TC néven
honours list
official website
related websites
supporters' groups
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: fgymat
    2010.06.21, 18:11 (szerk.: 2014.03.26, 17:38)
    kép

    forrás:
    Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)
     
  2. avatar: fgymat
    2010.06.21, 18:10
    A Veszprémi Torna Club katolikus legényegylet keretében alakult meg és az alakuló ülés 1912 máj.1-én tartották. Abban az idõben is a labdarúgás volt a legnépszerûbb sportág. A dinamikusan fejlõdõ sportéletnek köszönhetõen a röplabdázók az NB I-ben, a tornászok az „A” kategóriában szerepeltek, a nõi kézilabdának az élvonalba szereplés volt a cél. Ekkor az egyesület létszáma már 200 fõ volt.

    A VTC 1914. jun. 14-én vált a legényegylettõl független önálló sportegyesületté. Az anyagi nehézségek és a szervezeti keretváltozások ellenére a labdarugó csapat egyre jobb eredményeket ért el.

    Az egész magyar sportélet mellet a VTC újjászervezéséhez is hozzá kezdtek.1919.márc.12-én a vezetõség értesítette az érdeklõdõket, hogy az egyesület újra megalakult és megkezdte mûködését. A szép eredmények nem hozták meg a VTC számára a közönség támogatását, de a városét sem.

    1920-ban próbálkozás történt a VTC beolvasztására a MOVE-ba. Ez a próbálkozás eredménytelen volt és így 1922-ben a tisztújító ülésen a labdarúgás, atlétika mellet a birkózást is felvették a szakosztályok közé.

    1948 õszén újra átszervezések történtek és ennek megfelelõen a veszprémi csapatokat az NB III. nyugati csoportjába sorsolták és így az új egyesület neve Veszprémi Vasas VTC lett ügyvezetõ elnökévé Eredics Ferencet választották.


    A körülmények és a város vezetése ismét a fúzió mellett döntött és a Veszprémi Vegyész, valamint a Bakony Vasas egyesült, Bakony-vegyész TC 1969. dec.8-án 14 szakosztállyal indult, színéül a kék-fehéret választva.


    forrás: http://www.vtc.hu
     
  3. avatar: fgymat
    2010.06.21, 18:08
    A veszprémi labdarúgással kapcsolatos első biztos adatunk az 1912-es esztendőből származik.

    1912.július.28.-án megalakult a Veszprémi Torna és Futball Club,később Vegyész TC.
    Az első klubbok közötti mérkőzés: VTC - Székesfehérvári Egyetértés TC 0:1


    Forrás: veszpremfc.hu