magyarfutball.hu

Vidéki bajnokság – Pécsi alosztály 1919/1920

# club m w t l goals points
1920. tavasz - Kieséses rendszerű bajnokság

Selejtezők:

Pécsi Atlétikai Club - Dárdai Sport Club [*1] j.n.
Pécsi Vasutas Sport Klub - Barcsi Sport Club
Pécsi Munkás Sport Club - Bátaszéki Atlétikai Club [*2] 4:2
Pécsi Bőrgyári Torna Club - Siklósi Törekvés Sport Egylet
Szigetvári Munkás Testedző Egyesület [*3] - Főherceglaki Törekvés Sport Egyesület [*4]
Mohácsi Torna Egylet - Bátaszéki Vasutas Sport Klub [*5]
[*1] Dárda Trianon után elcsatolt település, ma Horvátországhoz tartozik, horvát neve Darda
[*2] utazási korlátozások miatt visszalépett
[*3] új neve Szigetvári Atlétikai Klub
[*4] A drávaszögi Főherceglak Trianon után elcsatolt település, ma Horvátországhoz tartozik, horvát neve Kneževo
[*5] utazási korlátozások miatt visszalépett; a következő bajnokságban nem indul, majd 1921. 08. hóban beolvad a Bátaszéki Atlétikai Clubba

Továbbjutottak a vastag betűsek.

Négy közé jutásért

Pécsi Munkás Sport Club - Barcsi Sport Club 2:2, 2:1

1. Pécsi Bőrgyári Torna Club
2. Pécsi Munkás Sport Club
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
3. Pécsi Vasutas Sport Klub
4. Pécsi Atlétikai Club

Pécsi Munkás Sport Club- Pécsi Vasutas Sport Klub 3:0, 1:2, 3:0
Pécsi Munkás Sport Club - Pécsi Atlétikai Club 3:1, 4:2


Döntő:

Pécsi Bőrgyári Torna Club – Pécsi Munkás Sport Club 3:1

Amíg a fővárosban 1919 őszére konszolidálódott a politikai helyzet, addig ez a vidékre egyáltalán nem volt elmondható. A Tanácsköztársaság által az egyes városokban megalakított sportdirektóriumok teljesen felborították a sportélet addig jól működő kereteit. Olyan emberek kerültek az élre, akik sajátos nézeteik szerint akarták a sportot is irányítani. Később a vörös terroristák felszámolására verbuválódott ellenforradalmi különítmények túlkapásai akadályozták a helyi rendezvények meg-tartását. Különböző okokra hivatkozva elrendelt sportolási tilalom miatt szervezett bajnokság lebonyolítására még ősszel sem kerülhetett sor. Nehezítette a helyzetet az ország megcsonkítása, hiszen a nyugati, déli és északi kerületek székhelyei – Pozsony, Temesvár és Kassa – is elszakításra kerültek. A megmaradt csonka kerületek vezetőiket is elvesztették, így azok teljes újjászervezése vált szükségessé. Valamivel kedvezőbb volt a helyzet azokban a kerületekben, amelyeket csak ideiglenesen szálltak meg az idegen csapatok. Itt az egyesületek által megválasztott vezetőségek az MLSZ-től független, önálló autonómiával bíró szervezeteket – u.n. alosztályokat – hoztak létre. Ezek díjakat írtak ki, játékosigazolásokat eszközöltek, bíróképzést tartottak, fegyelmi döntéseket hoztak. Működésük azonban a vasúti közlekedés teljes hiánya miatt csupán egy-egy nagyobb városra (Pécs, Szeged) korlátozódhatott.
Ilyen körülmények között a szövetség ki sem írta az 1919/1920. évi vidékbajnokságot. Egyedül a pestvidéki kerület vállalta egyfordulós mérkőzéssorozat lebonyolítását, melyet sikerült is 4 alosztályban megrendeznie, az alosztálygyőztesek közötti tornával együtt.
Tavasszal a román katonai megszállás megszűntével a sportolási lehetőségek is javultak. Ehhez párosult a vasúti közlekedés beindulása. Szövetségi bajnoki kiírás hiányában az egyes kerületek a maguk által szervezett tornákon biztosították a versenyszerű labdarúgást a kerületükhöz tartozó klubok részére. A helyi kezdeményezéseket az MLSz is elismerte, támogatta, és a győztes csapatok tagjait díszes érmekkel jutalmazta.

Pécs és vele együtt az egész Baranya vármegye közel 3 éven keresztül szerb megszállásnak volt kitéve. Utazási korlátozottságok, gyülekezési tilalmak, sorozatos letartóztatások, olykor fegyveres összetűzések lehetetlenné tették a Délnyugati kerületben a rendszeres bajnokság szervezését. 1920 tavaszára a szerb hatóságok a gyakori tiltakozások lecsillapítására jobbnak látták, ha engedélyeznek néhány futballmérkőzés megrendezését. Így kerülhetett sor a kieséses rendszerű bajnokságra. Természetesen a megyén kívüli, de a kerülethez tartozó klubok nem kaptak beutazási engedélyt a megszállt országrészbe, így kénytelenek voltak távol maradni.

A bajnokságot, nem kis meglepetésre, az előző évben alakult Pécsi Bőrgyári Torna Club nyerte. Nem hallgathatjuk el, hogy a háború előtt többszörös kerületi bajnok Pécsi Athletikai Club teljes játékosállománya katonai szolgálatot teljesített, közülük sokan nem tértek vissza. Emellett sporttelepét hadicélokra elvették, azt beépítették. Teljesen új csapattal és vezetéssel vett részt a bajnokságban. Az ugyancsak a legjobb négy közé jutott Pécsi Vasutas Sport Klub bemutatkozása is erre az időre esik, a későbbiekben Pécs és a kerület vezető csapata lesz.
sources
Földessy János dr: A magyar futball és az MLSz 1897 - 1925.
Magyar Football Évkönyv az 1919/20. évre
Sporthírlap. 1919., 1920.
Nemzeti Sport 1919., 1920.
Sportlap. 1920.
Déri Gy. – dr.Schuller Z.: A Pécsi Sport Club története. 1911-1924.
gaborpapi (fórum)
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: Golyó
    2011.04.30, 00:09
    1919 őszének jelentős eseménye volt a bőrgyári alosztály kiválása a klubból, amelyből az Első Pécsi Bőrgyár R. T. támogatásával a Bőrgyári Torna Club alakult, egyszersmind anyaegyesületének legerősebb riválisa. Ezzel majdnem egyidejüleg vált ki a klubból néhány vasutas játékos, akinek kezdeményezésére megalakult a Pécsi Vasutas Sport Klub is, jeléül annak, hogy a PMSC gyökerei már olyan életerősek voltak, hogy uj hajtásokat adhatott Pécs labdarúgó sportjának. Ez a lüktető vérkeringés inspirálta azután a kipróbált, agilis sportembert Kristóf Károlyt arra, hogy a PAC föltámasztásával hozzájáruljon a háború utáni pécsi sportélet felvirágzásához. (...)
    Ekkor alakult meg Pécsett az MLSz. pécsi kerülete, amelynek a kezdet nehézségeivel küzdő munkásságban a PMSC vezetőségének delegáltjai is tevékenyen részt vettek.


    Forrás: A PSC története 1911-1924.