magyarfutball.hu

Újpesti Dózsa SC - Videoton SC 2 : 0 15:00

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése

mérkőzés: 4 (1 szavazat)

játékvezető: 4 (1 szavazat)

hangulat: 5 (1 szavazat)

1...5

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2018.05.27, 15:35 (szerk.: 2018.05.27, 16:34)
    MNK döntő Szekszárdon

    Videoton vagy Ú.Dózsa

    Szentmihályi Antal és Temesvári Miklós az esélyekről - Kétszer is a fehérváriak nyertek a bajnokságban, most a harmadik győzelem következik? - Nagyon készülnek a lila-fehérek


    Szekszárd hosszú hetek óta készül az MNK-döntőre. Jó házigazdája kíván lenni a rangos eseménynek. A pályát és a lelátót kicsinosították, rendbe hozták, hogy a szurkolók és a tévénézők számára egyaránt maradandó élményt jelentsen az összecsapás.

    — Nagy megtiszteltetésnek vesszük, hogy mi rendezhetjük a kupadöntőt — mondta Takács Józsefné, a Szekszárdi Dózsa ügyvezető elnöke. — Erőnkhöz képest mindent megtettünk azért, hogy méltó kereteket biztosítsunk. Örömmel és szeretettel várjuk az OTSH és az MLSZ vezérkarát, a Videoton és az Újpesti Dózsa csapatát, s természetesen a két együttes szurkolóit, valamint városunk, megyénk futballrajongóit.

    És hogyan készül a két együttes a döntőre? A pénteki edzés után beszéltünk a szakvezetőkkel.

    Szentmihályi Antal óvatosan derűlátó:

    — Bár az Újpesti Dózsa ellen minden csapat bizonyos szorongással készül, úgy vélem, hogy heves küzdelem után mi nyerjük a kupát! Ha tervünk sikerül, ígérjük, tisztességgel képviseljük a KEK-ben a magyar labdarúgást. A bajnokságban kétszer is 1-0-ra vertük meg az Újpesti Dózsát. Most semleges pályán is nagy küzdelemre van kilátás. Szeretnénk becsülettel helytállni, a szurkolóknak jó szórakozást nyújtani
    — Milyen formában van most a Videoton?
    — A Rába ETO elleni találkozó alaposan próbára tette a csapatot. Utánpótlás-válogatott játékosaink fáradtan jöttek haza Bulgáriából, s ez meglátszott nyíregyházi
    teljesítményünkön, de még az MTK-VM elleni MNK elődöntő színvonalát is befolyásolta.

    És még két vélemény a piros-kékek táborából.

    Disztl Péter:

    — Napokig beteg voltam, de most már nincs lázam. Nagyot csalódnék, ha nem sikerülne kiharcolnunk a győzelmet.

    Tieber László:

    — Rögös úton jutottunk el a döntőig. Most már nem lehet más a célunk, mint győzni! Ha nem sikerül, akkor a bajnokságban kell kivívnunk a nemzetközi szereplés jogát. De mi már most biztosítani akarjuk helyünket az őszi kupamezőnyben.

    Az Újpesti Dózsa pénteki foglalkozóra után beszéltünk Temesvári Miklós edzővel.

    — Nehéz helyzetben vagyunk — jegyezte meg. — Sok minden a Videoton mellett szól. Legutóbbi is megvert bennünket, méghozzá a Megyeri úton. Kétszer is vesztesen hagytuk el a pályát. Most végre meg kell, hogy törjön a rossz sorozat.
    — Mennyi az esély erre ?
    — Szerdán gyengén játszottunk, ezt el kell ismerni. Most jóval többet várok! A Dózsának nagyon kellene a siker. A hangulat elszánt. Mindenki érzi a felelősségét. Mindenképpen harcosabban és jobban kell játszanunk, mint szerdán. És persze, sokkal eredményesebben.
    — Változik az összeállítás?
    — Két dolog miatt is. Kiss Sándor a héten már edzésbe állt. Vele a támadósor feltétlenül javul majd, ugyanakkor azt is várom, hogy Nagy Laci most már többet tud nyújtani, mint közvetlenül sérülése után. A két tapasztalt csatár mellett Szűcs vagy Bodnár lesz a harmadik ember. Még egy változásra is sor került. Ennek kényszerű oka van. Kovács Béla a Békéscsaba elleni találkozón begyűjtötte második sárga lapját. Bosszantó, hogy nem lesz ott a védelemben. Jurácsik vagy Kolár kerül a beállós posztjára.
    — Mi dönthet Szekszárdon?
    — Az, hogy melyik csapat tud jobban összpontosítani. A jó helyzetkihasználás azért lesz lényeges, mert véleményem szerint kevés lehetőség kínálkozik majd mindkét oldalon; mert feltehetően mindkét csapat a teljes biztonságra törekszik. Itt ugyanis nem lehet már javítani, mint a bajnokságban. Ezen az egy meccsen dől el minden!

    Visszatérve Szekszárdra, nagy az érdeklődés a döntő iránt. A rendezők szerint 18—20 000 néző fér el a stadionban. Jó idő esetén telt ház lesz. Hét közben már minden ülőhely elfogyott. A találkozóra a 14 éven aluli diákok jegy nélkül mehetnek be. Sok szurkoló kíséri el a Videotont, de számosán érkeznek a fővárosból is. Így buzdításban — biztosan nem lesz hiány!

    Jó mérkőzést várunk. Bízunk abban, hogy vérbeli kupaküzdelem után nyeri el a jobbik csapat a szép trófeát.

    Népsport, 1982. április 03.

    AZ ÚJPESTI DÓZSA AZ MNK GYŐZTES

    A Magyar Népköztársasági Kupa döntőjében

    Újpesti Dózsa — Videoton
    2-0 (1-0)

    Szekszárd, 18 000 néző. Vezette: Nagy M. (Maczkó, Huták).

    Ú. Dózsa: Szendrei — Herédi, Kovács J., Kardos, Tóth — Kolár, Kisznyér, Steidl, Nagy L. — Bodnár, Birkás.
    Edző: Temesvári Miklós.

    Videoton: Disztl P. — Végh, Disztl L., Horváth — Palkovics, Csongrádi, Csuhay, Vadász — Májer, Szabó, Tieber.
    Edző: Szentmihályi Antal.

    Csere: Májer helyett Nagy T. a 64. percben, Csongrádi helyett Novath a 73. percben, Kolár helyett Jurácsik a 85. percben.

    Gólszerző: Birkás a 45. percben, Birkás a 78. percben.
    Sárga lap : Disztl L. a 14. percben.
    Szögletarány: 5:1 (0:0) a Videoton javára.


    (Szekszárd városa igazi futballünneppé varázsolta az MNK-döntőt! A stadion zsúfolásig megtelt, de nem csupán a megyeszékhely, hanem a környező községek magas színvonalú futballparádéra éhes labdarúgó-rajongóival is, s szép számmal érkeztek szurkolók Székesfehérvárról és Újpestről is. Az öltözőkben meglehetősen izgatott volt a légkör.

    — „Sajnos, sem Törőcsik, sem Kiss Sándor nem léphet pályára, így alaposan csökkentek az esélyeink” — mondta Temesvári Miklós, a lila-fehérek mestere.

    Az öltözőfolyosó túloldalán, a Videoton „bázisán” sem volt elbizakodott a hangulat: „Nagyon nehéz lesz — mondta Szentmihályi Antal. — A fiúk rendkívül tisztelik a fővárosiakat, még akkor is, ha az újpestiek csatársora a papírforma szerint most gyengébbnek tűnik. Mindenesetre bízom abban, hogy játékosaimat nem nyomasztja majd a nagy lehetőség.”)

    Nagy taktikai harc jellemezte az első perceket. A Videoton kereste a Dózsa kétcsatáros játékának ellenszerét, s ezt végül is Csuhay középpályára húzódásával oldotta meg Szentmihályi Antal. A 10. percben Vadász csípődobással vitte le a földre Steidlt a kaputól húsz méterre, Nagy L. szabadrúgása azonban a sorfalat találta telibe. Négy perc múlva a huszáros ellenakciókra berendezkedett Dózsa egyik támadása során Nagy L. tört előre, Disztl L. csak lerántani tudta. A játékvezető felmutatta neki a sárga lapot. A 20. percben kiderült, hogy az Újpest még kapuja elé sáncolva magát is tartogat meglepetést ellenfele számára. Ekkor Nagy László labdájával Kardos a jobb szélen iramodott meg hatalmas lendülettel, tizenhat méteres lövését csak vetődve tudta ártalmatlanná tenni Disztl P. Hét perc múlva Bodnár a jobb oldalról lőtte középre laposan a labdát, Csuhay azonban nagyszerű mozdulattal lekezelte, és kihozta a veszélyes övezetből. A 31. percben egy látványos Nagy L.—Kisznyér váltás után ismét Nagyhoz került a labda, aki elől Disztl P. csak önfeláldozó közbevetődéssel tudott menteni. Hét perc múlva ismét Nagy L. tört be a tizenhatoson belülre, már lőni készült, amikor két fehérvári védő becsúszással mentett előle. A túloldalon Májer két beadása következett: az első túl mélyre szállt, a másodiknál — gólhelyzetben — Szabó nem tudta jól eltalálni a labdát. A félidő utolsó percében egy „menetrendszerű” ellentámadás végén megszületett lila -fehérek vezető gólja. Tóth tört a bal oldalon előre, már a tizenhatoson belül járt, amikor az alapvonal közeléből középre lőtte a labdát, és az érkező Birkás tíz méterről jobb külsővel a bal alsó sarokba pörgetett. 1-0

    SZÜNET UTÁN


    az 56. percben egy szemre is tetszetős Palkovics—Tieber akció után utóbbi a jobbösszekötő helyéről, 12 méterről lőtt, Szendrei azonban számított a bal alsó sarokra tartó lövésre. Két perc múlva nagy kavarodás után Csongrádi lőhetett 16 méterről, a labda egy védőt is érintve centiméterekkel vágódott a bal alsó sarok mellé.

    (Ami 45 percig nem sikerült, az most három perc alatt háromszor is: ennyi szögletet rúghatott középre a fehérvári csapat. A Videoton valósággal a kapujához szögezte ellenfelét. Látszott, hogy a fehérváriak mindent egy lapra feltéve próbálják a maguk javára fordítani az eredményt, s ezzel egyenes arányban a mérkőzés irama, színvonala is javult.)

    Ezután egy Vadász- és egy Tieber-bombát mentettek önfeláldozó közbevetődéssel a lila-fehér védők.

    (A 67. percben Bodnár buktatta Vadászt, a saját alapvonalának a közelében. Ez nagyon jellemző jelenet volt, hiszen ebben az időszakban percekig valamennyi lila-fehér játékos a saját 16-osának előterében tartózkodott.)

    A 75. percben Steidl a bal oldalon leszerelte Disztl Lászlót, a 16-osig vezette a labdát, ott középre adott, Nagy L. már lőni készült, mikor elbuktatták. Tóth J. szabadrúgása után a labda magasan a kapu fölött hagyta el a játékteret. Három perc múlva nagyszerű csatárteljesítménnyel növelte előnyét az Újpest. Kolár a lesre játszó és elálmélkodó fehérvári védők között Birkást ugratta ki a bal oldalon. A csatár az alapvonalig tört előre, meglehetősen messzire a kaputól, így mindenki — Disztl P. is — beadásra várt. Birkás azonban gondolt egyet, s a kivetődő kapus feje fölött látványos mozdulattal a kapu bal oldalába ívelt. 2-0

    (Birkás: — Éreztem, hogy Disztl Peti ki fog mozdulni a kapujából, és ha jól eltalálom a labdát, bebiztosíthatjuk győzelmünket. Végtelenül boldog vagyok, hogy ez ilyen jelentős mérkőzésen sikerült...)

    A 85. percben Nagy T. a balösszekötő helyén gólhelyzetben, 12 m-ről Szendreit találta telibe, a labda visszapattant elé, ismételhetett, de megint a kimozduló Szendreit találta el.

    (A fehérváriaknak több gólszerzési alkalmuk nyílott a második játékrészben, de az eredmény tudatában az idegesség mintha megbabonázta volna őket, képtelenek voltak a legjobb lehetőségeket eredményesen kihasználni.)

    Az utolsó percben Bodnár jobb összpontosítással megszerezhette volna csapata számára a harmadik gólt is, de jó helyzetben elhamarkodottan ellőtte a kapu előtt keresztbe a labdát.

    A találkozó végén Soós Károly, az MLSZ MNK-bizottságának elnöke nyújtotta át Nagy László csapatkapitánynak a kupát.

    Ezen a mérkőzésen alapvetően felborult a papírforma. Alig volt ugyanis olyan ember, szakember, szurkoló, aki ne Videoton győzelmet jósolt volna. S tették ezt azért, mert az Ú. Dózsának legjobb csatárait kellett nélkülöznie ezen a rendkívül fontos találkozón. Ez alapvetően meghatározta a lila-fehérek játékfelfogását is. A mérkőzés legnagyobb részében kapujuk elé vont védőbástyával próbálták megakadályozni a fehérváriak rohamait. Önmagában a kemény védekezés természetesen nem vezetett volna eredményre, ha a lila-fehér védőknek nem sikerül megtölteniük tartalommal taktikájukat. Hogy ez végül sikerült, az egyértelműen a taktikai utasítások maradéktalan betartásának köszönhető. Valamennyi újpesti játékos — védők, középpályások, csatárok egyaránt — a nagy célnak szentelte alá játékát, hallatlanul fegyelmezetten, kemény, de szabályos eszközökkel már csírájában elfojtotta a székesfehérváriak akcióit. Az első félidő nem hozott valami látványos játékot. de óriási taktikai csata dúlt a pályán. Mindkét csapat játékosai parázs párharcok közepette igyekezett lehetetlenné tenni a folyamatos játék kialakulását. Az első félidő hajrájában lőtt újpesti gól aztán fölfedte mindkét csapat kártyáit. A fehérváriak óriási energiával támadtak, a fővárosiak pedig minden eszközzel igyekeztek elkerülni a gólt. De nemcsak védekeztek, hanem hallatlanul koncentrálva figyeltek is. Figyelték, hogy mikor támad rés a Videoton hátsó alakzataiban, és rendkívül gyors, ügyesen felépített ellentámadásokkal — a maguk javára fordítva a fehérváriak már-már tökéletesnek tűnő lestaktikáját is — rendre nehéz helyzet elé állították Disztl Pétert. S mivel a Videoton támadói idegességükben nem tudták befejezni akcióikat, a lila-fehérek akár több gólt is szerezhettek volna rajta ütésszerű ellentámadásaik során. A fegyelmezettebben és jóval eltökéltebben játszó Ú. Dózsa méltán vihette haza otthonába a Magyar Népköztársasági Kupát.

    Az Ú. Dózsa


    kapujában Szendrei többször gólhelyzetben tisztázott. Mind a négy hátvéd óriási lelkesedéssel, fegyelmezetten küzdött. Kovács J. és Kardos a védekezésben, Tóth J. pedig a támadásokban is jeleskedett. A középpályán Nagy L. személyében találjuk a mezőny legjobb emberét, aki nemcsak keményen, harcosan védekezett, hanem rendre felzárkózott az ellentámadásokhoz is. Középpályás társai is jól játszottak, fegyelmezetten védekeztek, s pontos labdákkal dobták támadásba az elöl levőket. Birkás két gólja önmagáért beszél, a második bravúros csatárteljesítmény volt. Bodnár főleg a labdatartásban jeleskedett.

    A Videoton

    védői többnyire a támadásokat segítették, olykor azonban megfeledkeztek embereikről, s lestaktikájuk sem bizonyult elég hatékonynak. A középpályán csupán Palkovics nyújtott jó teljesítményt, társai nem voltak képesek biztosítani a folyamatos támadójátékot. Elöl Májer, Tieber és Szabó is okozott olykor nehéz perceket a lila-fehér védőknek, helyzeteiket azonban nem tudták kihasználni.

    Temesvári Miklós: — Nagyon fegyelmezetten, szívvel-lélekkel küzdött mindenki, főként ennek tulajdonítható a győzelem.

    Szentmihályi Antal: — Helyzeteinket sorra kihagytuk, ráadásul a védőjátékra sem ügyeltek kellően játékosaink.

    Népsport, 1982. április 05.

    MNK-SZINDRÓMA:
    Könnyed kocogás, parázs hajrával


    Szakmai szempontból rendkívül előremutató, nagy mérkőzést vívott az Ú. Dózsa és a Videoton Szekszárdon az MNK döntőjében. Nem volt látványos, a tévéképernyőjén élvezetes a játék? Valóban nem, főként az első félidőben nem. A folyamatos támadásszövés, a villámgyors elfutások és a védőket pukkasztó cselsorozatok elmaradása azonban közel sem a színvonal hiányának rovására írandók. Mindkét együttes valamennyi labdarúgója hallatlanul összpontosítva küzdött a zöld gyep minden centiméternyi darabkájáért, mindenki fegyelmezetten igyekezett betartani a taktikai utasításokat. Ebből a csapatmunkából azonban a labda közelre összpontosító kamera csak vajmi keveset tud visszaadni. Két nagyon elszánt csapat küzdelme pedig manapság ilyen: nincs mód a látványos megoldásokra! Nem árt felkészülni rá : a Mundiálon sem lesz ez másként, amikor egyenlő tudású válogatottak mérik össze erejüket. Igazán látványos találkozókban csak akkor gyönyörködhetnek majd a tévénézők, ha jelentős tudáskülönbségű válogatottak lépnek pályára, vagy ha az egyik csapatnak valamiért kockáztatnia kell.

    kép
    Tóth József (sötét mezben) és Nagy Tibor versenyfutása a labdáért. Az MNK-döntőn az eseteit túlnyomó többségében az Ú. Dózsa válogatott hátvédje került ki győztesen az összecsapásokból

    Az akarat diadala

    Vesztettek a fehérváriak, mert ezúttal még az övékénél is elszántabb akarattal kellett megmérkőzniük. A Törőcsiket, Kisst, Feketét és Kovács Bélát nélkülöző lila-fehérek most olyan erényeket csillogtattak, amelyek, ha általánosak lennének labdarúgásunkban, akár dobogós esélyekkel utazhatnánk Spanyolországba. Vitézül megküzdöttek minden egyes akció sikeréért, vitézül megküzdöttek minden egyes fehérvári próbálkozás meghiúsításáért, s tették ezt hallatlanul fegyelmezetten. És győztek. Az arcok, a tekintetek olykor többet elárulnak a legékesszólóbb, a legszebben felépített beszédeknél is...

    Fiai épp az érmeket veszik át a felezővonalnál, ő a szögletzászlónál áll, a füvet fürkészi. Arca rendkívüli feszültségről árulkodik. Szeme csillog, óriási erőfeszítésébe kerül fegyelmeznie magát. Igazán nem illő ilyenkor tolakodni, az újságírónak mégis kérdéseket kell feltennie. Készségesen válaszolna, de a máskor magabiztosan formált szavak ezúttal nehezen buknak elő:

    „Akarattal, iszonyú akarattal... Sikerült, mert most mindenki értette... Értette, mivel tartozik... Remekül harcolt mindenki... Mindenki... Az egész csapat...(Temesvári Miklós, az Ú. Dózsa vezető edzője.)

    Alighanem ezt nevezik az edzői munka ajándékának!

    Mindkét gólt ő lőtte. A második egészen kivételes alakítás után került a Videoton hálójába. Másodpercekig hitetlenkedve nézte a gólvonal mögött pihenő labdát, csak aztán lendítette magasba karjait. Nagy gólt lőtt, ö, aki csak Törőcsik sérülésének köszönhette, hogy felvehette a 9-es számú mezt! A díjkiosztás után társai kezébe erőltetik a kupát, elvégre ő ma a nap hőse. Nézi, nézi, valahogy úgy, miként a labdát a második gól után. Vajon mit érezhet? A kérdésre azonban nem érkezik válasz. Képtelen felelni, könnyeit nyeli...
    (Birkás Péter csatár, a két gól szerzője.)

    Alighanem ezt nevezik futballista-boldogságnak!

    A mezőny legjobbja volt, hátára vette a pályát, oroszlánként küzdött. Hogy ez a természetes? Valóban, de ha az ember lépni sem tud a fájdalomtól, s csakis az érzéstelenítő injekció képes elhitetni vele, hogy bele tud rúgni a labdába... Izzadt, csapzott, már túl van az örömkönnyeken.

    „Ez a Dózsa nem a legendás nagy csapat. Hétköznapi játékosok csapata, amelynek minden tagja meg értette, hogy kizárólag a fegyelmezett felkészüléssel, a taktikai utasítások betartásával lehet eredményes. Nagyon kedvezőtlenek voltak az előjelek, de ez nem letargiát, hanem csak azért is hangulatot váltott ki mindenkiből. Megmutattuk, hogy nehéz helyzetben is ér valamit a Dózsa. Ezzel pedig, ha rögösebb úton is, de ismét az élvonalba tornázhatjuk magunkat.
    (Nagy László, az Ú. Dózsa csapatkapitánya.)

    Alighanem ezt nevezik érett gondolkodásmódnak!

    És a többiek. Ha ezen az úton halad tovább az együttes, nem esélytelen a KEK-ben sem.

    kép
    Kisznyér (sötét mezben) a fehérváriak gyűrűjében. Akik a labda megszerzésében reménykednek: Csongrádi, Szabó, Disztl L. és Tieber

    Népsport, 1982. április 07.
     
  2. avatar: heimo
    2018.05.27, 09:45 (szerk.: 2018.05.27, 09:53)
    MNK '81-82

    A nyerő ember


    A negyvenkettedik kupadöntő siralmasan indul. A huszadik percig kell várni az első kapura lövésre, a harmincadik percig az első tapsra. Nem sokkal később a szekszárdiak első biztatása: Focizzatok már végre...!

    Hogy aztán a vasárnapi MNK-finálé mégis egy kis izgalommal és érdekességgel szolgál, az részben, viszont hogy a díszes serleget a lilamezesek vehetik át, az nagyobbrészt Birkás Péter érdeme. A vékony, halk szavú, rövid hajú, bajuszos legény két góljával — nyerő ember... Az elsővel támadásra kényszerítette a Videotont, a másodikkal bebiztosította az Újpesti Dózsa győzelmét.

    kép
    Birkás Péter két góljával eldöntötte a kupa sorsát

    - A pályafutás?
    - Tízéves koromtól, vagyis 1970-től focizom a Megyeri úton, közben azonban jó féléves kirándulást is tettem a Ganz-MÁVAG-nál.
    - Miért?
    - A Dózsa 1980 nyarán kölcsönadott az NB II-ben szereplő csapatnak: egy fél idény alatt tizenkét gólt szereztem, aztán 1981 februárjában bevonultam . ..
    - És?
    - Most májusban szerelek le.
    - Lőtt-e már honvédként ilyen fontos gólokat?
    - Nem, de civilként sem: mintegy húsz NB I-es találkozómon csak kétszer találtam a kapuba, egyszer-egyszer a Vasas és a Nyíregyháza ellen.
    - Nem inkább a Videoton látszott esélyesebbnek ?
    - Bíztam a győzelmünkben. Legutóbb kétszer is kikaptunk a fehérváriaktól, de mindkétszer szerencséjük volt — gondoltam, harmadszorra ez csak nem ismétlődhet meg!
    - Milyen feladattal küldte pályára Temesvári Miklós ?
    - Ketten maradtunk elöl Bodnárral párban: a mester kérte, összpontosítsunk a befejezéseknél - ki tudja, hány helyzet adódik?
    - Az első gól?
    - Tóth „Jokka” lőtte be a labdát, én körülbelül az ötösön jobb lábbal megtoldottam az útját, így került a hosszú sarokba.
    - A második?
    - Kolár Bandi szépen szöktetett: nem voltam lesen, bár talán annak látszott. Bevittem a tizenhatoson belülre a labdát, láttam, érkeznek belül a társak — de mert Disztl Péter kimozdult, ballal megcéloztam a rövid sarkot. Sikerült!

    kép
    Vadász (10) és Kisznyér párharca. A dózsás játékosnak egyébként Csongrádi őrzése volt a feladata - és ezt tökéletesen végrehajtotta.

    Képes Sport, 1982. április 06.
     
  3. avatar: heimo
    2018.05.27, 09:00 (szerk.: 2018.05.27, 09:08)
    KUPACSAPAT

    — Hogy örülünk-e az MNK-döntőben aratott győzelemnek? Micsoda kérdés? Szívből örvendezünk mindannyian, mi újpestiek.

    Ezzel a viszont kérdéssel és villámgyors válasszal elégíti ki kíváncsiságomat Szabó Károly, az Újpesti Dózsa szakosztályelnöke. És nyomban hozzáfűzi:

    — Függetlenül attól, hogyan végződött a bajnokság, a hazai csapatok közül ez idén mi léphetünk ki elsőnek a nemzetközi kupatornák rangos porondjára.

    Egy kis történelem

    Valóban jogos a dózsások öröme, hiszen a három nagy nemzetközi kupaküzdelem bármelyikében részt venni komoly elismerést, jó szereplés esetén jelentős erkölcsi és anyagi sikert jelent.

    A lila-fehérek együttese különben pontosan hat évtizeddel ezelőtt jutott be a mai Magyar Népköztársasági Kupa, az akkori Magyar Kupa döntőjébe. 1922-ben az FTC-vel vívott első döntő 2-2-re végződött, a megismételt meccsen a zöld-fehérek 1-0-ra győztek. Egy év múlva a döntőt az MTK 4-1-re nyerte az UTE ellen, újabb két esztendő elteltével a döntőben: MTK—UTE 4-0. Jóval később egy gyászos emlékű kupadöntő: Ferencváros—Újpest. 11-1. Mégsem volt „siralomház” az újpesti öltöző a kupadöntő után, mert pár héttel előbb a lila-fehérek már megnyerték a bajnokságot.

    A felszabadulás utáni időszakban 1969-ben játszottak MNK-döntőt az újpestiek. 3-1-es diadal a Bp. Honvéd fölött, majd a következő kiírás döntő találkozójára 3-2-es győzelem a Komló ellen. És aztán az 1975-ös kupafinálé: Ú. Dózsa—Haladás 3-2.

    És ha már felelevenítjük az MNK-döntőket, érdemes rövid visszapillantást vetni az Ú. Dózsa KEK-szereplésére is. 1961/62-ben a máltai La Valetta kétszeri (5-2 és 10-2) legyőzése, az Ajax Amsterdam fölötti siker (1-2 és 3-1) után kettős győzelem (4-3 és 1-0) a Dunfermline ellen a negyeddöntőben és csak a középdöntőből nem tudott továbbjutni a döntőbe, mert 2-0-ás és 1-0-ás vereséget szenvedett az akkoriban ragyogóan játszó Fiorentinától. Egy év múltán a KEK-selejtezőben 5-0 és 0-0 a Zaglebie Sosnowiecz ellen, majd a nyolcaddöntőben kényszerű búcsú a Napoli együttesével szemben — három mérkőzésen: 1-1, 1-1, 1-3.

    A lila-fehérek tartozása

    A Megyeri úti stadionban Temesvári Miklós vezetőedző tágas öltözőjében ülünk és ismét Szabó Károly szakosztályelnökkel beszélgetünk.

    — Nekünk aztán bőven van adósságunk szurkolótáborunkkal és bázisszervünkkel szemben. Mert valóban remek dolog, hogy megnyertük az MNK-t, meg hogy az élcsoportban végeztünk a bajnokságban. Külföldön azonban a nemzeti válogatottak eredményei mellett a klubcsapatok nemzetközi kupaszerepléséből ítélik meg egy-egy ország, azon belül az élvonalbeli egyesületek tudásszintjét. Nekünk tehát alaposan fel kell kötnünk azt a bizonyos lengemagyart. Előre kell lépnünk, s b ár ez elsősorban szakmai feladat, tehát a szakvezetés dolga, meg a játékosok kötelessége, nekünk, a szakosztály irányítóinak is vannak tennivalóink.

    A következő interjúalany Temesvári Miklós, a vezetőedző.

    — A Kupagyőztesek Európa Kupájában való részvétellel kapcsolatban elmondhatom: tudjuk, hogy rengeteg tennivalónk van, sok mindenben javulnunk kell, egyebek között harcosságban, helyzetkihasználásban, az egyes csapatrészek még jobb összmunkájában.

    Ismét nemzetközi porondon

    Göröcs János, a csapat egyik pályaedzője, oly sok hajdani nagy csata népszerű hőse lép be. Göröcs — aki az idősebbeknek persze ma is ugyanúgy Titi, mint egykoron — ezt mondja:

    — A jelenlegi csapatunkban legalább hét-nyolc olyan játékos akad, aki már részt vett különböző nemzetközi kupamérkőzéseken. Nem a portyameccsekről beszélek, mert bár azok eredményei is fontosak, a BEK, a KEK, vagy az UEFA-kupa mérkőzései mégis mások. A régiek tehát tudják, mennyire lényeges számunkra minden nemzetközi kupatalálkozó. Segíteni fogok Temesvári Miklósnak abban, hogy a fiatalok is megértsék ezeknek a mérkőzéseknek a jelentőségét. Az MNK megnyerése biztosította a lehetőséget. Nos, ezekkel a lehetőségekkel élni nekünk szinte becsületbeli kötelességünk.

    Nagy László, a csapatkapitány, ismét sérüléssel bajlódik. Emlékezhetünk, a kupadöntőn 64 percen át ragyogóan játszott, a mezőny legjobbjának bizonyult. A Csepel meccsen újból megpróbálkozott, de ezen is, akár Szekszárdon, kérnie kellett lecserélését.

    — Kissé elkenődtem az utóbbi időkben — panaszkodik Nagy Laci. — Bántott, hogy olyan sok fontos mérkőzésen nem lehettem ott a pályán. A kupagyőzelemnek természetesen szívből örülök, mert azért mégis csak bizonyítottunk valamit ezeken a kupamérkőzéseken is.

    Birkás Péter, akinek két szép góljával megszületett az MNK győzelem:

    — Ebben a szép kupasorozatban minden gól fontos volt. Amelyikkel az Ajkai Alumíniumot győztük le 1-0-ra, vagy amely a Békéscsaba fölött aratott 1-0-ás sikerünket hozta. Mégis büszke vagyok, hogy a döntőt éppen az én két gólommal nyertük meg.

    kép

    16 gól

    Érdemes most már a hazai MNK sorozatot megnézni a győztes Ú. Dózsa szempontjából. A lila-fehérek eredményei, sorrendben: Ajkai Bányász 4-1, Ajkai Alumínium 1-0, Hernádi TSZ SK 6-0, Volán SC 2-1, Békéscsaba 1-0, Videoton 2-1.

    Ki hány MNK-mérkőzésen játszott?

    Íme: Szendrei 5, Kollár 1, Piel 1 — Steidl 6, Kardos 6, Bodnár 6, Kovács J. 6, Tóth J. 5, Kisznyér 5, Kovács B. 5, Szűcs 5, Herédi 4, Kolár 4, Birkás 4, Nagy 3, Sarlós 3, Jurácsik 2, Kiss 2, Törőcsik 1.

    Összesen tehát 19 játékos harcolta ki a KEK-részvétel jogát.

    A 16 újpesti gól szerzője: Kardos 5, Birkás 3, Kiss 2, Sarlós 2, Kovács J. 1, Törőcsik 1, Steidl 1, Kisznyér 1.

    Az Ú. Dózsa 6 MNK-mérkőzését „élőben” összesen 35 000 néző látta (Szekszárdon ebből 18 000!), a szekszárdi tévéközvetítés révén pedig — képernyőről — még legalább fél millió. Vagy talán egymillió?

    A lényeg: a dózsások játéka és a televízióközvetítés nagyon jó szolgálatot tett mind a Magyar Népköztársasági Kupának, mind pedig az Újpesti Dózsa legénységének.

    kép

    Labdarúgás, 1982. április-május
     
  4. avatar: heimo
    2018.05.27, 08:21 (szerk.: 2018.05.27, 08:30)
    Szekszárd bevonul az MNK történetébe

    Vasárnap: Újpesti Dózsa—Videoton kupadöntő (a képernyőn is)


    Miért éppen Szekszárd?

    Sokan tették fel a kérdést, mi volt a Magyar Labdarúgó Szövetség választásának az oka, amikor ezt a várost jelölte a Magyar Népköztársasági Kupa idei döntőjének színhelyéül.

    — Egyszerű a magyarázat — kaptuk a választ az MLSZ-ben. — Már régebben elhatároztuk, hogy minden évben más-más városban rendezzük a döntőt, s most Szekszárdon a sor. Itt nagyon nagy az érdeklődés a labdarúgás iránt, a városnak még nem volt első osztályú csapata, s ezért szívesen látnának pályájukon élvonalbeli mérkőzést. A helyiek megfelelő körülményekről gondoskodtak, szeretettel várják a részvevőket. A kupadöntő szünetében rendezik meg az országos tizenegyesrúgó-bajnokság megyei döntőjét.

    A vasárnap 15 órakor kezdődő (a képernyőn is látható) döntőbe — mint ismeretes — a szerdai eredmények után az Ú. Dózsa és a Videoton került be. Érdekesség, hogy mindkét együttes egyszersmind bajnokjelölt is, s az máris bizonyos, hogy ősztől részt vesznek valamelyik nemzetközi kupatornán.

    A vasárnapi találkozó sorsa teljesen nyílt: mindkét oldalon akad gond.

    kép

    A vasárnapi kupadöntő — 1909 óta — sorrendben a 42. Eddig a Ferencváros nyert a legtöbbször (14). Az Ú. Dózsa háromszor volt kupagyőztes (1969, 1970, 1975), a Videoton még egyszer sem. A védő Vasas már korábban kiesett a küzdelemből.

    Népszabadság, 1982. április 03.

    Szekszárd sikeres bemutatkozása

    MNK: átlagon felüli döntő

    Negyedszer került Újpestre a trófea


    Hosszú évek többé-kevésbé sikertelen próbálkozása után végre a rangját megillető módon fejeződött be a Magyar Népköztársasági Kupa. A döntő jó szórakozást jelentett a szekszárdi stadionban helyet foglaló 15 ezer szurkolónak — lehetséges, hogy ez a város bemutatkozása volt a helyi csapat első osztályba jutása előtt? — és a televízió nézőinek egyaránt.

    A játék? Egy fokkal magasabb hévvel adták elő a döntő részvevői, mint ahogyan az a bajnokságban megszokott, még ha a csatárok sorra alulmaradtak is a védőkkel szemben. Külön érdekesség volt a két csapat fegyelmezett taktikája. A Videoton megpróbálta „lerohanni” ellenfelét, az újpestiek viszont számoltak ezzel, s másodszándékuk volt, hogy a fehérvári akciók kivédése után vezettek gyors ellen rohamokat. Mindkét csapat igyekezetének dicsérete, hogy az akciókban a védők is részt vettek, és a félidő egyetlen gólja éppen hátvéd, a válogatott Tóth felfutásából s pontos beadásából esett úgy, hogy Birkásnak csak a lábát kellett a labda útjába tenni.

    Fordulás után még fél órát ismét a Videoton-támadók csatáztak az Ú. Dózsa-védelemmel, úgy látszott, hogy egyenlítenek, ám előbb Szendrei, a lila-fehérek kapusa brillírozott — egymás után két közeli lövést védett bravúrral —, majd a 20 éves Birkás (Törőcsiket helyettesítette) igen ügyesen kibújt őrzői gyűrűjéből, s az alapvonalról a kimozduló kapus felett Ívelte a labdát a léc mellett a hálóba (2-0).

    A kupa több évtizedes történetében most negyedszer került Újpestre a trófea — megérdemelten. Azonban a Videotont sem érheti szemrehányás, először jutott el a döntőig, s a játékosok mindent megtettek, hogy győztesként fejezzék be a sorozatot.

    kép
    Sós Károly adta át a Magyar Népköztársasági Kupát az Újpesti Dózsa csapatkapitányának, Nagy Lászlónak

    A szövetségnek is több tanulsággal járt az MNK idei lebonyolítása. S ha érvényesült az a szemlélet, hogy a kupadöntőt nemcsak a Népstadionban lehet jól megrendezni, azért maradt még simításra váró tennivaló, így a sorsolás, az első osztályú csapatok bekapcsolódása, a pályaválasztói jog megállapítása és így tovább.

    Népszabadság, 1982. április 06.
     
  5. avatar: fgymat
    2013.09.28, 11:29
    Út a döntőig:

    32 közé jutásért:

    Honvéd Osztyapenko SE - Vasas SC 4-6 (4-5)
    Szarvasi Főiskolai Spartacus SC – Haladás VSE 2-2 (2-1, 2-2, 2-2) 11-esekkela Haladás jutott tovább
    Csongrádi Építők Spartacus SE – Rába ETO 1-4 (0-1)
    Siófoki Bányász SE - Bp. Honvéd SE 1-4 (0-0, 0-0, 1-0) hosszabbítás után
    Gyulai SE - Nyíregyházi VSSC 2-0 (0-0)
    Soproni SE - Debreceni MVSC 1-0 (0-0)
    Honvéd Kun Béla SE (Kiskunfélegyháza) - Tatabányai Bányász 1-1 (0-1, 1-1, 1-1) 11-esekkel a H. Kun Béla SE jutott tovább
    Mezőfalva - Videoton SC 1-2 (0-0, 0-0, 1-2) hosszabbítás után
    MTK-VM SK - Ferencvárosi TC 2-0 (0-0)
    Ajkai Bányász SK - Újpesti Dózsa SC 1-4 (0-2)
    Hódmezővásárhelyi Metripond SE - Szegedi EOL AK 2-1 (0-0)
    Siklós - Pécsi Munkás SC 1-2 (0-1, 1-1, 1-2) hosszabbítás után
    MALÉV SC - Ózdi Kohász SE 1-3 (0-1)
    Dunaújvárosi Kohász SE - Csepel SC 3-2 (1-1)
    Komlói Bányász SK - Pécsi Vasutas SK 1-0 (1-0)
    Katymár - Diósgyőri Vasgyárak TK 1-3 (0-1)
    MOTIM TE (Mosonmagyaróvár) - Zalaegerszegi TE 0-0 11-esekkel a MOTIM jutott tovább
    Szekszárdi Dózsa - Mányi TK 5-0 (1-0)
    MHD Balatonfüredi SE - Sabaria SE 1-0 (0-0, 0-0, 1-0) hosszabbítás után
    Dorogi AC - Honvéd Bottyán SE (Lenti) 5-1 (3-0)
    DÉLÉP SC - H. József Attila SE 3-0 (1-0)
    Honvéd Asztalos SE (Nyírtelek) - Jászkisér 0-1 (0-0)
    Ajkai Aluminium SK - Bajai SK 2-0 (0-0)
    Mohács-Véméndi TE - Tapolcai Bauxitbányász 3-0 (2-0)
    Szombathelyi Spartacus Styl - Volán SC 0-1 (0-1)
    Borsodi Volán SC - Balassagyarmati SE 2-1 (1-0)
    Hernádi TSz SK - Salgótarjáni Síküveg 1-0 (0-0)
    Répcelaki Bányász SE - Kaposvári Rákóczi 1-0 (0-0, 0-0, 1-0) hosszabbítás után
    Építők SC - Dunai Kőolaj(Százhalombatta) 2-2 (0-1,1-1,1-1) 11-esekkel az Építők jutott tovább
    Dányi TSz SK - Békéscsabai Előre Spartacus 2-3 (0-2)
    Debreceni Universitas SE - Kecskeméti SC 2-0 (2-0)
    Recski Ércbányász - Salgótarjáni TC 2-2 (1-2, 2-2, 2-2) 11-esekkel a Recsk jutott tovább

    16 közé jutásért:

    MTK-VM SK - Bp. Honvéd SE 1-1 (0-0, 1-1, 1-1) 11-esekkel az MTK jutott tovább
    Honvéd Kun Béla SE (Kiskunfélegyháza) - Hernádi TSz SK 0-3 (0-0)
    Ajkai Alumínium SK - Újpesti Dózsa SC 0-1 (0-0)
    Mohács-Véméndi TE - Rába ETO 1-0 (1-0)
    Komlói Bányász SK - Pécsi Munkás SC 2-1 (2-1)
    Dorogi AC - Haladás VSE 2-2 (1-2, 2-2, 2-2) 11-esekkel a Haladás jutott tovább
    Szekszárdi Dózsa - Volán SC 0-4 (0-3)
    Recski Ércbányász - Vasas SC 1-1 (1-1, 1-1, 1-1) 11-esekkel a Vasas jutott tovább
    Borsodi Volán SC - Diósgyőri Vasgyárak TK 1-6 (1-2)
    DÉLÉP SC - Debreceni Universitas 3-2 (1-1, 2-2, 3-2) hosszabbítás után
    Ózdi Kohász SE - Jászkisér 3-1 (0-0, 1-1, 3-1) hosszabbítás után
    Dunaújvárosi Kohász SE - Videoton SC 0-2 (0-1)
    Hódmezővásárhelyi METRIPOND SE - Békéscsabai Előre Spart. 1-2 (1-1, 1-1, 1-2) hosszabbítás után
    MHD Balatonfüredi SE - Répcelaki Bányász 1-1 (0-0, 1-1, 1-1) 11-esekkel a Répcelak jutott tovább
    Gyulai SE - Építők SC 1-3 (0-0, 1-1, 1-3) hosszabbítás után
    Soproni SE - MOTIM TE 0-0 11-esekkel a MOTIM jutott tovább

    8 közé jutásért:

    Hernádi TSz SK - Újpesti Dózsa SC 0-6 (0-4)
    Mohács-Véméndi TE - Videoton SC 1-1 (1-1, 1-1, 1-1) 11-esekkel a Videoton jutott tovább
    DÉLÉP SC - Diósgyőri VTK 1-1 (1-1, 1-1, 1-1) 11-esekkel a DVTK jutott tovább
    Komlói Bányász SK - Haladás VSE 2-1 (0-1, 1-1, 2-1) hosszabbítás után
    Répcelaki Bányász SE - Volán SC 2-1 (1-0)
    MOTIM TE - Vasas SC 0-0 11-esekkel a MOTIM jutott tovább
    Építők SC - Békéscsabai Előre Spartacus 0-2 (0-0)
    MTK-VM SK - Ózdi Kohász SE 3-2 (2-1)

    4 közé jutásért:

    Diósgyőri Vasgyárak TK - Békéscsabai Előre Spart. 1-1 (0-0, 0-0, 0-0) 11-esekkel a Békéscsaba jutott tovább
    Videoton SC - MOTIM TE 3-0 (0-0)
    Újpesti Dózsa SC - Volán SC 2-1 (1-0)
    MTK-VM SK - Komlói Bányász SK 1-0 (0-0)

    A döntőbe jutásért:

    Újpesti Dózsa SC - Békéscsabai Előre Spartacus 1-0 (0-0)
    Videoton SC - MTK-VM SK 1-0 (0-0)
     
  6. avatar: bd10
    2013.07.01, 00:02
    Még a döntő útjához.

    16 közé jutásért: Ajkai Alumínium 0-1 Újpest, Dunaújvárosi Kohász 0-2 Videoton
    Nyolcaddöntő: Hernádi TSZ SK 0-6 Újpest, Mohács Véménd TE 1-1 Videoton
     
  7. avatar: Giovanni
    2011.06.05, 15:10
    Út a döntőig

    Negyeddöntő

    Videoton - MOTIM TE 3-0
    Újpesti Dózsa - Volán SC 2-1
    MTK-VM - Komló 1-0
    Diósgyőr - Békéscsaba hu. 1-1 tj a Békéscsaba tizenegyesekkel.

    Elődöntő

    Újpesti Dózsa - Békéscsaba 1-0
    Videoton - MTK-VM 1-0
     
  8. avatar: magyarfutball.hu