magyarfutball.hu

Ferencvárosi FC - Újpest FC 3 : 1 16:00

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2018.04.03, 11:15 (szerk.: 2018.04.03, 19:28)
    kép
    Amsel Spitz fölött kiöklözi a labdát

    kép
    Ströck a ferencvárosi védőjátékosok között támad
    Képes Pesti Hírlap, 1929. március 27.
     
  2. avatar: heimo
    2016.07.19, 19:01
    Felfedeztek egy centercsatárt, egy jobbhalfot, egy jobb-bekket és - a Ferencváros 3:l - re győzött Ujpest ellen

    (Saját, tudósítónktól.) "Csak" bajnoki mérkőzés volt és erre a bajnoki mérkőzésre »csak« 32.000 ember volt kíváncsi. Felvonult a válogatott mérkőzéseken megszokott óriási autótábor, az Üllői úton csak a gyalogközlekedés volt gyors és zavartalan az üllői úti pályán pedig — próbált volna meg valaki közlekedni... Harminckétezer ember a nézőtéren annyit jelent, hogy ember ember hátán áll.

    ...

    Azután kijött Újpest, majd a Ferencváros csapata. A Ferencváros uruguayi módra üdvözölte a közönséget, a csapat először a B. tribünön trónoló szövetkezeti tagok előtt harsogott háromszoros éljent, azután fasiszta karlendülettel köszöntötte az A. tribünön elhelyezkedett »idegenek«-et.

    — Na, most jön a futball... — mondta valaki és — futball ezután sem volt. Negyvenöt percen keresztül szaladgált a pályán 22 futballista és közöttük a labda, közöttük a bíró, aki nagy unatkozásában néha már akkor is fütyült, amikor nem volt miért fütyülni.

    Ez a meccs nem sok jót ígért.

    Az első félidő 28. percében esett az első gól, természetesen 11-esből, mert a csatárok sem az egyik, sem a másik oldalról nem mutattak valami nagy hajlandóságot a góllövésre. Újpest bombacsatársorából hiába várt a publikum robbanást, a Ferencvárost pedig teljesen veszélytelenné tette Turay hiánya, akit a fiatal Toldy nem igen tudott pótolni.
    A vezető gólt P. Szabó tizenegyesből szerezte az újpestieknek.
    Ezután a Ferencváros egy kicsit felélénkült, gól azonban nem esett. Pár perccel a félidő befejezése előtt P. Szabó megrúgta Takács I-et, a Ferencváros hátvédjét, aki ezután sántikálni kezdett.
    — Eldőlt a meccs Újpest javára, — mondták a futballpápák. Arra nem számítottak, hogy ezzel a rúgással dőlt el a meccs a Ferencváros javára.

    A második félidő elején Takács I. sántikált egy darabig a hátvéd posztján, azután lement a pályáról. A Ferencváros 10 emberrel játszott a 11 újpesti ellen. De ez a tudat fel rázta álmos hangulatából a bajnokcsapatot s a 10 ember átcsoportosítva — Fuhrmannal a jobbhátvéd, Toldyval a jobbhalf helyén — kezdett olyan iramot, amihez foghatót csak egyszer láttunk Budapesten: amikor a Ferencváros tönkreverte a Blackburn Rowerst.
    Ez már futball volt...
    A 9. percben Takács II kihasznál egy kapuelőtti bizonytalan helyzetet és Acht, az újpesti kapus mellett megszerzi a kiegyenlítő gólt.
    Hírnök megy az öltözőbe, jelenti Takács I-nek, hogy 1:l-re áll a meccs. A hátvéd alig áll a lábán, de visszajön a pályára. Nem megy a védelembe, hanem bevonul a középcsatár posztjára.
    Harminckétezer ember nevet. Első pillanatra nagyon komikus volt Takács I. sérülésével még fokozott lomha, lassú mozgása. De ez a komikus helyzet pillanatok alatt megszűnt komikus lenni. Takács I labdát kap, pontosan lábraadja Rázsónak, Rázsó lefut, hegyes szögből lő, Takács II. a hálóba helyezi a labdát.
    A bíró azt mondja, hogy ofszájd volt.
    A következő percben ismét Takács I.-hez kerül a labda. Váratlan fordulat, magára, vont két embert, úgy látszik jobbra adja a labdát, az újpesti védelem arra fordul, ő talál egy rést, kivágja a labdát Kohut elé, a szélsőcsatár pedig lő egy olyan bombagólt, amilyet két év óta nem láttunk tőle.
    Nagyszerű iram, a Ferencváros vad erővel támad, pompásnál pompásabb akciók. A publikum egyszerre elfelejti, hogy Ferencváros-párti, Újpest-párti vagy Hungária-párti programmal vonult ki a nézőtérre, ünnepli Takács I.-et, akinek minden leadása meglepetés és Takács II.-t, aki három ember helyett diktálja a lendületet csatársorának.
    A 42. percben Rázsó ismét Takács I.-től kap labdát, elfut Wilhelm mellett, kijátssza Fogl III.-at és Kővágót, tisztán áll ő is, de Takács II. tisztábban áll. Egy fordulat, lövés s a mérkőzés már 3:l-re áll.
    Az újpestiek erőtlenül kísérleteznek az iram csökkentésére, próbálják kezükbe venni a támadást, de a Ferencváros half sorával és védelmével nem boldogulnak.
    Az eredmény: 45 perces vérbeli futball után 3:1 a Ferencváros javára.
    A 32000 ember felfedezett egy centercsatárt Takács I személyében, aki sérült lábbal, szinte mozdulatlanságra kárhoztatva egyik nagyszerű helyzetet a másik után dolgozta ki partnerei számára.
    Felfedeztek egy jobbhalfot: Toldit, aki a center posztján a gyámoltalanság megtestesítője volt, később, mikor már komoly baj volt, nagyszerűen megállta a helyét jobbfedezetben.
    És felfedeztek egy jobbhátvédet: Fuhrmannt, aki saját posztján soha nem játszott ilyen megnyugtatóan, ilyen biztonsággal, mint Újpest ellen Papp oldalán.
    Ferencváros győzelmével megindult a külön verseny a bajnokságért a Hungária és Ferencváros között. A két csapat között vesztett pontokban már csak egy pont különbség van a Hungária javára.


    Pesti Napló, 1929. március 27.
     
  3. avatar: heimo
    2016.07.19, 18:37 (szerk.: 2016.07.19, 18:38)
    A Ferencváros és az Ujpest találkozása a bajnoki évad első nagy eseménye

    A hosszú, kemény tél után végre megérkezett a tavasz s a nap enyhe sugarai és a langyos szellő felszárították a sporttelepek porondját is. Virágvasárnap már rugalmas, sima talajú pályák várják a küzdelembe szálló csapatokat, a jég, a hó, a sár most már nem teszi irreálissá a mérkőzéseket. Mintha csak az év első nagy bajnoki meccsének, a Ferencváros és az Újpest találkozásának akart volna kedveskedni az időjárás, amikor a bajnokság sorsára is nagyjelentőségű mérkőzésre ideális talajú pályát és enyhe levegőt varázsolt az eddigi kedvezőtlen viszonyok helyébe.

    A derbi-jellegű mérkőzés előkészületeit is kedvező körülmények között tehették meg a csapatok s így minden jel arra mutat, hogy a Ferencváros— Újpest mérkőzés az év első igazán nagyvonalú és izgalmas küzdelmét hozza. A bajnokság élén a Hungária áll, de a második helyen fekvő Újpestnek és a mögötte helyet foglaló Ferencvárosnak is nagy sanszai Vannak a bajnoki cím elnyeréséhez s a kettőjük mérkőzése dönti el, hogy az Újpest vagy a Ferencváros lesz-e veszedelmesebb a Hungáriára. A múlt évi bajnok Ferencváros már nem az a nehezen legyőzhető ellenfél, mint a múltban volt, az Újpest viszont éppen most érkezett el ahhoz, hogy a különböző stílusú játékosai egységes, nagy csapattá forrtak és a csapat legalább olyan játékerőt reprezentál, mint ellenfele. Az idei formák az Újpest győzelmét hozzák előtérbe, tekintetbe véve azonban, hogy a mérkőzést a Ferencváros otthonában, az üllőiúti sporttelepen rendezik, inkább a döntetlen eredmény várható.


    Budapesti Hírlap, 1929. március 24.


    A Ferencváros csapatában rövid időre felvillant a régi tűz és ez elegendő volt ahhoz, hogy 3:1 aranyban legyőzze az egy gól előnnyel vezető Újpestet.

    Kezdődött a csalódás, amikor az üllői-úti pályára 30.000 főnyi közönséget vonzott a tavaszi napsütés és a bajnokság alakulására nézve döntő jelentőségű két ligamérkőzés remélt érdekessége.

    A „derbi“-nek keresztelt Ferencváros— Újpest mérkőzés első félideje hasonlóképpen nagyon lelohasztotta a magyar vezető csapatok erőgyarapodásába vetett hitet. A tavaszi szezont imponáló lendülettel kezdő újpesti csapatnak a múlt héten mutatott hanyatlása nem bizonyult pillanatnyi visszaesésnek. A lila-fehér együttes sehogyan sem tudott a várt erővel föllépni a Ferencváros ellen, holott a sérült Turait nélkülöző zöldfehér csatársor ezúttal nagyon vértelen és színtelen játékot produkált a mérkőzés első felében. Újpest tizenegyesből esett gólja az adott körülmények között mégis nagy előnyt jelentett s ha nem következik be a hirtelen fordulat, a mérkőzés alighanem a Ferencváros pontveszteségével zárult volna. Ám a ferencvárosi lelkesedés — amelynek fellobbanása a kettős mérkőzés egyedüli fölemelő és biztató momentuma volt, — felőrölte az újpestiek túlkorán megroppant erejét s végül is 3:1 arányban győzött a Ferencváros. Ezzel az első helyért folyó hármas küzdelemből ismét kiesett a bajnokság várát évek óta hiába ostromló lila-fehér együttes és az izgalmas harcot megint csak a Hungária és a Ferencváros fogja megvívni, A Ferencváros—Újpest mérkőzés krónikája nem lenné teljes, ha megemlítés nélkül hagynánk Takács I. hősiességét, aki fájdalmas sérüléssel is végigküzdötte a sorsdöntő mérkőzést és a csatársor centrumából vezette döntő rohamra az ő nagy önfeláldozásán föllelkesült társait.



    Ferencváros—Újpest 3:1 (0:1).

    A Ferencváros Turai helyén Toldival állt ki a mérkőzésre, amely 26.000 néző előtt folyt le. Az első percben hullámzó játék folyt, az újpesti csatársor azonban mind veszélyesebb támadásokat vezetett s P. Szabó kornert ért el. Néhány percig a Ferencváros irányította a játékot, de csakhamar ismét Újpest vette át a kezdeményező szerepét. Egy támadás elhárítása közben Obitz csaknem öngólt vétett. A 28. percben Wetzer passzával P. Szabó a kapu felé futott, Fuhrmann a lövés előtt elgáncsolta, a bíró tizenegyest ítélt, amelyből P. Szabó az Újpestnek szerezte meg a vezető gólt (0:1). A Ferencváros ellentámadását Takács II.. lövése fejezte be, ám Acht kornerre ütötte a labdát. A Ferencváros csatárai több gólhelyzetet elhibáztak, de az újpestiek akciói sem hoztak több eredményt.

    A második félidő elején még az Újpest csapata volt frontban, a csapat lendülete azonban mindinkább alábbhagyott, pedig a Ferencváros csapata a 6. percben Takács I. lábsérülése következtében tíztagúra olvadt. A. ferencvárosi fedezetsor nagy erővel küldte támadásba csatárait és a zöld-fehérek gyors egymásutánban vezették pompás akcióikat. A 9. percben Lutz II. labdája Takács II.-ről a kapu felé pattant, Takács II. ráfutott és a hálóba lőtte (1:1). Góllal fenyegető ellentámadásokkal felelt az Újpest a Ferencváros sikerére és miután a ferencvárosi csapat is megtartotta lendületét, hatalmas küzdelem alakult ki. A 20. percben visszatért Takács I. és Fuhrmann és Toldi hátravonulása következtében üresen maradt középcsatár helyére sántikált. Az Újpest és a Ferencváros egy-egy kornert ért el s csak kis híja, hogy Wilhelm fejese nem ért hálót. A 25. percben Újpest csapata erősen visszahanyatlott és ettől kezdődően a Ferencváros fölénye mellett folyt a játék. A 28. percben Takács II. ofszájd gólját a bíró nem ítélte meg, két perc múlva azonban Kohut éles lövéssel érvényes gólt szerzett (2:1). Most már biztos volt a ferencvárosiak győzelme, amelyet csak megerősített Takács II.-nek a 42. percben lőtt harmadik gólja(3:l).


    Budapesti Hírlap, 1929. március 27.
     
  4. avatar: heimo
    2016.07.19, 18:06 (szerk.: 2016.07.19, 18:17)
    Ó, ó.

    A helyzet tegnap olyképp festett
    Hogy három súlyos gólok estek
    S ennek következtében Újpestet
    Gyorsan átkeresztelik Ópestnek



    Küzdelem a bajnokság első három helyéért.

    A Ferencváros az Ujpestet gyűrte le.

    A Ferencváros izgalmas mérkőzésen, tíz emberrel játszva feljutott a tabella második helyére.

    Az első tavaszi futballvasárnap. Az első igazi derbynap. Hungária, Ferencváros, Újpest. A három vezető csapat sorsáról van szó. Arról, hogy a bajnoki tabella első három helyén hogyan változik meg a sorrend. Utánavágtat-e a Ferencváros örök riválisának, — vagy pedig áthághatatlanul odaékelődik- e közéjük az újpesti csapat?
    Erről volt szó. Erre volt kíváncsi harmincezer ember szép Virágvasárnap délutánján. Erre volt kíváncsi három város futballrajongója. Először: maga Újpest, amely villamoson, vonaton, autóbuszon, autón hősiesen öntötte be Pestre a maga drukkereinek sok ezerjét. Másodszor: erre volt kíváncsi Budapestnek az a része, amely Fradi színeiből köt masnit a szívére. És harmadszor a harmadik város: az a Budapest, amely álmaiban azt látja, hogy Hungária csapata egy szép napon egyszer mégis végigveri a világ összes futballcsapatait.

    Ferencváros—Ujpest-meccs. A főattrakció. A tömeg hangszerelése nyomban megváltozik. Az újpestiek, akik eddig a Hungária ellen drukkoltak, most — átvitt értelemben — a Hungária mellé szegődtek, miután természetesen a Ferencváros ellen és a saját csapatuk mellett drukkoltak. Az imént még együtt zengett a Fradi—Újpest-kórus, most különválik. Viszont a Hungária—Újpest-kórus, amely az imént még lehurrogta egymást, most boldogan olvad egybe, hogy túlzengje a fradi-bátorítást. A három város torkának hangjait így dirigálta egy láthatatlan karmester keze: a klubszenvedélyé.

    A nagy meccs. Voltaképp nem is volt nagy meccs. De érdekes volt. Érdekes volt azért, mert az első félidő csalódást hozott és a csalódásban meglepetést; a csapatok bizonytalanul játszottak, kevés szépséggel, a Ferencváros tartalékkal s az Újpest egyetlen gólja is tizenegyesből született. Ez az egyetlen gól volt az első félidő meglepetése.

    A tömegorgonán most azok a hangok zúgtak, harsogtak, lelkesedtek, amelyeknek billentyűit ezer meg ezer hungarista és újpesti lélek nyomta le.

    A második félidő azonban emlékezetesen szép volt. Itt ismét kiderült az, hogy a „nagy pillanatok“, a „kritikus pillanatok“ csapata: egyedül csak a Ferencváros. Ez az a csapat, amely épp a legdöntőbb negyedórákban tud a legjobban játszani. Nemcsak a legjobban, de a leghősiesebben. Ő a megfélemlíthetetlenség csapata.
    Pedig csak tíz emberrel álltak ki a második félidőre. Bénán, látszatra erőtlenné hendikepelve; legjobb hátvédjük, Takács, lerúgva; egy elvesztett fél-meccsel a hátukon; híveik idegesen elcsendesedett táborával. Az elfogulatlan nézőben elszorult a szív ; ha ez a mindig derék csapat most elbukik és elesik attól a lehetőségtől, hogy tovább harcolhasson a bajnokság első helyéért, akkor meghúzhatják a halálharangot a magyar futball felett.
    S a csonka, béna, erőtlennek tűnő Fradi csapat ismét — mint annyiszor már — csodát művelt. A nap hőse kétségtelenül az első félidőben lerúgott hátvéd volt, Takács, aki a második félidő közepén beállt — centernek és győzelemre robogtatta a Ferencváros csapatát, amely ekkor ereje hihetetlen összeszedésével, rengeteg bátorsággal és az igazi futballjáték minden szépségével kezdett el játszani, olyan lendülettel, amilyenre a békebeli Ferencváros-csapat, a világ egyik legjobb csapata is büszke lehetett volna. És egyszerűen lehengerelte, fölcsereberélt posztokkal, tartalékkal, a félelmetes Újpest-csapatot, belőtt három gólt, maga után kényszerítette a bajnoki tabellán a kitűnő újpestieket, fel nyomult a Hungária mögé, olyan gólaránnyal, hogy elsősége, bajnoksága e pillanatban elvitathatatlannak látszik.

    Az orgonán, amely Virágvasárnapjának délutánját végigzugta, a Ferencváros sípjai rekedtek el. A diadal hangjaitól. Nagy csalódás ez a derék Újpestnek éppúgy, mint a Hungária-pártnak; mindegyikük bizonyára arra számított, hogy az ő hívei fognak eltikkadt, suttogó torokkal hazatérni . . .



    A ligalabdarugás első nagy találkozóján a Ferencváros lelkes játékkal legyőzte Újpestet.

    Nyílt a bajnokság a Ferencváros és a Hungária között, míg Újpest már csak a harmadik helyezett.

    A ligalabdarugás tavaszi szezonjának első nagy mérkőzésén az elsőségre ha talán csak titokban is aspiráló Újpest, meglepően gyengének bizonyult. Az a széteső játék, amellyel Újpest operált a Turait nagyon nélkülöző Ferencváros ellen, igazán csak 11-esből biztosíthatott gólt Újpest számára. Annál nagyobb teljesítmény a Ferencváros imponáló energiával végrehajtott, mindent elsöprő rohamlendülete, amelyet a második félidőben lábfejcsonttörés miatt a csatársor tengelyébe előrement Takács I. kezdeményezett, aki benne volt a Ferencváros mindkét győztes góljában.

    Ezzel a mérkőzéssel, amelynek 32 ezer nézője volt, az Újpest kiesett a bajnokaspiránsok kis csoportjából, mert tíz vesztett pontjával igazán nem számít sem a Hungária, sem a Ferencváros ellen. A Hungáriának vesztett pontja öt, a Ferencvárosé hat, de a ligabajnokságot védő Ferencváros előnye, hogy már túl van a mégis csak nagy kérdőjelként előtte lebegett Újpest-mérkőzésen.

    Ferencváros—Újpest 3:1 (0:1).

    Az első félidő eseménye Fuhrmann foulja P. Szabó ellen, a 11-est a 28. percben P. Szabó belövi. A második félidő elején Takács I. sérülten kiválik s jó negyedóra múltával tér csak vissza, közben a 9. percben Takács II. súlyos védelmi hibából
    kiegyenlített. A 28. percben Takács II. offszidgólt lő, amelynek meg nem adása nem kis vihart keltett. De már egy perccel később Takács I. átadott labdájával Kohut mégis megszerzi a vezetést, sőt befejezés előtt négy perccel a Takács I. által bevezetett akció folyamán Rázsó átadásából Takács II. újabb gólt lő. Cornerarány szünet előtt 3:2 Újpest ellen, szünet után 4:2 ugyancsak Újpest ellen.


    Pesti Hírlap, 1929. március 27.