magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Avar II. István
Auer II. István
Avar (Auer) István
Avar-Auer István
Ștefan Auer
Ricsi
Avar Ricsi
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 72 évesen elhunyt
(114 éve született)
poszt
csatár
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
AMEFA Arad
1921 - 1926
Colțea Brașov
1926 - 1928
Újpest FC
1928 - 1936
Rapid București
1937 - 1941
Kaposvári Rákóczi AC - játékos-edző
1941 - 1946
eredmények / elismerések
4-szeres magyar bajnok (Újpest FC 1929-1930, 1930-1931, 1932-1933, 1934-1935)
2-szeres román bajnok (Coltea Brasov 1927-1928; Rapid Bucuresti 1937-1938)
5-szörös román kupagyőztes (Rapid Bucuresti 1937, 1938, 1939, 1940, 1941)
Közép-európai Kupa-győztes (Újpest FC 1929)
Bajnokok Tornája-győztes (Újpest FC 1930)
Román gólkirály (1939-1940)

edző

pályafutás
Rapid Bucuresti - játékos-edző
1937 - 1939
Románia - a B válogatott edzője
? - ?
Kaposvári Rákóczi AC - játékos-edző is
? - ?
eredmények / elismerések
?
fénykép helye

AMEFA Arad, 1921-1926

...

Colțea Brașov, 1926-1928

...

Újpest FC, 1928-1936

...

Rapid București, 1937-1941

...

Kaposvári Rákóczi AC, 1941-1946, játékos-edző

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2016.05.10, 23:23 (szerk.: 2016.12.14, 16:17)
    Avarról rengeteg dolog van benne..Többek közt a pontos pillanata is érkezésének.
    "Február 14-én,este fél 9-kor mély csend üli meg a Rákóczi öltözöjét,mikor a vezetökkel megjelenik minden idők legnagyobb bombázója,a legenda,Avar Ricsi."

    Nagyon megszerették itt és ő is maradt élete végéig,az 5 éves hadifogságból is a pályára jött meg..Volt a Fő utcán egy bördiszmüves boltja is,meg dolgozott a helyi cukorgyárban is mint müszaki rajzoló.

    És a Solymosi ideigazolásához is van avar történet...
    Hanga János emlékezik:
    "Valamennyiünk átköltözése (ti. Nagyváradi AC-böl jött a Rákóczihoz egyszerre Solymosi, Kovács, Záborszky, Hanga, Horotán, Fényes, Szöllösi,) Avar Ricsi ötlete volt. Ö beszélte rá a csapat mecénását, Graumann Viktort hogy Nagyváradról erösitsék meg a csapatot. Akkoriban a NAC volt a legjobb magyar csapat, 40-50 labdarugóval. Ennyi játékost a háborus odökben nem tudott eltartani a klub, ezért elengedtek minket Kaposvárra. Jómagam Nagybányáról kerültem Nagyváradra, a bajnokcsapatban fél szezont játszottam. De mivel korábban a Nagybánya nem adott ki, fél évre eltiltottak. Ekkor jött Graumann és azt ajánlotta, felmentet, ha aláirok. Igy jöttem a többiek után. Kaposvárról akkor annyit tudtam, valahol Dél-Dunántulon van. De azota ez az otthonom. A nagyváradiak közül csak Solymosi és Kovács béla nem telepedett le itt."


    Melyik évben került oda Avar?
    Hogyan került Kaposvárra, mikor korábban semmilyen kötődése nem volt a városhoz?
    Játékos volt, edző, vagy mindkettő?
    Meddig és milyen poziícióban vett részt aktívan a kaposvári labdarúgásban?


    1941-ben érkezik,az emlitett napon. Az idekerüléséröl csak annyi van,hogy megjelent a korabeli Sportban egy kis hir, miszerint Avar visszatért Budapestre (gondolom a bukaresti Rapidból) és a KRAC akkori szakosztályvezetöje többszöri levélváltás után aláirja vele a szerzödést. Az egész családjával leköltözik, lakást kap a cukorgyártól és főállásban ott helyezkedik el. Játékos-edzöként vállalt szerepet. 43-ban bevonul és utána nem tudnak róla semmit, késöbb 5 év fogság után, 48 öszén jön haza. 1977 október 15-én hunyt el.


    Nagyvonalakban..
    48-ban ahogy hazatér azonnal ö lesz az edző,söt valószinüleg játszik is, mert vannak ilyen meccs tudositások: Paks-Rákóczi 0:9 gólszerzök:Avar(4),stb...
    Aztán a különbözö kieröszakolt fúziók alatt is ö az edzö(KDSK,ÉDOSZ,Kinizsi)..
    (egy konkrét adat a könyvböl:1951 február 25.Avar Istvánt és 75 társa Otsb határozat alapján szakoktató lesz.-igazából nem nagyon tudom ez mit jelenthet,de szvsz amolyan "licenc" lehetett mint most..?)
    És egy másik érdekesség.."1951 októberében barátságos mérközésre a városba érkezik a Bp. Kinizsi.(..)A Lázár tanár úr vezényelte fradisták fittyet hányva az akkori "etikettre",zöld-fehér szinekben játszanak."
    Akkor a KRAC is már Kinizsi és piros-fehérre változtatja a hatalom a nevet és a szint.

    Avar 1954-ben a kaposvári Dózsa edzöje,ez önálló klub,nem a KRAC késöbbi fuziói,átnevezései. 1956-ban a forradalom idején a Kinizsi visszaveszi a Rákóczi nevet és a zöld szint ,kirugják az edzöt és ujra Avar vezeti a csapatot. 57-ben ujra névváltást eröszakol ki a hatalom,és egy nem tul fényes szezon után Avar felmentését kéri. 59-ben ismét ö az edző, 60-ban már nem.

    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=8080&na_step=30&t=9065992&na_order=
     
  2. avatar: HSV
    HSV
    2016.02.24, 17:09 (szerk.: 2016.12.14, 16:07)
    Valószínűleg nem Kaposváron hunyt el, mert nyoma sincs az anyakönyvben. A dátum jónak tűnik, az október 15-i Kaposvár-Csepel meccs előtt gyászszünetet tartottak az emlékére.
     
  3. avatar: Longinus
    2015.08.19, 11:44 (szerk.: 2016.12.14, 16:05)
    képAvar elől Háda a Ferencváros kapusa elcsípi a labdát (1930-as évek). Forrás: ftcbk
     
  4. avatar: Longinus
    2015.01.23, 14:49 (szerk.: 2015.01.23, 14:51)
     
  5. avatar: fgymat
    2013.01.05, 15:11
    AVAR (AUER II) István (1905) az Újpest FC belsőcsatára, 1929 és 1935 között 21 válogatott mérkőzésen játszott és 24 gólt ért el. 1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. – Erőteljes testi felépítésű, ellenállhatatlan lendülettel rohamozó, óriási erővel, „életveszélyesen" lövő csatár volt. Társait – főleg a szélsőket – hosszú átadásokkal és pontos keresztlabdákkal igen jól foglalkoztatta. Elsősorban azonban a támadások befejezésében, a gólszerzésben jeleskedett. Ragyogó rúgótechnikáját és hatalmas erejű lövéseit a kapusok Európa-szerte „tisztelték". A válogatott csapatban 1933. szeptember 17-én, Svájc ellen (3:0) kimagasló játékot nyújtott. Három mérkőzésen (1930. Hollandia 6:2, 1931. Csehszlovákia 3:3 és Svájc 6:2) három-három gólt szerzett. Az erdélyi származású „Ricsi" a román válogatottban is többször helyet kapott.


    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig