magyarfutball.hu

Dorogi Bányász SC - Újpesti Dózsa SC 0 : 4 15:00

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2015.12.30, 22:23
    1961. március 12.

    Dorog- Újpesti Dózsa 0:4 (0:2)
    Dorog, 15 ó.,10.000 néző V: Bihari (Fáth,Bánhegyi).

    Dorog:Ilku I.-Fellegi,Bencsik,Láng-Ilku III.,Prohászka-Pálmai,Andris,Monostori,Kertes,Csóri.
    Edző: Kinczel László.
    Ú. Dózsa: Török-Rajna,Várhidi,Sóvári-Szini,Borsányi-Nagy K.,Göröcs,Káposzta,Kuharszki,Halápi.
    Edző: Fenyvesi László.

    Gólszerző: 0:1 Káposzta (30p.), 0:2 Göröcs (31p.), 0:3 Halápi (81p.), 0:4 Göröcs (90p.).

    Szögletarány: 5:4 (3:3)

    Nagyszerű iramban, változatos játékkal indult a mérkőzés. Kuharszki villámgyors cselek után kapura lőtt, de Ilku I. a helyén volt, majd később Göröcs alig fejelt fölé. A hazaiak egyik nagyon formás, jobboldali támadásának végén Monostori lövése a védőkről szögletre pattant. Az újpestiek kapujára általában Monostori jelentette a legtöbb veszélyt. A játék teljesen kiegyensúlyozott volt. 20 perc eltelte után a Dózsa került enyhe fölénybe, és a 30. percben gólt ért el. Egy gyors támadás során Káposzta kapta a labdát, a jobbösszekötő helyén maga elé tette, és 18 méterről a jobb sarokba lőtt. 1:0 az Ú. Dózsa javára. Egy perc múlva ismét a dorogiak hálójában táncolt a labda. Kuharszki nagyszerűen ugratta ki Göröcsöt, és a válogatott jobbösszekötő 11 méterről a kifutó Ilku mellett ügyesen a kapuba perdítette a labdát. 0:2. A parádés támadást a másik kapunál egy nagyon szép Monostori akció követte. A csatár a 16-osról hanyatt vetődve, ollózva nagy erővel küldte a labdát – a jobb kapufa mellé. A hátralevő időben a Dózsa irányította a játékot.

    A II. félidő elején Káposzta nagy lövése a lécen csattant. Az iram csökkent, a játék képe lényegesen nem változott. Az 57. percben Halápi nagy helyzetben a felső kapufát találta el. A másik kapunál Andris lövését Török szögletre ejtette, aztán Csóri szeleskedett el egy jó helyzetet. A Dózsa lelassította a játékot, biztonságra törekedett, és inkább arra ügyelt, hogy gólt ne kapjon. A 81. percben Göröcs középről a 16-os tájáról magasan a kapu felé ívelte a labdát. Úgy látszott, hogy Ilku könnyedén megkaparintja, de a labda kiperdült a kezéből, s a felső kapufáról a gólvonal elé esett. Halápinak nem volt nehéz közelről bepofoznia. 0:3. Az utolsó másodpercek egyikében Halápi a jobb oldalon Göröcshöz adta a labdát, aki egy csel után a kimozduló Ilku I. mellett közelről laposan a bal sarokba gurított. 0:4. Kezdésre már nem volt idő.

    Bajnokcsapathoz illő játékkal, imponáló biztonsággal győzött az Újpesti Dózsa. Méghozzá olyan Dorog ellen, amely a mérkőzés első felében igen jól játszott. A hazaiak taktikája azonban nem vált be, Pálmai hátravonásával, három fedezettel játszottak, s így akarták megbénítani az újpesti rohamokat. De ez a törekvésük nem sikerült, mert a három fedezet szoros emberfogás helyett területet védett, s amikor a gyors újpesti csatárok átvették a labdát, legtöbbször már hiába akarták szerelni őket. Az I. félidőben igen színvonalas, s ekkor még nagy iramú mérkőzésen a Dózsa főleg gyorsaságban, higgadtságban és összjátékban múlta felül a dorogiakat, akik megmutatták, hogy tudnak sportszerűen veszíteni.

    Az Ú. Dózsában Török néhány lövést biztosan tett ártalmatlanná. Mind a három hátvéd nagy nagy biztonsággal, s szinte kifogástalanul játszott. Borsányi és Szini kezdeti bizonytalankodás után megfelelően segítette a támadójáték kialakulását. Elől Göröcs csillogtatta leginkább tudását, egészen nagyszerű megoldásokat láttunk tőle, akárcsak a gyors és mozgékony Kuharszkitól. Méltó társuk volt a hátravontan játszó, fáradhatatlan, meglepően higgadt és nagy lövő erejű fiatal Káposzta is. A két szélső közül Halápinak volt néhány jó megmozdulása.


    Szállt a labda lábról lábra

    A lilák tartottak egy kicsit a kiesés ellen küzdő Dorogtól – de törleszteni is akartak, hiszen éppen két esztendeje ötöt kaptak és csak egyet rúgtak a bányászvárosban. Az enerváltan játszó piros-feketék ellen fényesen sikerült a visszavágás, különösen gyengélkedett a dorogi támadósor, mely Pálmai hátravonása miatt sokszor volt foghíjas. Bár ugyanezt a lilákról is el lehetne mondani, mert Káposzta állomáshelye is többnyire a fedezetsor volt, de ő nagyszerű teljesítményt nyújtott. Sorozatosan bombázta Ilku kapuját, s ugyanakkor Várhidiék szomszédságában is sokat szorgoskodott. A bányászhumor meg is jegyezte: „Ma az egész pályán Káposztát termelnek!” Gólja mestermű volt.

    Harminc percig állták a rohamokat a bányász-fiúk időnként Monostori és Kertes révén veszélyes helyzeteket is teremtettek -, de az első gól után fokozatosan hagyott alább játékkedvük. Ezzel fordított arányban vált folyamatossá a lila-fehérek játéka. A második félidőben (2:0 után) pedig lábról-lábra folytak labdáik, csupán Borsányi és Halápi néhány rossz leadása zökkentette ki őket. Mindent egybevetve: futballcsemegében részesülhetett mindenki, akinek szíve nem a Dorogért dobogott. Számukra csak Monostori néhány lövése, Fellegi határozott közbelépései és Kertes lelkesedése jelentett vigaszt.

    Huszonkét sportszerűen küzdő játékos, valamint Bihari határozott és szakavatott játékvezetése kívánkozik még feljegyzésre. Valószínű, hogy az előbbi éppen az utóbbival áll okozati összefüggésben.

    A szakszerű szurkolásról is tanúbizonyságot tett az újpesti tábor. Akkor zúgott legjobban a „hajrá,Dózsa!”, amikor a Népstadion rádiószpíkere Dorognak adta át a vonalat. Hadd hallja meg ország-világ, mily lelkesek az újpesti szurkolók.

    Népsport, Képes Sport

    hmgy