magyarfutball.hu

Budapest Bajnokság 1945 tavasz-nyár

előző szezon Bajnoki végeredmény következő szezon
# csapat neve mérk. gy d v gólarány pontszám
1 Újpesti TE 22 18 1 3 125 :  27 37
2 Ferencvárosi TC 22 16 2 4  87 :  18 34
3 Csepeli MTK 22 15 2 5  91 :  41 32
4 Kispesti AC 22 14 2 6  74 :  55 30
5 Vasas SC 22 10 7 5  69 :  38 27
6 MTK 22 11 3 8  53 :  51 25
7 EMTK 22 10 1 11  54 :  48 21
8 Budai Barátság 22 9 2 11  47 :  58 20
9 Zuglói MADISZ 22 7 4 11  55 :  64 18
10 Budapesti MÁVAG 22 4 1 17  29 :  82 9
11 Ganz VTSE 22 2 2 18  26 : 123 6
12 Nemzeti SC 22 2 1 19  16 : 121 3
Még javában folytak a harcok a Dunántúl jelentős részén, amikor a háború zajától elcsendesült fővárosban a négy ú.n. demokratikus párt jelentős lépéseket tett a sport, azon belül is elsősorban a labdarúgás életrehívása terén. 1945. február 20-án létrehozták a Nemzeti Sport Bizottságot (NSB), mely első döntései között megszüntette a sport minden területén a professzionalizmust, betiltotta a MOVE- és Levente Egyesületeket, a szélsőjobboldal befolyása alá került klubokat. Ezek egy része új alapszabállyal, új vezetéssel később visszakapta működési engedélyét. Márciusban újjáalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség is, melynek önkormányzatát az akkori belügyminiszter 1939. júliusában függesztett fel. A bajnokságok mielőbbi megindítása céljából felmérte az egyesületek lehetőségeit, játékosállományát, pályák állapotát, közlekedési lehetőségeket, a közbiztonságot stb. Abban hamar megegyeztek, hogy a háború utáni első bajnokságot az MLSZ kizárólag budapesti és budapest-környéki cspatokkal tudja lebonyolítani. A bajnokság lebonyolítására álló idő rövidsége miatt 12 csapatos I. osztályban, továbbá - a nevezések számát figyelembe véve - nyolc 12-12 csapatos II. osztályban állapodtak meg. Az I. osztályba besorolták az 1943/44. évi NB I 1-13. helyezettjeit (a vidéki vagy elcsatolt országrészek csapatainak kivételével), az NB II három legjobb fővárosi csapatát (MÁVAG, Ganz TE, Zuglói Danuvia SE), méltányosságból a negyvenes évek elején megszünésre kényszerített MTK és NSC együttesét. A Szentlőrinci AC – mint NB II-es csoportbajnok – ugyancsak jogosult lett volna az I. osztályra, de az NSB az egyesületet feloszlatta. Helyére a szomszédos város, Pesterzsébet csapatát (EMTK) osztotta be, mely a háború alatt szintén kénytelen volt működését szüneteltetni.

A II. osztályra végül is 96 csapat nevezését fogadta el az MLSZ. A nagy hagyományokkal rendelkező régi egyesületek mellett vállalati csapatok, valamint pártok alapszervezeteinek alakulatai (MaDISz TE, Barátság SE, Kinizsi SE) kaptak indulási lehetőséget. Több feloszlatott egyesület – többek között a Szentlőrinci AC is – új alapszabállyal részt vehetett a II. osztály küzdelmeiben.

Osztályozók az Országos Bajnokságba jutásért
(Csoportosításuk szerint 2. osztálynak minősül)

Budapest
1 forduló
(Népsport 1945.09.10.)

Nagytétényi MaDISz - Phőbus SE 1:5, 3:2
Ferencvárosi Barátság - Újpesti Törekvés SE 1:1, 0:3
Kőbányai TK - Munkás TE 2:0, 3:1
MÁV Előre - Kőbányai Barátság 0:4, 0:6
Zuglói MaDISz erőnyerő
Nemzeti SC erőnyerő
Ganz TE erőnyerő
MÁVAG erőnyerő

2 forduló
(Népsport 1945.09.16-17.)

Zuglói MaDISz - Phőbus SE 4:1, 3:3
Újpesti Törekvés SE - Nemzeti SC 0:3, 7:0
Ganz TE - Kőbányai TK 2:1, 2:1
Kőbányai Barátság - MÁVAG j.n.

3 forduló
(Népsport 1945.09.23-24.)

Zuglói MaDISz - Újpesti Törekvés SE 2:2, 6:2
Ganz TE - Kőbányai Barátság 1:3, 0:2

A két továbbjutó csapat az 1945/46. évi OB-be került.

Vidék
(Ez is 2. osztálynak számít, hiszen innen is a legjobbak a legfelsőbb
osztályba jutottak.)

Közép-Magyarországi kerület
(Népsport 1945.09.16.)

Dorogi AC - Tatabányai SC 4:0

Délnyugat-Magyarországi kerület
(Új Dunántúl 1945.09.18.)

1. Pécsi VSK 2 2 – – 10: 4 4
-----------------------------------------------------------
2. Kaposvári MTE 2 1 – 1 6:10 2
3. DVAC (Pécs) 2 – – 2 5: 7 –

Délkelet-Magyarországi kerület
(Viharsarok 1945. 08.05.)

1. Békéscsabai Törekvés 4 2 1 1 12: 7 5
-----------------------------------------------------------
2. Tótkomlósi MTK 4 2 – 2 8:10 4
3. Gyulai TE 4 1 1 2 7:10 3


forrás:
gaborpapi (fórum)
források
kép

Népsport 1945.08.06
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2015.02.01, 21:11 (szerk.: 2016.06.10, 11:34)
    1945 … Labdarúgásunk tavasza

    Ismét a bajnoki címért

    Azon a tavaszon semmi gondjuk nem volt az edzőknek a súlyfeleslegekkel, Hitlerék és magyarországi helytartóik gondoskodtak arról – raktáraink idejében történő kiürítésével – hogy a nép egyszerű gyermekei, nagyon is karcsúak legyenek.
    A gondot az okozta, hogyan lehetne rendbe hozni a gránát szaggatta játéktereket, a kiégett öltözőket? Hogyan és honnan lehetne szerezni néhány használható labdát és felszerelést, mert az épen maradt szertárak is kongtak az ürességtől. Persze, az sem volt utolsó gond, miképpen lehetne összeverbuválni egy csapatra valót a szétszéledt játékosokból, akiknek sorait ugyancsak megtizedelte a háború, az ostrom és sok egyéb embertelen kísérő jelensége.
    Azok az erők, amelyek a felszabadulás pillanataiban késedelem nélkül hozzákezdtek új világunk rendjének kialakításához, az élet megindításához, nem feledkeztek meg arról sem, hogy jövőnk része a sport is. S azonnal akadtak lelkes társadalmi munkások, akik mindennapi munkájuk mellett vállalták a sportmunkát, megküzdve minden nehézséggel.
    És sokhetes hősi munka eredményeképpen, a nagyszerű, felejthetetlen május elsejei sportünnepély után rajtra készen állt a „Nyári Labdarúgó Bajnokság”!
    1945. április 24.-én megjelent a Népsport első száma. A Barcs Sándor, Gallowich Tibor, Hidas Ferenc, Solti Lajos szerkesztésében megjelent lap 2. száma már bejelentette, hogy május 6.-án 12-es létszámmal indul a küzdelem a bajnoki címért.

    Az első forduló

    Még most is keressük, kutatjuk, hogyan lehetett összehozni a csapatokat, megszerezni a felszereléseket, s ami kezdetben hihetetlennek tűnt: rendbe hozni a pályákat?
    Tény az, hogy május 6.-án pontosan a meghatározott időben felharsant a játékvezetők sípja, s elindult a gömbölyű labda.
    Még döcögött a közlekedés. A villamos csak néhány vonalon járt, kissé lassan és elég ritkán. Mégis, a 6 mérkőzésen 24.000 néző próbálgatta a torkát, amely az elmúlt nehéz hónapok alatt berozsdásodott.
    Az első igazi tapsot a MÁVAG jobbösszekötője, Muszka kapta, aki 12 óra 40 perckor Sztancsik meredek passzából, 16 méterről kapásból az NSC kapujának bal felső sarkába rúgta a labdát.
    A felszabadulás utáni korszak első góljának dicsősége tehát Muszka nevéhez fűződik. De gondolom Halmos, az NSC kapusa sem volt különösebben szomorú, hiszen neki és társainak is kimondhatatlan örömet okozott, hogy a felszabadulás lehetőséget adott a fasiszták által feloszlatott egyesület újjászervezésére.
    Mivel ez a bajnoki forduló egyben történelmi fordulópont is, talán elég annyi, ha ideiktatom az eredményeket és emlékeztetek néhány elmosódó, de kedves jelenségre.

    Újpest- MTK 3:1 (0:1) Latorca utca, Csepel- Ganz 10:1 (4:1) Csepel, FTC- Vasas 2:1 (1:1) Üllői út, Budai Barátság- Z. MADISZ 4:1 (1:0) Mező utca, MÁVAG- NSC 7:0 (1:0) Millenáris, Kispest- EMTK 5:2 (2:0) Kispest.

    Illovszky Rudolf a Vasas, Lakat Károly a Ferencváros csapatában vívtak egymás ellen nagy harcot ebben a fordulóban. Az elmúlt 23 esztendőben mindössze annyi változás történt, hogy a zöld gyepről a kispadra kerültek, s most ők irányítják a labdarúgóik egymás elleni küzdelmét.
    A Csepel „kiütéssel” győzött a Ganz ellen. Pedig a 7. percben a Csepel került a padlóra: Fehér a Ganznak szerezte meg a vezetést. Ám a Csepel csak pillanatra rémült meg, alaposan visszaütött és 10-ig meg sem állt. Keszthelyi Miska volt a nap hőse, a forduló 37 góljából ő egymaga 6-ot szerzett!
    A játékvezetők is frissen, biztatóan kezdtek, minden szabálytalanságot megtoroltak. Nem nézték el a Budai Barátság- Z. MADISZ meccsen, hogy Nótás a büntetőterületen felvágta Csiszárt. Nem a bíró hibája, hogy Jakab büntetőrúgását Nádori kivédte.
    A felszabadulás utáni első 11-esből tehát nem lett gól…

    Fáradtan is, éhesen is…

    Nem egy meccs sorsa attól függött, hogy a vendégcsapat játékosainak hány kilométert kellett gyalogolniuk. S az is erősen befolyásolta az eredményt, meg a játék színvonalát is, hogy milyen kalóriamennyiséget biztosított az étkezés. Mivel azokban a hónapokban az eléggé híg bableves a fő étkezések közé számított a családok többségénél, nem lehetett csodálkozni, hogy Pósa Béla, a Vasas vékony dongájú hátvédje is ezzel magyarázta a formaingadozást.
    A Kispest meg is verte a gyalog érkezett Vasast, de mivel a következő fordulóban Bozsikék voltak kénytelenek az apostolok lován utazni Csepelre, nem kevesebb, mint 13:0-ra kaptak ki!
    Egresi, a Kispest szélsője így szólt a mérkőzés után Keszthelyihez: „Nagyon eleven voltál ma, Misa!” A csepeli csatár, aki a 13-ból ötöt lőtt, így válaszolt: „Azt elhiszem! Nem tudom, honnan szerezte, de ma csirkepaprikást főzött a mama, sok-sok nokedlival. Az öt gól örömére remélem, megkapom estére a maradékot is.”
    Sokan azt szerették volna, ha az MLSZ megváltoztatja a kiírást és ritkítja a fordulókat. Gallowich Tibor emiatt vezércikket is írt a Népsportban. A szövetség azonban kitartott a határozat mellett. Mit lehetett tehát tenni? A csapatok tovább játszottak, s ahogyan fokozatosan javultak a viszonyok, úgy javult a játék színvonala, és csökkentek lassanként a legfőbb gondok is.
    Mindenesetre a szurkolók boldogok voltak, mert ismét rendszeressé váltak a mérkőzések, s ha nem is volt minden találkozón világrengető játék, a gólok valósággal potyogtak. A mérkőzések többségén alig lehetett számba venni.

    Pünkösd gólkirálya

    Pünkösdkor két fordulót bonyolítottak le. A sorsolás szerinti vasárnapi meccsnek hétfőn volt a visszavágója. Az eredmények: Csepel- B.Barátság 4:0 és 4:2, Ferencváros- Kispest 7:0 és 1:3, MÁVAG- EMTK 2:1 és 0:3, MTK- Zuglói MADISZ 4:3 és 1:1, Vasas- Ganz 7:1 és 9:0, UTE- NSC 7:0 és 16:0. A két napon tehát 76 gól esett. A pünkösd gólkirálya Illovszky lett 6 góllal, de ez pünkösdi királyságnak bizonyult, mert többen elhagyták őt a góllövőlistán.
    Május 27.-én fontos fordulóponthoz érkezett a bajnokság. Tízezer néző gyűlt egybe az Attila utcai Wolfner pályára. (Az Újpesti Stadionban ugyanis még nem lehetett játszani, s a lila-fehérek itt rendezték bajnoki meccseiket.)
    Óriási küzdelemben az UTE 3:2 (3:1) arányban legyőzte a Csepelt, s ezzel helyet cseréltek a bajnoki táblázaton.

    Ilyen sorrend alakult ki a tabella első felében:

    1. Újpest 10 pont
    2. Csepel 9 pont
    3. Vasas 9 pont
    4. MTK 9 pont
    5. Ferencváros 7 pont
    6. Erzsébeti MTK 6 pont

    A bajnokság meglepetése ebben az időszakban a Vasas és az MTK jó szereplése volt. A Vasas nagyváradi játékosai ugyanis mind egy szálig visszatértek Romániába, s teljesen új csapatot kellett szervezniük. Az MTK még nehezebb helyzetben volt, hiszen a korábban feloszlatott klub mindent újrakezdett.

    Újpest az első bajnok

    Az örökrangadót 1945. május 30.-án játszották az Üllői úton. Küzdelmes mérkőzésen az MTK Palatinus góljával 1:0-ra győzött az FTC ellen. Csak érdekességként említem meg, hogy ez a gól a második félidő első percében esett. Az FTC veresége után úgy tűnt, hogy a Fradi teljesen leszakad, s majd a középmezőnyben végez.
    Akadtak a későbbiek folyamán meglepetések, a jellemző mégis az maradt, hogy nagy gólarányú eredmények alakultak ki. A csapatok nagy bombázói szebbnél-szebb gólokkal traktálták a közönséget. A szurkolók azzal hálálták meg a játékosok bőkezűségét, hogy egyre nőtt a számuk. A június 9.-i forduló eseménye a Vasas- Csepel 2:2-es döntetlenje volt. Ragyogó küzdelem, rengeteg izgalom, néhány kiemelkedő teljesítmény és az egész vonalon a legteljesebb megelégedettség. A többi találkozón pedig fölényes győzelmek: Újpest- Ganz 9:0, FTC- Z.MADISZ 6:2, MTK- EMTK 7:2, Kispest- NSC 7:1. Egyedül a Budai Barátság- MÁVAG meccsen voltak a labdarúgók szűkkeblűek, mindössze 1:0.

    Nézőcsúcs a Latorca utcában

    A kezdés előtt negyedórával már nyugodtan lezárhatták volna a kapukat: 25.000 néző szorongott a lelátón és a betonlépcsőkön. Az emberek akkor még soványak voltak, csak így férhetett el ennyi nép. Az érdeklődés nem csak annak szólt, hogy a két nagy ellenfél találkozója a múltban is mindig érdekes, izgalmas játékkal vált emlékezetessé, hanem annak is, vajon meddig bírja a Vasas az élvonalban, továbbá: megindul-e az FTC felfelé a táblázaton?
    Igazi rangadó volt, az eredmény pedig 2:2 (2:0). Úgy indult, hogy a zöld-fehérek hengerelnek, ám a második félidőben a Vasas csatársor ellenállhatatlan volt. Kiegyenlített.
    Ennek a gyors iramban folyó bajnokságnak többek között az volt az egyik jellegzetessége, hogy minden fordulóra esett rangadó, s mivel az élcsoportban szüntelenül nagy harc folyt, minden találkozónak nagy volt a jelentősége.
    Amikor már túljutottak a csapatok a bajnoki fordulók felén, úgy látszott, hogy az elsőség kérdése az Újpest és a Csepel között dől el, de szép számmal akadtak, akik esélyt adtak az egyre jobban belelendülő FTC-nek, sőt a fordulóról fordulóra összekovácsolódó Kispestnek is.

    Fordulat

    A nagy kérdésekre vártak választ a június 23.-24.-i kettős fordulótól, különösen pedig a Vasas- Újpest találkozóktól. Sikerül-e a Vasasnak megállítani diadalútján a lila-fehéreket, s ezzel nyíltabbá tenni a küzdelmet?
    Az első meccs Újpesten 1:1-re végződött, s ez valósággal felkorbácsolta az érdeklődést: ha Újpesten döntetlen, akkor a Vasas otthonában, a Latorca utcában nem kétséges a hazai győzelem. Az idény addigi legizgalmasabb, legváltozatosabb, legszebb mérkőzésén azonban megbukott a hazai pálya előnyének elmélete. A lila-fehérek 1:0-s félidő után már 3:0-ra vezettek, Laborcz,Szusza,Szusza góljaival, amikor rákapcsolt a Vasas csatársor is, de Berzi két góljával csak 3:2-re változtatta a végeredményt.
    Így alakult át e fordulókban a bajnoki táblázat első fele: Újpest 23 pont, Csepel 22, FTC 18, Kispest 17, Vasas 16, MTK 15 pont. És a góllövőlista első 6 helyezettje között 3 újpesti labdarúgó neve szerepelt, nem is akármilyen számmal: Szusza 23 gólos, Keszthelyi 20, Zsengellér 17, Várnai 14, Mike 13, Illovszky 12 góllal.
    Ezt követőleg azonban két feltűnő eredmény remegtette meg a szíveket, s ezekből azt a következtetést kellett levonni, hogy ez az érdekes bajnokság még nincs lefutva. A szeszélyes MTK a csepeli oroszlánbarlangban 2:0-ra legyőzte a Csepelt! Hogy mégsem kellett a gyáriaknak elbúcsúzniuk a bajnoki reményektől, annak az volt az oka, hogy az Újpest 1:3-as vereséget szenvedett 10.000 néző előtt Kispesten. Mivel pedig a következő héten az FTC 4:0-ra, fölényesen verte az MTK-t, teljesen felzárkózott és megcsillant előtte is a bajnoki cím elnyerésének a reménye.
    A három vezető csapat a következő kettős fordulón megerősítette pozícióit, a Vasas és az MTK pedig leszakadt az élenjáróktól. A vezető hármas a kettős fordulón ezeket az eredményeket érte el: FTC- NSC 10:0 és 9:0, Újpest- Z.MADISZ 5:3 és 7:1, Csepel- MÁVAG 2:0 és 8:0. Zsengellér és Mike 5-5 gólt ért el ezeken a meccseken.

    Robban az újpesti bomba

    A július 15.-re kitűzött fordulót azért várta mindenki türelmetlenül, mert a Csepel- Újpest rangadó kissé a bajnokság döntőjének számított. Úgy mondták, amelyik nyer, az a bajnok, a vesztes pedig lekerül a második helyről, s azt átadja az FTC-nek.
    A meccs esélyese – a hazai pálya előnye miatt is – a Csepel volt. És a labdarúgás örök bizonytalanságának jegyében Csepelen robbant a bomba! Az emberek itt ugyan hozzászoktak a robbanások robajához, de ilyen hangerőre senki sem számított. Az Újpest 4:0-s félidő után 10:1-re győzött. A nyolcadik gól szerzője Szusza Ferenc volt. Az ő nevéhez fűződik az Újpest felszabadulás utáni 100. bajnoki góljának a dicsősége: a 80. percben Zsengellér ugratta ki Szuszát, s a fiatal jobbösszekötő, aki ezen a meccsen már három gólt szerzett, futtából, mintegy 8 méterről a jobb alsó sarokba lőtte a labdát.
    A bajnoki tabella így jelent meg ezen a napon a Népsportban: „Az Újpest három ponttal vezet.”
    1. Újpest 15 1 2 102: 20 31
    2. Ferencváros 13 2 3 77:13 28
    3. Csepel 13 2 3 77:34 28

    A következő héten nagyjából valóban eldőlt a bajnoki cím sorsa, amikor az Újpesti Stadionban 20.000 néző előtt ez lett a végeredmény: Újpest- Ferencváros 3:2 (2:1).
    A Csepel ugyanezen a napon nyílván még érezte az 1:10-es megrázkódtatás súlyát, mert Kispestről 5:1-es vereséggel tért haza.

    A bajnokság legfurcsább meccse

    Ebben az első bajnokságban minden előfordulhatott. Még az is, ami Csepelen történt július 26.-án. A letört csepeli gárdát egyszerűen faképnél hagyta a közönsége is. Mindössze kétszáz szurkoló érkezett ki a pályára. Az ellenfél az utolsó helyezett NSC volt.
    Amikor a játékvezető az első félidő végét jelezte, az eredmény még mindig 0:0-ra állt.
    A szünetben Szabadkai, aki a hátvéd helyén szerepelt, de a felszabadulás előtt a Csepel egyik leggólképesebb csatára volt, előre kéredzkedett. Az edző teljesítette a kérést. Szabadkai hálás volt, már a 2. percben megindította a gólok áradatát. A végeredmény 10:0 lett, s ennek kialakításában Szabadkai 4 góllal vett részt.
    A bajnokság útjai azonban rögösek voltak ebben az időben is, mert amikor a csapatok egyike - másika már páholyban érezte magát, egy-egy közjáték arra intett, hogy semmi sem olyan nagyon biztos.
    Ilyen közjátéknak számított, hogy július 29.-én a Budai Barátság 2:1-re verte a biztos bajnoknak látszó Újpestet.
    A bajnoki cím eldöntése így hát az utolsó előtti fordulóra maradt.
    Az Újpest a már kiesettnek tekinthető MÁVAG-ot kapta ellenfélül, legyőzése nem okozhatott problémát.
    Mégis ideges volt a hangulat a Kőbányai úti öltözőben, mert „ az ördög nem alszik.”
    Szusza Ferenc azonban már akkor sem tartozott a babonások közé, amikor Magyarországon még csak indulóban volt a harc a babonák ellen. Már a 3. percben góllá értékesítette helyzetét, amelyet Várnai teremtett számára. Hogy a lila-fehér kedélyek végleg megnyugodjanak, Zsengellér egymás után 4 góllal biztosította a győzelmet és így Szusza gólja már csak ráadás volt, Suhai pedig beállította a 7:0-s végeredményt.
    És ezzel az akkori időknek megfelelő szerény keretek között, de annál nagyobb lelkesedéssel ünnepelték Újpesten a lila-fehéreket, a felszabadult Magyarország első bajnokát.

    Egy kis ráadás

    A lila-fehérekre már csak az a kellemes feladat maradt az utolsó fordulóra, hogy Zsengellér vagy Szusza révén a gólkirály trónszéke is Újpestre kerüljön. Az volt ugyanis a helyzet, hogy a csepeli Keszthelyi állt az élen 35 góllal, a két újpesti csatár pedig egyaránt 32 góllal követte őt a góllövőlistán. A feladat nem látszott nehéznek, hiszen a már kiesett MÁVAG volt az ellenfél (ezúttal is kettős forduló volt), Csepel pedig utolsó meccsét már korábban lejátszotta.
    Ez a meccs tehát nemcsak az Újpest és a MÁVAG küzdelme volt a győzelemért, hanem ezen belül Szusza és Zsengellér külön harca a gólkirályi címért.
    A mérkőzés végeredménye 12:3 lett, s mivel Szusza Ferenc „csak” három , Zsengellér Gyula pedig négy alkalommal adta le a névjegyét a kapuban, az idősebb testvér ülhetett a trónszékbe…

    A bajnokság 132 mérkőzésén 736 gól esett, ami 5,5-ös átlagnak felel meg! Kezdetnek nem is olyan rossz …
    Így végződött hát kettős Újpest diadallal a bajnokság, de az igazi győztes a magyar labdarúgás lett, amely hallatlanul nehéz körülmények között ugyan, de a felszabadult ország születésének dicsőséges napjaiban már lerakta a későbbi világra szóló sikereinek biztos alapjait.

    Népsport, 1968.
     
  2. avatar: ingersheim
     
  3. avatar: Mane
    2010.12.14, 20:28 (szerk.: 2016.06.10, 11:34)
    Nálunk már javában zajlott az 1945. évi bajnokság, amikor lejátszották Európa első, háború utáni válogatott mérkőzését.

    Május 31-én Anglia-Franciaország 2:1. A feszített bajnoki program miatt Magyarország csak augusztusban tudott válogatott meccset játszani, ezekre a budapesti mérkőzésekre az osztrákokat és a románokat hívtuk meg.

    Az ún. Budapesti I. osztályú bajnokság első örökrangadóját már május 8-án (Még folytak harcok Ausztriában és Csehszlovákiában!) lejátszották, ezen Palatinus góljával a MTK megverte a Ferencvárost.
     
  4. avatar: magyarfutball.hu
    2010.05.15, 13:35 (szerk.: 2016.06.10, 11:33)
    1945-ben ez volt ez úgynevezett nyári bajnokság aranyérme. Természetesen ezüstböl.

    kép
    kép
    forrás:
    http://petrik.fastnet.ch/gallery/vater?page=4
     
  5. avatar: pirospont
    2010.05.07, 12:48
    Az 1945 tavaszi gyorsbajnokságban csak 12 budapesti csapat vett részt