magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
2017/2018 Nemzeti Bajnokság III, Keleti csoport 3 Erzsébeti SMTK 2 50
2016/2017 Nemzeti Bajnokság III, Keleti csoport 3 ESMTK 10 47
2015/2016 Nemzeti Bajnokság III, Közép csoport 3 Erzsébeti Spartacus MTK LE 11 39

összes eredmény, részletek »

címer: Erzsébeti Spartacus MTK LE

Segítség Felhasználók által beadott adatok

2012.05.17, 19:37 ingersheim weboldalak

részletek »

teljes név
Erzsébeti Spartacus Munkás Testgyakorlók Köre Labdarúgó Egyesület
Szurkolók
alias
ESMTK
EMTK
EVTK
PeMTK
Pesterzsébeti Vasas TK
Liza
Kis Fradi
ESMTK LE Kft.
kapcsolódó csapatok
cím
1204 Budapest
Ady Endre utca 150.
Budapest
 
elérhetőség
telefonszám +36 (1) 283-0793
fax. +36 (1) 284-2501
e-mail esmtk.iroda@gmail.com fatianegra@freemail.hu
alapítás
1909 augusztus 17.
klub színei
fekete - fehér
? - ?

piros - kék
1945 - ?

piros - fehér
? -
bajnokság (2018/2019)
stadion
  1. Ady Endre utca
régi stadionok
  1. Előd utca

    (? - ?)

    (edzőpálya volt)

névváltozások
  1. Erzsébetfalvai Munkás Testedző Kör
    1909 - 1924. január 1.
  2. 1910-ben beolvadt a klubba a Munkás Testedző Egyesület (MTE) és az Erzsébetfalvai Remény SC
  3. 1913-ban beolvadt a klubba az Erzsébetfalvai FC
  4. 1924. 01.01-n Erzsébetfalvát Pesterzsébet néven várossá nyilvánították
  5. Erzsébeti Munkás Testedző Kör
    1924. január 1. - 1939
  6. 1939-ben beolvadt a klubba a Drasche Grubacs SC
  7. Pesterzsébeti MTK
    1939 - 1944
  8. Pestszenterzsébeti Kossuth Munkás SE
    1944 - 1945
  9. Pesterzsébeti MTK
    1945 - 1945
  10. Erzsébeti MTK
    1945 - 1949
  11. Pesterzsébeti Vasas SK
    1949 - 1956
  12. 1952-ben beolvadt a klubba a Ferencvárosi Vasas
  13. Erzsébeti Munkás TK
    1956 - 1958
  14. Erzsébeti VTK
    1958 - 1970
  15. Erzsébeti Munkás TK
    1970 - 1973
  16. 1973-ban egyesül az Erzsébeti Spartacus csapatával
  17. Erzsébeti Spartacus Munkás TK
    1973 - 1991
  18. ESMTK-Bauinvest
    1991 - 1992
  19. ESMTK-Hungaplast
    1992 - 1995
  20. Erzsébeti Spartacus Munkás TK
    1995 - ?
  21. Erzsébeti Spartacus Munkás TK - Hungaro Casing
    ? - ?
  22. Erzsébeti Spartacus Munkás Testgyakorlók Köre Labdarúgó Egyesület
    2007 -
dicsőséglista
mérkőzések
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
  1. Ultras 1993 ESMTK (1993 -  )
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
     
  2. avatar: NNS
    2014.10.09, 02:09
     
  3. avatar: Sanyi-Hungaria
    2014.03.24, 10:11
    1989 februárjában az ESMTK fuzionált az ÉPÍTŐK SC labdarúgó szakosztályával, így szerzett jogot az NB II -es szereplésre. Sajnos a bennmaradás nem sikerülhetett, mivel az ÉPÍTŐK SC kevés pontot hozott magával az egyesüléskor. 1989/90. évi bajnokságban ismét NB III Duna csoportban játszott a csapat, ismét a második helyen végzett.

    Forrás: http://ultras1993esmtk.hu/index.php?col=1&main_id=1&sub_id=4
     
  4. avatar: fgymat
    2013.10.25, 20:58
    kép

    Népsport 1982.04.20
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
     
  6. avatar: magyarfutball.hu
    2011.07.11, 10:37
    ...45 után az EMTK piros-kék lett, majd az EVTK is megtartotta ezt a színt, végül az ESMTK piros-fehér lett és mindmáig az is maradt....

    forrás:
    http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=68781956&t=9065992
     
  7. avatar: pancso
    2011.05.20, 14:03 (szerk.: 2018.02.06, 19:58)
    kép
     
  8. avatar: fgymat
    2010.10.04, 09:18
    ERZSÉBETI SPARTACUS MTK

    Alapítás: 1907
    Cím: 1201 Budapest, XX., Klapka köz 2/b, Sportiroda, telefon: nincs
    Technikai vezető telefonja: 287-566
    Pálya: Budapest, XX., Ady Endre u. 150, telefon: nincs, 13.000 néző
    Szín: piros-fehér


    forrás:
    Sport zsebkönyv '74-75
     
  9. avatar: fgymat
    2010.07.03, 06:45
    kép

    forrás:
    Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)
     
  10. avatar: NNS
    2010.05.06, 17:45 (szerk.: 2018.02.06, 19:56)
    Arany felirattal: kép
     
  11. avatar: fgymat
    2010.04.16, 17:22
    A település másik sportkörét az Erzsébetfalvai Általános Önképző és Segélyező Egyesület fiatal szociáldemokrata munkásai alakították meg 1909. augusztus 17-én, Erzsébetfalvai Munkás Testedző Kör (EMTK) néven. A megalakulásban nagy súllyal esett latba a polgári sportegyesületekkel való versengés gondolata, valamint az ifjú munkások nevelési szándéka (a célkitűzések között szerepelt, hogy a munkás ifjúságot a "kocsmai szórakoztatásoktól" elvonják és a sportegyesületbe tömörítsék.. Egyesületi színnek a fekete- fehér színösszetételt választották. Felszereléseiket a beiratkozási- és tagdíjukból származó bevételeikből vásárolták. Pályával nem rendelkeztek, s így edzéseiket a mai SZTK-épülettel szemben lévő "János grundon" tartották. Az első mérkőzésre az Erzsébetfalvai "Remény" Sport Club ellen az Attila utca sarkán lévő üres telken került sor, amelyet 3:2-re megnyertek (1909. szept. 2.). Az EMTK ellen a pályával rendelkező csapatok álltak ki, mígnem Bandrexler János szociáldemokrata községi képviselő anyagi áldozatvállalása révén a Baross utca-Gyár utca sarkán saját pályát alakítottak ki. Az EMTK 1910 őszén a bajnokság III. osztályában indulhatott, ahol az 1910-ll-es évadban a tízedik helyen végzett. A bajnoki mérkőzéseken kívül különféle díjmérkőzésekre is vállalkozott a csapat.

    A két csapatot a nem szűnő pályagondok "társbérlővé" tették, amikor a község vezetése azzal a megkötéssel határozta el egy sportpálya kialakítását, ha az EMTK és az ETC azt közösen használja. A pálya felépítéséhez szükséges pénzösszeget 20 koronás részvények kibocsátásával teremtették elő (képviselő testület, vállalatok és magánszemélyek jegyeztek). Versenypálya Szövetség alakult, amelynek vezetőségében a mindenkori főbíró elnöki tisztet töltött be, a nyolc tagsági helyen a csapatok 2-2, a részvényesek összesen 4 mandátummal osztoztak. (Aránytalanságot okozott azonban, hogy a részvényesek kizárólag az ETC - tagok köréből kerültek ki.) Ez az "erőfölény" abban nyilvánult meg, hogy az EMTK -nak az együtt rendezett mérkőzéseken többnyire meg kellett elégednie az "előmérkőzési" besorolással. 1912 tavaszán tartották meg a pályaavatót, ekkor az EMTK - ba már beolvadt a Munkás Testedző Egyesület (MTE) labdarúgó szakosztálya és az Erzsébetfalvai "Remény" is (1910). Az EMTK 1913-ban újabb klubot fogadott be, mégpedig az Erzsébetfalvai FC- t. Az EMTK a háború előtti években a IV. osztály középmezőnyében foglalt helyet (6. és 9. hely), viszont a Pestkörnyéki I. osztályban 1913-14-ben csak a 10. helyre futotta. Az 1914-es esztendővel - a háború kitörésévei - súlyos törés következett be a csapat életében, többségüket besorozták, sokan életüket vesztették a harcmezőkön. Mégis, az első világháború idején is folytak a bajnoki, illetve barátságos és kupamérkőzések. A Bandrexler János és Csrepka János által újraszervezett csapat szerepelt az Augusta serleg kupa "C" csoportjában (1914), a Hadi Bajnokság III. osztályában (1915), s a bajnokság II/B osztályában, ahol az 1916-17-es évadban az 5. helyet, 1917 -18-ban pedig a 3. helyet szerezte meg.

    1918. tavaszán - miközben történelmi fordulatok tették emlékezetessé az ország és a magyarság sorsát - a Pflum György által felajánlott serlegért húsvéti kupát játszott a két rivális csapat az EMTK és az ETC. Az emlékezetes összecsapás az EMTK 3-2 arányú győzelmével zárult. Az ország megmaradásáért folyó katonai-politikai külső és belső harcok azonban szinte teljesen megbénították a normális életet, így a sportot is. Az 1919 őszi újraszervezés is csak nehezen haladt előre, súlyos anyagi gondokkal találta magát szembe az új vezetés (Magyar Árpád elnök, Malatinszky Bánkúti Gábor titkár és Kakassy Gyula intéző).

    A húszas évek elején a magyar labdarúgás szervezeti változásokon esett át, s ez érintette az erzsébeti futballéletet is. Az EMTK a II. osztályú ún. Stobbe - csoportban, illetve a bajnokság II. B osztályában szerepelt váltakozó eredményességgel. Nagy próbatétel volt a csapat számára, hogy az 1922 nyarán egyesített II. osztályban megmaradhasson. A "sors szeszélye folytán" éppen az ETC - vel hozta össze a sorsolás az osztályozó mérkőzésre, és a siker most sem maradt el, legyőzve az ETC -t az 1922-23-as idényben a II. osztály 6. helyén végeztek. Miközben a focisták "hozták a formájukat", a Baross utcai pályát eladták alóluk, s az egyesület visszaköltözött az Erzsébet utcai sporttelepre.

    Visszatekintve úgy tűnik, hogy a labdarúgás szerelmesei és játékosai a szegényebb társadalmi rétegekből kerültek ki. Nem véletlen az sem, hogy a hazai mezőnyön kívül is (pl.: Németországban, Ausztriában) a munkások politikai és érdekvédelmi szervezetei nyújtottak támogatást a sportokhoz, egyebek közt a futballhoz. Így kerülhetett sor 1923 őszén (aug. 19.) az EMTK első nemzetközi mérkőzésére az ausztriai Neukirchenben. (A csapat 2: 1 arányban legyőzte a helyi "munkás válogatottat".)

    Új erőt merített a klub, 1924-ben, amikor a Pesterzsébeti Ifjúsági Sport Club (PISC) 15-16 éves játékosait átvette az EMTK, minden esetre a bajnokság 3. helyén végzett a csapat a II. osztályban.

    1925 őszén újabb külföldi túrát szerveztek a Német Munkás Sport Szövetség meghívására. Valóságos "labdarúgó gálára" került sor, amelyben a csapat nagy sikert aratott: négy győzelmet ért el (a Chemitz, Talhein, Zwikau, Plauen csapatai ellen), egy döntetlent a Leipzig ellenében (a gólarány 16:1 volt). A német túra anyagi mérlege is kedvező volt. Szembetűnő volt viszont a német klubok és az EMTK anyagi és környezeti ellátottsága közötti különbség. A német egyesületek szervezettsége gazdag felszerelést, rendezett és korszerű létesítményt, kultúrházat, figyelmes vendéglátást biztosított a labdarúgás híveinek. Itthon, az anyagi gondok miatt a csapat legelemibb ellátása is veszélyben forgott (játékos mezek mosása, bírói díj kifizetése, pályafenntartás, stb.).

    A klubot a helybeli Vasmunkás Szövetség szerény támogatása segítette közvetlen pénzadományokkal és közvetett jótékonysági rendezvényekkel (pl.: a fabarakkban tartott táncmulatságokat, amelyek bevételéből jutott a klubnak is).

    1925-26-ban a felnőtt labdarúgó csapat "gödörbe" került, csak a II. osztály 14. helyén végzett. Egykorú megnyilatkozások szerint, ennek elsősorban a csapat néhány tagjának "rossz szelleme" (ál amatörizmus beszüremkedése) volt az oka. Ilyen előzmények után utazott ki a csapat ismét Németországba. A végső mérleg ekkor is jól alakult (3 győzelem, egy döntetlen, egy vereség, gólarány 12:10), de az utolsó meccsen elszenvedett vereség jelezte (Forst - ESMTK 6:1), hogy a túráknak is megvan a maguk határa.

    A magyar labdarúgás történetének forduló éve 1926, amikor megalakult a "Professzionista Labdarúgó Szövetség". Az EMTK -ból kilenc játékos távozott, átigazolva más klubokhoz, mint hivatásos játékos. A távozók helyére a II. osztályú ifjúsági bajnokságot nyert csapat legjobbjai léptek, s az újraszervezett csapat a BLSZ II-ben a 9. helyet érte el. A vezetés ezt a "csikócsapatot" is kivitte egy németországi túrára. Két győzelem, egy vereség, két döntetlen eredmény (gólarány 11:10) igazolta, hogy a megfiatalított csapat jó eséllyel indulhat a bajnokság II. osztályának amatőr versenyében

    (1927-28-ban a 6. helyen, 1928-29-ben a 8. helyen végzett a csapat). Az igazi sikert az 1929-30-as évadban érték el, amikor a második helyre kerültek. A bajnoksággal egyidejűleg a klub megnyerte az országos ILSZ bajnokságot és az "Orphanides II vándordíj méret azonos bronzlabdáját. Ezek a sikerek eredményezték, hogy a felnőtt (első) csapat képviselhette az 1931-es bécsi munkás olimpián a magyar labdarúgást. Az EMTK szereplése jelképes értékű volt, hiszen a Magyarország - Palesztina (3:1) mérkőzés után Németország csapatával szemben súlyos vereséget szenvedett (9:0). A bécsi arénából németországi turnéra utazott a csapat, tíz nap alatt öt mérkőzést játszott. Két győzelem, két vereség és egy döntetlen (gólarány 17:11) volt az eredménye, - mint utóbb kiderült - az utolsó németországi túrának. A világpolitikai helyzet változása megszakította az évenkénti sportkapcsolatokat ezen a szinten. (Az osztrák munkásválogatott ellen még sor került egy mérkőzésre 1932-ben. Az eredmény 4:4, félidő 0:3.)

    Az EMTK 1931-32-ben azzal "kárpótolta" magát, hogy a II. osztály Kárpáti csoportjában az első lett, s így felkerült az amatőr liga első osztályába. A hazai élvonalban is helytállt a csapat, hiszen egy évvel később a 2. helyen zárta a futball szezont. Az egyesület fennállásának 25. évfordulóján (1934-35-ben) minden erőfeszítés ellenére csak mérsékelt eredményeket tudott felmutatni a csapat, az egyik ok, hogy a munkanélküli játékosok egy része elhagyni kényszerült a csapatot.

    A következő években ezt az "elszivárgást" a Levente és más egyletek felől érkező szívóhatás váltotta ki. A Klub gyors ellehetetlenülése miatt 1938-ban az EMTK és a Lampart F.C. elhatározták, hogy közösen rendezik meg mérkőzéseiket (a bevételből 35% illette az EMTK -t). 1939-ben a Drasche Gubacs S. C. beolvadt az EMTK -ba, s ezzel átmenetileg megerősödött a csapat. Ennek is tulajdonítható, hogy az 1939-40-es évadban mind az öt futballcsapat jól szerepelt: az első csapat a 2., a második csapata 4., az ifi I. pedig az első osztály 7. helyén végzett.

    1939-től kezdve zaklatott légkör vette körül a magyar sportot. (Így például az ún. zsidótörvény miatt többen távoztak a klub vezetőségéből, és három játékos is kivált a játékosállományból (elmaradt a városi segély folyósítása is). Mindenesetre az 1939/40-es évadot jól zárta az EMTK: az első csapat a bajnokság 3., a második csapat a 4, az ifi I. az első osztály 7. és az ifi II. a 3. helyen végzett, de a serdülők is kitettek magukért, ők a 2. helyet szerezték meg. Ebben a szezonban az EMTK és az ETC közösen, fele-fele arányban bonyolították le a két csapat mérkőzéseit. A következő évadban már az NB III. Mátra- vidéki kerületébe osztották be a csapatot. A felmerülő nehézségek dacára a 6. helyen zárták az 1940-41-es szezont. Az 1941-42-es évad újabb meglepetést hozott: ekkor a Dél-dunántúli kerületbe helyezték át az első csapatot. Ez azt jelentette, hogy alkalmanként 200-300 kilométernyi távolságra utazott a gárda, ami rendkívüli erőfeszítést követelt a klub minden tagjától.

    A helyzet az 1942-43-as bajnoki évben sem változott. Folyt a háború, melyben Magyarország is hadviselő félként vett részt. Az EMTK így is a tabella középmezőnyében végzett. Időközben több átigazolás sújtotta az EMTK -t, a "veszteséget" a saját nevelésű játékosok beállításával sikerült pótolni. A világháború utolsó két évében már a katonai behívók és a levente- kötelesek behívása is nehezítette a Klub dolgát. 1943-44-ben még négy csapattal indult az EMTK a bajnokságban, amely egyre inkább szétesett (pl. közlekedési nehézségek adódtak). 1943-ban már 7 EMTK nevelésű játékos focizott az első liga különböző klubjaiban, ami komoly "vérveszteségnek" számított.

    1944 derekán a klubnak nevet kellett változtatnia, mégpedig a kirendelt miniszteri biztos akaratának engedelmeskedve. Ekkor keresztelték át az EMTK -t Kossuth FC névre. Az őszi fordulókat viszont a közeledő front, a bombázások és légiriadók "verték" szét.
    Az erzsébeti sportélet 1945-től napjainkig
    Labdarúgás

    Ahogy az élet más területein is, a sportéletben is új korszak kezdődött a háború után. Az új vezetőség első tettei közé tartozott a klub visszakeresztelése, ismét az EMTK néven szerepeltek a csapatok. Az erzsébeti munkás hagyományokra való tekintettel ekkor a Nemzeti Bajnokság első osztályába sorolták be az EMTK -t, az ún. "nyári bajnokság" idejére (május-augusztus). A mérkőzéseket gyorsított menetben játszották a csapatok (egyebek közt az FTC, Újpest, Csepel, Vasas, MTK). Ebben a "menetelésben" a 7. helyen ért célba az erzsébeti labdarúgócsapat.
    1945-46-ban az NBI -et két csoport alkotta, s az EMTK a déli kerületbe került, mégpedig előkelő társaságba (FTC, MTK, Csepel, Győri ETO, Szombathelyi Haladás, Pécsi VSK, Dorogi AC, és mások). Ezt az erőpróbát már nem tudta sikerrel megoldani a klub. Csak a 12. helyet érték el, s kiestek az első osztályból. Ekkortájt a második és ifjúsági csapatok fenntartása is lehetetlenné vált. '46 őszén így a II. liga közép-kerületében folytathatta az EMTK a versenyzést (a feljutás egy döntetlen mérkőzés miatt maradt el, 1947 tavaszán a csapat csak a 2. helyet foglalta el a tabellán). Ez az év országos botránnyal is szolgált a futball világában. A '47- es tavaszi fordulókban a rivális Salgótarjáni Bányász TC két bundagyanús mérkőzést játszott: az egyiken 18:0-ra győzte le a másik salgótarjáni klubot, a másikon 23:1-re nyert az érdi vasutasokkal szemben. Az EMTK óvása nyomán hónapokig tartó huzavona kezdődött, majd az országos labdarúgó tanács salamoni döntése alapján, mind az EMTK, mind az SBTC bekerült az NB I-be. Azt a klub szegénysége nem engedte meg, hogy játékosvásárlással erősítsék a felnőtt csapatot, így az a bajnokság középmezőnyében helyezkedett el. Az elégtelen anyagi feltételek miatt nem sikerült a létesítmény (az öltözők, a lelátók és a kerítés) felújítása sem.

    Az NB 1 -es szereplésnek kiemelkedő eseményei közé tartozott egy-egy klasszis csapat vendégjátéka. Az EMTK-FTC mérkőzésre tizenegy ezren voltak kíváncsiak (1948. márc. 7.). Míg a döntetlennel végződött mérkőzés (2:2) a sporttörténet fényes lapjaira illett, addig több balszerencsés, fájó vereség - többek között a Vasastól - a kiesők közé sorolta vissza az EMTK -t. (A csapat az Elektromos, a Szolnoki MÁV, a DVSC és a Mogürt társaságában búcsúzott az NB 1 -től.) Az 1948 őszi szezon végén az ifjúsági és kölyök csapatok az első, illetve ötödik helyet érték el, ami jelezte, hogy az erzsébeti futball szeretet eleven valóság.

    Az ETC-LAMPART-EMTK néven ismert "erzsébeti futball" 1925 és 1948 közötti "mérlege" sikeresnek bizonyult. Először az ETC került föl az első osztályba, mégpedig úgy, hogy öt csapatot bundázás miatt kizártak onnan. A LAMPART, mint jogutód szintén egy évadot játszott az NB I-ben (1941-42). Az EMTK három idényt ért meg az elsők között (1945 tavasza: 7. hely, 1945- 46: 12. hely, 1947-48: 14. hely). A csapatok ebben a periódusban 132 mérkőzésből 39 győzelmet szereztek, 19 döntetlent értek el és 74 vereséget szenvedtek el. Gólarányok: 206 adott, 328 kapott gól, s 97 pontot gyűjtöttek. A felnőtt csapatok sikeresebb szerepléséhez szükséges források továbbra sem állottak rendelkezésére a klubnak. Az ún. barátságos mérkőzésekből nem lehetett előteremteni a szükséges anyagi fedezetet. Az EMTK vezetői tárgyalásokat folytattak a Központi Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének elnökségével az egyesület átvétele ügyében, s megállapodás született arról, hogy a klub az őszi szezontól Pesterzsébeti Vasas Testedző Kör (PVTK) néven folytatja szereplését. A 40 éves küzdelmes múlttal rendelkező EMTK ily módon megszűnt, s új korszak vette kezdetét az erzsébeti sportpályán. 1949 tavaszán meglepetésszerű segítséget is kapott a klub: az Országos Sport Hivatal húszezer forintos segélyt utalt ki a teniszpályák építésére. Az ötvenes évek első felében a Pesterzsébeti Vasas az NB II. 3-5. helyén szerepelt, Szépföldi József edző irányítása alatt. 1951-ben az ifik ismét bizonyítottak, miután megnyerték az I. osztályú bajnokságot.
    Az '56-os eredmények és hatásai átmeneti működési zavarokat okoztak. A klub azonban ekkor is feltámadt. Így 1959-ben megépítették a füves pályát (Gulyás Sándor és a pálya karbantartói első osztályú gyepet varázsoltak az erzsébeti homokra Pintye György szaktanácsai alapján).

    Más sportok

    A Pesterzsébeti Vasas és a Pesterzsébeti Petőfi egyesülése mégsem került napirendre. Erre a sportpolitikai lépésre 1973-ban került sor. Az előbbit a "tanácsi-szakszervezeti" keretek, az utóbbit a " szövetkezeti" és "magán" mecenatúra tartja életben. Mindkét klubban alakultak új szakosztályok az idők folyamán.

    Az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör

    Az 1973-as évben az érdekelt felek - a kerület vezetése, a két klub, valamint támogatóik - az erők egyesítése mellett döntöttek. Ez a politika arra irányult, hogy a főváros XX. kerületében egyetlen versenysport egyesületet hozzanak létre, melyet a kerületi tanács és a pesterzsébeti vállalatok és intézmények tartanak fent. Az egyesület új színt kapott, a piros-fehér -t.

    Az újjászervezett kerületi sportéletben így a tömegsport mellett különleges figyelmet fordítottak a versenysportokra is, jóllehet a klub szakosztályainak támogatási rendszere továbbra sem volt teljesen rendezett. (Mind e mellett ekkor az alábbi "mecénási" kör szerveződött a klub köré: ÉPFU, Délparti Vendéglátó Vállalat, Délparti ÁFÉSZ, SPOLÓ, ÉGV, MIKÖV, Bútor- és Faáru 192, továbbá a XX. kerületi KIOSZ, a Habselyem Kötöttárugyár, a KONTAKTA Alkatrészgyár a későbbi évek során.) Csak ezen a döntésen alapulhatott a motorcsónak verseny szakosztály átvétele is 1975-ben a Budapesti Spartacustól (a motorcsónak sportban Pesterzsébet "nagy hatalma" lépett elő). A klub emblémájának központjában álló futball-labda cikkelyeire így méltán kerültek rá a különféle sportágak jelképei is.

    A klub szinte minden lehetőséget megragadott, hogy a labdarúgás területén felzárkózzon az ország élmezőnyéhez. Az utánpótlás nevelése mindig is nagy odaadással folyt Pesterzsébeten. Próbálkoztak átigazolásokkal is, de csak részleges eredménnyel, s bár kétszer is közel volt a felnőtt csapat az NB II -be jutáshoz, az osztályozó mérkőzéseken alulmaradtak ellenfeleikkel szemben (Dunakeszi-1978, Jánoshalma-1979). Vigaszt jelentett, hogy a különböző korosztályú utánpótlás- bajnokságokban több bajnoki címet hoztak el a fiatalok ezekben az években. Az ál profizmus körülményei között az erős forrásokkal rendelkező klubok könnyebben érvényesültek. A '80-as évek elején elhatározott racionalizálások az ESMTK -t kedvezőtlenül érintették, az MLSZ ismételten szűkítette az NB II. mezőnyét. A klub a területi bajnokság mérkőzésein elért jó eredményekkel "kárpótolhatta" szurkolóit.


    http://ultras1993esmtk.hu/index.php?col=1&main_id=1&sub_id=4
     
  12. avatar: AMiUtunk
    2010.01.27, 03:39
    Megújult az ultrák honlapja.
    http://ultras1993esmtk.hu/
     
  13. avatar: BZS1979
    2009.11.27, 14:40
    kép
     
  14. avatar: magyarfutball.hu
    2009.11.03, 21:02 (szerk.: 2017.09.26, 14:32)
    2007-es centenáriumi címer:
    kép
     
  15. avatar: magyarfutball.hu
    2009.06.14, 17:04
    Labdarúgó Egyesület vagy Labdarúgó Egylet?
    ESMTK LABDARÚGÓ EGYLET KFT.

    1204 BUDAPEST
    ADY ENDRE U. 150.
    Telefon: 1/283-0793
    Fax: 1/284-2501
    E-Mail: palis@t-online.hu
    Honlap:
    gportal.hu/portal/esmtk


    mlsz adatbank