magyarfutball.hu

portré: Puskás Ferenc
© mlsz.hu
alias
Purczeld Ferenc
Öcsi (Puskás Öcsi, később Öcsi bácsi)
Higany
Sváb
Száguldó őrnagy
Pancho
Cañoncito Pum
Boss
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 79 évesen elhunyt
(91 éve született)
poszt
csatár
középpályás
kapcsolódó személy
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Kispest FC/Kispesti AC/Budapesti Honvéd SE
1943 - 1956
Real Madrid
1958 - 1967
eredmények / elismerések
VB ezüstérmes (Magyarország 1954)
Olimpiai bajnok (Magyarország 1952)
6-szoros magyar bajnok (Budapesti Honvéd 1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955, 1956)
6-szoros spanyol bajnok (Real Madrid 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1967)
Spanyol kupagyőztes (Real Madrid 1962)
Világkupa-győztes (Real Madrid 1960)
3-szoros BEK-győztes (Real Madrid 1959, 1960, 1966)
BEK-döntős (Real Madrid 1962, 1964)
4-szeres magyar gólkirály (Budapesti Honvéd 1948, 1950, 1950 ősz, 1953)
4-szeres spanyol gólkirály (Real Madrid 1960, 1961, 1963, 1964)
A BEK-sorozat gólkirálya (Real Madrid 1960, 1962)
Az Évszázad gólkirálya (az élvonalbeli bajnoki mérkőzéseken szerzett gólok alapján)
A FIFA Bajnokok Csarnokának a tagja (1998)
Világválogatott (1963)
Európa-válogatott (1965)
84-szeres magyar válogatott, amelyen 83 gólt szerzett
4-szeres spanyol válogatott

edző

pályafutás
Alicante CF
1967 - 1967
San Francisco Golden Gate Gales
1967 - 1967
Vancouver Royals
1968 - 1968
CD Alavés
1968 - 1969
Panathinaikos
1970 - 1974
Real Murcia
1975 - 1975
Colo Colo
1975 - 1976
Szaúd-Arábia - szövetségi edző
1976 - 1977
AEK Athens
1978 - 1979
Al-Masri
1979 - 1984
Club Sol de América
1985 - 1985
Cerro Porteno
1986 - 1986
Panhellenic Melbourne
1988 - 1991
Magyarország - szövetségi kapitány
1993 - 1993
eredmények / elismerések
BEK-döntős (Panathinaikos 1971)
3-szoros görög bajnok (Panathinaikos 1969/1970, 1971/1972, AEK Athens 1978/1979)
Ausztrál bajnok (Panhellenic Melbourne 1991)
Ausztrál kupagyőztes (Panhellenic Melbourne 1990)
1993.04.15. – 1993.06.16. között magyar szövetségi kapitány
Teljesítménye:
4 / 1 / 0 / 3 / 4 – 9 / 2 – 25%
Puskás Ferenc 1954
1954-ben a Magyar Válogatottban
A világ egyik legjobb játékosa volt, hozzá csak Pelét, Maradonát vagy Di Stefánót lehet hasonlítani.

Budapesti Honvéd SE, 1943-1956

Édesapja a Kispest játékosa, később edzője volt. Öcsi ott nőtt fel a kispesti pályán legjobb barátjával Bozsik „Cucuval”. Először 1943 őszén játszott a felnőtt csapatban, amikor egy influenzajárvány miatt több játékos nem tudott pályára lépni.
1945-ben bekerült a nemzeti csapatba, ahol ezután kezdett kialakulni a későbbi „Aranycsapat”, olyan játékostársakkal, akik a saját posztjukon a világ egyik legjobbjának számítottak. Ennek a csapatnak volt a csapatkapitánya, vezére, kiemelkedő játékosa Puskás Öcsi. Megnyerték az 1952-es helsinki olimpiát, győztek az évszázad mérkőzésén Anglia ellen, szabályosan „tönkreverték „ az egész világot. Egészen az 1954-es évig, amikor svájci világbajnokságon, a döntőben, a nagy esélyes magyar csapat kikapott a nyugat-német válogatottól.

Kispesti klubcsapatából időközben a Honvédség klubja lett és felvette a Budapesti Honvéd nevet. A hadsereg (és Farkas Mihály h.miniszter) ebbe a csapatba kényszerítette a legjobb magyar játékosokat, így alakítva ki, a világ egyik legjobb klubcsapatát.

Real Madrid, 1958-1967

Az 1956-os események után Puskás nem jött vissza Magyarországra, több évig el volt tiltva, amikor a Real Madrid elnöke szerződtette. Ott volt közel harminc évesen, elhízva, formán kivűl és a világ legjobb csapata szerződtette, sokan nem bíztak abban, hogy egyáltalán játékos lesz-e még valaha. Ekkor mutatkozott meg Öcsi egyénisége, elképesztő mennyiséget gyakorolt, edzett, lefogyott. Bekerült a csapatba és sorra aratták a legnagyobb győzelmeket, neki is köszönhetően.
Nem csak a játéktudása volt nagy, emberileg is kiemelkedett, jókedvével, jószívűségével, mindig számíthattak rá a külföldi magyarok.

39 évesen visszavonult a játéktól és edzőnek állt. Igazi világvándor volt, dolgozott Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Afrikában is. Európában több országban is edzősködött, legnagyobb sikereit a görög Panathikaikos csapatával aratta, akiket 1971-ben a BEK-döntőig vezetett. Edzői pályafutása végén, még elvállalta a magyar válogatott írányitását, de csodát ezzel a csapattal Ő sem tudott tenni.

Hosszan tartó betegség után, 2006. november 17-én hunyt el.
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: Zsorzsinju
    2016.12.10, 14:23
    Egy kevésbé ismert epizód Puskás Ferenc életéből.
    1975 és 1976 között Szaúd-Arábia válogatottját vezette.
    Eredménysora:
    16 5 1 10 22-27 -5
    1975.11.21-től 1976.04.11-ig 16 mérkőzés.

    http://www.ksa-team.com/english/coaches.php?id=33
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
     
  3. avatar: HSV
    HSV
    2016.04.26, 16:49
    Budapesten, az Uzsokiban született. Szöllősi György könyvében az áll, hogy akkor még a Józsefvárosban laktak, az apja 1929-ben lett a Kispest játékosa. A wikipedia is budapesti születést ír.
     
  4. avatar: HSV
    HSV
    2015.11.11, 19:05 (szerk.: 2017.05.19, 14:48)
    Az év játékosa (1950): Puskás Ferenc

    Puskás "Öcsi" már évek óta a legeslegjobbak egyikének számított a magyar labdarúgásban. Sokszor csak egy-egy kisiklássa, fegyelmezetlensége, kiállítása miatt nem emeltük az elsők közül a legelső helyer. Ebben az évben megint remekelt. Utánozhatatlanul futballozott. Példátlan szorgalma, rajongása a labdáért, fáradhatatlansága, gyorsasága, áttekintőképessége a pálya nagymesterévé avatta. Irányított és végrehajtott, buzdított és vezényelt, mint egy tábornok, ami rohan előre az első vonalba, szóval (és micsoda éles szavakkal!) és példamutatással öszönözve társait. Vérében volt a játék; a labdával úgy bánt, mintha a bal lába egy része volna.

    Ahogy mérgelődött, veszekedett, ha nem ment a játék, vagy ha valamelyik társa bosszantó hibákat követett el, úgy örült a maga és társai minden sikeres megmozdulásának. 1950 őszén óriási formában játszott, mégis szinte "unikum"-számba ment a decemberi salgótarjáni mérkőzésen (6:0!) nyújtott teljesítménye. Roppant kedvvel dagasztotta a sarat, amelybe mindenki más, még az oly technikás Kocsis, Szojka, meg Csuberda is beleragadt. Csodálatos labdatechnikával mintha nem ismert volna különbséget kőkemény talaj vagy sártenger között. Az egyetlen volt, aki még ezen a "feneketlen" talajon is ura volt a labdának.

    Ezután az Előre ellen, majd az évzáró rangadón is vesztésre állt az első félidőben a Honvéd, de Puskás nem ijedt meg. Biztos volt a dolgában, derűsen, mosolyogva, nevetve biztatta és nyugtatta társait. Felkacagott, nevetett, végül a hasát fogva hahotázott, amikor Kocsis egymás után fejelt három gólt. A félidőben (3:3-ra álltak) tréfákkal, viccekkel traktálta az egész társaságot, sőt, átkopogott a textilesekhez, mert mindenáron el akarta mondani Hidegkutinak a legújabban hallott élcet, úgy folytatta a második félidőt. Még Kallós mesternek, a népszerű játékvezetőnek is nevetgélve veregette meg a vállát, amikor negyedik gólját előbb megadta, azután visszavonta (Puskás is hármat lőtt ezen a meccsen, akárcsak Kocsis. Sőt, a három közül egyet ő is fejelt - pedig ez nem tartozott kedvenc megoldásai közé!).

    Hosszú viharos, óriási sikerekkel és erősen kifogásolható botlásokkal teletűzdelt játékospályafutása alatt, 1943-tól 1966-ig (beleértve spanyol gólrekorderi éveit is) ez ez az ősz jelentette - szerintünk - csúcsteljesítménye időszakát.


    Forrás:
    Hoppe Pál-Szabó Ferenc: Labdarúgó bajnokságaink 1945-1986
     
  5. avatar: pirospont
     
  6. avatar: NNS
    2013.04.01, 14:01
    Puskás Ferenc április 1-jén született!
    Hivatalos okmányai április 2-át jelölték meg születésnapjaként, később hitelt érdemlően bebizonyosodott, hogy szülei adtak meg mindenhol egy nappal későbbi dátumot.

    forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Puskás_Ferenc
     
  7. avatar: fgymat
    2013.02.03, 22:31 (szerk.: 2017.05.19, 14:44)
    PUSKÁS (PURCZELD) Ferenc (1927), a Kispesti AC és a Bp. Honvéd balösszekötője, 1945 és 1956 között 84 válogatott mérkőzésen szerepelt és 83 gólt szerzett. Tagja és csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.

    – A zömök termetű „öcsi", az „aranycsapat" kapitánya, a magyar labdarúgás legnagyobb játékosainak egyike. Már gyermekkorában felcsillant nagy tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB l-es kispesti csapatban. A felszabadulás után szinte rakétaszerű gyorsasággal értek be kivételes képességei. Bár alakja nem mondható eszményinek, igazán jól csak bal lábbal rúgott és fej játéka sem haladta meg a jó átlagot, mégis kiemelkedő tudású, világklasszis labdarúgó vált belőle. Éveken át a világ legjobb csatárai között emlegették. Játékát rendkívüli robbanékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, szellemes, ötletekben, váratlan húzásokban páratlanul gazdag elgondolások, 30–40 méterre is hajszálpontos átadások, nagy mozgékonyság, a helyzetek tökéletes és gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte. A „tömör" termetű fiatalember mesterien, hadvezérként irányította csapatának játékát. A befejezéseknél is rendre a helyén volt.

    Az egyik legilletékesebb, Orth György, így nyilatkozott Puskásról: „Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján."

    A válogatott mérkőzések többségén a mezőny legjobbjai közé tartozott. Sok emlékezetes játéka közül egyet külön megemlítünk. Az 1952. július 28-án vívott olimpiai elődöntőben, az előző olimpiai bajnok svéd válogatott ellen aratott 6:0-ás magyar győzelem hőse a káprázatos teljesítményt nyújtó „öcsi" volt. Nagy gólképességét sokszor csillogtatta. 1950-ben, az albánok ellen (12:0) négy gólt ért el. Négy további találkozón három-három gólt szerzett (1946. Luxemburg 7:2, 1948. Románia 5:1, 1949. Ausztria 6:1 és 1950. Ausztria 4:3). Több mint 50 válogatott mérkőzésen szerepelt a neve a gólszerzők között. Egyedülálló teljesítmény a magyar labdarúgás történetében!

    1956-ban külföldre távozott. Spanyolországban, a világhírű Reál Madrid csapatában egy évtizeden át sok sikerrel szerepelt. Többször játszott a spanyol válogatottban is. 1963. október 23-án, az Anglia elleni Világválogatottban szintén helyet kapott. Nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb csatáregyéniségek között foglal helyet.

    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig