hozzászólások

1. 
   (boz)

   # 1

   2020.08.12, 22:29

   Az elmaradt tv-közvetítés is közrejátszhatott, mindenesetre szép számban
   gyülekeztek a szurkolók a mérkőzésre. A Nagyerdőben mintegy 5000 fő foglalta
   el a helyét a kezdőrúgásig.
   
   A 14. percben Éger 27 méteres szabadrúgását Németh szögletre hárította a
   jobb sarok elől.
   
   A 24. percben Bajzát jó labdaátvétel után került lövőhelyzetbe, a támadó
   16-osról leadott próbálkozása kapu fölé szállt.
   
   A 40. percben a pécsi kaputól 22 méterre jutott szabadrúgáshoz a DVSC. A
   Selymes által Sumudicához legurított labdát a román légiós laposan a bal
   sarokba lőtte (1-0).
   
   A 68. percben Márton lépett ki gólhelyzetben, 25 méterre a hazai kaputól
   Selymes elgázolta. Az esetet Arany játékvezető sárga lappal büntette –
   könnyedén születhetett volna ennél szigorúbb ítélet is.
   
   A 74. percben Szatmári bal oldali beadását Szekeres 9 méterről csúsztatta
   fejjel a bal kapufa mellé.
   
   Vadonatúj szerelésben, fehér alapon fekete csíkozással futott ki csapatunk a
   kezdőkörbe. A fordulót megelőzően az újonc PMFC négy ponttal előzte meg a
   tabellán a bajnokság egyik esélyesének tekintett DVSC-MegaForce
   együttesét, a hazaiakat üldözte tehát elsősorban az eredménykényszer.
   Ezt a mintát követve a hazai együttes dominált az első néhány percben, a
   DVSC megpróbálta hamarjában döntésre vinni a dolgot. Ebben az
   időszakban a pécsi bal oldal többször átjátszhatónak bizonyult, Gaál Miklóst nem
   egy ízben megforgatták a gyors debreceni szélsők. A felállt védelmünkkel
   szemben ugyanakkor nehézkesen kerültek a DVSC játékosai valamirevaló
   gólhelyzetbe; 15 perc kellett hozzá, amíg a hazai gárda először eljutott
   Németh Gábor kapujáig.
   A piros-fehérek játékába más, elemi hiba is csúszott: hiába pattogott
   a kezdeti időszakban a pécsi térfélen többet a labda, a hazai
   szabadrúgások jellemzően az alap- vagy az oldalvonalon túlra szálltak.
   A DVSC produktuma alaposan visszaesett, a kezdeti Loki-rohamokat
   kiegyenlített mezőnyjáték váltotta a továbbiak során. A biztonságot előtérbe
   helyező PMFC is levegőhöz jutott az előrejátékban, középpályásaink
   fel-felzárkóztak néhány ellencsapáshoz, egy-egy ilyen kapu előtti
   lehetőségből a mérkőzés ezen szakaszában kis szerencsével akár a
   mieink szerezhettek volna előnyt.
   A játékrész hajrájába léptünk, amikor egy pontrúgásból elért találat
   a hazaiak számára hozott eredményt, így a DVSC vonulhatott az öltözőbe
   elégedettebben – egygólos előnye birtokában.
   A folytatásra 3-4-3-as szerkezetet szeretett volna megvalósítani Nagy Tamás.
   Ennek érdekében a vezetőedző a támadó szellemű Márton Gábort küldte pályára
   a félidőben. A rutinos középpályás kevéssel pályára lépése után kapott egy
   „csomagot” Sumudicától. Nem feltételezzük, hogy a hazaiak légiósa ezt külön
   utasításra tette, mindenesetre nem volt szép megmozdulás a debreceni
   gólszerzőtől.
   A mérkőzés színvonala a folytatásban sem szökött az egekig, fordulást
   követően eleinte a mezőnyben gyűrték egymást a csapatok, a jellemzően
   lelkes hazai közönség eközben viszonylagos csendben figyelte az
   eseményeket. A játékrész második felétől éledezni látszottak a pécsi
   remények a pontszerzést illetően: a piros-feketéknél ekkor akadt olyan periódus,
   amikor tartósan az ellenfél térfelén járatták a labdát. Érkezett is
   csapatunkba Erős Gábor, aki azt a feladatot kapta, hogy tovább lendítsen a
   középpályás játékunkon. Az idén megismert második félidőink arculata
   Debrecenben először mutatta ellentétes oldalát a bajnokságban: ez a
   játékrész ezúttal időnként a mi fölényünket hozta, egygólos hátrányban a
   PMFC-t jellemezte a támadókedv. Saját pályáján szorongattuk tehát a
   Debrecent, ami mindenképp dicséretes, és egyúttal rámutat arra, hogy jókora
   tartás van ebben a csapatban. Ez a tizenöt-húszperces időszak azonban,
   mint kiderült, kevésnek bizonyult ahhoz, hogy csapatunk válaszoljon a
   hazai találatra, és legalább az egyik pontot hazavigye. Ehhez ugyanis a
   szó szoros értelemben vett gólhelyzetet kellett volna teremtenünk Tomics
   kapuja előtt, illetve döntő hibára késztetni a hazai védelmet. Ezen a napon
   azonban ezt a 90 perc során nem sikerült kivitelezni csapatunknak, így a
   hazaiak abbéli törekvése, hogy megőrizzék korántsem biztos előnyüket,
   végül megvalósult.
   A mérkőzés végeztével a hazai nézősereg inkább az elégedetlenség jeleit
   mutatta, a győzelem ellenére kritikusan fogadta csapata mutatott
   teljesítményét.
   Mindez számunkra bizonyos szempontból egy eredmény, csakhogy pont
   nem jár érte – ez alkalommal a DVSC egy – pontrúgásból elért – találattal
   jobbnak bizonyult a PMFC-nél.