magyarfutball.hu

Újpesti Dózsa SC - Békéscsabai Előre Spartacus SC 0 : 0 13:00

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2017.11.02, 18:18 (szerk.: 2017.11.24, 21:36)
    A Megyeri úti stadionban jubileumi találkozóra kerül sor: a 25. Újpesti Dózsa— Békéscsaba NB I-es mérkőzésre! Több mint négy évtizede már annak, hogy először találkoztak Újpesten a két lila-fehér klub labdarúgói: 1946 tavaszán a későbbi bajnok Újpest 11-0-ra (!) szinte „lehengerelte” a csabaiakat. Később sem termett sok babér a viharsarki együttesnek a fővárosiak ellen, eddigi 24 találkozójukból ugyanis csupán egyetlenegyszer nyertek (1985 júniusában, 4-2-re), míg 9 döntetlen mellett a Dózsa 14 alkalommal diadalmaskodott. Ráadásul a Békéscsaba még sohasem tudott NB I-es meccsen nyerni a Megyeri úton ...


    Ezt várom a fordulótól

    Palotás (Pavnicza) István:

    Újpesti Dózsa - Békéscsaba

    "Az Újpest sima, két-három gólos győzelmére számítok, hiszen több jó játékossal rendelkezik, örülök, hogy Göröcs Titi edzőként is bizonyítja kiváló képességeit. Szerintem a Dózsa nyer."

    Népsport, 1986. november 15.

    Torkukon akadt a csabai

    Ú. Dózsa - Békéscsaba 0-0
    Megyeri út, 7.000 néző. Vezette: Kőrös (****) (Hamar, Kiss G.)

    Ú. Dózsa: Szendrei 0 - Schneider 6, Kardos 5, Kozma 6, Szabó 5 - Rostás 5, Herédi 6, Sulija 5 - Schróth 4, Steidl 4, Katona 4.
    Edző: Göröcs János.
    Békéscsaba: Leboniczky 6 - Pápa 6, Megyesi 5, Ottlakán 6, Csanálosi 6 - Adorján 5, Pásztor 6, Fabulya 5 - Kelemen 4, Kurucz 4, Takács Z. 4.
    Edző: Csank János.

    Csere: Katona helyett Muraközi (5) az 58., Kelemen helyett Kovalik (-) és Sulija helyett Kecskés (-), mindkettő a 63., Kurucz helyett Kanál (-) a 89. percben.
    Sárga lap: Kardos a 44. percben.
    Szögletarány: 12:3 (7:2) az Ú. Dózsa javára.


    A hazaiak kezdeményeztek többet az első negyedórában. Előbb Katona lövését hárította Leboniczky, majd nem sokkal utána Steidl erős lövése megpattant Megyesin, és a jobbra mozduló Leboniczkyt becsapva, a bal kapufa mellett hagyta el a labda a játékteret. Ezután Szabó hibázott a 11-es pont tájékán. A vendégek a 23. percben vezették az első veszélyes akciót, ekkor Csanálosi átadását Kurucz 10 méterről gyengén lőtte a kapura, a labda megszerzése nem okozott gondot Szendreinek.

    A félidő hajrájában történt néhány említésre méltó esemény. Előbb Sulija kapásból lőtt fölé közelről, majd a 39. percben Rostás húzott kapura, labdája kipattant. Schróth látta, hogy Leboniczky kint áll, a csatár megpróbált átemelni fölötte, de a labda végül a kapu fölé szállt. Ezután Megyesi hibázott nagyot, gyengén adott haza, Schróth elcsípte a labdát, de közelről Leboniczkyt találta el. A 44. percben Kardos elhúzta Kelemen lábát, ezért sárga lapot kapott. Az utolsó percben egy jó átadásból Steidl közvetlen közelről emelt kapu fölé.

    SZÜNET UTÁN
    nem sok történt egy darabig, aztán Rostás hívta fel magára a figyelmet egy lövéssel és egy szabadrúgással, ám baj volt az irányzékkal. A másik oldalon Takács Z. elől mentett Szendrei. Nem sokkal utána Kovalik húzott kapura, Kardos azonban jól keresztezett és megszerezte a labdát. A második félidő legnagyobb helyzetét Kovalik hibázta el, amikor a 86. percben öt lépésről lőtt, Szendrei azonban menteni tudott.

    ★ ★

    Az Újpesti Dózsa őszi hazai mérkőzésein még nem vesztett pontot. Ezúttal azonban megtört a szép sorozat és meg kellett elégednie az egyik ponttal. Úgy indult az összecsapás, hogy a táblázat élén tanyázó újpestiek biztosan nyernek. Egymás után alakultak helyzetek a vendégek kapuja előtt, azokat azonban sorra elügyetlenkedték a csatárok és a középpályások is. A Békéscsaba jószerivel kizárólag védekezett, egy-két kontraakcióra vállalkoztak csak játékosai.

    Fordulás után még szürkébbé vált a játék, szinte nem akadt helyzet egyik oldalon sem. Az újpesti játékosok keveset mozogtak, és semmit sem tudtak kezdeni a betömörülő védelemmel szemben. A közönség, amely korábban megszokta, hogy kedvencei sorozatban lövik a gólokat, és olykor már a régi időket idézik, a mutatott játék láttán a második játékrészben már fütyült. Ez mostanság ritkán fordult elő a Megyeri úton... A tartalékos Békéscsaba vitézül küzdött, ám úgy vitt el egy pontot a Megyeri útról, hogy nagyon szürke Dózsával találkozott...


    Göröcs János: - A döntetlent igazságosnak tartom. Nagyon gyengén játszottunk!

    Csank János: - Nyolc szerződtetett játékosunk távollétében ezt az eredményt a magam részéről nagy bravúrnak értékelem.

    Népsport, 1986. november 16.

    kép
    Kardos és Kurucz, a csabaiak legjobb gólszerzője a légtérben.

    kép
    Rostás (fehérben) lába lövésre lendül a csabai tizenhatosnál. Ú. Dózsa—Békéscsaba 0-0.

    kép
    Pásztor vezeti a labdát a jobb oldaton Schróth mellett. Bal oldalon Fabulya.

    Labdarúgás, 1986. december - 1987. január
     
  2. avatar: heimo
    2017.11.02, 17:35 (szerk.: 2017.11.02, 17:36)
    Ú. DÓZSA—BÉKÉSCSABA, Megyeri út, 13 óra. Jv.: Kőrös.

    A papírforma hazai győzelmet ígér, a lilák lendületben vannak, s ugyanez nehezen mondható el a vendégekről. Göröcs Jánosnak nincs különösebb oka a változtatásra, a vendégeknél fél csapatra való sérült nehezíti Csank edző dolgát.

    Népszabadság, 1986. november 15.

    ...És volt kellemetlen meglepetés is: most nem ment az éllovasnak, az Ú. Dózsának, a Megyeri úton is csak döntetlenre telt a Békéscsaba ellen.

    Ú. DÓZSA—BÉKÉSCSABA 0-0

    Ú. Dózsa: Szendrei — Schneider, Kardos, Kozma, Szabó — Rostás, Herédi, Sulija (Kecskés, 63. p) — Schróth, Steidl, Katona (Muraközi, 58. p).
    Békéscsaba: Leboniczky — Pápa, Megyesi, Ottlakán, Csanálosi — Adorján, Pásztor, Fabulya — Kelemen (Kovalik, 63. p), Kurucz (Kanál, 88. p), Takács.

    Megyeri út, 5000 néző. Jv.: Kőrös.

    Röstellheti magát a listavezető, mert olyan együttessel szemben vesztett pontot, amely a legjobb esetben is csak NB II-es színvonalon futballozott. Megyesi például (talán megzavarta, hogy mindkét csapatnak lila-fehér a színe) rendszeresen az újpestiekhez passzolt a békéscsabai tizenhatos környékén; a játékmesternek nevezett Pásztor is csak akkor továbbított saját játékostárshoz, ha — olykor ötven méterről — hazaadta a labdát; míg Pápa azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Dózsa csatárcseréje után a lehető legszigorúbb eszközökkel „szelídítette” Muraközit.

    Elképzelhető, milyen teljesítményt nyújtott ezúttal az Újpest, ha — az állandó hazai fölény ellenére — a vendégek még így is megnyerhették volna a mérkőzést. A százszázalékosnak látszó helyzetek aránya ugyanis 2:1 volt a csabaiak javára, de a csak hajdan vitéz Kurucz közeli lövését, majd — négy perccel a befejezés előtt — Kovalik még közelebbi fejesét Szendrei hárította (az utóbbit bravúrral). Ezért csupán az újpestiek kapusa lehetett volna elégedett a találkozó végén — bár a váratlan döntetlen valószínűleg a válogatott játékos hangulatát is elrontotta —, hiszen az egyetlen labdarúgó volt a mezőnyben, aki a kilencven perc alatt tett valami jót is.

    Népszabadság, 1986. november 17.
     
  3. avatar: heimo
    2017.11.01, 22:06 (szerk.: 2017.11.02, 14:09)
    Lila-fehérek „házirangadója” lesz Újpesten. Nem is olyan régen az Ú. Dózsa az MNK-tól búcsúztatta a Békéscsabát.

    Népszava, 1986. november 15.

    Nem csak egy pontot vesztett az Ú. Dózsa

    Az otthonában még száz százalékos Újpesti Dózsának most meg kellett elégednie az egyik ponttal, s ha a békéscsabai csatárok csak kicsit leleményesebbek, akár mindkettőt elvihették volna.


    ...Mégis, egészen a mostani "körig" volt egy csapat, amely — természetesen hazai mércével mérve — jó formáját állandósítani tudta, amelynek otthoni mérkőzéseire úgy indulhattak el a szurkolók, hogy végre, jó futballt látnak, sok gólt és persze, győzelmet. Volt egy csapat, amelynek legutóbbi találkozóján már zúgott a kórus: „bajnokcsapat!, bajnokcsapat!”. Ez az együttes most is a bajnokság listavezetője, de, hogy valamit elvesztett szombati produkciója után, az egészen bizonyos. Nem, az egyik pontot. Annál sokkal többet: a közönség feltétlen bizalmát...

    "Most más világ van Újpesten, de egy biztos, nem adjuk könnyen a bőrünket"— nyilatkozta Csank János, a vendég Békéscsaba vezetőedzője a mérkőzésre kiadott műsorfüzetben. És ez az egyetlen mondat tulajdonképpen mindenre magyarázat, ami a Megyeri úton történt.

    A lila-fehér rangadóra ugyanis a Dózsa játékosai mintha a kelleténél egy számmal nagyobb mellényt csináltattak volna. Úgy érezték: elég ha ebben a ruhadarabban futballozzák végig a 90 percet. A békéscsabaiak viszont megtépázott presztízsüket helyrepofozandó futottak ki a pályára. A legutóbbi fordulóban hazai pályán kapott négy gólt mindenképpen feledtetni akarták. Bizonyítani, hogy a Tatabánya elleni fiaskó, csupán kisiklás volt.

    Az első félidő első harmadában még az újpestiek alakítottak ki veszélyesebb helyzeteket, de a befejezés mindahányszor elmaradt. Már ekkor érezhető volt, hogy Kardosék csak rutinból futballoznak. Annyit adtak ki magukból, amennyit akkor is tudnak, ha álmukból keltik föl őket. Egy szikrányival sem többet. Könnyen pórul is járhattak volna, még az első játékrészben: Fabulya bivalyerős lövése ugyan a jobb kapufán csattant, de a védőktől és az egyébként ismét a mezőny legjobbjának bizonyuló Szendreitől, zavartalanul vágódhatott volna a hálóba is. Ki tudja, lehet, hogy jobban jártak volna a hazaiak egy gyorsan kapott góllal. Talán fölrázta volna őket téli álmukból. A gól azonban elmaradt, az álomkór tovább tartott.

    Szinte nem akadt említésre méltó esemény a továbbiakban. A második játékrészt ugyanott folytatták a csapatok, ahol az elsőt befejezték. Már szedelőzködött a publikum, amikor a lefújás előtt két perccel a vendégek csereként beállt támadója, Kovalik állt szemtől szembe az újpesti Kapussal, de éppen Szendrei kezébe fejelte a labdát. Kissé fellengzősen: az igazság pillanata lehetett volna. Bár a vendégek sem érdemeltek győzelmet, a hazaiak egy pontot még kevésbé. Nem elsősorban a játék képe alapján, sokkal inkább a hozzáállásuk miatt. Pásztorék legalább küzdöttek...

    kép
    Leboniczky, a Békéscsaba kapusa az égvilágon mindent megtett csapata Megyeri úti pontszerzése érdekében. A labdát már birtokolta a támadó dózsás csatárral szemben, de - biztos, ami biztos alapon - azért még a gólveszélyt jelentő lábat is jól megmarkolta.

    Néhány órával a bajnoki forduló után a Komjádi uszodában randevúzik a szurkolók színe-java, köztük a Dózsa és a Fradi tábor. Kedvenceik pólóderbije számukra csak másodlagos, ők egymással vannak elfoglalva. A lilák kezdik: "Szom - bat - hely, Szom - bat - hely..." Az ütemes válaszra nem kell sokáig várni: "Bé - kés - csaba, Bé - kés - csa - ba..." Aztán szokatlanul gyorsan befejezik egymás cukkolását. Talán eszükbe jutott a régi mondás?

    "Ha hallgattál volna..."

    Népszava, 1986. november 17.
     
  4. avatar: heimo
    2017.11.01, 19:35 (szerk.: 2017.11.01, 19:35)
    Értékes döntetlen a listavezetővel szemben

    Ú. Dózsa-Békéscsabai Előre Spartacus 0-0
    NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Megyeri út, 7 ezer néző. V.: Kőrös (Hamar, Kiss G.).

    Ú. Dózsa: Szendrei — Schneider, Kardos, Kozma, Szabó — Rostás, Herédi, Sulija (Kecskés, 63. p.) — Schróth, Steidl, Katona (Muraközi, 58. p.).
    Edző: Göröcs János.
    Békéscsaba: Leboniczky — Pápa, Megyesi, Ottlakán, Fabulya — Adorján, Pásztor, Csanálosi — Kelemen (Kovalik, 63. p.), Kurucz (Kanál, 89. p.), Takács Z.
    Edző: Csank János.
    Sárga lap: Kardos (44. p.).
    Szögletarány: 12:3 (7:2) a Dózsa javára.


    Katona lövése vezette be a találkozót, amit viszont Leboniczky kitűnően védett. Ezt követően Steidl lövése megpattant Megyesin, Leboniczky az ellenkező irányba mozdult, de szerencsére a labda a bal kapufa mellett elsuhant. Szabó rontott kecsegtető helyzetben, majd a 23. percben a békéscsabaiak vezettek veszélyes akciót: Csanálosi továbbítását Kurucz tíz méterről gyengén lőtte meg, így Szendrei zsákmánya lett. Ezután Sulija lőtt fölé közelről, majd Rostás labdája kipattant, s Schróth lecsapott rá, Leboniczky fölött megkísérelt átemelni, de a labda a kapu fölé szállt. Megint Schróth percei következtek, amikor Megyesi gyengén adott haza, a fővárosi csatár elcsípte a labdát, de Leboniczkybe lőtt. Kelemen buktatásáért kapott Sárga lapot Kardos.

    A szünet után hosszú ideig „mezőnymunka folyt”, majd Rostás először egy nagy lövéssel hívta föl magára a figyelmet, majd egy szabadrúgással, de mindkettő mellé szállt. Takács Z. elől mentett Szendrei, majd a nemrég beállt Kovalik mehetett egyedül kapura, de Kardos jó ütemben szerelte. Egy újabb nagy békéscsabai helyzet: a 86. percben Kovalik öt lépésről lőtt, de Szendrei bravúrral öklözte ki a labdát.

    A listavezető Újpesti Dózsa az őszön még nem vesztett pontot hazai pályán. Most megtört a lendület, hiszen egy végig jól „bekkelő” békéscsabai csapattal találkozott, s ha néhány héttel ezelőtt akkor sikerült is a fővárosiaknak az MNK-ban szoros mérkőzésen győzniük, ez a szombati találkozó felért egy viharsarki sikerrel. A békéscsabaiak csupán néhány kontratámadást vezettek, de azok közül egyik-másik veszélyesnek bizonyult. A hazai csapat méltán nem kapott tapsot a 90 perc lefújása után, hiszen az idei bajnokság leggyengébb játékát produkálta a tartalékos békéscsabaiak ellen.

    Nyilatkozatok.

    Göröcs János: — A döntetlent igazságosnak tartom. Gyengén játszottunk!

    Csank János: — Nyolc szerződtetett játékosunk távollétében ezt az eredményt a magam részéről nagy bravúrként értékelem.

    Békés megyei Népújság, 1986. november 17.