magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
2011/2012 Győr-Moson-Sopron megyei III. osztály, Győri /Agroker/ csoport 6 Győri Dózsa SE 8 42
2010/2011 Győr-Moson-Sopron megyei III. osztály, Győri-Csornai csoport 6 Győri Dózsa SE 4 49
2008/2009 Győr-Moson-Sopron megyei II. osztály, Győri csoport 5 Győri Dózsa SE 16 -

összes eredmény, részletek »

címer helye
kapcsolódó csapatok
cím
9025 Győr
Bercsényi liget 1.
Győr-Moson-Sopron megye
 
elérhetőség
telefonszám +36 (96) 528-586
fax. +36 (96) 528-586
e-mail info@gyoridozsa.sport.hu
alapítás
1945
klub színei
lila - fehér
bajnokság
- (megszűnt csapat)
névváltozások
  1. Győri Dózsa SK
    ? - ?
  2. II. kerületi Dózsa
    1957 - 1959
  3. Győri Dózsa SK
    1959 - ?
  4. Győri Dózsa-Horváth Gumi SE
    ? - ?
  5. Győri Dózsa SE
    ? - ?
dicsőséglista
mérkőzések
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2014.01.13, 21:42
    kép
    (nem biztos, de az összes többi bemásolt is mind győri csapattól van)
    http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/regi_sport_jelveny_dozsa_s_e_zomancos_1852378397.html
     
  2. avatar: fgymat
    2012.07.29, 20:08
    kép

    Sport
    1957.02.15.
     
  3. avatar: fgymat
    2010.10.03, 12:25
    GYŐRI DÓZSA SK

    Alapítás: 1945
    Cím: 9022 Győr, Batthyány tér 1, Sportiroda, telefon: 13-536
    Technikai vezető telefonja: ugyanaz
    Pálya: Győr, Bercsényi liget, telefon: 11-342, 10.800 néző
    Szín: lila-fehér


    forrás:
    Sport zsebkönyv '74/75
     
  4. avatar: Ailton
    2010.07.31, 17:13
    Ajánlom figyelmedben a felül található elérhetőséget:
    tel. +36 (96) 528-586
    fax. +36 (96) 528-586
    e-mail info@gyoridozsa.sport.hu
     
  5. avatar: toto
    2010.07.31, 14:22
    Sziasztok segitsetek szeretnék a Győri Dózsába védeni de nem tudom mikor lesz és hány órakór
     
  6. avatar: magyarfutball.hu
     
  7. avatar: magyarfutball.hu
    2010.03.14, 18:31
    2009.02.18.
    Tegnap újabb, talán már nem is annyira meglepő esemény történt a klubbal kapcsolatban. Az egyesület nagy hagyományokkal bíró, ám történelmi mélypontján szereplő felnőtt férfi futballcsapata – amely egyébként utolsó helyen végzett ősszel a megyei II. osztály Győri csoportjában – visszalépett a bajnokságtól.

    A döntésről Molnár Jánost, a klub korábbi szakosztályvezetőjét kérdeztük, aki készséggel állt rendelkezésünkre, ám a Győri Dózsa elnökével, Horváth Zsolttal történt egyeztetés után visszavonta a Kisalföldnek tett nyilatkozatát. Pedig elkélt volna a magyarázat, s eláruljuk: nem is mondott semmi ördöngöset a szakosztály nélkül maradt sportvezető, aki korábban azt nyilatkozta, még rutintalan a fiatalokból álló együttesük.
    Több játékos is távozott, amikor kiestek, így kénytelenek voltak fiatalokkal feltölteni a keretet. Voltak köztük tehetséges futballisták, ám még úgymond súlytalannak bizonyultak az osztályhoz. A tervek szerint volt dózsás labdarúgókkal próbáltak volna meg egy jobb tavaszt produkálni, mert nem volt könnyű helyzetben a klub, nem gazdálkodhattak sok pénzből.

    „Akik itt dolgoznak, szinte ingyen végzik a munkájukat, el sem merem árulni, mennyit keres a pályagondnok, mert lehet, utána mindenki kinevetné" – mondta korábban Molnár János.
    Nos, a volt dózsás labdarúgók nem jöttek, s a jobb tavaszból sem lesz már semmi, mivel csapat sem maradt.

    Kérdés, hogy az egykor NB I/B-ben szereplő futballcsapat visszakerül-e valaha a megyei futballtérképre.

    Méltatlan a hírnévhez

    Horváth Cs. Attila, a megyei labdarúgó-szövetség elnöke: – Nyilván szomorú, hogy egy ilyen nagy múltú, patinás csapat visszalép. Innen nagyon nehéz lehet a visszaút. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban a klubnál történt események következménye ez a döntés is. Ez pedig úgy érzem, méltatlan a Győri Dózsa hírnevéhez.

    Horváth Tamás, az ETO FC női csapatának szakvezetője, a Dózsa volt edzője: – Szomorú vagyok, mert egy ilyen patinás együttes nem engedhetné meg, hogy idáig jusson. Több nagyszerű emlék is fűz a csapathoz, Csertői Aurél és Stark Csaba is a játékosom volt a lila-fehéreknél, félelmetes csapatunk volt. Ennél sokkal többet érdemelne ez a klub.

    Józsa Péter, a Bajcs edzője 12 évig volt a Győri Dózsa futballistája: – Az életem része volt egykor a csapat, s nem is tudok hirtelen mit mondani a visszalépéssel kapcsolatban. Úgy érzem, sok minden közrejátszott abban, hogy ez a helyzet kialakuljon, de erről inkább nem szeretnék beszélni. Csak annyit mondanék, rettenetesen sajnálom, hogy a klub idáig jutott.
     
  8. avatar: magyarfutball.hu
    2009.12.02, 11:39
    2009. augusztus 07.

    Néhány egykori győri dózsás futballista és edző feltámasztaná a felnőttcsapatot a patinás újvárosi klubnál, amely az elmúlt bajnokságban lépett vissza a megyei II. osztályból.

    Győri Elektromos, Győri Dózsa, Integrál-DAC. Három olyan patinás egyesület, amelynek felnőtt futballcsapata a közelmúltban szűnt meg...
    ...Nem úgy a Győri Dózsa esetében, amely nem fejezte be az elmúlt bajnokságot, még a tavaszi szezon kezdete előtt visszalépett a megyei II. osztályból. A csapat nem nevezett a hamarosan rajtoló pontvadászatba, bár a klubnál szervezett utánpótlás-nevelésről adhatnak számot.

    Ennyi azonban nyilván nem elég azoknak a szimpatizánsoknak, akik egykor Csertői Aurél, Stark Csaba vagy Ferenczi István - csak hogy a közelmúlt néhány ismertebb lila-fehérben szereplő labdarúgóját említsük - góljainak, passzainak tapsolhattak.

    Néhányan el is határozták - a klub iránt érzett elhivatottságból -, önzetlenül segítenek feléleszteni Újvárosban a felnőttfocit. Ám véleményük szerint a klubvezetés nem kér ebből.

    "Fáj, hogy ide jutott ez a nagy hagyományokkal bíró egyesület, mi, akiknek valaha közünk volt hozzá, szeretnénk feltámasztani - mondta egyetértésben Keglovich Ferenc és Horváth Dénes, akik játékosként és trénerként is szolgálták a lila-fehéreket. - Megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a klub elnökével, Horváth Zsolttal, akinek levelet írtunk s felajánlottuk segítségünket. Mindhiába, választ nem kaptunk. Szerintünk az egyesület nem működik törvényesen, s emiatt akár még bírósághoz is fordulhatnánk, de mi pereskedjünk azért, hogy segíthessünk?" - fogalmazott Keglovich Ferenc.

    "Nemrég aláírásgyűjtésbe kezdtünk, nagyon sokan mellénk álltak. Több egykori és mostani futballistát tudnánk a csapathoz csábítani, s talán egy-két éven belül feltámadhatna Újvárosban a felnőttfutball" - tette hozzá bizakodva Horváth Dénes.

    Megkerestük Horváth Zsoltot, a győriek elnökét is.

    "A szándék részünkről is megvan, ám nem könnyű egy felnőttgárda anyagi feltételeit előteremteni. Főleg, hogy támogatottságunk az elmúlt évekhez képest mára a felére csökkent. Jelenlegi helyzetünkben kizárólag a női együttes és az utánpótlás versenyeztetését tudjuk garantálni" - közölte az elnök. - írja a kisalfold.hu.


    forrás:
    http://www.foci24.net/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=49783
     
  9. avatar: NNS
    2008.12.03, 17:45
    Kisalföld 1993. január 29.

    A GYAC HITELES TÖRTÉNETE IV.

    Pezsgő sportélet, tribünépítés

    Az 1930-as évek elején újabb szakosztály indult a GYAC-nál. A céllövők Czigány Jenő intéző vezetésével láttak munkához. Ebben az időben élte fénykorát az úszószakosztály (67 taggal). A GYAC úszói ünnepélyes külsőségek között fogadták az új uszoda medencéjében a Los Angeles-ből diadalmasan hazatérő magyar vízilabdacsapatot. Az atléták fő erősségei ebben az időben Johannesz Lajos, Némedy István, Koncz, Jánossy és Varga Flórián. A birkózók is erősödtek Finyák Sándor Győrbe költözésével, aki az UTE színeiben országos hírű birkózó volt, a GYAC-nál a versenyzésen kívül az edzői teendők ellátását is vállalta.

    1933-ban felavatták a modern vasbeton tribünt a Bercsényi-ligeti (mai Győri Dózsa) pályán. Ehhez jöttek a különböző cégek és magánszemélyek adományai, és ott volt a GYAC közel ezres tagsága – ifjúságon kívül - , akik a szükséges anyagiakat előteremtették. A tribünépítést szolgálta az Apolló „mozgóban” megtartott nagy sikerű matiné jövedelme is. 1933 augusztusában a fellobogózott tribün meghívott közönsége előtt Skultéthy Miklós alispán avatta az új létesítményt. Kiemelte, hogy az új tribün kétségtelenül az elmúlt évtized legnagyobb alkotása. Az egyesület eredményesen működött, sőt beindult a női tornaszakosztály. A futballszakosztály három csapatot versenyeztetett: az első csapat az I. osztályban játszott, egy ideig listavezető is volt.

    Az újvárosi lebontott kiskaszárnya épületéből felszabadult anyagot a város átengedte az egyesületnek, így az egyesület szertárosának is lett lakása, természetesen fizetségül.

    A GYAC a város reprezentáns egyesülete lett, taglétszáma egyre emelkedett. Az újonnan belépettek között ott volt a győri helyőrség tisztikara., a bencés rend több tagja. A legtöbb érdeklődőt vonzó futballcsapat gyenge szereplését a kiesés követte az I. osztályból.

    A GYAC anyagi biztonságát segítette, hogy a sporttelepen lévő vendéglőt az egyesület házi kezelésbe vette, ezzel a klubélet tovább erősödött.

    A tribün tátongó alagsorát – széles körű támogatással – beépítették, az anyagiak megteremtésében közbenjárt dr. Drobni Lajos akkori országgyűlési képviselő.

    Fúziós törekvések is felmerültek, a volt első osztályú, majd megszűnt Textil SK egyesült volna a GYAC futballszakosztályával, míg a klub többi szakosztálya továbbra is kék-sárga színben versenyzett volna tovább. A következő egyesületi vélemény azonban eldöntötte a fúzió kérdését: „A GYAC ezelőtt 15 évvel alakult, hogy keresztény szellemben, nemzeti alapon haladjon a maga útján. A fiatalság csak a futballon keresztül jön a GYAC-ba, -mihelyt megalkuszunk önmagunkkal ez előtt 15 évvel kitűzött cél eléréséről, abban a pillanatban nem tudjuk a fiatalsággal szemben nemzetnevelő munkánkat érvényesíteni.” Az is gyakran szóba került, hogy, „túl sokat építkeztünk és keveset sportoltunk”, de az is egyértelmű volt, hogy a sportolás feltételeit, a pályát biztosítani kellett, hogy a sportélet igazán fellendülhessen.

    1936-ban érzékenyen érintette a GYAC-ot, hogy a polgármesterré Spath Gyulát választották, így lemondott sportvezetői tisztségéről. A szíve azonban továbbra is a GYAC-é maradt, örökös ügyvezető elnökké választotta az egyesület.


    Kisalföld 1993. február 2.

    A GYAC HITELES TÖRTÉNETE V.

    Szép tervek, de a háború közbeszólt!

    1936 a berlini olimpia éve, ez kedvező hatással volt a GYAC sportolóira is, ugyanis az egyesület birkózói közül Finyák és Karsai tagja lett az olimpiai keretnek. A futballcsapat eredményességét úgy kívánták javítani, hogy hivatásos edzőt szerződettek a csapat mellé és dr. Valló István személyében új ügyvezető elnököt választottak. Ebben az esztendőben a Ferencváros, 1937-ben a Hungária futballcsapata szerepelt a GYAC-pályán, megfordult az egyesületnél Haranghy olimpiai bajnok, Szabó Európa-bajnok ökölvívó. A GYAC szervezte a Testnevelési Főiskola győri vendégszereplését, valamint a kultúrházban a Sárosy-Pluhár-estet a magyar sport két kitűnőségének részvételével. Öröm az egyesületnél, hogy három év után a futball csapat visszakerült a NyLASZ I. osztályába. A pályán rendezett kerti mulatságok, tekeversenyek, a körhelyiségben az ifjúság számára rendezett tánc- és illemórák népszerűsítették az egyesületet.

    Az 1937-es év szomorú eseménye, hogy a tavaszi áradások következtében a talajvíz elöntötte a futó- és futballpályát. Még márciusban is víz állt a sporttelepen. A Felvidék egy részének visszacsatolása 1938-ban kihat a sportéletre is. A GYAC-kiadvány rögzítette: „Örömmel bocsátottuk útnak őket, akik miatt elmaradtak a futballmeccsek, megállt az élet a salakon… mintha megállt volna az élet ezekben a hetekben… Aztán jöttek a levelezőlapok. Üdvözlet a GYAC-nak Somorjáról, Losoncról…” Leitner Béla zászlóst az úszószakosztály intézőjét hiába várták haza, Munkács alatt vesztette életét.

    A GYAC társelnökét, dr. Czopf Ferencet a NYLASZ elnökévé választották, így a fontos tisztségben is segíteni tudta egyesületét. A talajvíz eltűnésével a pálya talaját 40 cm-rel feltöltötték és újrasalakozták, ezen a futballcsapat szép sikereket ért el. Számottevő résztvevővé vált az I. osztályban.

    A labdarúgó szakosztály vezetését Most Gyulától Dr. Tarr János vette át.

    1939-ben a legnépszerűbb sportág, a futball válságba jutásáért felfüggesztették az MLSZ autonómiáját. Az egyesület anyagi gondjain némileg segített a sportolók részére biztosított 50 százalékos vasúti kedvezmény.

    A klubélet a háború közelestével hanyatlásnak indult. A körhelyiség már nem volt alkalmas igényesebb rendezvényekre. A táncdélutánok, a pingpong, a sakk és a biliárd nyújtotta szórakozási lehetőségek nem elégítették ki a széles tagság igényeit. A közgyűlések, tagértekezletek, társasvacsorák kinőtték a körhelyiséget, felmerült egy saját egyesületi székház építésének gondolata, de ez a háborús események miatt nem valósulhatott meg.

    A labdarúgócsapat az élcsoportban foglalt helyet az I. osztályban, sőt játékost adott a nyugati kerületi válogatottba. A futballcsapat tagja Lakat Károly, a későbbi kiváló játékos és labdarúgó szakember, a csapat ügyeit pedig Vincze Lajos edző és Ritka János intéző vitte.

    Győrben hiányzott a megfelelő nagyságú fedett sportlétesítmény, ami hajlékot adott volna több sportágnak, a GYAC sportolóinak is. Koller Jenő, a város új polgármestere ezért sportcsarnok létesítését tűzte ki célul, de a háború meghiúsította ezt a törekvést. A város sportélete, így a GYAC-é is gyors hanyatlásnak indult, több sportoló, vezető került a frontra. A Nyugati Labdarúgó Alosztály területileg szűkült, 1943-ban a II. kerület Munkás TE, 1944-ben a GYAC nyerte az alosztály bajnokságát, de ez már egy legyengült csapatokkal felálló bajnokságban történt.

    1943-ban még az egyesületnél – központi utasításra – közgyűlésekre, alapszabály-módosításokra került sor. A GYAC március 30-án tartott közgyűlésén is az alapszabályban rögzíteni kellett, hogy az egyesület célja, feladata többek között: „…az ifjúság honvédelmi nevelésének… érvényre juttatása”.

    Az 1944. április 13-i szőnyegbombázás, majd a későbbi légitámadások katasztrofális helyzetbe hozták a város sportéletét. Magyarország a világháború egyik színterévé vált, Győrt sem kerülte el a háborús pusztítás.


    Kisalföld 1993. február 3.

    A GYAC HITELES TÖRTÉNETE VI.

    Politikai szempontból nem kívánatos

    A második világháború után az ország romokban hevert, ám lelkes fiatalok ennek ellenére sportolni szerettek volna. Így volt ez Győrött is. Az egyesületek sorra nyújtották be kérelmeiket a rendőrségre, hogy a hatóság engedélyezze a közgyűlések megtartását. A GYAC 1945. május 14-án kérte a győri kapitányságtól a tisztújító közgyűlés engedélyezését. Az egyesület híveinek nagy meglepetésére az államrendőrség politikai osztálya május 19-én kelt határozatában nem adott engedélyt a GYAC-közgyűlés megtartására. Indoklásában olvasható, hogy a GYAC-nál „…a szélsőjobboldali eszmék mindig kiváló talajra találtak…”, továbbra „ A GYAC működése a demokratikus Magyarországon politikai szempontból nemkívánatos.”

    A GYAC vezetősége már május 20-án levélben fordult a győri Nemzeti Bizottsághoz és fellebbezést nyújtott be, amelyben részletesen cáfolták az engedély megtagadásának indokait, kiemelték, hogy „A Győri AC működése a demokratikus Magyarországon nem csak, hogy nem nemkívánatos, de munkája és eredményei alapján teljes joggal kérheti a hatóságok legmesszemenőbb pártfogását. Bármilyen politikai rendszer szerint kormányozzanak ui. egy országot, becsületes, dolgos emberekre mindig szükség lesz. Márpedig a GYAC ez ideig csak ilyeneket nevelt…” Az egyesület vezetői felismerték, hogy próbálkozásuk majdnem hiábavaló, de bíztak a győri Nemzeti Bizottságban, amely előtt ismert volt a GYAC huszonhat évi működése. Ez csendül ki a fellebbezés utolsó mondatából: „A Győri AC az új demokratikus Magyarország felépítésben múltja jogán részt kér és teljes bizalommal kéri a Tekintetes Nemzeti Bizottságot, hogy őt ebben a törekvésében támogatni szíves legyen.”

    A megyeszékhely két nemzeti bizottsága szintén úgy döntött, hogy a tervezett közgyűlést nem engedélyezi. Erről 1945. június 9-én értesítették a GYAC vezetőségét. Indoklásul ugyanazt hozták fel, mint az államrendőrség politikai osztálya. Ma már az iratokból tudjuk, hogy a hozzájárulás megtagadását a népi szervek is teljesen indokoltnak tartották, ezt a rendőrkapitányság nyomozati adatai igazolják.

    A Győri Atlétikai Club negyedszázados működése ezzel véget ért. A GYAC után a II. kerület sportolói vették birtokukba a ma is tetszetős Bercsényi-ligeti pályát. Akik ismerik a történeteket vagy e rövid történet alapján képet kaptak a hajdani GYAC – ma már kevésbé emlegetett – működéséről, el tudják dönteni, az egyesület „ rászolgált-e” a szigorú döntésre, amely megbénította egy életképes, további sikerek elé néző sportklub működését.”
     
  10. avatar: NNS
    2008.12.03, 17:44
    Részlet Szabady János: Szemelvények Győr Futballtörténetéből
    „Régi idők focija” Részletek a testedzés első évtizedeiből


    Kisalföld 1993. január 23.

    „A GYAC HITELES TÖRTÉNETE

    Az idősebb korosztály képviselői még jól emlékeznek rá, a Győr sportjában kicsit jártasak is tudják: a második világháború előtt jelentős szerepet játszott a városban a Győri Athletikai Club, amelyet 1945-ben politikai indokokból megszűntettek. Az egykori Bercsényi-ligeti pályát természetesen új tulajdonos kapta meg, a GyAC nevét pedig a rendszerváltásig emlegetni sem volt ajánlatos. Éppen ezért sok minden a feledés homályába merült. Szabady János holnap kezdődő sorozatában a történelmi dokumentumok segítségével kikerekedik a klub hiteles története.


    Kisalföld 1993. január 26.

    A GYAC HITELES TÖRTÉNETE I.

    Kék-sárgában az Újvárosiak

    Győrött a század elején, a tízes években majdnem minden városrészben volt sport- vagy futballklub (DAC, II. ker. FC, Belvárosi TC, Ferencvárosi TC, ETO, Vasutas SC, Hungária SE, stb.). Újvárosban 1919. augusztus 13-án alakult új egyesület: „Az ifjúság testi nevelése, a sport különböző ágainak kultiválása által, ’ vagyis ahogy az alakuló jegyzőkönyvben lejegyezték, ez a II. ker. Football Club újjáalakuló közgyűlése, illetve a Győri Athletikai Club ugyanezen időben és ugyanott megtartott alakuló gyűlése.”

    Az alapszabály minden szükségeset rögzített, a GYAC színének a kék-sárgát választották, az ovális alakú pecséten „Győri Athletikai Club” felirat, középen a címer: két egymást keresztező gerely és evezőslapát, középen egy labda és az 1919-es évszám.

    Az egyesület elődje volt a háború előtt már jó hírű „Jóbarátok” sportegyesület és az 1917-ben Czopf János és Rosta Lajos által diákokból alakított II. Kerület Football Club. Az alakuló GYAC közgyűlésén a közönségét a korábbi két újvárosi egyesület maradéka képezte. Adva volt a törzshely – Rosta Lajos vendéglője a Kossuth utca 40. alatt – és az első lelkes vezető, Peitl Dezső. A tagok áldozatkészsége és különféle segélyek biztosították az induló „tőkét”.

    A sportpálya építése már 1920-as években felvetődött, de szűkös anyagiak és a korona romlása akkor még nem tette lehetővé. 1922-től dr. Czehmeister Antal lett az egyesület vezetője, nagy ambícióval fogott hozzá a fejlesztéshez. Programját a következőkben adta meg: Gyermeket adtak a kezembe, a gyermek életerős, egészséges. Kezembe adták, hogy vezessem, hogy kitűzött célját elérje. Szívesen teszem, mert látom, hogy nagy erőt, óriási erkölcsi tőkét képvisel. Ez az erkölcsi tőke az, amelyre a jövőt alapozhatjuk.”

    Nehéz idők következtek, ám ennek ellenére a GyAC mégis fejlődött. Életképességét mutatja, hogy fennállásának tízéves évfordulóján már saját pályával és hát szakosztállyal rendelkezett.


    Kisalföld 1993. január 27.

    A GYAC HITELES TÖRTÉNETE II.

    Felépült a sporttelep

    A város és a GYAC-tagok példátlan áldozatkészségéből a Bercsényi-ligetben elkezdődött a sportpálya építése. A város közgyűlése biztosította a területet, feltöltötték a pályahelyet, készítették a futball- és a futópályát, építették a kerítést, amely 16 ezer pengőbe került. A munkát nehezítette, hogy a talajvíz többször elöntötte a területet. Győr egyik legszebb sporttelepét 1926-tól vehették birtokba a sportolók.

    A pályaépítéssel egy időben vetődött fel a tribün megépítésének gondolata is. A terveket Hajós Alfréd műépítész (olimpiai bajnok) elkészítette ugyan, de a kivitelezés még váratott magára. Az öltöző és a mosdó, valamint a gondnoki lakás 1930/31 - ben épült fel. A vízvezeték bevezetésében dr. Szautner Ferenc polgármester is hathatós támogatást nyújtott. A vendégcsapat tagjai általában elismerően nyilatkoztak a létesítményről: „egy vidéki pálya sem múlja felül.”

    A GYAC versenyzőin kívül a Fa- és Fémipari-iskola a Felsőkereskedelmi, több elemi iskola tanulói is használták a sporttelepet. Szerződéssel is játszhatott a II. ker. Sportclub és Szigeti Sportegyesület.

    A legnépszerűbb sportág a labdarúgás volt, a GYAC mérkőzésein 3000-en is buzdították a csapatot. A klub tízéves jubileumára a Nyugati Alosztály I. osztályába került a GYAC, egy évvel később viszont búcsúzni kényszerült. Az akkori krónikás szerint: ”A kiesés oka kizárólag a merő véletlen volt. Elég e tekintetben utalni a szerencsétlen kimenetelű ETO-GYAC és Tatabánya-GYAC mérkőzésekre, amelyeken a bajnokság első két helyezettjével szemben a mérkőzés sorsa már a kezünkben volt, amikor az első esetben egy szerencsétlen körülmény következtében be nem rúgott 11-es, a másik esetben pedig súlyos bírói tévedés folytán vesztettük el a mérkőzést.”

    Az utánpótláscsapat is játéklehetőséget kapott, a Sas Henrik órás és ékszerész által adományozott „Sas Serlegért” a győri egyesületek második csapatai versenyezhettek. A GYAC kiválósága, csapatkapitánya volt ebben az időben Vincze Lajos, munkássága elismeréseként a NyLASZ bírótestülete fair play-díjjal jutalmazta.

    A kék-sárgák egyik legsikeresebb szakosztálya volt az atlétáké. Minden rangos dunántúli versenyen részt vettek, ennek az időszaknak kiválósága, Wennesz József válogatottságig vitte, Johannesz Lajos pedig öt éven át volt bajnoka a 400 és a 800 méteres síkfutásnak. A vívó-szakosztály 1922-ben indult, első elnöke Most Gyula. Az edzések helyszíne sokszor változott (Bencés Gimnázium, I., majd II. sz. Polgári Fiúiskola tornaterme). A Győr Vívó Club 1923-as indulása érződött a GYAC szakosztályán is, mert az új egyesület jobb körülményeket nyújtott a versenyzőknek. Birkózásban Adorján László Győrbe költözésével (1924) jelentős fejlődés indult, a kerületi csapatbajnoki versenyeken rendre az élcsoportban végeztek. A Magyar Birkózó Szövetség megbízásából a „Vidék legjobb bajnoka” címért zajló versenyt a GYAC rendezte.

    Az úszásszakosztály az egyesület alakulásával egyidős. Az Iparcsatornán végzett edzések sok sikert nem hoztak, az uszoda felépülésével (1931) a jobb körülmények jobb eredményeket is hoztak. Érdekesség, hogy az úszók vízipólóztak és 1931. szeptember 8-án például a GYAC 8:2-re verte a Pápai Testvériség csapatát. Ebben az időben 56 férfi és 27 nő volt tagja az úszószakosztálynak. A tenisz képviselői nem szolgáltak említésre méltó eredményekkel, az asztalitenisz népszerűbb és sikeresebb volt.


    Kisalföld 1993. január 28.

    A GYAC HITELES TÖRTÉNETE III.

    Éltető klubélet

    Az egyesületi tagok találkozóhelyén, körhelyiségben sakk, dominó, tarokk-kártya állt a tagok rendelkezésére, valamint hozzáférhetők voltak az újságok is. A nyomasztó gazdasági helyzet, a munkanélküliség miatt sok fiatalnak egyetlen szórakozási helye a klubhelyiség volt. A különböző társasjátékok mellett házi mulatságok, társasvacsorák tették változatossá a klubéletet. Így március 15-i ünnepély, Mikulás-est, karácsonyfa-állítás, a hagyományos szilveszterest tették felejthetetlenné az egyesületi életet. 1921 őszétől házi színtársulata volt a GYAC-nak Nagy Dezső vezetésével. Az ifjúság nevelésére oktató előadásokat szerveztek a háznagyok, a szórakozási lehetőség a klubhelyiségbe állított biliárd- és asztalitenisz asztalokkal bővült. A péntek esti könyvtári órákon mindig nagy volt az érdeklődés. Mikszáth, Tolnai regényei, a Világirodalom gyöngyei, sportkönyvek voltak a legkeresettebbek.

    A GYAC első évtizede alapozta meg az egyesület szebb jövőjét. A klub elnökei mellett a lelkes, áldozatkész ügyvezetők voltak, akik továbbvitték a klub szellemét, irányították a sportmunkát. Az ügyvezető alelnökök sora Peitl Dezsővel (1919-1921) indult, majd Most Gyula (1922-23), Kojanitz Mihály (1924), Strigovits Sándor (1925-31), Späth Gyula (1931-36) következett.

    Az egyesületért sokat áldozó vezetők nevét a klub által alapított munkaserleg is megörökítette. Évente kerültek rá a legkiválóbbak, sorrendben 1919-től 1939-ig: Peitl Dezső, dr. Osztovics László, dr. Kutassy Sándor, dr. Czehmeister Antal, Strigovits Sándor, Felker Károly, Sáry Béla, Szolnoky Kálmán, dr. Horváth József, Späth Gyula, Wacha Kálmán, Péchy Kálmán, dr. Czopf Ferenc, Rosta Lajos, dr. Valló István, Benkő Sándor, dr. Tarr János, Baaden Antal, Schmikli Lajos, dr. Leyrer László, Lakatos Kálmán.

    1931-ben társadalmi szakosztály is alakult, mely többek között arra volt hivatott, hogy az egyesület elapadt bevételi forrásait újakkal pótolja. További célja volt, hogy a város közönségével megismertesse a GYAC-ot. E célból hangversenyeket, estélyeket, bálokat rendezett, melyeken neves személyiségek, például Huszár Aladár főispán, Harsányi Lajos kanonok, dr. Gálos Rezső egyetemi tanár is megjelentek az előadói emelvényen. A klub ezen tevékenysége sok eredményt hozott. Hagyományossá váltak az atlétabálok, melyek zártkörűek voltak. Az 1936. évi bál meghívóján íz alábbi szöveg áll: ”A Győri Athletikai Club 1936. év január 18-án, szombaton este 9 órai kezdettel a Royal Szálló összes termeiben zártkörű Atlétabált rendez, melyre …urat, úrnőt és becses családját tisztelettel meghívja az elnökség. Belépődíj: személyenként 1,20 pengő, családjegy 3 pengő, táncosjegy 1 pengő. Megjelenés fekete ruhában!”
     
  11. avatar: NNS
    2008.12.03, 17:30
    www.kisalfold.hu/sport/tortenelmi_melyponton_a_gyori_dozsa_futballcsapata/2078991/

    Történelmi mélyponton a Győri Dózsa futballcsapata?
    Szeitz Tibor, 2008.11.27. 14:57

    Labdarúgás - A nagy hagyományokkal bíró Győri Dózsa utolsó helyen végzett ősszel a megyei II. osztály Győri csoportjában. A klub elnöke szerint kevés támogatást kapnak, azt is számlákra kell kifizetniük.

    Enyhe kifejezés, hogy gyengén szerepel a megyei I. osztályból tavaly kiesett Győri Dózsa csapata. Az egykoron NB I/B-s gárda győzelem nélkül áll a tabella legutolsó helyén a megyei második vonalban. Nem emlékszünk rá, hogy volt rá példa, egy kieső futballcsapat ilyen eredménytelenséget produkáljon az alacsonyabb osztályban.

    Molnár János szakosztályvezető szerint azért, mert még rutintalan a fiatalokból álló együttes.
    „Több játékos is távozott, amikor kiestünk, így kénytelenek voltunk fiatalokkal feltölteni a keretet. Vannak köztük tehetséges futballisták, ám még úgymond súlytalanok ehhez az osztályhoz. A tervek szerint volt dózsás labdarúgókkal megpróbálunk egy jobb tavaszt produkálni. Nem vagyunk könnyű helyzetben, sajnos nem gazdálkodhatunk sok pénzből. Akik itt dolgoznak, szinte ingyen végzik a munkájukat, el sem merem árulni, mennyit keres a pályagondnok, mert lehet, utána mindenki kinevetné" – mondta a szakosztályvezető.

    A Győri Dózsa neve az elmúlt rendszerben összeforrt a Belügyminisztériuméval, illetve a rendőrséggel. Akkor jobbak voltak az anyagi feltételek. A rendszerváltás után aztán ez a kapcsolat jelentősen lazult, majd megszűnt.

    Sillai László korábbi, azóta elhunyt egyesületi elnök javaslatára a lila-fehérek kezdeményezték a Bercsényi ligeti létesítmények vagyonkezelői jogának megszerzését.

    Az erőfeszítéseket siker koronázta, a Győri Dózsa Sportegyesület idén határozatlan időre megkapta ezt a jogot. Egy befektetői csoport segítségével a klubvezetés terveiben többek között egy új motel, a birkózócsarnok emeletráépítésével küzdősportterem, új, 800 néző befogadására alkalmas csarnok és pálya, fedett uszoda szerepelt.

    Az öltözők egy részét felújították, az építkezés azonban késik, ahogy a futballcsapat feltámadása is.
    „Számomra furcsa, hogy sokan hírt, negatív szenzációt látnak a felnőttegyüttes szereplésében – kezdte Horváth Zsolt. – Női együttesünk az ötödik az élvonalban, az utánpótláscsapataink is jól futballoznak, a kilencvennégyes korosztály például vezeti a másodosztályt. Edzőink óriási elhivatottsággal végzik munkájukat ebben a nehéz helyzetben is. Tény, hogy a futballisták teljesítménye elmarad a várttól, de nem tudunk évente tíz-tizenkét millió forintot költeni arra, hogy ne a megyei másod-, hanem az első osztályban játsszon a csapat. Ennél sokkal fontosabb, hogy be tudjuk fizetni a közüzemi számlákat. Vannak elmaradásaink, de ezek nem lennének, ha mindenki betartaná az ígéretét."

    A sportvezető hozzátette, szóbeli megállapodás született arról, hogy a városi önkormányzat több pénzzel támogatja a klubot.
    „A győri futballcsapatok konzorciumának köszönhetően évi hétmillió forintot kapunk az utánpótlásra. Ez és a hárommilliós létesítménytámogatás, amiért helyet biztosítunk a város, valamint az iskolák sportrendezvényeinek, még a rezsire sem elég. Korábban szóbeli ígéretet kaptam, hogy három helyett kilenc-tíz millió forintot ad a város, de minden maradt a régiben. Hangsúlyozom, nem támogatást szeretnénk kérni, a szolgáltatás árát, a létesítmény használati díját akarjuk megkapni. Sokan türelmetlenek a felújítással kapcsolatban, pedig a tavaly ősszel odaítélt kezelői jogot idén májusban kaptuk meg. A rendezési tervet módosítatnunk kellett, ugyanis nem akartunk lakóparkot építeni a sportlétesítmények kárára. Korábban két villanyvilágításos, füves futballpálya megépítésével elkezdődött a felújítás. Mivel pályáztunk, annak elbírálásáig a további felújításokat nem kezdhettük el" – tette hozzá Horváth Zsolt.

    A klub az anyagi nehézségeit nyilván nemcsak annak köszönheti, hogy az önkormányzattól a reméltnél kevesebb pénzt kap. Egyetlen várostól sem várható el, hogy egy egyesületet működtessen.
    Kíváncsiak voltunk a másik fél, az önkormányzat véleményére is, de lapzártáig nem értünk el egyetlen illetékest sem.