magyarfutball.hu

portré: Sárosi György
© tempofradi.hu
alias
Stefanicsics György
Dr. Sárosi György
Sárosi I. György
Sárosi doktor
Gyurka
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 80 évesen elhunyt
(111 éve született)
poszt
csatár
középpályás
kapcsolódó személy
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Ferencváros FC
1931 - 1948
eredmények / elismerések
Világbajnoki ezüstérmes (Magyarország 1938)
5-szörös magyar bajnok (Ferencváros FC 1931-1932, 1933-1934, 1937-1938, 1939-1940, 1940-1941)
5-szörös Magyar Kupa-győztes (Ferencváros FC 1933, 1935, 1942, 1943, 1944)
Közép-európai Kupa-győztes (Ferencváros FC 1937)
3-szoros gólkirály (1935-1936, 1939-1940, 1940-1941)
Az év labdarúgója (1940-1941)

edző

pályafutás
AS Bari
1948 - 1950
Lucchese
1951 - 1951
Juventus FC
1951 - 1953
Genoa
1953 - 1955
AS Roma
1955 - 1957
Bologna FC
1957 - 1958
AS Roma - technikai igazgató
1958 - 1959
Brescia
1959 - 1960
FC Lugano
1960 - 1960
Sampdoria Genoa - utánpótlás edző
1961 - 1963
Costa Genoa - edző, menedzser és igazgató
1963 - 1977
eredmények / elismerések
Olasz bajnok (Juventus FC 1951-1952)
fénykép helye

Ferencváros FC, 1931-1948

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
     
  2. avatar: Longinus
    2015.05.03, 21:22 (szerk.: 2017.05.31, 10:40)
    képSárosi dr. 1941-ben Bécsben egy Osztrák-Magyaron. Forrás: Facebook/Retro foci képek
     
  3. avatar: fgymat
    2013.01.10, 21:29 (szerk.: 2017.05.31, 10:39)
    SÁROSI I (STEFANCSICS) György dr. (1912), a Ferencváros FC középfedezete és belsőcsatára, 1931 és 1943 között 61 mérkőzésen (szerk.: 62] öltötte magára a címeres mezt és 42 gólt szerzett. 1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt, valamint az 1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.

    – A három évtizeddel ezelőtt népszerű „Gyurka" labdarúgósportunk legkiválóbb egyéniségeinek egyike. Még ifjúsági korban volt, amikor Orth György így nyilatkozott róla: „Megvan az utódom!" Sárosi valóban Orth-szerű adottságokkal és képességekkel rendelkező játékossá vált. Kitűnő fizikai felépítése mellett tökéletes technikai-taktikai felkészültsége és nagy játékintelligenciája volt. Élvonalbeli pályafutását középfedezetként kezdte. Már 20 esztendős korában karmesterként irányította nemcsak a Ferencváros, hanem a válogatott csapat játékát is. Kitűnően támogatta a csatársor munkáját. Hosszabb távolságra is hajszálpontos átadásokat juttatott társaihoz. Bátran tört előre és lövésekre is vállalkozott. A védekezésben szintén teljes értékűnek bizonyult. A közelharcot ugyan lehetőleg elkerülte, de kivételes ütemérzékével és pompás fejjátékával a labdát csaknem mindig elcsípte ellenfelei elől. Hamarosan kiderült, hogy a támadósorban szintén kiemelkedő teljesítményre képes. Irányítókészségét, helyzetfelismerését mint csatár is maradéktalanul érvényesítette. Ehhez járult még nagy gólképessége. A helyzetek előkészítésében és kihasználásában egyaránt mesternek bizonyult. Korának legjelesebb játékosai között emlegették Európa-szerte és világklasszis labdarúgónak ismerték el. 1937. június 20-án, a Közép-Európa–Nyugat-Európa mérkőzésen (3:1) a Közép-Európa együttesének balösszekötője, egyben csapatkapitánya is ő volt. Több kitűnő alakítása közül az 1937. szeptember 19-i, Csehszlovákia elleni középcsatár-játéka emelkedik ki. A 8:3 arányú nagy győzelemből hét góllal vette ki a részét! Ezt a „rekordot" azóta sem érte el magyar labdarúgó – válogatott mérkőzésen. 1935-ben az osztrákok ellen (6:3) három gólt szerzett. A felszabadulás után még egy ideig az élvonalban szerepelt.
    A negyvenes évek végén – öccséhez hasonlóan, szintén engedéllyel – Olaszországba távozott.

    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig