magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Szőke I. István
"Az Újpest rémálma"
nemzetiség
Magyarország
életkor
72 éves
poszt
csatár
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Ferencvárosi TC
1965 - 1975
Volán SC
1975 - 1976
eredmények / elismerések
EB 4. helyezett (Magyarország 1972)
2-szeres magyar bajnok (Ferencvárosi TC 1967, 1968)
2-szeres magyar kupagyőztes (Ferencvárosi TC 1972, 1974)
VVK-döntős (Ferencvárosi TC 1967-1968)
UEFA-kupa elődöntős (Ferencvárosi TC 1971-1972)

edző

pályafutás
Volán SC
1976 - 1978
eredmények / elismerések
?
fénykép helye

Ferencvárosi TC, 1965-1975

1959-ben volt egy toborzó az Üllői úti pályán. Borsos Miki, a Fradi csatárának invitálására mentem el, ő látott engem játszani a Haller téri grundon. Levitt a toborzóra, és Agárdi Feri bácsi az edző úgy találta, maradhatok. Az első bajnokin a kölyökben rögtön három gólt lőttem jobbszélsőként. Azt hiszem, erre a posztra születtem…1

Szőke István 12 évesen, a Ferencvárosban kezdte pályafutását, a klub felnőtt csapatában, Albert Flórián ajánlására, 1965. október 17-én, a Szeged elleni bajnokin mutatkozott be.
Flóri, aki szinte minden sportág meccsére kijárt, már az ifiben is rendszeresen látott játszani, ahol már 15 évesen bemutatkoztam és jól és gólerősen játszottam. Gondolom, ezen tapasztalatok alapján ajánlott be Vilezsál Oszkárnál. Nem volt könnyű bekerülni olyan nagyságok közé, mint Albert, Varga, de valamit tudhattam, hogy befogadtak.2

Gyorsan beilleszkedett a zöld-fehérek nagyszerű támadósorába, Varga Zoltánnal, Albert Flóriánnal, Rákosi Gyulával és Fenyvesi Mátéval félelmetes csatársort alkotott.
Már a felnőtt csapatban töltött első évében kirajzolódott kivételes tehetsége, első szezonjában 15 gólt szerzett, ezzel a bajnokság legeredményesebb jobbszélsője lett. Első két szezonjában bajnoki ezüstérmes lett a Ferencvárossal, 1967-ben és 1968-ban azonban már senki sem tudta megállítani a csapatot, mindkétszer a zöld-fehéreké lett az arany. A triplázás már nem jött össze, de éremből jutott még néhány: összesen hatszor lett bajnoki második, egyszer pedig harmadik a Ferencvárossal, így NB I-es pályafutása alatt csak az 1971/72-es szezonban nem szerzett bajnoki érmet, emellett kétszer (1972, 1974) Magyar Népköztársaság Kupát is nyert az együttessel.
A Szőke, Varga, Albert, Rákosi, dr. Fenyvesi ötösfogat nemzetközi szinten is kiemelkedő volt, nagy élmény volt ebben a csatársorban játszani. Először Varga Zoli távozott, majd Albert Flóri sérült meg, később Rákosi Gyuszi és Fenyvesi Máté is befejezte pályafutását. Hirtelen ott találtam magam egy Szőke, Branikovits, Máté, , Mucha csatársorban, amely szintén nem volt rossz, de nem volt összemérhető a korábbival.2


A Fradi a nemzetközi porondon is jól szerepelt ebben az időszakban, 1966-ban BEK-negyeddöntős, 1968-ban Vásárvárosok Kupája-döntős, 1972-ben UEFA-kupa-elődöntős volt a Szőke Istvánnal felálló együttes. Egyik legemlékezetesebb nemzetközi kupamérkőzése 1969. október 1-jén volt a BEK-ben, a CSZKA Szófia ellen, amikor az 1:2-es szófiai mérkőzés után a visszavágó 4:1-es győzelemből két góllal vette ki a részét.

Klubjában 1965 és 1974 között 191 bajnoki mérkőzésen 71 gólt szerzett, a hazai mezőny egyik legeredményesebb szabadrúgáslövője volt. 1974-ben az FTC örökös bajnokává választották.
A gyermekkorom óta kifejlődő szemölcsök műtétek, majd egy végzetes sugárkezelés után annyira elsebesedtek, hogy gyakorlatilag 1974 után sohasem volt egészséges a lábam, Ma már biztosan állítom, hogy orvosi műhiba, a helytelen sugárkezelés akadályozta meg gyógyulásomat. Ez vezetett oda, hogy a Fradiban a pályaavató meccs jelentette az utolsó mérkőzésemet, 27 évesen.2


Volán SC, 1975-1976

Az MTK is szerződtetni akarta, de ezt az akkori szabályok nem engedték, így levezetésképpen a másodosztályú Volánban szerepelt egy évet.
...
A Volánnak is nagyon sokat köszönhetek, mert az aktív pályafutásom befejezése után edzőként alkalmaztak az utánpótlás korosztályoknál, s emellett lehetőséget kaptam a Volán Klub vezetésére, ahol ma is – már tulajdonosként – dolgozom a feleségemmel.2
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2019.03.09, 17:28
    Volt valami ilyen nóta is:
    "Szabadrúgás, Szőke rúgja,
    Kiszakítja a hálót,
    Így segíti győzelemre,
    A zöld-fehér csapatot!"
    Én már csak idősebb drukkerektől hallottam, lehet hogy nem pontos a szöveg.

    https://ulloi129.hu/2019/03/09/szoke-grundgyerek-voltam-a-kilencben-nottem-fel-ott-tanultam-a-csibeszseget/
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
     
  3. avatar: magyarfutball.hu
     
  4. avatar: ingersheim
    2017.02.18, 09:08
    Tőlünk ezt a képet kapta szülinapra, mikor 66-ban négy gólt vágott az Újpestnek MNK meccsen, és nyertünk 6:3-ra.
    kép
     
  5. avatar: Schindler László
    2017.01.18, 18:24 (szerk.: 2017.01.18, 18:30)
    kép
    Februárban szülinapja lesz hátha nincs meg neki ez a kép.
     
  6. avatar: heimo
    2015.12.28, 21:36 (szerk.: 2017.01.18, 18:31)
    A bombagólok mestere

    Talán még az ellenfelek szurkolói is fújják ma is a hetvenes évek ferencvárosi csatársorának összetételét: Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi. Ma a budapesti József utcában van egy klub, amelynek ajtaja, talán nem véletlenül, zöldre van mázolva, és a portálon a felirat: Volán Klub. A klubot a Fradi legendás jobbszélsője, Szőke István üzemelteti.

    – Meglehetősen nehéz volt kinyomozni, hogy hol lehet önnel találkozni. Még a Fradinál sem tudták. Hogy él, mi van önnel?
    – Pedig akik akarnak, azok tudják, hogy több évtizede a feleségemmel, Jutkával ezt a kis klubot üzemeltetjük. A feleségem a főnök, én olykor besegítek neki. Élem a nyugdíjasok életét, hetente eljárok a Rudas gőzfürdőbe. De úgy egyébként sohasem szerettem, ha nagyon pezseg körülöttem az élet. Bár az is igaz, jólesik, ha néha valakinek az eszébe jutok.
    – Család, gyerekek?
    – Sajnos gyerekem nincs. Van három szép kutyám. Jól elvagyunk, szeretek velük sétálni, labdázni.
    – És a Fradi?
    – Messze kerültünk egymástól. Csodálatos éveket töltöttem az Üllői úton, de elég korán befejeződött az ottani pályafutásom. Isten nyugosztalja, nem akarom bántani Dalnoki Jenőt, de neki nagy szerepe volt abban, hogy elkerültem az Üllői útról. Persze, a régi játszótársak közül sokakkal vasárnaponként lejárok még kispályázni, és akkor azért felidézzük a régi szép időket.
    – Ha már a játszótársakat említi, mit szólt, amikor megtudta, hogy a korábbi csapattárs, Novák Dezső, hát hogy is mondjam finoman, jelentett önökről?
    – Hát, nem örültem neki. Nem szándékom felmenteni Dezsőt, de úgy emlékszem, valami vámügye volt, és az akkori hatalom megzsarolta: vagy jelent, vagy vége a pályafutásának. Ismétlem, borzasztó dolog, de valahol azért megértem, nyilván nagyon megijedt, hogy mi lesz vele és a családjával.
    – Visszatérve az Üllői útra. A mostani vezetők nem is szokták keresni?
    – Karácsonykor Berki Krisztián vezérigazgatótól kaptam egy üdvözlőkártyát, de azon kívül semmi. Angol a tulajdonos, ilyen világban élünk.
    – Bérletet sem kapott a csapat meccseire?
    – Nem. Én pedig nem vagyok kilincselő alkat, így aztán inkább megnézem a tévében a meccseket.
    – Annak idején hogyan került a Fradiba?
    – A Haller piac közelségében van egy kis grund, ott lakott a családunk, és persze ott futballoztam napestig. Néha a tanulás rovására is ment a foci. Aztán a Fradi toborzót hirdetett, én meg jelentkeztem. Más világ volt az, kérem. És már az ifjúsági csapatban olyan Fradi-legendákkal játszhattam együtt, mint Páncsics Miki, Varga Zoli, Rátkai Laci, Németh Miki.
    – Igaz a szóbeszéd, hogy Albert Flórián ajánlotta önt be a felnőttcsapathoz?
    – Igen. Flóri rendszeresen járta a serdülő- és ifimérkőzéseket, figyelte a tehetségeket. Valahogy így akadhatott meg rajtam a szeme, és aztán 1965 őszén a Szeged ellen bemutatkozhattam. Háromszázötven mérkőzést játszottam az NB I-ben, és talán nem rossz mutató, százötven gólt lőttem. Sokfélét, kicsit is, nagyot is.
    – Volt egy ominózus szemölcsügye, s úgy emlékszem, azt mondták, semmi baja nem volt, egysze­rűen nem akart játszani. Aztán mégis játszott, de rosszul.
    – Ma is bárkinek meg tudom mutatni, hogy még mindig ott van az a szemölcs a talpamon. Kenegetem, kenegetem, de már senki sem biztat azzal, hogy valaha is el fog múlni. Az új Fradi-stadion pályaavatóján, 1974 tavaszán, a Vasastól elszenvedett vereség után talált meg szegény Dalnoki, és onnantól kezdve aztán már nem volt maradásom. Úton-útfélen hirdette, hogy nem akartam cipőt húzni, nem akartam játszani. De mondom, Isten ments, hogy Jenőt bántsam.
    – Honnan eredt Dalnokival a konfliktusa?
    – Ifistaként két-háromezer ember előtt játszottunk a nagyokkal, Jenő volt a balbekk, én meg szemben vele a jobbszélső. Kicseleztem, ő meg felrúgott. És odaállt fölém, és azt mondta: ha még egyszer ennyi ember előtt hülyét csinálok belőle, akkor szétrúg. Talán innen. Megint ismétlem magamat, nem szeretnék halott emberről csúnyákat beszélni. Ráadásul egy igazi fradistáról.
    – Mi az, ami kimaradt az életéből, pályafutásából?
    – Az olimpiai szereplés. Úgy gondolom, hogy 1968-ban Mexikóban tudtam volna segíteni, ám az MLSZ vezetői, élükön Kutas Istvánnal, nem nagyon szorgalmazták a beválogatásomat. Viszonylag kárpótolt a tizenhárom válogatott szereplés, amikor ugyan csak három gólt lőttem, de azokra, amíg élek, büszke leszek. Mind a három győzelmet jelentő gól volt.
    – Legendás párharcokat vívott a Fradi–Dózsa rangadókon az újpesti kapussal, Szentmihályival a kapu közeli szabadrúgásoknál. Ezekre hogy emlékszik?
    – Anti a kor egyik legjobb, legmegbízhatóbb kapusa volt, de szerettem ellene játszani. Egy Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzésen kezdődött kettőnk párharca, amikor a Megyeri úton 6-3-ra nyertünk a sokkal esélyesebb újpestiek ellen, és a hatból négy gólt én rúgtam. De egyébként is nagyon szerettem nemcsak a Dózsa, hanem a Vasas, az MTK és a Honvéd elleni kettős rangadókat a zsúfolt Népstadionban.
    – Miután a Fraditól eljött, játszott még valahol?
    – Edzettem a Honvédnál, majd Sándor Csikar szorgalmazta az MTK-nál a leigazolásomat. Ott várakoztam az előszobában a Hungária körúton, kihallatszott, amikor a vezetők azt mondták, jó, jó lenne ez a Szőke gyerek, de vajon jó-e a lába. Nem bíztak bennem. Én pedig nem akartam ajánlgatni magamat. És aztán még a disszidálással is próbálkoztam.
    – Érdekes, erről nem lehetett hallani. Sikerült?
    – Megbeszéltem mindent a családommal, a feleségemmel, össze is pakoltunk, és el is indultunk 1974-ben Nyugat-Németországba, Essenbe. Ott edzettem is a csapattal, és szerződést is kínáltak nekem. Ám mindössze hat hetet voltunk kint, mert a feleségem ezalatt tizenöt kilót fogyott, annyira gyötörte a honvágy. Így aztán ennyi volt a mi kis lelépésünk.
    – És hazaérve megbüntették?
    – Szerencsére megúsztuk, mert arra hivatkoztunk, hogy a lábam miatti gyógykezelés elhúzódott, és ezért jöttünk csak késve haza. Aztán a Volánban még fél évet futballoztam, később meg már csak a büfével foglalkoztam.
    – Van kedvenc futballistája a maiak közül?
    – Igen. Az argentin Messi, aztán a szintén Barcelonában játszó Iniesta és Xavi. Zseniális játékosok. El tudtam volna képzelni, hogy ilyen játékosokkal is futballozhatok egy csapatban. Bár a Fradi legendás csatársorára sem lehetett panaszom, ott is volt zseni. Nem is egy.
    – Megnézi a válogatott mér­kőzéseit?
    – Persze, a televízióban. És nem is értem a külföldön játszókat, mert ahogy hazajönnek, itthon csak magyarosan tudnak futballozni. Valahogy nem teszik úgy oda magukat, mint klubcsapatukban.
    – És itt, a klubjában a vendégekkel szokott még szóban futballozni?
    – Nagyon sok szurkoló lejár, és természetesen megvitatjuk a labdarúgás ügyes-bajos dolgait, eseményeit. De a világot még mi sem váltottuk meg. Sőt, ahogy már mondtam, hetente kétszer a Rudasban is ott vagyok. Ott is szívesen elfocizgatok, nagyban folyik az értékelés az ismerősökkel.
    – A közelmúltban ünnepelte hatvanharmadik születésnapját. Mi volt a legkedvesebb ajándék, amellyel meglepték?
    – Egy MTK-szurkolótól a keretbe foglalt képemet kaptam, az volt az aláírása: Annak a fradistának, akit az MTK-drukkerek is szeretnek.

    Pályakép

    Szőke István 1947. február 13-án született Budapesten. Azt FTC örökös bajnoka a Fradi színeiben 310 mérkőzést játszott, 102 gólt szertett. Bajnoki mérkőzésen 191 meccsen játszott, 71 gólt rúgott. Hazai kupamérkőzésen 23 alkalommal kilencszer talált az ellenfelek kapujába.Nemzetközi tétmérkőzést 32 alkalommal vívott, hat gólt szerzett. Barátságos és díjmérkőzésen 64 alkalommal lépett pályára, tizenhatszor volt eredményes.Kétszeres magyar bajnok. 1967 és 1968 kétszeres magyarkupa-győztes.A válogatottban tizenháromszor szerepelt, és három gólt szerzett.

    http://archivum.magyarhirlap.hu

    hmgy
     
  7. avatar: Longinus
    2015.11.05, 17:08
    képSzőke István specialitása, a szabadrúgás után a labda bombaként vágódik a Honvéd hálójába (1969). Forrás: ftcbk
     
  8. avatar: Longinus
    2015.05.03, 16:17 (szerk.: 2017.01.18, 18:29)
    képSzőke István 1973-ban. via: facebook/reto foci képek
     
  9. avatar: magyarfutball.hu
    2014.02.13, 12:11 (szerk.: 2014.02.13, 12:18)
    Talán a Fradi eddigi legjobb jobbszélsője volt. Tipikus vonalszélső, gyors, robbanékony és emellett bomba szabadrúgáslövő. Isten éltesse!


    Boldog szülinapot "Szentmihályi ölő"


    Örök emlék: 1966-ban Újpesten MNK meccs volt, kora délután,és laza, 6:3 ra nyertünk, Szőke Pista 4 gólt lőtt, 3-at szabadrúgásból, 1-et 11-esből...Szentmihályi utána idegi kimerültség miatt 3 meccset kihagyott, pedig válogatott kapus volt. Nagyszerű ember volt, méltatlanul kallódott el...


    Emlékszem 70 vagy 71 ben Dózsa -Fradi a Megyeri úton. Meccs előtti riport Szentmihályival: " Készültünk Szőkeböl az edzéseken Bene Feri rúgta a szabadrugásokat , mindent megfogtam" A meccs 10-ik percében szabadrugás ide, Szőke irgalmatlanul beverte. Szentmihályi arcát azóta sem felejtem....Isten éltesse!!!!!

    https://www.facebook.com/fradi.hu/posts/677798578924828?stream_ref=1
    https://www.facebook.com/photo.php?fbid=656837757688381&set=a.395657453806414.87293.390635520975274&type=1
     
  10. avatar: magyarfutball.hu
    2014.02.11, 12:53 (szerk.: 2017.01.18, 18:33)
    Szombathy Pál beszélget Szőke Istvánnal a DIGI Sport, Reggeli Start műsorában:
     
  11. avatar: fgymat
    2013.03.21, 23:24 (szerk.: 2017.01.18, 18:33)
    SZŐKE I István (1947), az FTC jobbszélsője, 1969-ben 1 esetben jutott szóhoz a nemzeti tizenegyben. – Nagy tehetségként tűnt fel, de betegség és sérülések akadályozták képességeinek teljes kibontakozását. Gyors, bátor, jól cselez és ügyesen ad be. Hatalmas erejű lövései külön említést érdemelnek. Változatlanul sokat ígérő tehetség.

    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig