magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Háromtüdejű
nemzetiség
Magyarország
életkor
66 éves
poszt
középpályás
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
III. kerületi TTVE
1970 - 1972
Budapesti Építők
1972 - 1973
Honvéd Kilián FSE
1975 - 1977
Záhonyi VSC
1977 - 1977
Nyíregyházi VSSC
1977 - 1986
Tatabányai Bányász
1986 - 1988
Debreceni VSC
1988 - 1991
Szolnoki MÁV MTE
1991 - 1992
Kemecse SE - játékos-edző
1993 - ?
eredmények / elismerések
?

edző

pályafutás
Szolnoki MÁV MTE
? - ?
Kemecse SE - játékos-edző
1993 - ?
eredmények / elismerések
?
fénykép helye

III. kerületi TTVE, 1970-1972

...

Budapesti Építők, 1972-1973

...

Honvéd Kilián FSE, 1975-1977

...

Záhonyi VSC, 1977

...

Nyíregyházi VSSC, 1977-1986

...

Tatabányai Bányász, 1986-1988

...

Debreceni VSC, 1988-1991

...

Szolnoki MÁV MTE, 1991-1992

...

Kemecse SE, 1993-?

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: Longinus
    2016.02.04, 17:34 (szerk.: 2016.02.04, 18:04)
    képMoldván Miklós az 1982-es VB keretben, a középső sor közepén, Mészöly előtt.
    Forrás:
    Facebook Retro foci képek
     
  2. avatar: Longinus
    2015.08.04, 08:19 (szerk.: 2016.02.04, 18:05)
    képMoldván Miklós az első válogatott labdarúgó Nyíregyházáról. Forrás: Facebook/Retro foci képek
     
  3. avatar: fgymat
    2013.04.17, 11:00
    Akkoriban hatalmas szó volt, ha egy vidéki játékos bekerült a világbajnokságra készülő nemzeti csapatba.
    Az ember nosztalgiával sóhajtozik, amikor fellapozza lapunk harminc évvel ezelőtti számait, és szembesül vele, hogy mi és ki mindenről számolhatott be az újság a sportoldalain. 1982 februárjában Bakosi Béla hármasugró fedett pályás Európa-bajnokságra (mellesleg meg is nyerte), Váradi János ökölvívó világbajnokságra készült, a Szpari NB I-es futballistái Líbiába mentek edzőtáborozni.
    Meccsek Ausztráliában is
    De nem tartott velük Moldván Miklós. A középpályás szintén egy hazai télvíz idején kellemes éghajlatú térség, Óceánia felé vette az irányt, ahol bemutatkozhatott a spanyolországi világbajnokságra készülő magyar labdarúgó-válogatottban. Ő volt az első és máig egyetlen futballista, aki Nyíregyházáról került be a nemzeti csapatba, összesen háromszor szerepelhetett hivatalos mérkőzésen, kétszer az új-zélandiak ellen azon a bizonyos túrán, a harmadik a vb előtti Peru elleni hazai felkészülési mérkőzés volt.
    Akkoriban szenzációnak számított, ha egy-egy játékos vidékről került be a keretbe, hiába nyerte toronymagasan a bajnokságot a Rába ETO, a győri csapatból egyedül a későbbi nyíregyházi edző, Szentes Lázár jutott ki a világbajnokságra. Moldván itthon maradt, de olyan korban szerepelhetett a válogatottban, amikor még rangja és becsülete volt a címeres meznek. Amúgy az óceániai túra nemcsak az Új-Zéland elleni két hivatalos mérkőzésből állt, hanem előtte Ausztráliában nem hivatalos mérkőzéseket is játszott a Mészöly Kálmán szövetségi kapitány vezette legénység.
    Az elsőt Canberrában, ahol Moldván gólpasszának is köszönhetően 4–1-re nyertünk a helyi csapat ellen. Következett egy négy csapatos torna Sydney-ben, a mieink első ellenfele a St. George Budapest nevű ottani gárda volt, a meccs a 88. percben még 0–0-ra áll, végül Kiss László és Pölöskei Gábor találataival 2–0-ra nyertünk. Moldvánnak minden bizonnyal volt szerepe a sikerben, hiszen a 87. percben lépett pályára – Nyilasi Tibor helyére.
    A második meccs a Sydney Olympic nevű helyi csapat ellen volt esedékes, az eredmény 3–3 lett. A tornát az akkor még jugoszláv klubcsapat, a Vojvodina elleni 2–1-es vereséggel és így a harmadik helyen zárta a magyar válogatott, a nyíregyházi középpályás Szántó Gábort váltva a második félidőre állt be. Új-Zéland felé tartva Melbourne-ben Victoria állam válogatottjával is összecsapott a magyar keret, az eredmény 2–0 lett, Moldván a korszak másik sztárjátékosa, Törőcsik András helyére állt be a 60. percben, a gólokat Bodonyi Béla és Pölöskei szerezte. Aztán még a Vojvodinának is visszavágott a csapat, az 5–0-s sikerből Moldván Miklós góllal vette ki a részét.
    A pályán hallgatta a Himnuszt
    Ezek tehát nem hivatalos mérkőzések voltak, 1982. február 11-én pedig jöhetett az aucklandi hivatalos fellépés, Új-Zéland ellen. A Kelet-Magyarország „Könnyedén nyert válogatottunk Új-Zéland ellen” címmel tudósít a mérkőzésről, holott a 2–1-es győzelemmel véget ért mérkőzésen a győztes gólt csak a 86. percben szerezte meg Bodonyi. Moldván élete első válogatottságát a kezdőcsapatban ünnepelte, 70. percig volt a pályán, a helyét – bagatell… – Törőcsik foglalta el. A magyarok első gólját amúgy Izsó Ignác szerezte. Négy nap múlva Christchurchban megismételték az eredményt a felek, a mieink hátrányból fordítottak 2–1-re Pölöskei és Izsó találataival. Moldván megint a pályán hallgathatta a Himnuszt, a 67. percben akkor éppen Nyilasi jelentkezett játékra a helyén. Az egyhónapos túráról Nyíregyháza büszkesége háromrészes útinaplóban számolt be a Kelet-Magyarországnak, harminc év távlatából valamivel rövidebb visszaemlékezésre kértük az 57 esztendős sportembert. Igen sportembert, hiszen Moldván Miki még mindig kispályázik – három csapatban is. Két éve pedig még aktív nagypályás labdarúgó volt az akkor még letező megyei IV. osztályban.
    – Már harminc éve?! – lepődött meg Moldván Miklós, amikor megtudta miért is keressük. – Természetesen hatalmas élmény volt, büszke vagyok rá, hogy Nyíregyházáról a válogatottba kerülhettem, ugyanakkor egy kicsit szomorú is, hogy azóta ezt más nem mondhatta el magáról. Emlékszem, nyolcvanegy őszén Mészöly Kálmán személyesen nézett meg egy Haladás elleni hazai találkozón, amely gólnélküli döntetlenre végződött, de nekem jól ment a játék. A meccs utáni banketten közölte velem a kapitány, hogy számít rám, így ott lehettem az óceániai túrán, amelyet a kivándorolt magyarok szerveztek meg nekünk. A reptéri fogadtatás igen megható volt, zászlókkal és könnyes szemmel vártak bennünket, egy valódi cigányzenekar pedig nótákat játszott a megérkezésünk örömére. Ami azt illeti, a beilleszkedés nem ment könnyen, hiszen rajtam kívül csak a békéscsabai Kerekes Attila és a székesfehérvári Csongrádi Ferenc képviselt vidéki klubot, győri például egy sem volt. A fradisták, honvédosok, újpestiek és vasasosok külön kasztot alkottak, ők alig-alig szóltak a magamféle szabolcsi emberhez. Nyilasival és Törőcsikkel könnyen szót lehetett érteni, de volt egy meccs, amikor Rab Tibor helyére bekerültem a csapatba, ami után a helyüket féltő fővárosi játékosok alig álltak szóba velem.
    Büszke is, szomorú is
    Moldván Miklós manapság a nyíregyházi Művelődési Házban dolgozik amolyan mindenesként (ha kell karbantartó, máskor anyagbeszerző vagy éppen gépjárművezető), így nincs annyira reflektorfényben, mint futballistaként. Visszagondolva és nagyon őszintén: a tudása alapján helye lett volna a vb-re utazó huszonkettes keretben?
    – Most erre mondjam azt, hogy igen? – kérdezett vissza a Háromtüdejűnek is becézett középpályás. – Ha valamelyik budapesti csapatban játszom, biztos, hogy nem háromszoros, hanem legalább huszonháromszoros válogatott lennék. Hívott a Dózsa és a Vasas is, utóbbi éppenséggel Mészöly Kálmán ajánlására. A kapitány egyébként kedvelt, ha találkozunk, most is megölel, érdeklődik felőlem. Felidézve az akkori válogatottat, klasszikus középpályás alig volt a keretben, és mivel futni azért bírtam, biztos, hogy tudtam volna segíteni. De így alakult, emiatt már nem bánkodom.
    Moldván Miklós a válogatottban
    1982. február 11., Auckland
    Új-Zéland–Magyarország 1–2 (1–1)
    Magyarország: Kakas – Szántó, Rab, Garaba, Tóth J. – Sallai, Moldván (Törőcsik, 70. perc), Csongrádi – Bodonyi, Izsó (Kiss L., 70.), Pölöskei.
    Gól: Turner (11-esből, 45.), illetve Izsó (17.), Bodonyi (86.).
    1982. február 15., Christchurch
    Új-Zéland–Magyarország 1–2 (1–0)
    Magyarország: Kakas – Szántó, Rab, Garaba, Varga J. – Sallai, Moldván (Nyilasi, 67.), Csongrádi (Váradi, 62.) – Bodonyi, Kiss L. (Izsó, 58.), Pölöskei.
    Gól: Rufer (11-esből, 13.), illetve Pölöskei (50.), Izsó (65.).
    1982. április 18., Budapest
    Magyarország–Peru 1–2 (1–0)
    Magyarország: Katzirz – Sallai, Kerekes A., Tóth J. (Varga J., 70.) – Hannich (Moldván, 60), Rab, Póczik (Váradi, 70.) – Bodonyi (Szokolai, 60.), Szentes, Kiss L., Pölöskei.
    Gól: Szentes (1.), illletve Uribe (55. és 82.).
    - Bodnár Tibor -


    http://www.szon.hu/torocsik-es-nyilasi-is-csak-a-csereje-volt/1901278