magyarfutball.hu

Budapest, XIX. ker., WSC-pálya (lebontva)

  1. alias
    1. Zoltán utcai Sporttelep
    2. Hungarojacquard-pálya
    3. Ganz-pálya
    4. Wekerletelepi-pálya
  2. címkék
  3. cím
  4. térkép, megközelítés
  5. befogadóképesség
    összesen : 1.000
    ülőhely: ?
    állóhely: ?
  6. lakosság
    Budapest, XIX. ker.: 62.210 (2012)
  7. tulajdonos
    Budapest Főváros XIX. kerület Kispest
  8. hazai csapat
      megszűnt / már más pályán játszó
      1. Hungária Jacquard SE (? - ?)
      2. Lampart FC (1942 - 1943)
      3. Postajavító Wekerletelepi SC (? - ?)
    1. nézőcsúcs
      2.500
      Wekerletelepi SC - Ferencvárosi FC 6:10
      felkészülési mérkőzés
      1942.07.26
    2. pálya mérete
      101m x 60m
    3. talaj típusa
      földes
    4. eredményjelző tábla
    5. világítás
      nincs
    6. futópálya
      nincs
    7. átadás éve
    8. nyitómérkőzés
    9. kapcsolódó mérkőzések
    10. segítség
     
     

    új hozzászólás

    Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

    hozzászólások

    1. avatar: magyarfutball.hu
       
    2. avatar: fgymat
      2014.05.14, 22:42
      1942. július 26-án volt, a végeredmény 6:10, a Nemzeti Sport 2000 nézőt írt.
       
    3. avatar: magyarfutball.hu
      2014.05.14, 21:56
      Ennél nagyobbat még nem találtam...
      kép
      Képes Sport 1942.?
      via:
      http://www.tempofradi.hu/a-fradi-is-megkezdte
       
    4. avatar: fgymat
      2014.04.13, 17:55
      1944. április 25-ei légifelvételen:
      kép

      forrás:
      http://ncap.org.uk/frame/1-1-42-1-195
       
    5. avatar: Girgily
      2011.04.10, 21:45 (szerk.: 2011.04.10, 21:50)
      Egy kis nosztalgia Wekerletelep sportjáról
      Viló Zsófia, 2009, Szeptember 23 - 20:51

      Aki Wekerlén nőtt fel, annak elsősorban a természet közelsége, a fák, a bokrok, a virágok buja zöldjének harmóniája jelenti; vagy jelentette az igazi otthont. Nagyon sok gyereknek és főleg férfiaknak azonban hosszú évtizedekig a Wekerle-telepi W. S. C. pálya volt a második otthona. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a Dobó Katica utcán sétálva belestem a két méter magas betonelemekkel körülvett sportpálya kerítésén. Így tettem barátaimmal 30-40 évvel ezelőtt is mindennap, amikor sráckorunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy fociznak-e a haverok a pályán. És mivel mindig találtunk 6-8, labdát kergető gyereket, akkor aztán, uzsgyi, át a kerítésen, és kezdődhetett a derbi. Csak a sötétedés tudott hazazavarni bennünket.
      Ezek a képek tolultak emlékeimben most is, amikor a régi szeretett football pálya helyett, megpillantottam a salakos teniszpályákat. Gyereket sehol nem láttam.
      Előttem van még a nem éppen zöld fűjéről nevezetes, földes, poros, de számunkra nagyon kedves pálya, aztán Huszár bácsi, a sporttelep gondnoka; aki mindig morogva, de annál nagyobb szeretettel varrta össze nekünk a szétrugdosott labdákat, és két labdavarrás között azt figyelte; hogy a sok koszos, maszatos gyerek között, mikor lel egy igazi "gyémántra"
      A Wekerle-telepi kis munkás pálya pedig ontotta a tehetségeket. Ma már talán kevesen emlékeznek azokra a 40-es évekre, amikor a zöld-fekete színű W. S. C. az NB II-ben szerepelt. Ki ne emlékezne Bányai Nándorra az Álmos utca és Szent László útra sarkán lakó ifjú titánra; aki itt kezdte a pályafutását, majd Puskás Öcsiékkel a Honvédban lett ötszörös magyar bajnok. Aztán ott volt Vereckei, Berényi, Jankovics, Kiss II, Kulinyi Franci, akik szintén nagyszerű pályát futottak be a Csepel, az FTC vagy az Újvidék kiválóságaiként. Az edzőjük sem volt akárki, hanem Gallovich Tíbor, aki a Magyar válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett.
      Vajon ki emlékszik még az NB I-es női kézilabda csapatra, akik a Wekerle-telepi Csokor néven szereztek dicsőséget szűkebb pátriánknak? Ez a csapat olvadt be aztán a K.A.C.-ba, ahol a Bányai Nándi szomszédjában lakó hölgy, bizonyos Hunyadvári Bözsike lett a sztár. Hogy ki is ő tulajdonképpen? Hát nem más, mint Puskás Ferencné, az évszázad góllövőjének a felesége.
      A mi időnkben három egyesület labdarúgói is ezen a pályán játszották a hazai mérkőzéseiket. A Postajavító Wekerle-telepi S. C: akik már ugyan csak a B.L.SZ.-ben szerepeltek, de továbbra is ők voltak a kedvencek. A zöld-fekete fiúk mérkőzéseire még a 60-as években is több száz néző volt kíváncsi. Rotthermel Gebe, "Merev'' Tibi, Hugó és a többi kedvencek ma már legendák, csakúgy, 'mint elődjeik. A pálya tulajdonosa és névadója azokban az időkben már a Hungária Jacquard szövőgyár lett. Ők gondoskodtak a pálya és a létesítmények karbantartásáról is. A kék-fehér Jacquard fiúk is hasonló jó képességű társaságot alkottak, akiknek - és nekem is - az edzője az az Ulicska Jenő volt, aki a legendás SZAC-ban Deák "Bamba" mellett rugdosta a gólokat és NB-I-ben.
      A mostoha kistestvér a Helyipari S. C.; a legendás Magera Rudi bácsival, aki az egyesület szertárosa, edzője, intézője volt egyszemélyben. Ő, a kerület Attila utcai oldaláról hozta át a vagány fiukat, "Cigányt" és társait játszani, és akiknek a mérkőzésein mindig volt egy kis "zrí". Nekünk gyerekeknek ezért voltak szimpatikusak, mert piros-feketében játszottak, mint a régi Kispest.
      Ez a három csapat gondoskodott aztán a Wekerle-telepi embereknek a szórakoztatásáról abban az időben, és ez a pálya adott otthont több száz gyereknek, hogy a labdarúgás alapjait elsajátítsa.
      Emlékszem, felnőtté válásom egyik meghatározó eleme is labdarúgáshoz kapcsolódik. Kissrácként irigykedve néztem mindig, hogy az otthon játszó csapat, - legyen az a Jacquard, vagy a W.S.C. - hogyan vonul el a Kálmán király úti házunk előtt és megy a "Gyöngyvirág"-ba megünnepelni a győztes mérkőzést.
      Mindig arra vágytam, hogy egyszer én is ott legyek közöttük. Aztán 18 évesen én is átéreztem a férfiasság kezdetének ilyen irányú szertartását, amikor ott ballagva a győztes Jacquard fiúk között felkiabáltam édesanyámnak - aki házunk ablakából nézett bennünket - "anyu, győztünk, és most megiszunk egy sört”.
      Persze az én focitudásom nagyon szerény volt, és véletlenül sem vetekedhetett azokkal a hírességekkel, akik itt nőttek fel ezen a Dobó Katica és Zoltán utca által határolt kis pályán. Ki hinné, hogy itt rugdosta a labdát Oborzil Satya, (Honvéd, MTK), Nagy Pista "Paróka", aki az MTK színeiben lett válogatott, vagy Rotthermel Ádám, akivel együtt jártunk a Honvéd meccsekre és lobogtattuk a piros-fehér zászlót, de mégis az Újpest és a Tatabánya játékosaként lett válogatott kapus.
      Nézek be a kerítésen és a feltoluló emlékek hatására elszomorodom: Vajon miért nincs sportélet Wekerlén? Lehet, hogy csak rajtunk múlik?

      A nosztalgiázó: Piroska János
      (Wekerle Újság 1998 március)

      forrás:
      http://wekerletelep.eu/node/355
       
    6. avatar: Girgily
      2011.03.30, 21:05
      Önkormányzati kft működteti a sporttelepeket
      2011.03.30.

      Önkormányzati sporttelepek kezeléséről, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatot előkészítő munkacsoport létrehozásáról is döntött ma délelőtti rendkívüli ülésén Kispest önkormányzatának képviselő-testülete.

      Elfogadták a képviselők a Kispesti Atlétikai Clubbal (KAC) a Katona József utcai sporttelepre kötött megbízási-üzemeltetési szerződés megszüntetését. Az önkormányzat és a KAC 2004 novemberében kötött határozott idejű szerződést, amit 2009 novemberében határozatlan idejűre módosítottak. A felek közti egyeztetés eredményeként közös megegyezéssel szüntették meg a szerződést.

      Vagyonkezelői szerződést kötött az önkormányzat a Kispesti Sport Nonprofit Kft-vel. A megállapodás szerint az önkormányzat a Katona József utca 3. és a Nádasdy utca 10. (Zoltán utca 42.) alatti sporttelepeket adja át a társaságnak. A testület idén februárban alapította a kft-t azzal a céllal, hogy hatékonyabban tudja működtetni az önkormányzat sporttal kapcsolatos vagyonát.

      forrás:
      www.kispest.hu/news/onkormanyzati_kft_mukodteti_a_sporttelepeket/14411/51/
       
    7. avatar: Girgily
      2009.02.09, 22:17 (szerk.: 2010.03.31, 18:34)
      A pályát 1921-ben az MLSZ, Hivatalos Értesítőjében, mint hitelesített III. osztályú pályát közli. A pálya pontos mérete 100,7 x 59,7 méter, hiányosság mindösszesen: "mentőszekrény hiányosságai pótlandók".

      Wekerle 1943-ban, a WSC-pályával:
      kép

      Ma:
      kép
      Bejárat:
      kép
      Teniszpályák a futballpályán:
      kép
      Ami a futballnak maradt, betonos kézilabda- és lábtenisz-pálya:
      kép