Inkább csak nézőként vagyok jelen a meccsen. Életem első focimeccsére nem emlékszem már, de rendszeresebben csak pár éve járok meccsre (~3 éve).

Arra már sajnos nem emlékszem, csak arra hogy hazai pályán játszott az ETO, és már az új stadionban, szóval mindenképpen 2008-ban vagy az után lehetett.

Mindig a legtöbb embertől távol.

ETO vs. Maccabi Tel -Aviv, BL selejtező. Azért volt emlékezetes, mert előtte 4 ETO focistától sikerült a jegyekre autogramot szereznem. Sajnos a meccset elvesztettük.

ETO Park. Mert ez a kedvenc csapatom stadionja. Illetve a Puskás Aréna még.

Azt nem tudom, hogy ki a felelős. A felemelkedés érdekében bevezetném a teljesítmény alapú bérezést (lenne egy bizonyos összegű alapfizetés ami nem túl magas, pl.: 150-200 ezer fotint nettó. Győzelem esetén további 100 ezer forint járna, döntetlenért 0 forint, vereségért pedig 50 ezer forintot levonnék a focisták fizetéséből). Mindemellett bevezetném, hogy a 0-0-ra végződő meccsek után mindkét csapat 0 pontot kapjon (azokon a döntetleneken ahol viszont esett gól, ott 1 pontot kapna mindkét csapat). Az első osztályban bevezetném, hogy maximum mennyi légiós, és minimum mennyi akadémista lehet a kezdőben. Mivel az akadémisták jobban magukénak érzik a klubot, ezért ők jobban is fognak érte küzdeni. Ha megjelenik a pályán a színvonal (vagy legalább a küzdeni akarás), akkor pedig a kilátókon is egyre több szurkoló lesz.

Fogalmam sincs. VB-re nem mostanában.

Igen még kiskoromban 10 éves korom előtt 1 évig, de szinte sosem volt nálam a labda szóval abbahagytam. Jelenleg egyetemi kurzus keretein belül focizom.

Más sport nem igazán érdekel, esetleg még a Forma 1. bár azt nagyon ritkán nézek.

Nem lennék bíró.

Bevezetném mindenhol a teljesítmény alapú bérezést.

Nem alkalmaznék kettős mércét és nem büntetném a rasszista bekiabálásokat. Ez (akár tetszik akár nem) a futball része. Nem kivételeznék egyes csapatokkal (pl.: Manchester City) mások kárára.