magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
2017/2018 Nemzeti Bajnokság II (Merkantil Bank Liga) 2 WKW ETO FC Győr 7 58
2016/2017 Nemzeti Bajnokság III, Nyugati csoport 3 ETO FC Győr 1 81
2015/2016 Nemzeti Bajnokság III, Nyugati csoport 3 ETO FC Győr 4 57

összes eredmény, részletek »

címer: WKW ETO FC Győr

szezon értékelés

  1. 2009/2010
    Az évadnak új edzővel vágtunk neki, mivel az előző szakember, Dragoljub Bekvalac a meglepő kupadöntőbeli kudarc után lemondott. A vezetésnek a következő évadra nemzetközi szereplés volt az elvárása, amit nem tudott garantálni a szerb edző. Egy listát készített, miszerint 12-15 játékostól kívánt megválni, ebben végül nem talált partnerre a vezetőségben. Bekvalaccal távozott tolmács/segédedzője a vajdasági Halasi Szabolcs is.
    Both József szakmai igazgató (aki később az MLSZ-hez távozott) javaslatára a Mészöly Géza, Prukner László, Csertői Aurél, Pintér Attila kvartettből utóbbira esett a választás végül, akivel 3 éves szerződést kötöttek.
    Segédedzőként maradt Szabó Ottó, a klub Aranycsapatának egykori játékosa, mellé szerződtette a klubvezetés Farkas Józsefet, Pintér régi segítőjét, valamint a későbbiekben Sándor Istvánt, az egykori Stadler, DVTK, Nyíregyháza edző is csatlakozott, rá főleg a légiósokból álló keret miatt volt szükség, szintén tolmács/segédedzőként.

    A klubvezetés célként egy 3 éves tervet tűzött ki, miszerint első évben egy stabil csapat alapjait kell lerakni, másodikban nemzetközi szereplést elérni, majd harmadik évben bajnokságot nyerni.
    A 3. hely elérésével első évben sikerült elérni a 2. évre tervezett célt.

    A játékoskeretben több változás is történt, a lényegesebbek: Jakl Antal visszavonult, az NB2-es csapatnál lett játékos/segédedző, Stark Péter a Pécsbe igazolt, Somodi Bence kölcsönből visszatért Miskolcra, Böőr Zoltán Nyíregyházára távozott, Kovács Zoltán Rákospalotára, Bank István hazatért Kaposvárra, Völgyi Dániel kölcsönbe került Paksra, Varga Róbertet a Videoton, Pákolicz Dávidot a Nyíregyháza vásárolta meg. A kupadöntőn óriásit hibázó David Odikadzével szerződést bontottunk, miként később Gjorgji Mojsovval is.
    Télen lejárt a szerződése Mario Bicaknak, kölcsönadásra került Bajzát Péter,Bojan Brnovic, Zoran Supic, Zámbó Bence a DVTK-hoz.

    Érkezett: Szabó Ottó, Valentin Babic, Fehér Zoltán, George Ganugrava, Lasha Totadze,Sánta András, Mihail Nicorec. Télen a csődbe ment belga Mouscronból érkezett 3 játékos, de végül egyikük sem kapott szerepet az első csapatnál.

    Kiemelkedően emlékezetes mérkőzés egy volt, az évzáró ETO-Videoton, amely amúgy is komoly presztízsmérkőzés a két csapat drukkereinek, de úgy alakult, hogy a bajnokság végére komoly tétje is lett az összecsapásnak, a Videoton a bajnoki címet, illetve egy azt eldöntő plusz mérkőzést vívhatott ki döntetlennel, illetve győzelemmel, győri részről pedig a bronzérmet jelenthette a győzelem. 8000 néző, 2 aktív szurkolótábor előtt egy jó iramú, változatos, izgalmas meccset vívtak a csapatok, végül drámai módon a meccs hajrájában egy megpattanó lövéssel az ETO nyert, megnyerve a bronzérmet, és letaszítva a bajnokságról az utált régi riválist.
    Sirhán Tamás, 2010.11.21
  2. 2010/2011
    Az előző szezon utolsó meccsén megszerzett bronzéremnek köszönhetően az Európa Ligában indulhatott csapatunk, így az eredményesnek mondható évad után a szakvezetésben nem történt változás, Pintér Attilával, és stábjával vágtunk neki az új szezonnak.
    A Győri ETO számára az alapvető célkitűzés minden szezonban a nemzetközi szereplés kivívása, a nemzetközi szereplésre nem volt külön célkitűzés, ismerve hazánk klubcsapatainak játékerejét, ez nem is lenne reális.
    Sajnos az elmúlt években nyújtott siralmas magyar eredmények miatt már az első selejtező körben, július 1-én be kellett kapcsolódnunk. A szomorkodás nem tartott sokáig azonban, mert mindannyiunk álma vált valóra a Nyitra kisorsolásával, távolság, játékerő, és szurkolói szempontok alapján összességében a lehető legjobb ellenfelet sikerült kapnunk.
    A játékoskeretben a következő változások történtek a nyár folyamán:

    Érkeztek: Fouad Buguerra Nyíregyházáról, Aleksandar Radosavljevic a Partizánból, Djordije Cetkovic a Hapoel Bnei Shakninből, Nikola Trajkovic a Cukarickiből, Ji-Paraná a brazil Internacionalból, és Völgyi Dániel Paksról kölcsönből vissza.
    Távoztak: El-Araichi Kotrijkhoz, Bajzát Péter, Pákolicz Dávid Nyíregyházára, Molnár Péter Siófokra kölcsönbe, Dudás Ádám Paksra kölcsönbe, Zámbó Bence MTK-hoz kölcsönbe, Zoran Supic Pápára, Eldin Adilovic Zenicához, Józsi György Fradihoz, Vakhtang Pantskhava a Vasashoz, Bojan Brnovic csapat nélkül, illetve a Nyitra meccsek után távozott Tarmo Kink a Middlesbroughba.

    Az EL meccsekről bővebben nem írnék, a youtube-on bárki visszanézheti a fontosabb pillanatokat. A Nyitra, az Atyrau, a Montpellier után csak a Dinamo Zágráb tudott megálljt parancsolni csapatunknak, a 8 meccset 4 győzelemmel, 2 döntetlennel, és 2 vereséggel zártuk, ez elég tisztességes eredménynek mondható.

    Sajnos a bajnokságban már nem szerepelt ilyen jól a csapatunk, a szezon elején még tartottuk magunkat az élmezőny mögött, pár meccs elteltével azonban kiütközött a fáradtság, és sajnos néhány játékosnak már érezhetően nem volt annyira fontos az NB1-ben úgy villogni, mint az EL-ben, ráadásul sok sérülés is nehezítette a helyzetünket.
    Folyamatosan csúsztunk le a tabellán, a játékunk is egyre silányabb volt, ráadásul a másfél éves, 20 meccses hazai veretlenségünket is elveszítettük a Zalaegerszeg ellen.

    A Magyar Kupa sorozatot a nemzetközi szereplés miatt csak később kellett kezdenünk, Barcson, ahol sikerrel vettük az akadályt, 7:1-es győzelmünkkel.
    Következő körben már oda-visszavágós lebonyolításban az MTK várt ránk, a Hungária körúton 0:0-ra végződött a két csapat meccse.
    A téli felkészülésre a gyenge eredmények ellenére Pintér Attilával indult a csapat (akinek ősszel 5 évre hosszabbították meg a szerződését), valamint némi keretátalakítás a szünetben is történt.

    Érkezett: Carlos Marinelli, és Juan Briones az Atletico Aldovisiből, Vedran Niksic az Eszékből, Takács Ákos a Kispestből, Dudás Ádám Paksról, kölcsönből vissza.
    Távozott: Djordije Cetkovic az FK Zetába, Jarmo Ahjupera pedig Újpesthez kölcsönbe.

    A török edzőtábor, és a játékoskeret frissítése ellenére a "tavaszi" idénykezdet sem sikerült túl fényesre, a Siófok legyőzése után hazai pályán sikerült kikapni a Vasastól, valamint a Magyar Kupából az MTK, a (számunkra csak tavasszal kezdődő) Liga Kupából pedig a Haladás ellen kiesnünk.
    Ekkora már egyértelmű volt, hogy a kitűzött célt, a nemzetközi szereplést nem tudja elérni a csapat, ráadásul csupán pár pontra kerültünk a kieső helyektől.
    A csapat, és Pintér viszonya is érezhetően megromlott, ezért a vezetőség edzőváltást eszközölt, az új szakvezető a győri kötődésű Csertői Aurél lett.
    Vele némileg javult az eredménysorunk, a hátralévő 12 meccsen 4 győzelem, 6 döntetlen, és 2 vereség született, amivel a 9. helyre értünk végül.
    Játékban sem tudtunk nagyot előrelépni, maradt a biztos védekezésből kontrázós taktikánk.
    A védelmünk a sok hiányzó ellenére is a második legkevesebb gólt kapta, viszont támadósorunk csupán a 9. volt gólerősség szempontjából.
    Az előző szezonokban gólerős játékosaink (Bajzát, Kink, Brnovic) pótlását nem sikerült egyáltalán megoldani, ennek is köszönhető a gyenge bajnoki szereplés.

    Összességében nagyon felemás szezon volt, csodaszép nyári, halvány őszi, gyalázatos téli, gyenge tavaszi eredményekkel.

    A legemlékezetesebb meccs az idegenbeli Montpellier elleni volt minden szempontból, de majdnem ennyire jó volt a nyitrai meccsünk is.
    Sirhán Tamás, 2011.07.19
  3. 2011/2012
    A felemás 2010-11-es szezon után sem változtak az elvárások a Győri ETO-val szemben: kiharcolni a nemzetközi kupában való szereplést.
    Az elvárások komolyságát emelt prémiummal is jelezte a vezetőség a játékosok felé.
    A kispadon továbbra is a tavasszal kinevezett Csertői Auréllal vágtunk neki a felkészülésnek, de a játékoskeretben elég nagy változások történtek.
    Jellemzően csapatunk sok légióst foglalkoztat, de ebben a szezonban némileg igyekezett a vezetőség racionalizálni a keretet, és megszabadulni a többnyire felesleges külföldi perememberektől. Elküldtük Djordje Cetkovicot, Arsene Copát, Zoran Supicot, Vedran Niksicet, Eugene Fomumbodot, Sharashenidzét, Andrét.
    Sánta András erdélyi magyar kapus pedig Kispestre távozott.
    A szezon során kölcsönadásra került Ganugrava (Pápa ősszel, ZTE tavasszal) Nicorec (ZTE tavasszal), Totadze (Pápa ősszel, Dila Gori tavasszal), Ceolin (Kispest, tavasszal)
    Érkező oldalon nem volt ekkora tolongás, az exliverpooli Simon Andrást, a később szerepet nem kapó André Lamast, és a félig cseh, félig magyar Marek Strestíket jegyezhettük fel.
    A nyári felkészülést egy sokkoló hír zavarta meg, az UEFA Jarmo Ahjupera késve kifizetett átigazolási díja miatt klubunkat kizárta a nemzetközi kupasorozatokból 1 szezonra, 3 évi hatállyal (ezt később 2 évre csökkentették), illetve 50000 euróra büntette.
    Nagyon komoly büntetés volt ez, átigazolások, anyagi, szakmai szempontból is, és persze a szurkolóknak, valaminT nem tudhattuk mennyire veti vissza ez a csapatot a bajnokságban.
    A klubvezetés természetesen azonnal fellebbezett, de a végső határozat csak nagyon soká született meg.
    Szerencsére a csapat felül tudott emelkedni a bürokrata gáncsoskodáson, és rég nem látott meneteléssel, rekordok beállításával, túlszárnyalásával nem várt bajnoki rajttal örvendeztette meg a sikerekre régóta éhes győri publikumot!
    8 győzelmet aratott a csapat sorozatban, Kaposváron a 9. fordulóban hullajtott el először pontokat, a szintén remeklő Lokival párban elléptünk a mezőnytől, és vezettük a tabellát.
    A drukkerek is egyre jobban a csapat mellé álltak, a klub is igyekezett támogatni az idegenbeli utazásokat, ennek is köszönhetően Siófokon, Pakson, Debrecenben, Pécsett többszázan jelentek meg győri részről a vendégszektorokban.
    Sajnos a remek kezdést felemás folytatás követte, hazai pályán továbbra is fölényes győzelmek születtek, idegenben azonban egyre több hiba csúszott a játékba, és Miskolcon, Pécsett, majd Debrecenben is vesztesen kellett lejönnünk a pályáról.
    Összességében így is a klub legeredményesebb őszi szereplését produkálta a gárda, és minden esély megvolt, hogy egy jó téli erősítéssel megelőzzük a Debrecent tavasszal.
    Magyar Kupában a Videoton második csapata, a környékbeli Jánossomorja, és a Diósgyőr kiverésével maradtunk talpon, tavasszal a nagy rivális Videoton várt ránk.
    A téli felkészülést szokás szerint a törökországi Belekben végeztük el, 3 játékost sikerült leigazolnunk: Varga Rolandot a Bresciából, Pátkai Mátét az MTK-ból, és Djordje Kambert Egerszegről.
    A klub tulajdonosa azonban nem látta túl optimistán a csapat jövőjét, a szombathelyi bajnoki döntetlen, valamint a kétségkívül kínos fehérvári kupafiaskók után általános megdöbbenésre leváltotta (az előtte 1 héttel az Év győri edzőjének választott) Csertői Aurélt, és még nagyobb meglepetésre az alig 1 éve kirúgott Pintér Attilát nevezte ki újra!
    Indoklása szerint megingott a bizalma Csertőiben, és az idő rövidsége, valamint a tét nagysága miatt olyan edzőt keresett, aki már ismeri a csapatot.
    Furcsa döntés, mert a csapatnak sem volt felhőtlen a viszonya már az előző szezonban Pintérrel.
    A játékosok mindenesetre túltették magukat a váltáson, és ismét jól kezdték a szezont, most 5 győzelmet sikerült sorozatban elérni, ami a Fradi elleni döntetlennel ért véget.
    Ahogy az eleje, úgy a vége is hasonlított a tavaszi szezon az őszire, ismét leeresztett a gárda, Kecskeméten kikaptunk, majd a Loki elleni rangadó elvesztésével végleg lecsúsztunk az aranyéremről, sőt következő héten a fehérvári vereséggel már az ezüst megszerzésére sem nagyon maradt esély.
    Közben májusban a fellebbezések után a lausannei sportdöntő bíróság kimondta végső ítéletet is ügyünkben: érvényben hagyták az eltiltást, 2 éves hatállyal.
    A bajnokság hátralévő két meccsét győzelmekkel abszolváltuk, azonban ez már nem változtatott semmin, a mostanában szinte már megszokott bronzérmet szerezte meg a csapat.
    Összességében egy nagyon mozgalmas, izgalmas évadot tudhattunk magunk mögött, reméljük jövőre kevesebb izgalom, és még jobb szereplés vár ránk!

    Pozitívumok: remek szezonkezdetek, jó létszámú túrák, olyan helyen végeztünk, amivel legalább letudjuk az eltiltást.
    Negatívumok: pocsék szezonvégi teljesítmények, rangadók elbukása, UEFA eltiltás, edzőváltás.
    Sirhán Tamás, 2012-07-30
  4. 2012/2013
    Az elmúlt szezon csalódást jelentő bronzérme után nagy játékosmozgással kezdődött a felkészülés.
    Érkezett a szlovén Rok Kronaveter, a szerb Nemanja Andric, a román Mihai Dina a cseh Michal Svec, Lipták Zoltán, Lang Ádám, míg a cseh-magyar Marek Strestík kölcsönből végleg hozzánk került.
    Sok játékos távozott is végleg: Szabó Ottó Pápára, Fehér Zoltán Szombathelyre, Ji-Paraná, Nicolas Ceolin szabadon igazolhatóvá vált, Georgi Ganugrava, Lasha Totadze pedig hazatértek Grúziába.
    A fiatal magyar játékosainkat pedig kölcsönbe adtuk: Windecker József, Kiss Máté Siófokra került, Simon András Pápára, majd Szombathelyre, Zámbó Bence Kaposváron kezdhette el a nyári alapozást.
    Az előző szezon nem a legjobban sikerült, de idén is a nemzetközi szereplés kiharcolása lett kitűzve célul. Ehhez képest a szezonnyitón nagy pofonnal kezdtünk, sima 4:1-es vereséget szenvedtünk Debrecenben, majd itthon keserves döntetlen tudtunk csak elérni a Haladás ellen.
    A folytatás sem a legjobban alakult a Kaposvár ellen, sokáig vezettek a somogyiak (11-est is hibáztunk), ekkor elfogyott a közönség türelme, és spontán tüntetés kezdődött az edző ellen. Talán emiatt, talán másért, de felébredtek a játékosok, és a meccs végén sikerült fordítaniuk nagy keservesen.
    A szurkolókat ez nem érdekelte, tovább követelték Pintér Attila távozását.
    Ekkor senki nem gondolta volna, hogy egy 7 meccses győzelmi, és 22 meccses veretlenségi sorozat elé nézünk, rekordok sokaságát döntve, legvégül elérve a bajnoki címet.
    A Siófok felett inkább küzdeni tudással kerekedtünk felül, de a Kecskemétet már szemre is tetszetős focival 5:1-re ütöttük ki. Következett Miskolc,ahol inkább taktikus játékkal, Koltai mesterhármasával simáztuk le a hazaiakat. Pécs ellen ugyan döcögősebben nyertünk, de így is optimistán utazhattunk a nagy rivális Videotonhoz, ahol ismét okos játékkal sikerült 1 góllal jobbnak bizonyulni az EL-ben menetelő hazaiak ellen.
    Következett a sorban Pápa itthon, ismét nagy gólarányú győzelmet arattunk, sima 6:0, és Sztevanovics kapusunk még 11-est is hibázott!
    Ezt követően kicsit visszaesett a teljesítmény, Pakson váratlan pontvesztés következett, Újpestet viszont egy nagyon jó hangulatú, és iramú izgalmas meccsen sikerült 3:2-re megverni. Az Üllői úton a szezon talán legrosszabb játékával sikerült 1 pontot rabolnunk, majd a folytatásban a Kispest vitt el Győrből ugyanennyit. Szerencsére a folytatásban sikerült rendezni a sorokat, az MTK-t idegenben, az Egert itthon sikerült simán verni, az előre hozott "tavaszi" forduló első meccsén a Debrecent sikerült két vállra fektetni egy hajtós, küzdelmes meccsen. Az őszi szezont Szombathelyen zártuk,ahol inkább dagonyázni, mint focizni lehetett csak a felázott pályán, végül egy döntetlennel kellett megelégedni a feleknek.
    Az őszi teljesítménynek köszönhetően 6 ponttal sikerül az élen telelni, a szóba jöhető riválisok közül a Debrecen, a Fradi, és a Videoton is gyengélkedett, egyedül némi meglepetésre az MTK tapadt ránk.
    A Magyar Kupában is szépen meneteltünk, a megyei Babótot 12 góllal, a tolnai Bölcskét 2:5-tel, a Paksot 4:0 és 3:2-re verve maradtunk versenyben.
    Liga kupában a csoportból sikerült továbbjutni, de az Eger ellen kínos kieséssel végződik a sorozat számunkra.
    Téli felkészülés a hagyományoknak megfelelően idén is Belekben történik, de a nagy keret frissítés most elmarad, a kezdőbe igazából csak Tarmo Kink jött vissza kölcsönbe, a többiek Marian Had, Lubos Kamenár, Farkas Balázs inkább a cserepadra érkeztek. Távozó csak 1 van: a csatár Mihai Dina, aki nem váltotta be a reményeinket.
    A tavaszt Kispesten kezdtük mégpedig MK meccsel, felejthető meccsen sikerült 1 góllal nyernünk, majd itthon 2:0-val rendeztük le a továbbjutás kérdését.
    A bajnokságot Kaposváron folytattuk, itt is inkább küzdelmes, mint jó meccsen sikerült 2:1-re győzni, utána Siófok ellen ugyanígy, ugyanennyire itthon.
    A Diósgyőr (itthon) és a Pécs (idegenben) nehezebb ellenfélnek ígérkezik, de mindkét gárdát aránylag simán sikerül 2:0-ra legyőzni.
    A játék nem az igazi, de az eredmények jönnek. A riválisok továbbra is jócskán lemaradva.
    Következett a Fehérvár, 3 napon belül kétszer is! Első (bajnoki) meccsen jó iramú, de kevésbé látványos játékot hozott, ami pontosztozkodással végződött, második (MK) meccsen viszont kisebb meglepetésre sikerült 2 gólos előnyt szereznünk a visszavágóra.
    A bajnokságban látszólag egy könnyebb etap következik, nagy lehetőség ígérkezik hamar eldönteni a bajnoki címet, de a valóság másként alakul.
    Pápán folytatjuk, ahol a tavaszi melegben enervált, unott, ráérős futballt adunk elő, ami végül meg is bosszulja magát, a végén egy kipattanót bekotornak a hazaiak, és csak 1 ponttal vagyunk kénytelenek hazautazni.
    Ennél is nagyobb pofonba szaladunk Kecskeméten, ahol ugyanezzel az érthetetlen játékkal rukkolunk elő, a hazaiak nem is hagyják veszni a lehetőséget, és 5:2-re lemosnak minket.
    Azt gondoljuk, hogy ez volt a kijózanító pofon, pedig még hátravolt a feketeleves: itthon a Paks 3:0-ról 3:4-re fordítja meg a meccset, és viszi el a 3 pontot!
    Nem jól alakultak a dolgaink, a magára találó Videoton 7 pontra közelített, és még hátra voltak a pesti meccseink!
    Újpesten folytatódni látszott a vesszőfutás, gyenge győri játék, vezettek a hazaiak, de végül nagy küzdelemben a 2. félidőben sikerült megfordítani a meccset!
    Nagyon fontos győzelem volt, főleg a lelkeket megnyugtatandó!
    Következett a Magyar Kupa visszavágó. Az első meccsen szerzett 2 gólos előny elégnek látszott, de a rossz játékunk megbosszulta magát, és sikerült a fehérváriaknak kiegyenlíteni a hátrányt. Szerencsére a meccs végén egy remek helyzetfelismerés, és jól eltalált lövés Kink részéről megmenti a továbbjutásunkat!
    A bajnoki véghajrá úgy alakult, hogy a fordulóban rendezett 2 nagy rangadó eldönthette a bajnoki cím sorsát, a Videoton Debrecenbe, a Ferencváros Győrbe látogatott, és amennyiben a Vidi nem szerez pontot, míg az ETO nyer, akkor Győrbe kerül az aranyérem!
    Nem sok esély látszott erre a Loki és a mi gyengélkedésünk okán, de így is nagy szurkolói érdeklődés előzte meg a meccseket, Győrben 13000 néző látogatott ki, ez lett a szezon nézőcsúcsa is!
    Drámaibb forgatókönyvet akarva sem lehetett volna írni, a Fehérvár vezetést szerzett, a Loki büntetőt hibázott, végül mégis sikerült megfordítaniuk a meccset, nagy segítséget adva nekünk ezzel!
    Az eredmény tudata plusz motivációt adhatott a játékosainknak, ennek ellenére első félidőben inkább a Fradi dominált, a mieink védekeztek. Második játékrészben már volt több helyzetünk, és Alempijevic hibája után emberelőnyhöz, és 11-eshez jutottunk, amit Völgyi értékesített is!
    Sajnos a folytatásban a góllövőnk is hamar kiállításra került, sőt, nemsokára már mi kerültünk hátrányba Strestík kiállítása után. Nagyon támadtak a vendégek, de a csapat higgadtan, jól kivédekezte a rohamokat, és végül sikerül megnyerni a meccset, és ezzel együtt a bajnoki címet is!
    A meccs lefújása után persze a pályára özönlött több ezer drukker, megünnepelni, hogy1983 után ismét bajnokok lettünk!
    A mámor, és boldogság hetei következtek, a hátralévő 3 forduló már nem nagyon érdekelt senkit, ennek megfelelően B csapattal simán kikaptunk a dobogóra hajtó (és végül elérő) Kispesttől, sikerült viszont győzni itthon az MTK, idegenben az Eger ellen, így végül 64 ponttal, 10 egységgel előzve a Videotont lettünk aranyérmesek!
    Egy tétmeccs volt már csak fontos a bajnokság nyerése után, a Magyar Kupadöntő, amit Kispesten a Bozsik stadionban rendeztek meg.
    Sajnos a jó első félidő után Coulibaly remek játékával megfordította a meccset a Loki, és végül nyerte meg a Kupát.

    Összességében természetesen egy remek idényen vagyunk túl, számunkra is meglepetés eredménnyel.
    A legkiemelkedőbb meccseink a Videoton (idegenben), a Debrecen (otthon és MK), és a Fradi (itthon) elleniek voltak.
    Sirhán Tamás, 2013.08.02

Segítség Felhasználók által beadott adatok

2012.11.21, 09:58 turul79 szurkolói csoportok

részletek »

teljes név
WKW Egyetértés Torna Osztály Futball Club Győr
Szurkolók
alias
Autógyár
Győr ETO
Győri ETO FC
gúnynevek
Retyó
zETOr
kapcsolódó csapatok
cím
9027 Győr
Nagysándor József utca 31.
Győr-Moson-Sopron megye
 
elérhetőség
telefonszám +36 (96) 529 005 & ... 006
fax. +36 (96) 529-008
e-mail titkarsag@eto.hu info@eto.hu
alapítás
1904
klub színei
zöld - fehér
? - ?

piros - kék
? - ?

zöld - fehér
? -
bajnokság (2018/2019)
stadion
  1. ETO Park
régi stadionok
  1. Vagongyári pálya

    (? - ?)

  2. Győri Dózsa Sporttelep

    (? - ?)

  3. Győri ETO Stadion

    (1977 - 2006)

  4. Nádorvárosi Stadion

    (2006 - 2007)

    2006/2007-es idényben 6 meccsen

  5. Grosics Gyula Stadion

    (2006 - 2007)

    2006/2007-es idényben 2 meccsen

  6. Alcufer Stadion

    (2006 - 2007)

    2006/2007-es idényben 2 meccsen

névváltozások
  1. Győri ETO
    1904 - 1945
  2. 1930-ban beolvadt a klubba a Győri Nemzeti SC
  3. Győri Vasas ETO
    1945 - 1949
  4. - egyesült a Győri MÁVAG-gal (1948)
  5. Győri Vasas SK
    1949 - 1957
  6. Magyar Vagon és Gépgyár ETO
    1957 - 1958
  7. Győri Vasas ETO
    1958 - 1968
  8. 1964 januárban egyesült a Győri Szerszámgépgyári SK-val
  9. Rába Vasas ETO
    1968 - 1990
  10. Győri Rába ETO
    1990 - 1994
  11. ETO FC Győr
    1994
  12. Győri Futball Club
    1995
  13. Győri Egyetértés Torna Osztály Futball Club
    1995 - 2015
  14. ETO FC Győr
    2015 - 2017. július
  15. WKW ETO FC Győr
    2017. július -
dicsőséglista
  1. NBI/első osztály bajnoka
    1963
    1981/1982
    1982/1983
    2012/2013
  2. Magyar Kupa győztes
    1965
    1966
    1967
    1979
  3. BEK elődöntős
    1965
mérkőzések
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
  1. Green Lions (1993 - ?)
  2. Infinite Unity (? -  )
  3. U.Cs.K. (1999 -  )
  4. Ultrá Arrabona (1997 -  )
  5. Wild West (1996 - ?)
  6. Zöld Stílus (? -  )
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: fgymat
    2018.03.10, 08:53
    Egyesült a Győri Wilhelm Pieck járműipari Művek és a Győri Szerszámgépgyár, így egyesült a Győri Szerszámgépgyár SK és a Győri Vasas ETO is. A szerszámgépgyári sportkör tehát — megszűnt. Vajon ki jut a labdarúgó NB III-ban, a volt Gy. Szerszámgépgyár helyére? Ez most a kérdés város-, megyeszerte . . . Sőt! Az Északnyugati csoportban 5 megye csapatai játszanak.

    Népsport
    1964.01.03.
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
     
  3. avatar: Zsorzsinju
    2016.02.21, 22:33
    Igen. Itt az oldalon is írják.

    http://www.eto.hu/eto-sztori/
     
  4. avatar: magyarfutball.hu
    2016.02.21, 21:16
    Változott a név ETO FC Győr-re?
     
  5. avatar: Zsorzsinju
    2016.02.15, 16:05 (szerk.: 2016.02.21, 22:39)
    A klub alapítása

    1904-ben a Magyar Vagon- és Gépgyár dal- és társaskörének tagjaiból megalakult a "rúgólabdával" foglalkozó Egyetértés Torna Osztály, azaz az ETO, amely hamarosan más sportágak művelőit is tagjai között üdvözölte: az első négy évtizedben asztalitenisz, atlétikai, birkózó, evezős, kerékpáros, ökölvívó, sakk, sportlövő, tenisz, természetjáró, torna, úszó-vízilabda és vívó szakosztály sportolói öregbítették a klub hírnevét. Színükként a zöld-fehéret választották, ami az idők folyamán ugyan többször változott, egy valami állandó maradt: kezedtől fogva a vagongyár állt megbízható támogatóként az ETO labdarúgói mögött.
    Az ETO őskora

    A klub "őskorában" a kerületi bajnokságban szerepelt a csapat. Az első említésre méltó sikert a Hadi-kupában érte le (az első világháború miatt a bajnokság szünetelt), amelyben a Ferencváros kivételével valamennyi élvonalbeli együttes indult. Meglepetésre az ETO a második helyen végzett a kiváló játékosokból álló MTK mögött. Az 1926-os év fordulatot hozott a magyar labdarúgásban, a professzionizmus bevezetésével tíz csapat alkotta a ligát, tizennégy pedig a másodosztályt. Az ETO-nál nem vállalták a profi szereplés feltételeit, így a csapat az amatőr bajnokságban játszott továbbra is
    Az első NBI-es szereplés

    Az első esztendőt 1937-38-ban töltötte az NB I-ben a csapat, miután a vidéki amatőr bajnoki döntőben legyőzte a Diósgyőrt és ezzel jogot nyert a feljutásra. Az egykori legendás újpesti Fogl-gát egyik tagja, Fogl Károly irányításával a szereplést nem kísérte sok szerencse, mert három győzelem mellett többnyire vereségek sorakoztak az ETO neve mellett a táblázaton, és az évad végén búcsúra kényszerült. Ezt követően a második világháború végéig már nem sikerült kiharcolni a feljutást az első vonalba.

    Hosszas huzavona, kulisszák mögötti csatározások után indult újra az országos bajnokság 1945 őszén. A Vasas ETO a Nyugati csoportba kapott besorolást, majd később a mezőny második felében folytathatta a küzdelmet.

    Döntő változást jelentett a csapat életében az 1948-49-es év. Baróti Lajos, a korábban Szegedről Győrbe került válogatott fedezet egy csehszlovákiai túrán lábtörést szenvedett, és a klub vezetői a bajnokság előtt őt bízták meg az edzői teendők ellátásával. A keze alatt stílusos együttes alakult ki, amely fokozatosan lépett előre a ranglétrán, egészen a középmezőnyig jutott. Az ötvenes évek elején a csapat első válogatott játékosa, Kovács (Murok) Imre vette át az ETO irányítását. Vele sikerült tartani a szintet a bajnokságban, sőt némi előrelépés is történt, a 6.-7. helyig. A korszak kiváló játékosai voltak: Dombos, Fehérvári, Pális, Pesti, Palotai János, Kárpáti, a Kalmárok, Kertesi, Gőcze, Józsa. Az évtized közepén aztán mégis búcsúra kényszerült a csapat. A szövetség javaslatára ugyanis 1955-ben négy csapat esett ki az NB I-ből. Az utolsó fordulóban a Csepel-Dózsa találkozó békés döntetlent hozott, míg Győrőtt a Pécs verejtékes 2-2-t játszott és ezzel az ETO kiesett. Sokak szerint ez nem volt más az MLSZ részéről, mint öncsonkítás, hiszen Győrrel együtt olyan nagy múltú helyszínek köszöntek el, mint Szolnok vagy Diósgyőr. Három évig tartott a "száműzetés", majd 1958-59-ben a tehetséges játékosokból álló; Szentmihályi, Palotai Károly, Keglovich - újonc megint kiesett.
    Újra a legjobbak között

    A labdarúgó csapat 1960-ban újra a legjobbak közé került, és azóta szerepel megszakítás nélkül az NBI-ben, amivel egyedülálló a vidéki klubok között, de a "nagyok" közül is csupán a Ferencváros, az Újpest, a Vasas és a Kispest előzi meg. Orczifalvy István szürkének tartott, de általában megbízhatóan védekező középcsapatot épített Győrött, ezt vette át Szusza Ferenc, akit egy év múltán az Olaszországból hazatérő Hidegkuti Nándor váltott fel a kispadon 1963 őszén. Talán csak a legvérmesebb ETO - szurkolók gondolták, hogy csodálatos félévet ünnepelhetnek majd a bajnokság végén.

    Az "Öreg" olyan gárdát alakított ki, amely a legjobbaknak is méltó ellenfele volt. Szebbnél szebb győzelmek követték egymást, s Győrött már befejezték az őszt, amikor a Ferencvárosnak még három mérkőzése hátravolt. Ha ebből egyet nyernek a fővárosi zöld-fehérek, akkor megnyerik a bajnokságot is. Az ETO Sopronban játszott edzőmérkőzést, amikor a Fradi Dorogon vivta az utolsó csatáját. Alberték 2-1-es vereséget szenvedtek, így ezzel a dobogó legfelső fokára "segítették" az ETO-t. A hír hallatán Sopronban félbeszakadt a mérkőzés, egymás nyakába borultak a játékosok. A Nagyváradi AC után vidéki csapat második alkalommal nyert aranyérmet a bajnokságban!

    Tóth László és Barna Sándor kapusok, Adrigán Zoltán, Glaser József, Izsáki László, Keglovich László, Kiss Zoltán, Koós László, Korsós István, Máté János, Morvay Lajos, Orbán Árpád, Orosz László, Palotai Károly, Povázsai László, Szaló József, Szániel János, Tamás László mezőnyjátékosok alkották a keretet.

    Palotai, Orbán, Keglovich személyében olimpiai bajnokot is adott a magyar sportnak a klub.
    Menetelés a Bajnokcsapatok Európa Kupájában

    A Bajnokcsapatok Európa Kupájában csodálatos menetelés következett 1964/65-ös évben. A Chemie Leipzig kétszeri legyőzése után a Lokomotiv Szófia ellen hatalmas csatában sikerült kivívni a továbbjutást, majd a négy közé jutásért a holland DWS Amsterdamot ütötte a csapat. Az elődöntőben a világhírű Benfica volt az ellenfél. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Népstadionban rendezték a mérkőzést. a portugálok már kemény diónak bizonyultak az ETO nem került a döntőbe, ennek ellenére magyar szempontból ez az eddigi legjobb eredmény, amelyet csak megismételni sikerült, felülmúlni nem.

    Közben a Magyar Népköztársaság Kupában is nagyszerű sorozatot kezdett az ETO. Előbb ezüstérmes volt a csapat, majd egymást követő három - 1965, 1966, 1967 - esztendőben a győriek hódították el a trófeát. Ezáltal a Kupagyőztesek Európa Kupájának rendszeres résztvevői lettek. Olyan csapatokat hoztak Győrbe, mint a Florentina, a Sporting Braga, a Standard Liege, az Apollon Limassol, az AC Milan. A játékosok közül Tóth bemutatkozott a válogatottban, Palotai és Orbán Tokióban, Keglovich pedig Mexikóban olimpiai bajnok lett.

    A honi pontvadászatban a bajnok címet követő két esztendőben Hidegkuti vezette a csapatot, majd megint Szusza következett. Az akkor már Rába Vasas ETO többnyire az élmezőnyben tanyázott, stílusos játékáért rokonszenv övezte országszerte. Az arany után 1967-ben bronzérmet vehetett át és tulajdonképpen ezzel fejezte be a hatvanas évekbeli sikersorozatát. A következő esztendő ugyanis váratlan nehézségeket hozott, a csapat csak az utolsó pillanatokban tudta kiharcolni a bennmaradást. Az 1969-es bajnokságban Mészáros József kezébe került a karmesteri pálca. Ekkor az ötödik helyen végzett az ETO, utána azonban megindult a kötélhúzás a kemény edzéseket követelő edző és az idősebb játékosok között. Az 1970-es félidényes bajnokságban - mikor már kiemelt egyesületként központi irányítás alatt dolgoztak (1986-ig) - az utolsó helyen végzett az együttes, majd az új bajnokságban két forduló után Mészárost, Dombos Ágoston váltotta fel. Aztán Győrfi László, majd Farsang Ferenc következett. Sikerült stabilizálni a csapat helyzetét, és egyúttal megtörtént a generációváltás is. Fiatal tehetségek - Pócsik, Horváth L., Pénzes, Pozsgai, Magyar, Glázer R. - bontogatták szárnyaikat, szép jövőt sejtve. Somogyi bekerült a válogatottba.

    A Farsang-éra második évében egy bronzérem és az azt követő nemzetközi kupaszereplés jelezte a felemelkedést, de az csak tiszavirág-életűnek bizonyult. A nyolcvanas évek elejéig meglehetősen vegyes képet mutatott a szereplés. Pálfy Antal, Palicskó Tibor és Kovács Imre edzősége idején voltak nagyon mély pontok, a "magaslatokat" viszont az 1979-es MNK-győzelem és egy-egy 6. és 7. hely jelentette. A KEK-ben nem sok hiányzott a bravúrhoz a híres Juventus ellen. A visszavágón az ETO tizenöt perc alatt ledolgozta kétgólos hátrányát, aztán egy második félidőbeli fegyelmezetlenség miatt megfogyatkozott a csapat és a Juve megszerezte a továbblépéshez szükséges gólt. A kor krónikájához tartozik, hogy Pénzes Mihály utánpótlás Európa-bajnok lett, Póczikkal és Pölöskeivel együtt a nagyválogatott címeres mezét is viselte, valamint 1977-ben felavatták a minden igényt kielégítő "gyöngyszemet", az új stadiont.
    Verebes korszak

    Verebes József szerződtetésével a klub egyik legfényesebb időszaka vette kezdetét. Az 1981/82-es bajnoki esztendőben a Rába ETO több mint 100 gólt ért el, futószalagon érte el fölényes győzelmeit, holland stílusú játékával valósággal forradalmasította a magyar focit. Győrött újra megteltek a lelátók, húszezernél többen jártak mérkőzésekre és idegenbe is sokan kísérték el a kedvenceket. Talán még nagyobb bravúr volt, hogy az erősödő fővárosi nyomás ellenére sikerült megvédeni a bajnoki címet. Játékosoknak, vezetőknek, szurkolóknak egyaránt felejthetetlen hónapok, évek voltak ezek. Az első Verebes-korszak még két ezüst- és egy bronzérmet hozott, s ha a végére valamelyest csökkent is a futball-láz, az öt dobogós helyezés önmagáért beszél, hiszen a két aranyérmet a következő esztendőkben két ezüst és egy bronz követte.

    Mindkét bajnokcsapatban szerepeltek: Burcsa Győző, Csonka Gyula, Hajszán Gyula, Hannich Péter, Hlagyvik Gábor, Kovács László, Magyar Lajos, Mile Sándor, Póczik József, Szabó Ottó, Szentes Lázár, Szijártó László. Egyszeres bajnokok: Füzi Géza, Glázer Róbert, Gyurmánczy Attila, Hornyák Béla, Kiss Csaba, Koltai István, Onhausz Tibor, Palla Antal, Pardavi Károly, Rezi Lajos, Szepesi László, Turbék István, Varga József, Vági János, Wunder András.

    A teljesség igénye nélkül - a klub nemzetközileg is elismert játékosai ebben a korszakban: Hannich, Póczik, Szentes és Hajszán voltak.

    A nemzetközi szereplés elmaradt a várttól. Amikor a legjobb volt a csapat, akkor szaladt bele - igaz sérültekkel tizedelve - a Standartd Liege elleni, kinti vereségbe (0-5), s bár a visszavágó csodálatos volt (3-0), a búcsú nem maradhatott el. A következő évi BEK-ben Vikingur Reykjavik után a Dinamo Minszk foszlatta szét a győri álmokat. Az UEFA- kupában a Manchester United ellen nem volt esélye a Verebes-csapatnak, a Bohemians Praha viszont csak hosszabításban és némi bírói segédlettel bizonyult jobbnak. Szentes Lázár személyében Spanyolországban az első győri játékos szerepelt világbajnokságon, majd Mexikóba Hannich és Hajszán is eljutott. Rajtuk kívül is voltak válogatottak: Csonka, Póczik, Burcsak, Szabó.

    Az "őrségváltást" követően rövid ideig Gellei Imre kapott szerepet, őt Győrfi László követte a kispadon. Vele 4., aztán Haász Sándorral 5. volt a csapat, de mindegyikük csak egy-egy évig élvezte a klubvezetés bizalmát. Utána egyre gyengébb eredmények következtek, miközben gyakran ingott a kispad Győrött. Pecze Károly, Glázer Róbert, Szentes Lázár és Tornyi Barnabás sem töltötte ki a szerződést, az egyre kevesebb sikerélmény hatására pedig jócskán megcsappant a nézőszám. Christopher Sullivan révén így is volt ETO-játékos a világbajnokságon, "Szali" az amerikai színeket képviselte Olaszországban. Itthon Preszeller, Handel, Bordás, ifj. Somogyi, Farkas, Rugovics, Urbán, Végh gyarapította a győri válogatottak listáját.
    90-es évek

    Nehéz helyzetben, mintegy közfelkiáltásra tért vissza 1993 tavaszán Győrbe a korábbi sikerkovács, Verebes József. Kezdetben minden szépnek tűnt, hiszen a csapat szépen haladt előre, az első évben végül a 9., 1993/94-ben pedig az 5. helyen kötött ki. Verebes időközben szövetségi kapitányként ETO játékosok sorát dobta tűzbe a válogatottban, a korábbiakon kívül Kuttor, Csertői, Klausz, Ivanics, Herczeg játszott a legjobbak között. A sikertelen válogatottbeli és klubszereplés miatt a sajtó és a szurkolók egy része "kikezdte" Verebest, végül 1994 végén Győrött is kenyértörésre került sor az ETO és a vezetőedző között.

    Győrfi Lászlóval végül az utolsó mérkőzésen lőtt Miriuta-góllal menekült meg a csapat az osztályozótól, aztán a következő esztendőben őt Póczik József, majd Haász Sándor váltotta a kispadon, az ETO pedig egyre mélyebbre süllyedt a táblázaton. Olyannyira, hogy 1995/96-ban csak az NBI létszámának felemelésével kapta meg az osztályozó jogát, ahol a Matáv SC Sopronnal szemben nagy nehézségek árán hosszabbította meg első osztályú tagságát. Ennek ellenére a következő idényt is Haásszal kezdte a csapat, ám egyre erősödött az ellentét közte és a klub vezetői között. Három tavaszi mérkőzés után aztán Keglovich László vette át a marsallbotot, vele végül a 9. helyen végzett a csapat. Két új válogatottal gazdagodott ez idő alatt az ETO Jagodics és Mracskó személyében.

    1997-ben szerződtették Reszeli Soós Istvánt, az új edző "főnököt" is ajánlott magának, így esett az elnökség választása Bicskei Bertalanra, akit szakmai igazgatónak igazoltak a klubhoz. Szinte változatlan játékoskerettel láttak munkához és őszi elsőségükkel sikeres idényt zártak.
    2000-es évek

    A sok szakosztályos, az olimpiai sportágakra koncentráló egyesületi modell helyett ma Győri ETO FC néven labdarúgóklub célozta meg az előrelépést: először a hazai élvonalban hosszú távra kivívni a hagyományoknak, a korábbi elismertségnek megfelelő rangot, majd a nemzetközi labdarúgó porondon bizonyítani.

    A Győri ETO FC a 2005-2006-os bajnoki szezont a 9. helyen, a 2006-2007-es évet pedig csak a 13. helyen zárta. Ez a szereplés elmaradt az előzetes várakozásoktól. A klubvezetés, és a csapat célja is az volt, hogy immár megújult környezetben, egy gyönyörű, minden igénynek megfelelő, nemzetközi színvonalú stadionban szebb eredményeket érjen el. Ezek a célok a vártnál korábban, már a 2007/2008-as évben megvalósultak hiszen Egervári Sándor vezetésével a zöld-fehér csapat a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott fel, így hosszú évek után újra érem lógott a játékosok nyakában, amivel ráadásul nemzetközi szereplést is kivívtak maguknak a labdarúgók.

    A grúz Zestafoni elleni idegenbeli siker után, az ötszörös német bajnok, VfB Stuttgart állta az ETO útját a nemzetközi porondon, ezt követően pedig egy edzőváltással lezárt gyengébb ősz következett. A reménycsillag a Magyar Kupa sorozatban elért sikerekkel maradhatott fent a csapat előtt, tíz év után játszhatott újra elődöntőt, és negyed évszázad után MK döntőt a győri keret, a 30 éve áhított kupa győzelmet végül a Budapest Honvéd akadályozta meg.

    Így a 2008/2009-es szezon keserű szájízzel záródott, hiába menetelt a Ligakupában is az elődöntőig a Győri ETO FC, és hiába büszkélkedhetett az első osztályban a legnagyobb hazai és legnagyobb idegenbeli győzelemmel, sőt Bajzát Péter személyében a gólkirállyal is, csak a nyolcadik helyről vonulhatott nyári pihenőre az együttes.

    A 2009/2010-es évadnak Pintér Attila irányításával vágott neki a bajnokságban rögtön remekelő csapat. Elég, ha csak a 19 fordulón keresztül tartó veretlenségre gondolunk, vagy arra, hogy az egyesület életében még nem volt rá példa, hogy egy teljes idény alatt ilyen kevés gólt kapjanak. Meg is lett az eredmény, a legkevesebb vereség (3) és a legkevesebb kapott gól (18) mellé újabb bronzérem járt, ami pedig belépőt jelentett az európai porondra.

    Az Európa Liga selejtezőiben először a szlovák Nyitrát, és a kazah Atyraut búcsúztatta az ETO. Majd felrúgva a papírformát, hatalmas meglepetésre, és még hatalmasabb bravúrral – a több mint egy órás emberhátrány ellenére - harcolta ki a keret a továbbjutást Montpellier városában. A nyári éjszakába nyúló hangulatos találkozónak, a hihetetlenül izgalmas tizenegyes párbaj vetett véget, ahol a győriek diadalmaskodtak.

    Több mint húsz éve után nyert újra magyar futballcsapat Franciaországban, és legutoljára 1965-ben esett meg az, hogy az ETO három külföldi ellenfelén is sikerrel lépett túl.

    A rájátszásban a horvát bajnok Dinamo Zagreb keretével hozta össze a sors a győri együttest, ez a „szomszéd” már kifogott az ETO-n. Bár az eredmény nem tükrözi, de végig pariban volt ellenfelével Pintér Attila együttese, végül azonban itt, a csoportkör kapujában ért véget a 2010-es menetelés, amivel klubunk nem csak a győri, de a magyar foci rangját is alaposan megemelte.

    Az ETO történelme negyedik bajnoki címét 2013-ban, Pintér Attila vezetésével szerezte. Közel teltházas mérkőzésen a Ferencváros legyőzése jelentette a biztos bajnoki címet, már a bajnokság vége előtt 3 fordulóval. Az ETO a következő 2013/14-es idényben a második helyet szerezte meg a bajnokságban immár Horváth Ferenc vezetésével.
    Jelen

    A 2015 tavaszán bekövetkező Quaestor botrány miatt a csapat a megszűnés szélén állt, a 2014/15-ös szezon végeztével már köztudott volt, hogy a csapat elvesztette elsőosztályú indulási lehetőségét valamint főszponzor és tulajdonos nélkül maradt. 2015 májusában az ETO Futsal csapata és Győr városa mentette meg a megszűnéstől a klubot és így vált csak lehetővé a harmadik osztályban való folytatás. A teljesen új alapokra helyezett ETO a nyáron radikális változásokon ment keresztül és többnyire sajtá nevelésű, győri kötődésű játékosokkal, ETO FC Győr néven indult az első osztályba visszakerülésért folytatott harcba.

    http://www.eto.hu/eto-sztori/
     
  6. avatar: magyarfutball.hu
    2015.12.07, 14:37
    kép
    ,,ETO,,A magy.waggon és gépgyár egyetértés dal- és társaskörének torna-osztálya-GYŐR 1904,,
    Gyártó ,,MORZSÁNYI J BUDAPEST,,
    Mérete:27 x 40 mm a sassal ! Eredeti monarchiás darab !

    http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/ritka_gyor_eto_1904_tuzzomanc_jelveny_morzsanyi_2166077519.html
     
  7. avatar: magyarfutball.hu
    2015.07.03, 12:07 (szerk.: 2015.07.03, 12:50)
    kép
    „Szeretnénk a korábbi évekhez képest szorosabb kapcsolatot kialakítani a győri szimpatizánsokkal. Ennek egyik jele, hogy meginvitáltuk a klub vezérszurkolóit, a csapat felszerelését forgalmazó cég katalógusából válasszák ki ők azokat a mezeket és nadrágokat, amelyekben szívesen látják majd a fiúkat az augusztus elején induló bajnokságban. Reméljük, hogy a döntés után közülük is sokan ilyen ETO-mezekben járnak majd a mérkőzéseinkre!” – idézi a kisalfold.hu Drucskó Zoltánt, a gárdát működtető Futsal Kft. ügyvezetőjét.
    A zöld-fehér B-közép egyik ismert alakja, az ultrák vezetője, Kocsis Balázs – szurkolói nevén Ebola – hozzátette: ők is szeretnék, ha szorosabb kapcsolat lenne a klub és a szurkolók között, és elmondta azt is, melyek azok a területek, amelyeken a drukkerek változtatást akarnak/akartak.
    Nekünk, ultráknak három fontos témában kellett változás. Az egyik a klub címere, hogy hagyjuk el a Tarsoly-érában használt szinte fradis címert. Ez megtörtént, bár ami helyette lett, azzal nem vagyunk elégedettek. Túlságosan bonyolult, nem tetszik a pajzs formája, az E és az O betű nem egyforma nagyságú, és szerintünk felesleges bele az alapítási évszám, hiszen ez már nem azonos a múlt század elején létrehozott klubbal. Nem modern, ráadásul a bonyolultsága miatt nagyon sok pluszmunkával lehet csak drapériára vagy bárhova felfesteni. A második téma az volt, hogy a csapat mindig zöld-fehérben játsszon, ne tiszta zöldben vagy tiszta fehérben vagy narancssárgában, ahogyan az utóbbi időben szinte mindig. Ezt megfogadták a vezetők, örülök, hogy részt vehettünk a döntéshozatalban. Szerintem szép felszerelésekre esett a választás, és remélem, a következő években ez a mez-nadrág variáció jellemzi majd mindig az ETO együttesét. A harmadik a baráti kör újjáalakítása volt, hiszen sok olyan szurkolója van a csapatunknak, aki nem akar a kemény mag tagja lenni, de szüksége lenne a szervezett klubéletre. Ebbe az irányba is megtettük a lépéseket.”

    2015.07.03
    http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_ii/magyar-futball-a-b-kozep-dontott-ebbe-oltozik-a-csapat-2423643
     
  8. avatar: NNS
    2015.03.14, 09:16
    A Győri ETO FC tulajdonos cégcsoportjánál kialakult helyzet és az elindult hatósági vizsgálatok olyan negatív hatást gyakorolnak a Győri ETO FC hírnevére, ezáltal a profi futballklub és az Audi Motor Hungária Kft. együttműködésére, hogy a vállalat úgy döntött, azonnali hatállyal felmondja szponzorációs szerződését a Győri ETO FC-t működtető Győri ETO FC Kft.-vel.

    A vállalat sajnálatát fejezte ki, hogy meg kellett szüntetnie a profi futballcsapattal 2011 óta fennálló együttműködését. Az Audi ugyanakkor tovább folytatja a Győri ETO FC utánpótlásának támogatását.

    http://hvg.hu/sport/20150314_Itt_a_Gyori_ETO_vege_Az_Audi_is_kiszall
    2015. március 14.
     
  9. avatar: NNS
    2015.03.13, 20:22
    A Győri ETO FC Kft. a közvélemény előtt ismert okok miatt a mai napon csődvédelmet kért. A héten kialakult helyzet kapcsán partnereinkkel már felvettük a kapcsolatot, és folyamatosan tárgyalunk a klub jövőjéről.

    Győri ETO FC

    http://www.eto.hu/hir/9461/gyori_eto_fc_hivatalos_kozlemeny/
    2015. március 13.
     
  10. avatar: magyarfutball.hu
     
  11. avatar: fgymat
    2014.04.20, 15:07 (szerk.: 2016.05.25, 15:29)
     
  12. avatar: magyarfutball.hu
     
  13. avatar: magyarfutball.hu
     
  14. avatar: magyarfutball.hu
     
  15. avatar: magyarfutball.hu
     
  16. avatar: fgymat
    2012.11.08, 18:44 (szerk.: 2014.01.13, 21:27)
    Ez szerintem nem az ETO jelvénye, hanem az 1948-ban beleolvadt Győri MÁVAG-é ( https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/3827 )
    Okok:
    - piros-fehér
    - nincs benne az ETO
    - Az ETO soha nem volt simán csak Rába SE
    - Benne van a MÁVAG-ra utaló MWG. MWG-nek a háború előtt hívták a MÁVAG-ot.
     
  17. avatar: magyarfutball.hu
     
  18. avatar: fgymat
    2012.07.29, 11:02 (szerk.: 2016.05.25, 15:32)
    A győri vagongyári sportegyesület neve a jövőben Magyar Vagon és Gépgyár Egyetértés Torna Osztály. rövidítve: Győri ETO lesz. Az egyesület színe: zöld-fehér. Az ETO intéző bizottságának egutóbbi ülésén arról is döntöttek, hogy a sportegyesületben az eddigiekkel ellentétben nemcsak Győr, hanem a megye dolgozói is sportolási lehetőséget találhatnak.

    https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/07/1343552551_19570108_eto.jpg
    Sport
    1957.01.08.
     
  19. avatar: magyarfutball.hu
     
  20. avatar: magyarfutball.hu
     
  21. avatar: magyarfutball.hu
    2011.02.14, 19:37
    Waggon
    kép
     
  22. avatar: magyarfutball.hu
    2011.02.10, 11:02 (szerk.: 2011.02.10, 11:03)
    Javában készül az ETO FC új indulója, amelynek a zenéjét Dobrády Ákos, a szövegét Várszegi Ákos szerezte. A dalt Nagy Balázs színművész énekli fel a Győri Filharmonikus zenekar kíséretében. Még a tavaszi rajt előtt megismerhetik a szurkolók és a szimpatizánsok.

    A győri stadionban már legalább egy évtizede nem hangzik fel mérkőzések előtt és után ETO-induló. Leginkább azért, mert a nyolcvanas években oly népszerű nóta már sem hangszerelésében, sem szövegében nem időszerű, új klubinduló pedig nem született az elmúlt évtizedekben. A múlt időt azonban lassan elhagyhatjuk.

    Horváth Cs. Attila, az ETO FC nemrégiben kinevezett klubmenedzsere:

    „Régi vágya az ETO szurkolóknak, hogy kedvenc klubjuknak egy modern időknek is megfelelő indulója, himnusza legyen. Az elsődleges célunk az volt, hogy ez megvalósuljon. Annak pedig külön örülök, hogy ezt győri művészekkel sikerül valóra váltani. Remélem, hogy mindenkinek tetszeni fog.”

    A himnusz szerzője Dobrády Ákos, aki gyakorta feltűnik az ETO FC mérkőzésein. A népszerű énekes, zeneszerző szívesen beszélt a Kisalföldnek a legújabb munkájáról.

    „Örömmel vettem a felkérést, megtiszteltetés számomra, hogy rám gondoltak az új induló megírásakor-kezdi Dobrády Ákos-,mert napjainkban is fanatikus ETO-szurkoló vagyok és ezer szállal kötődöm Győrhöz. A zenéjét valóban én szereztem, a szövegét azonban győri születési barátom, Várszegi Ákos írja, ő többek között a TNT zenekar dalszövegírója is volt. Klasszikus klubinduló, himnusz megírása mellett döntöttem, mert ez akár örök érévnyű is lehet, míg egy popos változat hangzásában egy idő után elavulttá válik. A Győri Filharmonikusok Zenekarral rögzítjük a dalt, Fűke Géza vezérletével már ők is dolgoznak a partitúrán, átírják szimfonikus zenekarra és fúvósokra is. Az induló rögzítésébe igyekeztünk minél több olyan művészt bevonni, aki szereti az ETO-t és tenni is akar érte. Ezért esett a választás Nagy Balázsra, aki elismert musicalénekes és nagy szurkoló. De a kórusban azért a mi hangunk is hallatszik majd….”

    A művészeknek a felkérést követően gyorsan kellett munkához látniuk, hiszen a tervek szerint február 10-én az Audi és a Győri ETO FC közötti szponzori szerződés aláírásakor először csendül fel nyilvánosan az új himnusz.

    „A héten elkészül az induló végleges szövege, a jövő héten pedig kedden, szerdán egy győri stúdióba vonulunk, ott rögzítjük lemezre a dalt. Bízom benne, hogy sikere lesz a győriek körében”-említi végül Dobrády Ákos.

    Horváth Cs. Attila klubmenedzser elmondta még, szeretnék, ha az ETO B közép a tavasszal már ismét egységes lenne. Ennek érdekében- első lépésként- a tavaszi rajt előtt egy közös himnusztanulást szerveznek számukra az új nóta szerzője, Dobrády Ákos vezetésével.

    „Remélem, hogy az új indulóval még jobban kötődnek majd a klubhoz a szurkolók, a zöld-fehér szimpatizánsok és egyáltalán a győriek”-teszi hozzá a klubmenedzser, aki optimista a fogadtatást illetően.

    Kisalföld, Papp Győzző

    forrás:
    http://www.eto.hu/hirek.php?lan=hu&e_id=2551&cim=uj_eto-indulo_gyori_muveszekkel
     
  23. avatar: magyarfutball.hu
     
  24. avatar: magyarfutball.hu
    2010.12.29, 11:48 (szerk.: 2016.05.25, 15:27)
     
  25. avatar: magyarfutball.hu
    2010.12.29, 11:45 (szerk.: 2016.05.25, 15:26)
     
  26. avatar: fgymat
    2010.11.04, 22:38 (szerk.: 2016.05.25, 15:26)
    RÁBA Vasas ETO 1904
    cím: Győr, Nagy-Sándor József u. 31, 9027
    pálya: ugyanaz, 24 000 néző
    szín: zöld-fehér

    https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2014/03/1395909303_2dhsjtj.jpg
    forrás:
    Sport Zsebkönyv 80/81
     
  27. avatar: magyarfutball.hu
     
  28. avatar: fgymat
    2010.10.03, 22:27 (szerk.: 2016.05.25, 15:24)
    RÁBA VASAS ETO

    Alapítás: 1904
    Cím: 9027 Győr, Wilhelm Pieck u.1, telefon: 15-560
    Technikai vezető telefonja: 13-257
    Pálya: Győr, Mártírok u. 9/a, telefon: 13-257, 12.000 néző
    Szín: zöld-fehér

    forrás:
    Sport zsebkönyv '74-75
     
  29. avatar: fgymat
    2010.09.07, 20:47 (szerk.: 2016.05.25, 15:41)
    Egyesült a V. ETO és a Győri MÁVAG

    Új korszak nyílott meg a Győri V. ETO életében. Megtörtént a V. ETO-Győri MÁVAG egyesülés. Sok jóképességű játékoshoz jutott ezáltal a győri V. ETO.
    - Tóth II György és Speitz komoly képességű játékos - mondja Pomlényi Imre főtitkár. - Velük nagyon megerősödött a csapat.
    Elmondta még Pomlényi Imre, hogy az ETO füvesíti a pályáját, és addig a II. ker. pályáját fogja használni.
    - Az egyesüléssel - mondja a főtitkár - új vezetőség és új szellem vonult be az ETO-ba. Megszűntetjük az álamatőrséget az egyesületben és csak dolgozó játékosokat akarunk szerepeltetni.

    https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2014/03/1395909247_107mdc6.jpg
    forrás:
    Népsport
    1948.08.10.
     
  30. avatar: magyarfutball.hu
     
  31. avatar: Sanyi-Hungaria
    2010.02.08, 19:15 (szerk.: 2016.05.25, 15:23)
    Egyetértés Torna Osztály - Győr
    199 73 32 94 337-412 178

    Alakult 1904-ben a színe zöld-fehér. A magyar labdarúgás egyik első úttörője volt az ETO csapata. Első hivatalos mérkőzésüket 1907-ben játszották a kerületi bajnokságban ahol 8:2 győztek a Pozsonyi UFE csapata ellen. A vidéki bajnoki cím után az országos bajnokságért játszhattak az MTK ellen, de 51 arányban vereséget szenvedtek. 1936 május 21-én adták át Győrben a sokak szerint a vidék legszebb pályáját. Az első osztályban 1937-ben mutatkoztak be. 1937-1949. ETO, 1949-1950. Győr.

    Forrás: Magyarország futball története
     
  32. avatar: magyarfutball.hu
    2009.11.19, 11:59 (szerk.: 2016.05.25, 15:23)
    2002 TAVASSZAL HASZNÁLT:
    kép
     
  33. avatar: magyarfutball.hu
    2009.10.29, 16:02 (szerk.: 2016.05.25, 15:22)
    kép
     
  34. avatar: fgymat
    2009.07.05, 07:34
    Névváltozások:

    1904: A klub alapítása Győri Vagongyár ETO néven
    1949: új neve Stadtauswahl Győr
    1950: új neve Győri Vasas SC ETO
    1952: új neve Győri Vasas
    1953: új neve Vasas SE Győr
    1954: új neve Wilhelm Pieck Vasas ETO SK Győr
    1957: új neve Magyar Wilhelm Pieck Vagon-és Gépgyár ETO Győr
    1957: új neve Györi Vasas ETO
    1965: új neve Rába ETO Győr
    1985: új neve Győri ETO FC
    1991: új neve Rába ETO FC Győr
    1994: mai neve Győri ETO FC


    forrás:
    http://www.eto.hu/index.php?op=content&sel=30
     
  35. avatar: magyarfutball.hu
    2009.01.16, 15:27 (szerk.: 2016.05.25, 15:22)
    régi címer:
    kép