magyarfutball.hu

Lengyelország - Magyarország 3 : 2

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
videók
mérkőzés értékelése
hivatalos, barátságos válogatott mérkőzés
685. hivatalos válogatott mérkőzés
helyszín : Krakkó, Hutnik stadion
játékvezető : Bohuněk Karel (Csehország)
nézőszámok:
  1. nso.hu: 6.000
  2. MTI: 8.000

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2018.10.01, 20:25
    A három meghívott békéscsabai labdarúgó - Csató Sándor, Szarvas
    János, Zahorán Zoltán - nem jelent meg a kerettagok vasárnap
    délutáni találkozóján. Helyettük a klub egyik képviselője, Lengyel
    János érkezett a Hotel Stadionba. Sérülésre illetve idegi
    fáradtságra hivatkozva próbálta kimenteni a játékosokat.

    - Ez nem eljárás. A meghívottaknak, akár egészségesek, akár nem,
    kötelező eljönniük a gyülekezőre, hogy szükség esetén a keret orvosa
    is diagnózist készíthessen - méltatlankodott Verebes József
    szövetségi kapitány. - Az az igazság, nem lep meg ez a döntés,
    hiszen a csabai vezetők az elmúlt napokban már igen furcsa
    nyilatkozatokat tettek a különböző lapokban. Remélem, a szövetség
    vezetői nem hagyják szó nélkül ezt az esetet.

    A kapitány úgy döntött, hogy a három távolmaradó helyére csak a
    kispesti Duró Józsefet hívja meg, így 16 játékossal vág neki a
    lengyel útnak.

    Ha nem jön közbe semmi, akkor a magyar válogatott várhatóan a
    következő összeállításban kezd:

    Végh - Csábi, Márton, Lipcsei - Puglits, Pisont, Kozma, Illés,
    Keller - Vincze I., Klausz

    Csereként Koszta (kapus), Jagodics, Csertői, Sándor T. és Duró
    (mezőnyjátékosok) áll készenlétben.

    A kerettagok vasárnap délután rövid, átmozgató jellegű edzésen
    vettek részt a Népstadion szoborparkjában, utána fürdés és gyúrás
    szerepelt a programban. Hétfőn két edzésük lesz a fővárosban: a BKV
    Előre pályáján. Kedden az utazás előtt a Népstadionban gyakorolnak,
    majd este már Krakkóban ismerkednek a másnapi mérkőzés színhelyével.

    MTI - 1994. május 1.
    Budapest, 1994. május 2., hétfő (MTI) - A szerda délutáni
    krakkói, a lengyelek elleni barátságos válogatott
    labdarúgó-találkozó előtt Verebes József szövetségi kapitány
    kénytelen volt lemondani a keret utolsó idegenlégiósáról, Márton
    Gáborról is - újságolta el az MTI-nek Fülöp Ferenc, a válogatott
    technikai vezetője.

    A Cannes védőjét ugyanis francia kenyéradója nem adta ki a
    magyar válogatott számára. Verebes József Kuttor Attilát és Herczeg
    Miklóst hívta be a keretbe. A magyar együttes hétfőn két edzésen is
    érdekelt volt.

    Budapest, 1994. május 2., hétfő (MTI) - Meglehetősen nagy
    visszhangot váltott ki, hogy a listavezető Békéscsaba három
    labdarúgója, Csató Sándor, Szarvas János és Zahorán Zoltán nem
    jelent meg a válogatott keret vasárnap délutáni gyülekezőjén. A klub
    képviselője, Lengyel János sérülésre illetve idegi fáradtságra
    hivatkozva próbálta kimenteni a játékosokat.

    A csabaiak távolmaradásának okairól Pásztor József vezetőedzőt
    kérdezte az MTI munkatársa.

    - Vasárnap hajnalban úgy váltam el a játékosoktól, hogy
    elutaznak a válogatott keret találkozójára. Én eltávoztam
    Békéscsabáról, s a klub elnöksége határozott úgy, hogy mégse
    menjenek.

    Mi a baj Csatóékkal?

    - Csatónak volt egy hátizomhúzódása, és emiatt már egy hónapja
    nem tud rendesen edzeni, hétfőtől szerdáig orvosi kezelésre kell
    járnia, csütörtökön és pénteken meg csak könnyített munkát végezhet.
    Hasonló a helyzet Szarvassal, aki még Győrben szedett össze egy
    térdsérülést.

    Újpesten mégis mind a ketten pályára léptek.

    - Igen, mert egyszerűen nem volt tizenegy épkézláb emberünk.
    Szarvas így is csak injekcióval tudta vállalni a játékot.

    És Zahorán?

    - Ő lelkileg elég érzékeny típus, akit kicsit megzavart a hír,
    hogy meghívót kapott a válogatottba. Ráadásul az újpesti meccs is
    rajta ment el, amitől lelkileg teljesen összetört, még zokogott is a
    mérkőzés után. Nézze, mindez elkerülhető lett volna, ha valaki
    felhív az MLSZ-ből.

    De hiszen Fülöp Ferenc, a válogatott technikai vezetője
    telefonált Békéscsabára


    - Velem nem beszélt. A játékosokat pedig most először hívták a
    válogatottba, honnan tudhatták volna, hogy nem elegendő a klub
    orvosának igazolása?
     
  2. avatar: fgymat
    2013.05.13, 14:57
    Labdarúgás: lengyel-magyar Krakkóban

    Mészáros István, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:

    Krakkó, 1994. május 4. szerda (MTI) - Szerdán Krakkóban, a
    Hutnik-stadionban játszották le a 26. lengyel-magyar barátságos
    labdarúgó-mérkőzést, amelyet mindkét együttes az őszi
    Eb-selejtezőkre készülés egyik fontos állomásának tekintett.

    Az előre megadott névsorhoz képest egyetlen változást történt. A
    hazaiaknál Baluszynski, hanem az újonc Kubik kezdett. Verebes József
    szövetségi kapitány viszont nem módosított a tervezett tizenegyen.

    A két csapat nyolcezer néző előtt a következő összeállításban
    kezdett a cseh Bohunek játékvezető sípjelére:


    Lengyelország:
    Wozniak - Szewczyk, Lapinski, Jegor - Jalocha, Gesior, Wieszczycki,
    Kubik, Kozminski - Kowalczyk, Dabrowski

    Magyarország:
    Végh - Jagodics, Csábi, Lipcsei - Puglits, Pisont, Illés, Kozma,
    Keller - Vincze, Klausz

    Még útjára sem indult a labda, amikor a rendőröknek akadt
    munkájuk. A házigazda város két élvonalbeli csapatának, a Wislának
    és a Hutniknak a szurkolói összecsaptak a nézőtéren. Ez persze mit
    sem zavarta a magyarokat, akik meglepően jól kezdtek, s már a 8.
    percben vezetést szereztek. Illés tört be a 16-oson belülre, közeli
    lövését Wozniak röviden ütötte ki. Vincze jókor érkezett, s nyolc
    méterről a kapuba helyezett (0:1). A kezdés kísértetiesen
    emlékeztetett a legutóbbi mérkőzésre, hiszen Koppenhágában, az
    Európa-bajnoki címvédő dánok ellen Vincze már a második percben
    eredményes volt. Később sem veszítettek lendületükbőlk a piros
    mezben, fehér nadrágban játszó Kozmáék. Ezt jelzi Puglits nagy
    szólója, amelynek végén Wozniak csak nagy bravúrral tudta szögletre
    menteni a váci futballista közeli lövését. Ezután Pisont bal oldali
    szögletéről maradt le centiméterekkel az előrelopakodó Jagodics.
    Közben a másik oldalon csak Kowalczyknak volt egy távoli lövése, de
    rosszul célzott. Egyértelmű volt a magyarok fölénye. A hazaiak
    nemigen tudtak kibontakozni, jobbára védekezni kényszerültek, a
    játék az ő térfelükön folyt. Előbb Csábi, majd Keller került a
    földre egy-egy keményebb belépő után, de szerencsére mindketten
    folytatni tudták a játékot. Már fél óra is eltelt a 90 percből, de
    Végh-nek továbbra sem akadt komolyabb védenivalója, emiatt azonban
    cseppet sem bánkódtak a magyarok. Annál elégedetlenebbek voltak a
    helyi szurkolók, akik Jegor rendkívül gyatra távoli kísérlete után
    már füttykoncerttel fejezték ki nemtetszésüket. A 38. percben újabb
    formás bal oldali támadást kísérhettek figyelemmel a nézők. A
    Kellertől visszakapott labdát a jó formát mutató Kozma laposan a
    kapu mellé küldte. Két perc múlva Kozminski hibázott nagyot saját
    térfelén. Ezt kihasználva Jagodics iramodott meg, tőle Illéshez
    került a labda. A kispesti játékos csinált egy jó cselt, majd 15
    méterről a jobb alsó sarok mellé gurított. A másik oldalon újból
    Kowalczyk vállalkozott, lövése azonban célt tévesztett. A félidő
    vége előtt Szewczyk próbálkozott távoli szabadrúgásokkal - sem
    egyik, sem másik kísérlet nem jelentett veszélyt a magyar kapura.

    A félidőben:


    Lengyelország - Magyarország 0:1
    --------------------------------
    Krakkó, 8000 néző, V: Bohunek (cseh)
    gólszerző: Vincze (8. p.)

    A szünetben a vendéglátók arra kérték az egykori Aranycsapat
    jelenlévő kiválóságait, Puskás Ferencet, Hidegkuti Nándort és
    Buzánszky Jenőt, hogy válaszoljanak a lengyel újságírók kérdéseire;
    ők becsülettel állták a rohamot.

    A félidőben a szakvezetők cseréltek, Henryk Apostel három helyen
    is változtatott, míg Verebes József csak kényszerűségből, Vincze
    sérülése miatt döntött a váltás mellett. Pályára lépett Szubert,
    Baluszynski és Fedoruk, illetve Csertői. Az 50. percben váratlanul
    egyenlítettek a lengyelek. Jalocha beadása irányt változtatott a
    közbeavatkozó Jagodicson, Végh már csak beljebb segíteni tudta a
    labdát (1:1). Két perccel később újra a magyarok örülhettek, Keller
    18 méterről célozta meg a kaput, Wozniak nem tudta megfogni az erős
    lövést. A labda az őrizetlenül hagyott Klausz elé pattant, és ő
    közelről nem hibázott (1:2). Utána Csertőinek volt egy szép
    alakítása a 16-oson belül, ügyes labdaátvétel után fordulásból lőtt,
    a lengyel kapus azonban a helyén volt. A másik oldalon Végh fogott
    meg egy lapos lövést. A 61. percben Csertői a kapu torkából vágta
    fölé a Klausztól kapott labdát, azután a csereként beállt Czerwiec
    20 méterről próbálkozott, Végh csak másodszorra kaparintotta meg a
    labdát. Négy perc múlva a lábát fájlaló Pisont helyét Sándor
    foglalta el, utána Szewczyk hatalmas szabadrúgása és Kowalczyk
    közeli lövése - utóbbit szépen tette ártalmatlanná Végh - jelentett
    eseményt. Egyöntetű volt a vélemény a nézőtéren: a második félidőben
    jobb volt a játék, színvonalasabb lett a küzdelem, amiről elsősorban
    a hazaiak ,,tehettek,,, hiszen lényegesen bátrabban támadtak mint az
    első 45 percben. A 75. perc környékén Csertői hagyott ki két
    helyzetet. Az elsőnél szorongatták, a másodiknál viszont senki sem
    zavarta, mégis a kapusba lőtte a labdát. A 78. percben újabb újoncot
    avattak a lengyelek, Pluciennik állt be Kubik helyére. Nem sokkal
    később Duró is játéklehetőséget kapott. A 82. percben egy
    ártatlannak tűnő helyzetben a lesre játszó védők közül Baluszynski
    lépett ki. Első lövését még védte Végh, de az ismétlésnél már
    tehetetlen volt, a 6 méterről leadott lövést nem tudta menteni
    (2:2). Négy perc múlva többen is hibáztak a magyar védők közül,
    Fedoruk nem sokat teketóriázott, 20 méterről nagy gólt ragasztott a
    jobb felső sarokba (3:2).

    Az első félidőben nagyon jól kezdtek a magyarok, gyorsan
    vezetést szereztek, s később is ők irányították a játékot, csak
    éppen nem tudták újabb gólra váltani mezőnyfölényüket. Fordulás után
    a cserékkel felfrissített lengyelek teljesen más szellemben
    futballoztak, nemcsak egyenrangú ellenfelek lettek, hanem jobb
    hajrával a vetélytársak fölé is nőttek. Ez egyben azt is jelenti,
    hogy a magyaroknak idén még továbbra sem sikerült nyerniük, negyedik
    mérkőzésüket veszítették el. Az osztrákokkal szemben Linzben érték
    el az egyetlen döntetlent (1:1).


    Lengyelország - Magyarország 3:2 (0:1)
    --------------------------------------
    Krakkó, 8000 néző, V: Bohunek (cseh)
    gólszerzők: Jagodics (50. p. - öngól), Baluszynski (82.), Fedoruk
    (86.), illetve Vincze (8.), Klausz (52.)
    cserék: Gesior helyett Szubert (46.), Kozminski helyett Fedoruk
    (46.), Dabrowski helyett Baluszynski (46.), Wieszczyski
    helyett Czerwiec (61.), Kubik helyett Pluciennik (78.),
    illetve Vincze helyett Csertői (a szünetben), Pisont helyett
    Sándor T. (65.), Klausz helyett Kuttor (71.), Jagodics
    helyett Duró (80.)
    jók: Szewczyk, Baluszynski, Kowalczyk, illetve Végh, Csábi, Kozma

    Nyilatkozatok:

    Henryk Apostel szövetségi kapitány:

    - Az első félidőben katasztrofálisan gyengén futballoztunk,
    különösen a védőink hibáztak sokat. Fordulás után már valamivel jobb
    teljesítményt nyújtottunk, de a végére igencsak elfáradtunk. A hazai
    bajnokságban kiemelkedően szereplő Dabrowski, valamint a két
    idegenlégiós, Kozminski és Szewczyk számomra nagy csalódást okozott.
    A látottak alapján a 3:2-es győzelem nagyszerű eredményként
    könyvelhető el. Az az igazság, ezúttal a szerencsével sem álltunk
    hadilábon. Be kell ismerni: a magyaroknak rengeteg helyzetük volt;
    szerencsénkre azonban azokat nem tudták kihasználni.

    Verebes József szövetségi kapitány:

    - Hetven percig jól működött a gépezet. Az alakuló csapat régen
    várt jó játékkal rukkolt elő. Szerintem döntő volt, hogy 2:1-es
    vezetésünknél a lengyelek óriási lesből elért találattal
    egyenlítettek. Ennél az akciónál nagyot hibázott a cseh játékvezető.
    El sem tudtam képzelni, hogy itt kikaphatunk, akkora fölényben
    játszottunk. Gólokkal kellett volna nyernünk. Persze, magunkat is
    okolhatjuk, mert például Csertőinek a második félidőben egymagának
    el kellett volna döntenie a találkozó sorsát. Egyébként
    kényszerűségből változtattam, ugyanis Vincze, Pisont, Klausz és
    Jagodics egyformán sérülés miatt kért cserét.

    Buzánszky Jenő:

    - Ennél kellemesebb, gyengébb ellenfelet nagyítóval sem
    találhattunk volna. Önmagunk árnyékát ezúttal sem voltunk képesek
    átlépni.

    Hidegkuti Nándor:

    - Valóban akadtak helyzeteink, de azokat be kell rúgni. Már
    1:0-ás vezetésünk után döntésre kellett volna vinni a dolgot.

    Végh Zoltán:

    - Ilyen nincs, magunkat vertük meg.

    Puglits Gábor:

    - Nehéz bármit is mondani, nem érdemeltünk vereséget.

    Csertői Aurél:

    - Gólokkal kellett volna nyernünk. Állítom, sokkal jobbak
    voltunk. Szégyellem magam, mert legalább két nagy helyzetet én is
    kihagytam.

    Vincze István:

    - Kaptam egy rúgást az Achillesemre, emiatt kellett cserét
    kérnem. Egyébként egy megnyert meccset veszítettünk el.+++


    forrás:
    MTI
     
  3. avatar: pancso
    2012.12.23, 16:22 (szerk.: 2018.01.30, 21:51)
    kép
     
  4. avatar: pancso
    2009.10.12, 18:04
    kép
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
    2008.11.24, 16:21
    A Lengyel Labdarúgó-szövetség 75. éves jubileumát ünnepelte. Ennek az évfordulónak az alkalmából hívtak meg erre a mérkőzésre.

    Már a mérkőzés elején vezetéshez jutottunk és ezt megőriztük a félidő végéig. Ügyes akciókat is vezettünk és a védelmünk is a helyén volt.

    A második félidő elején ismét gólt értünk el, de ezzel a találattal sajnos a vendégek egyenlítettek. Azonban volt erőnk szinte azonnal vissza venni az egygólos vezetést. Már csupán tíz perc volt vissza a várva várt győzelemig, de... Hibásan alkalmaztuk a lestaktikát és az eredmény máris egyenlő volt. A váratlan gól okozta zavarodottságunkban a kapunk előtt adtuk el a labdát és már el is úszott a döntetlen is.

    A hajrá "szokásosan" gyengére sikerült, így ismét vereség lett a vége.


    forrás:
    mafoci