magyarfutball.hu

Vasas SC - Újpesti Dózsa SC 2 : 5 17:00

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2015.03.22, 06:36
    Elvben, ha mindkét csapat az első fordulóbeli formáját hozza, akkor talán le sem kellett volna játszani a focivíkend péntek délutáni nyitó mérkőzését. Amennyire meggyőzően verte ugyanis a Vasas vendégként az MTK-VM-et, annyira simán, mi több, megalázó módon maradt alul saját pályáján is az Ú. Dózsa az FTC ellenében. Vagyis papíron a Fáy utcai összecsapás előtt a piros-kékek látszottak esélyesebbnek. Csak hát a rangadók - még ha igencsak rangjukat vesztették is a patinás fővárosi csapatok találkozói - mióta a magyar labdarúgás létezik, azóta háromesélyesek, szinte függetlenül a pillanatnyi erőviszonyoktól.

    A Vasas - Ú. Dózsa 90 perce - tán épp a piros-kékek induló sikere, s a bajnok fiaskója miatt - honi mércével nagy közönséget csalogatott ki az angyalföldi stadionba. Már fél órával a kezdő sípszó előtt tódult a szurkolói tömeg, és javában pattogott a labda, amikor még mindig érkeztek nézők a lelátóra.

    Szemmel láthatóan a lilák nem akarták ugyanazt a hibát elkövetni, mint tették a Ferencváros ellen. Óvatosan, meglehetősen zárt védekező alakzatban kezdték a mérkőzést. Ennek megfelelően rendre Vasas-akciók sorjáztak, de feljegyezni való esemény nemigen akadt. Ha csak az nem, hogy menetrendszerűen rugdosták fel egymást teljesen kölcsönösségi alapon a játékosok, hol itt, hol ott huppant a földre valaki. Mármost vagy jól tudnak esni mindkét csapat futballistái, vagy a
    színészi képességek dolgában állnak igen jól, mert a fetrengések után az ,,áldozatok,, mind gyorsan meggyógyultak. Hogy azért ne csak a ,,fekvőjelenetek,, jelentsék a látványt, arról a villámlábú Zsivótzky gondoskodott: negyedóra elteltével kilépett egy precíz átadással és a jobb alsó sarokba lőtt (0:1). Nagyjából ezzel ki is telt az első játékrész, pontosabban nem sokkal a lefújás előtt,
    miközben a Vasas körülményes akcióit szőtte, előbb a hátvéd Szabó, majd Eszenyi is remek találattal borította gyászba a piros-kék híveket (0:3).

    A második félidőben sem változott az alapszituáció: a hazaiak támadgattak, de jóformán az összes Dózsa-kontra veszélyesebb volt. Igaz, ekkor tetemes előnyük birtokában már magabiztosan futballozhattak a vendégek. Ráadásul némi bírói segédletet is kaptak: az ajándék-tizenegyest Rubold értékesítette (0:4). S mintha csak rossz lett volna a lelkiismerete, Hartmann nem sokkal később a
    Vasas javára ítélt büntetőt, amelyből Galaschek megszerezte a hazaiak becsületgólját (1:4). Ám a szépítés korántsem csillapította a kedélyeket, ezt bizonyítja, hogy a játékvezető gyors egymásutánban három Vasas-játékost is kiállított. Nemes, de soványka bosszú volt Gubucz gólja (2:4), különösen, hogy Szlezák még ugyanabban a percben válaszolt (2:5).

    Összességében furcsa mérkőzést láthatott a közönség, a gondolkodásban és cselekvésben egyaránt túl lassú piros-kékeket az ezúttal okosan és olykor szellemesen futballozó lila-fehérek megérdemelten leckéztették meg.

    mti