magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
2017/2018 Budapest III. osztály, 2. csoport 6 Budapesti Egyetemi AC 8 34
2016/2017 Budapest III. osztály, 2. csoport 6 Budapesti Egyetemi AC 4 55
2015/2016 Budapest III. osztály, 2. csoport 6 Budapesti Egyetemi AC 2 63

összes eredmény, részletek »

címer: Budapesti Egyetemi AC

szezon értékelés

  1. 2009/2010
    Első csaptunk (BEAC I., BLSZ I/B.) a 9. pozícióban zárta a bajnokságot. Ha a helyezést nézzük, egy helyet előre léptünk a tavalyi pontvadászathoz képest, ugyanakkor egy évvel ezelőtt két ponttal többet (37) gyűjtöttünk. Gólarányunk 46-59-ről 50-64-re változott, avagy gyakorlatilag változatlan maradt. Ami örömteli, hogy idén is a mérkőzések többségén, mintegy kétharmadán képtelenek voltak legyőzni bennünket ellenfeleink (8 győzelem, 11 döntetlen, 11 vereség). A szezonnak Várhidi Péter egykori szövetségi kapitány irányításával vágtunk neki, őt tavasszal a kispadon Szabó András, az Újpest egykori játékosa váltotta. Érdekesség, hogy az érzetre sokkal jobb, bár hullámzó tavaszi idényben – amelynek első hazai meccseit az így kicsit második otthonunkká váló Siketek Sporttelepen játszottuk – végül csak három ponttal (16 után 19) gyűjtöttünk többet, mégis négy helyet léptünk előre, ami azért jelentős javulás. Tizennéggyel többször vettük be ellenfeleink hálóját (18 után 32 gól), míg kapusaink szinte ugyanannyiszor nyúltak maguk mögé (31, 33). A gólkirályi címet Rapcsák Benjámin vitte el 10 találattal. Az év játékosa a titkos szavazatok alapján (Jakobszen Tamást és Katrus Tamást megelőzve) Koplányi Gábor lett.
    Helmle Péter (csapatkapitány) – Kovács Gergely, 2010.11.15
  2. 2010/2011
    Egész évben sokszor követték egymást megmagyarázhatatlan sikerek és vereségek, jó teljesítmények és szárnyaszegett produkciók. A felemás-gyengécske őszt (17 pont) felemás, mégis előremutató tavasz (19 pont) követte. Tavasszal az első három mérkőzésen mutatott kilátástalan és eredménytelen játékot látva a kiesés sem tűnt lehetetlennek, sőt. De aztán edzőnk, Szabó András megtalálta a helyes felállást, a megfelelő embereket a megfelelő helyekre, s a csapat elkezdett magára találni, stabillá válni – és nyerni.
    Ami érdekesség, és az idei mezőny kiegyensúlyozottságát mutatja: a tavaly megszerzett 35 ponttal a 9. helyére értünk, míg idén 36 egységgel is csak a BLSZ I/B. 13. helye sikeredett. A győzelem, döntetlen, vereség mutató is kísérteties hasonlóságot mutat (2010: 8, 11, 11; 2011: 8, 12, 10). Idén tehát a meccsek kétharmadán nem találtunk legyőzőre, de a nyolc győzelem picit kevés. Arra viszont magunk sem emlékszünk, mikor volt utoljára pozitív a gólkülönbségünk, ami nagy előrelépés, köszönhetően a 64-ből 43-ra faragott kapott „dugóknak”. Ezzel egyébként az ötödik legkevesebb gólt szedtük be a mezőnyben. A lőtt gólok sajnos csökkentek (50-ről 44-re), 44 találattal a bronzérmet csíptük meg hátulról. Volt idő, amikor magasan vezettük a „legkevesebb góllal szerzett legtöbb pontot”–listát, de végül a MAFC beelőzött, mert érdekes módon, amikor elkezdtünk termelni, kicsit kevesebb pont jött össze.
    A csapattársak szavazatai alapján a szezon legjobbja, a második Koplányi Gábort és a harmadik Jakobszen Tamás – Nizák Jenő tandemet megelőzve kapusunk, Sziráki András lett. A gólkirályi cím a 11 találatot szerző Flaskay Miklóst illeti.
    Helmle Péter (csapatkapitány) – Kovács Gergely, 2011.07.01
  3. 2011/2012
    Az évadot – amelyben, úgy tűnik, hosszabb távra áttettük székhelyünket a Siketek Sporttelepre – végül 35 pontot szerezve a BLSZ I/B. 12. helyén zártuk, 8 győzelemmel, 11 döntetlennel és 11 vereséggel. Kísérteties a hasonlóság a tavalyi szezonnal, amikor egy ponttal több, de eggyel rosszabb helyezés jött össze, ugyancsak 8 sikerrel, eggyel több döntetlennel és értelemszerűen eggyel kevesebb vereséggel. Ami igazán fájó, az a gólkülönbség. Tavaly végre pozitívban zártunk (44-43), idén viszont kevesebbet lőttünk, és jóval többet kaptunk (41-50), bár így is csak az első hat csapat kapitulált nálunk kevesebbszer. Az őszi idény jobban sikerült: 9. hely, 19 ponttal, 21-23-as gólaránnyal, 5 győzelemmel, 4 döntetlennel és 6 vereséggel. A tavaszi tabellán a 11. helyet foglaljuk el (érdekes, hogy összesítésben a 9 és 11 az 12) 16 ponttal, 20-27-es gólaránnyal, 3 győzelemmel, 7 döntetlennel és 5 vereséggel. A mesterlövész Erdei Gábor lett 9 találattal, a csapattársak szavazata alapján az év játékosa címet a valóban szinte végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó Gál Péter kapta (második Éri Fülöp, harmadik Nizák Jenő lett).
    Helmle Péter csapatkapitány – Kovács Gergely, 2012-07-06

Segítség Felhasználók által beadott adatok

2009.07.14, 16:45 Salsa színek

részletek »

teljes név
Budapesti Egyetemi Atlétikai Club
Szurkolók
alias
BEAC
kapcsolódó csapatok
cím
1117 Budapest
Bogdánfy Ödön utca 10.
Budapest
 
elérhetőség
telefonszám +36 (1) 209 0617
fax. +36 (1) 209 0617
e-mail hajra.beac@gmail.com
alapítás
1898. november 5.
klub színei
fekete - fehér
bajnokság (2018/2019)
stadion
  1. Siketek-pálya

    (2011 - )

régi stadionok
  1. Mező utca

    (? - ?)

  2. Bogdánfy Ödön utcai Pálya

    (? - 2011)

névváltozások
  1. Budapesti Egyetemi Athletikai Club
    1898 - 1948
  2. Természettudományi MEFESz
    1948 - 1949
  3. 1949-ben egyesült a Műegyetemi MEFESz csapatával
  4. Budapesti MEFESz
    1949 - 1950
  5. Disz FSE
    1950 - 1951
  6. 1951-ben fuzionál a MAFC csapatával
  7. Budapesti Haladás SK
    1951 - 1957
  8. Budapesti Egyetemi AC
    1957 -
dicsőséglista
  1. NBII/másodosztály bajnoka
    1923/1924
  2. NBI/első osztály 9. helyezett
    1924/1925
    1925/1926
  3. Magyar Kupa döntős
    1925/1926
mérkőzések
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: heimo
    2018.03.25, 15:22
    kép
    Labdarúgás, 1958. szeptember
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
     
  3. avatar: magyarfutball.hu
     
  4. avatar: fgymat
    2012.07.29, 11:05
    kép

    Sport
    1957.01.10.
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
    2012.05.03, 10:33
    Sajó László: Budai XI (Öt és feles)



    Hol volt a 33-as pályája? Hát esetleg itt volt, egy telken, vagy a Tisza Kálmán téren, a Rókus kórház mellett, a Rákóczi úton, a Külső-Kerepesi úton, Gödöllőn, Kistarcsán; Kistarcsán nem, maradjunk Gödöllőnél; mindenhol volt a 33-as pályája. Mindenhol volt és sehol se volt. Mint ahogy az egész csapat elszállt, eltűnt, a dresszükkel, a klubszeretetükkel és Zsákkal együtt.

    (Mándy Iván)


    Volt egyszer egy csapat, hívták Budapesti Haladásnak, Tudományegyetemi MEFESZ-nek, Budapest DISZ FSE-nek, de leginkább BEAC-nak. Pályája is volt, hogyne lett volna, nem is egy, Pesten, de leginkább Budán. Játszottak boldogan a homokon (!), míg jöttek szigorú mérnökök, földmérők és munkások, elvették tőlük a grundot, kellett a hely a Skála Áruháznak. Mentek, mendegéltek, míg Pestre, a Népligetbe nem értek. Itt megállunk, mondta a csapatkapitány, miénk e föld, és kitűzte a partzászlókat. Pedig nem volt az övék, a Fradi edzőpályáján játszhattak albérletben, ámde füvön. Örömük nem tartott sokáig, jöttek más csapatok, kicsiny volt az albérlet, „budaiak Budára, mehettek a Dunába!”, kiűzték őket a ligetből. Nem szerették a Budai XI-et, egyetemi csapat, „egyemisták”, morogtak undorodva a bírók; „doktorok”, utálkoztak és rugdalóztak az ellenfelek.

    A Budai XI vándorolt tovább, mígnem elérkeztek a rettenetes UFC rettenetes, fekete salakos pályájára. Innen indult Hidegkuti Nándor, és innen indult tovább a Budai XI, amikor menni kellett – ide nem holmi áruház, hanem üzletközpont, Egy Üzletlánc Fontos Láncszeme épült. Átmentek Óbudáról a XI. kerületbe, a Magyar Kábel pályájára. Sövény a pálya körül, a fűben (!) még tavasszal is lehullott levelek lapultak, mint a centerhalf belépőjétől az ellenfél centere. Ide, nem meglepő, benzinkút épült – álltak, mint a pálya körül a jegenyék, tovább.

    A Kolozsvári Tamás utcában a salak immár vörös, csodálatos környezet, fönt a domboldal, odalent a Bécsi út. Egyszer az irányító középpályás indította a jobbszélsőt, de elvétette az irányt, a tért ölelő átadás kissé nagy ívűre sikeredett, szállt a labda, pattogott, a Bécsi úton találták volna meg, ha el nem viszi egy fékező autó. Néhány szezon után itt is szedték a kapufájukat, menni kellett, ma már senki sem tudja, miért. Csak. Mentek a Duna mellé, a Bogdánfy utcába.

    Telt-múlt az idő, és amikor a Skála Áruházban jártak, már el is felejtették, hogy lábuk alatt a mélyben, a valamikori őshaza talajvizektől ázott homokjában stoplinyomok, mint cseppkövön vízcseppek, kopognak örökkön; az egykori UFC-pályán pedig, Egy Üzletlánc Fontos Láncszemében sem jutott eszükbe, hogy alattuk izzik, s egyszer majd felszínre tör, beborítja Budát, a Dunát, Pestet a fekete salak.

    Aztán egy meccs előtt markológép jelent meg a Bogdánfy utcai pályán, úgy a balhátvéd helyén. Beleharapott a fűbe – mert fű volt, igazi, enbéegyes, alig mertek reája lépni a vendégcsapatok, a Magyar AC, a Budapesti AC, a Rákosszentmihályi Sporttelep, a Ganz-Vagongyári Tisztviselők Labdarúgó Társasága. Elhordták a füvet, a pályát, kapufástul, öt és felestül, vitték a tizenegyes pontot. Kellett a hely a Soha Meg Nem Valósuló Világkiállításnak. A csapat káromkodott, szidta a (mindenkori) rendszert, kapitánya vitte a partzászlókat, „Utánam!”, és meg se álltak Kelenvölgyig.

    Lankás volt a táj, a (füves!) pályát jegenyesor, töltés és büfé övezte. „Megálljunk, mert itt van már a Kánaán”, mondta a cséká, aki igen művelt volt. A balbekk, aki kevésbé, körülnézett, hol is van az új fiú, ez a Kánaán. „Remélem, nem balhátvéd”, morogta, és vetkőzött.

    Múltak az évek, évtizedek, a Skála Áruházat is lebontották, és a Világkiállítás Se Valósul Már Meg Soha. A fekete salak se tört (még) föl, ők se, mentek inkább lefelé. A csapat annak idején, a XIX. század legvégén a másodosztályban kezdte, aztán felkerült az első osztályba – játszottak a Fradival! Az MTK-val! A Vasassal, Újpesttel! A Nemzeti SC-vel, a Törekvéssel, de még az Erzsébetfalva TC-vel is! Kiestek, visszakerültek, kiestek, és innen már nem volt megállás az NB III-ig, a BLASZ-ig. Jöhetett a Közterület, az Aszfaltozó, KFKI, 43. sz. Építők. Aztán a Rába-KÖG, Pedál SC, Cs. Papír, K. Goldberger, Magnezit. Csak az ellenfelek változtak, a Budai XI nem. Aki egyszer itt játszott, itt maradt. Senki sem akart eligazolni, pedig a Balogh–Varga–Altbacker csatársort vitte volna a Barcelona, meg a Hármashatárhegyi Tűzoltók. Abbahagyni sem lehetett, csak meghalni. Kapusuk sírkövén szerényen csak ennyi áll: MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB LABDARÚGÓKAPUSA. Álltak a sírnál klubszínekben, feketében, fehérben, és elénekelték az indulót: A Budai XI / mindig győzelemre megy, / 3-4 gól megbabonáz, / huj-huj hajrá, jól vigyázz, / fekete-fehér kis zászlónk, ha lobog, ha lobog, / még a kék ég is mosolyog, mosolyog.

    Ám viharfelhők gyűltek a pálya fölött, a mosoly arcukra fagyott, mint hideg téli másnapos hajnalon a sörhab – innen is menni kellett, vissza a Bogdánfy utcába, de nem ám saját pályájukra, ott Tüskevár állott, s kőhalom; a gödörben, mint bombatölcsérben, óriásira nőttek a fák és az állatok, a Tüskevár (félbemaradt uszoda) szarkofágja körül csernobil kicsiben, lenn a dzsungelben eddig ismeretlen példányok hátborzongató hangja riogatta a büfé közönségét – mert persze a büfé megmaradt, az egykori futópálya helyén ültek a kerthelyiségben, a szakadék szélén, alattuk a gödör, ahol megelevenedtek a kígyók-békák, amiket a szurkolók kiabáltak bíróra, csapatra egyaránt. Az öltözőt is visszakapták, innen gyalogoltak át a szomszédos pályára, de inkább már kocsival mentek. Mert időközben öregfiúk lettek, old boysok, végül a veterán bajnokságban indultak, ahol az alsó határ 54 év, a felső a Farkasréti temető. A csapatból már csak az öregek maradtak, a fiatalok azt se tudták, mi az a foci (legalábbis: magyar foci). Aztán, sejthető, erről a pályáról is kitették őket – de hisz már lépni se tudtak. Lépni nem, csak focizni. És pálya és futómennyiség híján hetente összejöttek a büfében, lejátszottak, bizony, egy meccset, fejben, abban jók voltak. Kényszerítő, nagykereszt, tért ölelő, kicsiben, henc!, falt!, egy jó beadás!, fújjál egyet!, mért nem fújsz?, tizenegyes!, gól!, és kitört a valódi gólöröm, ölelgették a gólokozót, fizettek neki (még) egy sört.

    Az uccsómeccs után szótlanul ültek korsó söreik előtt. A csapatkapitány felállt, kiosztotta a partzászlókat, egyet magánál tartott. „Utánam!”, és a csapat elindult a gödörbe, összecsaptak mögöttük az ágak.

    Csend volt, hosszan tartó gyászszünet, olyan hosszú, a meccs el se kezdődött. A csenden túl csak eddig ismeretlen állatok hátborzongató hangja, aztán már semmi sem hallatszott, egyedül a szél fütyörészte az új indulót: Homok, fekete, vörös salak, fű, / az élet, mégis, gyönyörű.


    (Magyar Narancs XXIII. évf. 31. szám, 2011. augusztus 4.)

    forrás:
    http://users.atw.hu/beacfoci/sajo.htm
     
  6. avatar: magyarfutball.hu
    2012.04.24, 10:09 (szerk.: 2012.04.24, 10:44)
    ... a klub színeit a négy fakultás színei (jogászok: sárga, orvosok: kék, bölcsészkar: barna, gyógyszerészek: lilásvörös)adták...

    forrás:
    26. oldal
    http://195.228.254.69/R/SR91VFI42BM5CG3A4Y7HGG3GHBEPD2TEGTMKFXCEHITC19N3UI-02865?func=results-jump-full&set_entry=000001
     
  7. avatar: sheriff
    2011.12.02, 00:30
    Budapest Kerület III.osztáy 1944.:
    UTSE-BEAC (Népsziget)
    Forrás: Nemzeti Sport, 1944.november 10. pénteki száma
     
  8. avatar: AMiUtunk
    2010.07.03, 15:31 (szerk.: 2010.07.03, 15:38)
    Az érmen az "Atlétikai" szó "th"-val szerepel.
    Feltételezhetően a BEAC nevét is használtak angolos írásmódú "Athleticai" vagy "Atleticai" Club-ként.
     
  9. avatar: magyarfutball.hu
    2010.05.28, 10:39 (szerk.: 2018.01.23, 21:52)
    kép
    kép
    Ezüstérem, fémjelzéssel, kifogástalan állapotban, háború előtti

    forrás:
    http://www.vatera.hu/item/view/index.php?cod=171880245
     
  10. avatar: fgymat
    2010.05.25, 20:43
    1898-ban Klupathy Jenő fizikus kezdeményezésére megalakult sportegyesület, első elnöke br. Eötvös Loránd (1848–1919) volt. Az egyesület sporttelepe a Budapest XI., Bogdánfy Ödön u. 10. sz. alatt volt (és van). Neve a háború után többször változott, régi nevét 1957-től viseli ismét.


    forrás:
    http://vmek.niif.hu/04900/04982/html/index.htm
     
  11. avatar: magyarfutball.hu
     
  12. avatar: Giovanni
    2010.01.12, 13:41
    Pluhár István...
     
  13. avatar: magyarfutball.hu
    2009.08.04, 21:49 (szerk.: 2018.01.23, 21:43)
    címer:
    kép
    kép
    kép