magyarfutball.hu

portré: Kispéter Mihály
© tempofradi.hu
alias
Kalács
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 46 évesen elhunyt
(104 éve született)
poszt
hátvéd
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Móravárosi TE
1935 - 1937
Szeged FC
1937 - 1939
Szolnoki MÁV SE
1939 - 1945
Debreceni VSC
1945 - 1947
Ferencvárosi TC/ÉDOSz/Budapesti Kinizsi
1947 - 1957
eredmények / elismerések
Magyar bajnok (Ferencvárosi TC 1948-1949)
2-szeres Magyar Kupa-győztes (Szolnoki MÁV SE 1941; Ferencvárosi TC 1956)

edző

pályafutás
Ganz-MÁVAG
1957 - 1963
Budapesti Honvéd
1963 - 1966
eredmények / elismerések
Magyar Kupa-győztes (Budapesti Honvéd 1964)
fénykép helye

Móravárosi TE, 1935-1937

...

Szeged FC, 1937-1939

...

Szolnoki MÁV SE, 1939-1945

...

Debreceni VSC, 1945-1947

...

Ferencvárosi TC, 1947-1957

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: HSV
    HSV
    2015.11.10, 20:40 (szerk.: 2017.04.04, 13:54)
    Az év játékosa (1948-1949): Kispéter Mihály

    Kispéter Mihály 1919-ben született. A bajnokcsapat kapitánya, oszlopa méltón kapta ezt a címet. A Szegedről származó, hatalmas termetű (187 centi magas, 90 kilós) középfedezet Szolnokon és Debrecenen át, sok vihar után került végre a Ferencvárosba. Csapata legbiztosabb pontjának bizonyult, annak a megnyugtató, mindenkibe erőt és bizalmat öntő nagy egyéniségnek, akit a játékostársai feltétlenül elismertek vezérüknek. Még a kapitányi rangban elődje, Rudas Feri is elfogadta, sőt, maga ajánlotta saját helyére Kispétert, amikor ellene fegyelmi kifogás merült fel. A megingathatatlanul játszó Kispéter fenomenális fejelő, a levegőben legyőzhetetlen ellenfél volt. A földön is ura a labdának, a lövőereje - különösen a bal lábával - még a sok káprázatos lövő (Bíró, Kovács II, stb.) közül is magasan kiemelte.

    Nemcsak a pályán mutatkozott óriásnak, nemcsak ott tudta pontosan, mi a feladata, hanem a pályán kívül is. Ám mikor a Ferencvárost felfüggesztés, betiltás, netán a labdarúgó-szakosztály megszüntetése fenyegette, ő volt az, aki Nádas Adolf elnökkel együtt a legmagasabb vezetőkig (Rákosi Mátyás) elment, hogy tisztázza, mi az a hiba, amit a Ferencváros a magáénak elismer, és mi az, amit nem vállal, aminek ráhárítása ellen tiltakozik.

    Nagyszerű futballista volt és nagyszerű ember! Ezt bebizonyította visszavonulása után is, amikor előbb a Ganz-MÁVAG, majd a Honvéd edzőjeként mutatta meg, hogyan kell vezetni egy csapatot szakmailag és emberileg.

    Sajnos, túlbecsülte önnön erejét és egy súlyos betegség után olyan hamar akarta folytatni az egészséges embereket életét, hogy szíve idő előtt, 1966-ban felmondta a szolgálatot.

    Képességéhez, megbízhatóságához, egyénisége jelentőségéhez mérten meglehetősen kevés alkalommal, mindössze tizenegyszer volt válogatott 1941 és 1953 között. Ebben közrejátszott az a sokat emlegetett 1943. november 7-i svéd-magyar mérkőzés, amelyet esőverte, nehéz, csúszós pályán 7:2-re elvesztettünk, s a vereség ódiumát a magyar védelem négy robusztus tagja: Szabó György (Gamma), Mészáros Ferenc (Nagyvárad), Sárosi Béla (Ferencváros) és Kispéter Mihály (akkor Szolnok) számlájára írtak. A négy igen tehetséges játékost egész pályafutásuk alatt üldözték a kritikusok, és alig-alig merték szerepeltetni a válogatók. Mészáros és Szabó többször nem is jutott szóhoz a válogatottban...

    Forrás:
    Hoppe Pál-Szabó Ferenc: Labdarúgó bajnokságaink 1945-1986
     
  2. avatar: Longinus
    2015.07.28, 17:22 (szerk.: 2017.04.04, 13:50)
    képKispéter Mihály a Ferencváros 1949-es bajnokcsapatában. via: labdarugo.be
     
  3. avatar: fgymat
    2013.02.02, 19:10 (szerk.: 2017.04.04, 13:49)
    KISPÉTER Mihály (1919), a Szolnoki MÁV, majd az FTC és a Bp. Kinizsi hátvédje, 1941 és 1953 között 11 mérkőzésen szerepelt a válogatottban. – Magas termetű, kitűnő fizikumú labdarúgó volt. Nagyszerűen fejelt és rúgott – főleg bal lábbal. Helyezkedése és szerelési készsége mintaszerűnek bizonyult. Hosszú lábaival rengeteg elérhetetlennek vélt átadást csípett el ellenfelei elől. Lelkesedésben és sportszerűségben példát mutatott társainak. Képességei és kitűnő átlagteljesítménye, megbízhatósága alapján többször is helye lett volna a legjobb tizenegyben. A mellőzés azonban nem csökkentette akaraterejét. Legemlékezetesebb válogatottbeli teljesítményét 1953. október 4-én, a Bulgária elleni találkozón (1:1) nyújtotta. Az említett erényeket Kispéter rövid edzői működése alatt nagy odaadással igyekezett tanítványaiban is kifejleszteni. A tatai edzőtáborban, 1966 januárjában, munka közben végzetes szívroham szólította el játékosai, a Bp. Honvéd labdarúgói köréből.

    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig