magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
1972/1973 Nemzeti Bajnokság II, Nyugati csoport 3 Pécsi Bányász 12 23
1971/1972 Nemzeti Bajnokság I/B 2 Pécsi Bányász SC 16 23
1970/1971 Nemzeti Bajnokság I/B 2 Pécsi Bányász 8 39

összes eredmény, részletek »

címer helye

Segítség Felhasználók által beadott adatok

2012.05.13, 15:35 ingersheim színek

részletek »

Szurkolók
alias
DVAC, Pécsi DVAC
kapcsolódó csapatok
címkék
cím
7630 Pécs
Buzsáki Imre út 5.
Baranya megye
 
alapítás
1921. augusztus 4.
klub színei
piros - fehér
1921 - ?

piros - fekete
? - 1973
bajnokság
- (megszűnt csapat)
stadion
- régi stadionok
  1. Pécsbányatelepi-pálya

    (? - ?)

  2. Pécsújhegyi-pálya

    (? - 1973)

  3. Tüzér utca

    (? - ?)

  4. Pécsújhegyi-pálya

    (1921 - 1922)

    1922 novemberében a Szövetség megvonta a DVAC sporttelepének használatát.

  5. Báró Bánffy Dezső utcai pálya

    (1922 - 1923)

  6. Vásártéri-pálya

    (1924 - 1928)

    1928 júniusig

  7. Pécsújhegyi-pálya

    (1928 - ?)

    1928 júniustól

névváltozások
  1. Pécsi Duna Gőzhajózási Társaság Villamostelepi Atlétikai Club
    1922 - 1944
  2. Pécsi Dinamó Villamostelepi AC
    1946 - 1947
  3. Pécsi MESzHART Dinamó
    1947 - 1951
  4. Pécsújhegyi Bányász
    1951 - 1954
  5. 1954.02.01-én a pécsi szénbányák sportkörei közös, megerősített új csapat létrehozását határozták el Pécsi Bányász néven. Az új együttesben a Pécsújhegyi Bányász, a Pécsbányatelepi Bányász és a megszűnt Pécsi Honvéd legjobb játékosai szerepelnek. A két pécsi bányászsportkör nem szűnt meg, mindkettő a megyei bajnokságban folytatta. 1954 végén – a Pécsi Dózsa NB I-be jutásakor – a csapat a játékosállományának szinte teljes egészét a Dózsa rendelkezésére bocsátotta. Az itt maradt fiatal játékosok a megyebajnokságban szerepelő, korábbi anyaegyesületükbe, a Pécsújhegyi Bányászba kerültek.
  6. Pécsi Bányász
    1954 - 1955
  7. Pécsújhegyi Bányász
    1955 - 1956
  8. Pécsi DVAC
    1956 - 1957
  9. Pécsújhegyi Bányász
    1957 - 1958
  10. Pécsi Bányász SK
    1958 - 1968 november 28.
  11. Mecseki Szénbányák Pécsi Bányász Sportköre
    1968 november 28 - 1973
dicsőséglista
mérkőzések
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
     
  3. avatar: Golyó
    2017.12.02, 11:53 (szerk.: 2017.12.03, 19:40)
    Ismét megalakult a DVAC

    Vasárnap délelőtt a pécsujhegyi kultúrházban ismét megalakult a Déldunántúli Villamos Atlétikai Club. Az alakuló megbeszélésen résztvettek az újhegyi üzemek munkás tanácsainak és szakszervezeteinek képviselői, a DVAC régi barátai, játékosok és szurkolók.
    A munkástanácsok és a szakszervezet képviselői biztosították az újjáalakult egyesületet az anyagi támogatásukról. A Brikettgyár munkástanácsa úgy határozott; hogy a sportcélokra előirányzott pénzüket a DVAC-nak adják. A DVAC pedig biztosítja majd a dolgozók sportolási lehetőségeit.
    Bejelentették a résztvevőknek, hogy az MLSZ a közeljövőben tárgyalja a DVAC NB II-ben való szereplésének a jogát. Biztosra vehető, hogy a jövő idényben népszerű piros-fehér együttes már ismét az NB II-ben szerepel.
    A megbeszélésen megválasztották az ideiglenes vezetősége amely a tisztújító közgyűlésig intézi az egyesület ügyeit. Az ideiglenes vezetőség elnökévé Sági Józsefet választották. A vezetőség tizennégy tagját a DVAC régi, lelkes sportolói és sportbarátai közül választották.
    Megalakult a DVAC B közép is. Elhatározták, hogy a sportbarátok táborának szervezését tovább folytatják a pécsujhegyi üzemekben úgy, hogy a 35 éves egyesület legközelebbi mérkőzésén már ismét ezrek biztassák kedvenc csapatukat: hajrá DVAC

    Dunántúli Napló, 1956. december 18.
     
  4. avatar: Golyó
    2014.06.01, 13:23
    A nemrég megalakult Bányász Városi Választmányának elnöke Pintér József érdekes újságot mond:
    - Végre hosszú és alapos tárgyalások után összeültek a bányász elvtársak és elhatározták, hogy minőségi szakosztályokat állítanak fel. Ennek az eredménye a Pécsi Bányász labdarúgó csapata is, amely majd a Pécsújhegy NB II-es helyén mint a pécsi és pécskörnyéki bányászok csapata szerepel. A Pécsújhegyi Bányász is megmarad és a Pécsbányatelepiekkel együtt a megyei bajnokságban játszik. A csapatok edzései már javában folynak. A bányász új edzője Buzássy Sándor, a Dózsa volt oktatója lett. Egyenlőre még nem döntött a választmány az NB II-es mérkőzések helyét illetően. A vélemények pillanatnyilag eloszlanak Pécsújhegy, Pécsbányatelep és a Verseny utca között, de hamarosan megállapodunk ebben is.


    Forrás: Dunántúli Napló 1954. január 31.
     
  5. avatar: Golyó
    2014.05.24, 22:24
    A D.G.H.T. Villamostelepi Atlétikai Klub folyó 14-én délelőtt 10 órai kezdettel a Pécsújhegyi Bányász Otthonban rendkívüli közgyűlést tart.
    Tárgysorozat:
    Elnöki megnyitó
    Alapszabály módosítás
    Az egyesület nevének megváltoztatása


    Forrás: Pécsi Napló 1943. március 7.
     
  6. avatar: Golyó
    2013.12.23, 22:11
    1950-es évek.

    kép

    Forrás: Szombath Tibor
     
  7. avatar: Golyó
    2013.03.24, 19:58
    1938 Pecs

    Az ujsag arrol tudosit hogy a Pecsi DV (DVAC) ezentul Pecsett es nem Pecsujhelyen jatsza a meccseit. Addig ugyanis az egykori pecsi alszovetsegi rivalisok (PAC, PEAC, PVSK, PBTC) akiknek Pecsett palyaja volt nem engedtek be a magasabb osztalyban jatszo DVAC-ot felve a konkurenciatol. Azonban a klubok elkezdtek marakodni es az enyikuk megegyezett a PDVAC-cal hogy ezentul a Tuzer utcai palyat hasznlahatja igy a szurkoloknak nem kell tobb kilometert megtenniuk egy NBB-s meccsert...


    Forrás: sjose Index fórum
     
  8. avatar: magyarfutball.hu
     
  9. avatar: Giovanni
    2012.04.19, 15:19
    kép

    kép

    Pécsi Bányász emléplakett
    Leírás:

    Átmérő: 90 mm, vastagság: 4,5 mm.

    Anyaga: öntött bronz

    Előlapon: középen egy 50-es szám, körülötte sugárirányban rendezett, a különféle sportágakat szimbolizáló alakok: lovaglás, labdarúgás, futás, kosárlabda, gerelyhajítás.

    Hátlapon középen felirat: PÉCSI BÁNYÁSZ.

    Alkotója ismeretlen.


    http://banyaszmult.uw.hu/
     
  10. avatar: magyarfutball.hu
     
  11. avatar: fgymat
    2011.09.22, 20:53
    Golyó # 5. számú hozzászólásában szerepel egy bizonyos Opova Ferenc, róla szól ez a történet:
    http://www.gorcsony.hu/alabamba/bamba1999126.htm
     
  12. avatar: Golyó
    2011.04.10, 22:39 (szerk.: 2011.04.10, 22:41)
    1953-ban a Pécsbánya és a DVAC összevonásából Pécsi Bányász lett. 1954-ben a Pécsi Dózsa NB I-be jutásakor a csapat a játékosállományának szinte teljes egészét a Dózsa rendelkezésére bocsátotta. Az ittmaradt fiatal játékoskból kialakított csapat mint Pécsújhegyi Bányász a megyebajnokságban szerepelt.


    Végül is nem új csapat volt, hanem visszalépett. A tulajdonos és a vezetők maradtak, a játékos állományon kívül a nevet is változtatták.
    Az 53-as összevonás oka az volt, hogy fejlesztették Újhegyen a Szénosztályozót, ami igen sok pénzt emésztett fel, és így is akarták a költségeket csökkenteni.
     
  13. avatar: fgymat
    2011.04.10, 08:28
    1954.02.01-én a pécsi szénbányák sportkörei közös, megerősített csapat létrehozását határozták el Pécsi Bányász néven. Az új együttesben a Pécsújhegyi Bányász, a Pécsbányatelepi Bányász és a megszűnt Pécsi Honvéd legjobb játékosai szerepelnek. A két pécsi bányászsportkör nem szűnik meg, mindkettő a megyei bajnokságban folytatja.


    forrás:
    gaborpapi (fórum)

    Ez alapján a Pécsi Bányász egy új klub volt, és 1954 után is volt Pécsújhegyi Bányász (van is a megyeiben egy Pécsújhegy nevű csapat).
     
  14. avatar: Golyó
    2010.10.24, 15:27
    Azt látom Én is, hogy onnan származik, csak aki azt a forrást írta nem tudta mi a helyzet. Erre gondoltam az előbb. Egyáltalán biztos, hogy egy ilyen másolt tabellánál ott volt alatta ez a megjegyzés, vagy csak a táblázatot másoló "magának írta" oda, mert halott/talált valamit a rövidítésről.
     
  15. avatar: fgymat
    2010.10.24, 14:05
    A Vívó név a táblázat forrásától származik, aki azt írta, hogy "volt Dunántúli Vívó és Atlétikai Club".
     
  16. avatar: Golyó
    2010.10.24, 13:53 (szerk.: 2010.10.24, 13:56)
    Ha megnézed a tabellán szereplő nevet az a jó, nem tudom ki találta ki alá megjegyzésbe a vívós nevet. Amúgy a Villamostelep nagy részét mára lebontották Pécsújhegyen, egyedül kisebb raktárak, a remiz és a régi erőmű (műemléki védelem alatt) maradt meg. Itt dolgoztak a csapat játékosai.
     
  17. avatar: fgymat
    2010.10.24, 13:23
     
  18. avatar: Golyó
    2010.10.24, 13:01 (szerk.: 2010.10.24, 13:04)
    A DVAC rövidítés helyesen:

    Dunagőzhajózási Villamostelepi Atlétikai Club

    A Dunántúli Vívó és Atlétikai Club nem tudom honnan van, de nem helyes!
    Még vívó szakosztályuk sem volt!
     
  19. avatar: magyarfutball.hu
     
  20. avatar: Golyó
    2010.09.09, 19:31
    Hetvenhét éves korában elhunyt Garai (Grozdics) József, a Pécsi Bányász, a Pécsi Dózsa és a Komlói Bányász egykori labdarúgója. A-válogatott kerettag is volt, a B-ben többször is játszott. Kaposváron kísérték utolsó útjára.


    Új Dunántúli Napló 2010.09.09.
     
  21. avatar: Golyó
    2009.07.19, 17:50 (szerk.: 2009.07.19, 18:20)
    Az ”ép testben ép lélek” gondolatát már a régi időkben is ismerték a dolgozók. A nehéz fizikai munka után önfeledten sportolni, ez volt a felfogás már 53 évvel ezelőtt is, amikor az üzem dolgozói elhatározták, hogy sportegyesületet alakítanak.
    Mostoha körülmények között, anyagiak nélkül az összetartozás érzése fűtötte azokat, akik az elhatározást megvalósították. Az újhegyi dolgozók sportegyesülete, DVAC (Dunagőzhajózási Villamostelepi Atlétikai Club) 1921. agusztus 4-én alakult a gyárvárosi templom szomszédságában lévő, ma már nem üzemelő Becker-féle vendéglőben.
    A labdarúgó csapat megalakításának gondolatát Szonecker Lajos csoportvezető irányításával az erőmű napi munkásai vetették fel és az alábbi vezetőséget választották.

    Elnök: Moticska József
    Elnökhelyettes: Czibulka Vilmos
    Titkárok: Dani Kálmán és Sági József

    A salakos sportpálya, a jelenleg gyönyörű füves játéktér helyén volt, nagyon rossz állapotban mert ezen a talajon csak edzéseket tarthattak. Az alakulás előtt már 3 nagy csapat működött Pécsett: a PSC, a Pécsi BTC, a Pécsi AC. Ezek ellen játszott a DVAC nagy-nagy mérkőzéseket, igaz csak félhivatalosan, mert négyszer kérte az egyesület megalakításának engedélyezését 1921. agusztus 4. után, míg végre 1923. október 4-én Sziszkay miniszteri tanácsos aláírásával engedélyezték az egyesület megalakítását a már említett időponttól (1921. agusztus 4.) A DVAC, ez a munkásokból alakult csapat – néha úgy is emlegették, „téglások” -
    végigküzdötte a labdarúgó bajnokságok különböző osztályait, míg nem eljutott a Nemzeti Bajnokság II. osztályáig.
    Nagyon sok sportszerető ember áldozta fel szabadidejét, nemegyszer pénzét, hogy e labdarúgó kollektíva minél több és szebb sikereket érhessen el.
    Az önzetlen áldozatkész személyek közül feltétlen meg kell említeni Sági József, Szonecker Lajos, Wágner Sándor, Simonyi Oszkár, Stelvach Károly, dr. Somlai József, Hergert Károly, Szommer Pál, Móricz László, Juhász Ferenc, Hudecz Vencel, Glück Dezső, Krebsz János, Szakvári István, Pecsnig Frigyes, dr. Herczeg Gyula, Besztercei István, Czeininger Béla és még sok más nevét, akik megmaradtak ismeretlen jőtevőnek.
    A labdarúgó szakosztályt munkásemberek alkották akik a napi fárasztó munka után vettek részt hetenként két esetben edzéseken. Nem volt ritka az sem, hogy vasárnap, a mérkőzés napján délelőtt dolgozott a játékos, délután pedig a pályán szívell-lélekkel küzdött az egyesület színeiért. Ezekben a nehéz időkben az akkori sportemberek nem azért sportoltak, mert úgy vélték, ebből anyagi hasznuk lesz. A labdarúgás, a sportszeretet, a jó kollektíva, az egymásért való küzdés vonzotta őket.
    Az 1921-ben alakult csapat már az 1921/22 évi pécsi I. osztályú bajnokságban szereplt. Az edzési lehetőségek Újhegyen biztosítva voltak, de a bajnoki mérkőzéseket a csapat Pécsett, a Bánffy Dezső úti (ma Mártírok útja), vagy a Vásártéri PSC pályán, barakkokban öltözve játszotta végig.
    A sport mellett a labdarúgók nagyon szerettek szórakozni is. Mint az elmúlt esztendőkben annyiszor, az 1930-as esztendő is bállal kezdődött. A Budai Külvárosi Katolikus Körben nagyszabású bált rendezett a DVAC. Ezeknek a rendezvényeknek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi sikere is volt. A sok-sok sportrajongó ilyenkor arról is meggyőződhetett, hogy ezek a játékosok nemcsak focizni tudnak, hanem a közösségi élet bármely területén is teljes értékű emberek. Gondolom a résztvevőknek örökké emlékezetes élményt jelentett a vasárnap reggeli mohácsi különvonatok. A jólsikerült egésznapos egybekötött kirándulás még tovább mélyítette a sportolók és szurkolók közötti szoros kapcsolatot.
    Feltétlen említésre méltó, hogy az egyszerű munkásemberekből verbúválódott csapat olyan játékos egyéniségeket nevelt ki, mint Krivitz Gyula, Loósz Viktor, Kántor Imre, Kajtor László és Kántor Rezső, akik éveken keresztűl állandó tagjai voltak a Délnyugat válogatott labdarugó csapatnak . Krivitz Gyula, akit több budapesti proficsapat meghívott tagjai sorába sohasem hagyta el anyaegyesületét, pedig akkoriban jó pénzt fizettek a proficsapatok. Méltó elismerése volt úgy a játékosnak, mint az egyesületnek az, amikor beválogatták a Magyar Amatőr Válogatott Csapatba, amely sok értékes győzelmet aratott a nemzetközi labdarúgás terén. 1936-ban Krivitz Gyula tagja lett a Magyar Olympiai Labdarúgó Csapatnak. Örökre szóló élményt jelentett a játékosnak a Berlini Olympián való részvétel.
    1938-ban érte el az egyesület eddigi legnagyobb sikerét. Nem szabad nem megemlékezni és a dicséret hangján szólni a két kitűnő szakemberről, Palkó István és Fehér Károlyról. 1938/1939-es bajnoki esztendőt a DVAC a Nemzeti Bajnokság II. osztályában küzdötte végig.
    A DVAC nemcsak kiváló sportolókat nevelt, hanem olyan egyéniségeket is kinevelt, akik a felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt tagjaként vezeztő beosztású káderek lettek. Grozdics László a Magyar Néphadsereg tisztje lett, Ognyenovics Milán – aki mint partizán került a felszabadulás előtt az egyesülethez – ma országgyűlési képviselő. Csirke István a Pécsi Hőerőmű főművezetőjeként ment nyugdíjba. Krivitz Gyula a PIK munkaügyi vezetője. Pintér Rezső a Megyei PB munkatársa.
    Az akkori idők „arany-csapatának” számított a következő együttes: Grozdics, Brajda, Loósz, Krivitz (Reinhold), Kántor (Ónódi), Kajtor (Tóth István), Csirke, Keszler I., Fürtös, Dunai , Keszler II.
    A felszabadúlás előtt a csapat váltakozó sikerrel szerepelt az NB II. osztályokban. A sikertelen szereplések oka – Móricz László intézőnek a Dunántúli Naplóban tett nyilatkozata szerint – a játékosokat a felvigyázó urak nem engedik edzésekre és gyakran vasárnap délelőtt is dolgoznak. Ezért a nyilatkozatáért Móricz Lászlónak „felmondtak”, később a játékosok követelésére visszakerült a csapathoz..
    A felszabadulás utáni csapatban ismét új tehetségek tűntek fel. Keszler Mátyás, Kresz Sándor, Krausz Ferenc, Spárer Ödön, a Horváth-testvérek, József és Lajos, a Bencze-testvérek, István és Ferenc, Grozdics József, Opova Ferenc kiemelkedő labdarúgók voltak.
    Keszler Mátyás a többszörös bajnok MTK csapatába kergeti évekig a labdát. Az őérte kapott 40.000 Ft-ból épült újjá a füves pálya és a fedett lelátó.
    Kresz Sándor hosszú évekig Dél-Nyugat válogatott, majd később a Pécsi Dózsának is állandó tagja. Rajta kívül Kocsis Ernő, Csupák József, Garai (Grozdics) József, Keszler Mátyás és Kovács József a Pécsi Dózsának évekig kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékosai voltak.
    Az egyesület olyan ifjúsági csapatot is nevelt, amely az országos bajnokságig küzdötte fel magát. 1943 Kolozsvár-DVAC 2-2.
    A felszabadulás után pécsi bajnokságot írtak ki, ekkor olyan nehézségek voltak a közlekedésben, hogy a csapat még Komlóra sem tudott sok esetben elutazni.
    Később lehetősége volt a legmagasabb osztályba, az NB I-be jutásra, azonban ebben a PVSK-nak volt szerencséje. A csapat tovább is az NB II-ben játszott, 1953-ban a Pécsbánya és a DVAC összevonásából Pécsi Bányász lett. 1954-ben a Pécsi Dózsa NB I-be jutásakor a csapat a játékosállományának szinte teljes egészét a Dózsa rendelkezésére bocsátotta. Az ittmaradt fiatal játékoskból kialakított csapat mint Pécsújhegyi Bányász a megyebajnokságban szerepelt. Itt megnyerte a bajnokságot és az NB III-ban folytatta szereplését. 1958-ban ismét egyesült a pécsbányai csapat a Pécsújhegyi Bányásszal, ismét Pécsi Bányász néven. 1961-ben ez a csapat megnyerte az NB III-at Kresz Sándor edző irányításával. Majd a későbbiek során az NB II-be került és mint a bajnokság második helyezettje, osztályozó küzdelemben került az NB I.B-be. A csapat később visszakerült az NB II-be és itt szerepelt mindaddig, amíg 1973-ban a PMSC átvette a csapatot.


    Forrás: az újhegyi üzem története 1914-1974
    Készítette Rudas László szocialista brigád

     
  22. avatar: pancso
    2009.07.19, 15:32 (szerk.: 2010.01.04, 00:43)
    A Pécsi DVAC a második világháború előtt az egyik legsikeresebb pécsi egyesület volt. 1922-ben alakult DGT Villamostelepi Athlétikai Club néven, Pécsújhelyen. A harmincas évek során többször nyerte meg a Délnyugati Kerület bajnokságát, és elsőként szerepelt a pécsi csapatok közül az 1938-ban felállított NB II-ben. Az egyesület egyik legnagyobb sikerét 1941-ben érte el, amikor a MÁVAG-gal osztályozót játszhatott az NB I-be kerülésért. Az otthoni 3:3 után Ónódy II. gólja a budapesti visszavágón kevésnek bizonyult, a DVAC 3:2-re kikapott, így bár csak egy hajszálon múlt, nem jutott fel az NB I-be. 1946-ban Pécsi Dinamó, majd egy évre rá, egészen 1950-ig MESZHART Dózsa néven szerepelt. 1950-ben Pécsi MESZHART Dinamó néven vett részt a bajnokságban, majd a bázisszerv pontosabb megjelenítése miatt Pécsújhelyi Bányászra módosult az elnevezés. 1954-ben a másik helyi bányászcsapattal a Pécsbányatelepi Bányásszal egyesülve Pécsi Bányász néven vettek részt a küzdelmekben. A fúzió kezdetben csak egy évig tartott, az elkövetkező négy évet ismét külön utakon tették meg. 1956-ban néhány hónapra sok egyesület a háború előtti nevét vette ismét fel így a Pécsújhelyi Bányász is DVAC néven játszott. Mivel Pécs az ország legjelentősebb bányászati központja volt és a Pécsújhely, illetve a Pécsbánya-telep eléggé mérsékelt eredményeket ért el, ezért ismét a fúziót választották és 1958-tól véglegesen Pécsi Bányász néven szerepeltek. Az egyesülés sikeresnek bizonyult, hiszen a csapat a hatvanas évekre magabiztosan szerepelt Pécsi Bányász a másodosztályban egészen 1973-ig, amikor a nagy pécsi fúzió eredményeképpen beolvadt a Pécsi MSC-be. A DVAC, illetve a Pécsi Bányász játékosai közül fontos megemlíteni Bogyai Zoltánt, Lukács Ferencet, Farkas Ferencet, Mérei Lászlót, Selymes Árpádot, Opava Józsefet és Bencsik Vilmost. Az edzők közül Kertész Tibor illetve Molnár József munkássága emelkedik ki.

    A csapat névváltozásai: 1922- DGT Villamostelepi Atlétikai Klub, Pécsújhely, ?- 1944 Pécsi DVAC, 1946-1947 Pécsi Dinamó, 1947-50 Pécsi Meszhart Dinamó, 1951-54 Pécsújhelyi Bányász, 1954 együtt a Pécsbányateleppel Pécsi Bányász, 1955-56 Pécsújhelyi Bányász, 1956-57 Pécsi DVAC, 1957-58 Pécsújhelyi Bányász, 1958-1973 Pécsi Bányász

    A sportegyesület alapításának dátuma: 1922

    Dicsőséglista: 1933-34 DNYLASZ pécsi csoport bajnoka, 1937-38 DNYLASZ bajnoka, 1939-40 DNYLASZ bajnoka,

    Kiesett a második vonalból (1): 1938-39, 1954, 1971-72
    Összes másodosztályú idénye: 20 szezon
    Leghosszabb másodosztályú tagság: 13 szezon (1940/41-1954)
    Legnagyobb hazai másodosztályú győzelem: 1949-50 MESZHART Dózsa – SFAC 10:1
    Legnagyobb idegenbeli másodosztályú győzelem: 1948-49 Komáromi VSE – MESZHART 0:7
    Legnagyobb hazai másodosztályú vereség: 1938-39 PDVAC – Haladás 0:4
    Legnagyobb idegenbeli másodosztályú vereség: 1943-44 MÁVAG – PDVAC 9:1, 1943-44 Haladás – PDVAC 8:0, 1953 Komlói Bányász – Pécsújhely 9:1
    Legjobb bajnoki helyezés: 1940-41 NB II. Duna csoport 2., 1946-47 NB II. Nyugati csoport 2., 1950 ősz NB II. Nyugati csoport 2., 1970 tavasz NB IB. 2.
    Legtöbb pont a másodosztályban: 37 (1946-47, 26 m.), 22 (1950 ősz, 15 m), 34 (1969, 34 meccs)
    Legkevesebb pont a másodosztályban: 14 (1938-39, 26 meccs)
    Legtöbb győzelem a másodosztályban: 16 (1946-47, 26 meccs), 18 (1949-50, 30 meccs)
    Legkevesebb győzelem a másodosztályban: 2 (1938-39, 26 meccs)
    Legtöbb vereség a másodosztályban: 17 (1938-39, 26 meccs) 19 (1971-72, 34 meccs)
    Legkevesebb vereség a másodosztályban: 5 (1946-47, 26 meccs)
    Legtöbb lőtt gól a másodosztályban: 85 (1946-47, 26 meccs)
    Legkevesebb lőtt gól a másodosztályban: 36 (1968, 34 meccs)
    Legkevesebb kapott gól a másodosztályban: 9 (1970 tavasz , 16 meccs)
    Legtöbb kapott gól a másodosztályban: 88 (1943-44, 30 meccs)


    forrás:
    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=6582&na_step=30&t=9065992&na_order=
     
  23. avatar: Golyó
    2009.04.01, 22:59 (szerk.: 2016.08.28, 13:25)
    kép

     
  24. avatar: Golyó
    2009.04.01, 22:58 (szerk.: 2014.03.29, 21:23)
    kép

    A képen szerelők balról jobbra, fölűről lefelé.

    Sági József, ... Károly, Móricz László
    Keszler László, Gro.. (?) László, Reinhold Károly (edző), Krausz Ferenc, Lósz Viktor
    Czigler József, Spá.. (?) Ádám, Csirke István, Krivitz Gyula Gálosi Ferenc, Kiss Pál, Kresz Sándor,
    Csa... .... (?), Ujj Ferenc, ... Antal, Bence István, Onódi Lajos, Keszler Mátyás, Benke Ferenc, Barkys (?) Sándor.
    Sajnos a minőség miatt nem olvashatók a nevek.
     
  25. avatar: Golyó
    2009.04.01, 22:57 (szerk.: 2016.08.28, 13:25)
    kép

    A csapat névsora: Becker, Francz, Pranki, Vető, Lang, Keresztesi, Koncsicska, Benicsek, Abrasits, Milkovics, Pál.

    Első mérkőzésüket a Területi Bajnokság II. osztályában játszották, és a Barcsi Vasutast ellen 13:0-ra nyertek.

    A kép forrása: Az újhegyi üzem története 1913-1973
    Névsor és eredmény: Dunántúli Napló, 1959. április