magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Tóth György fia
nemzetiség
Magyarország
életkor
68 éves
poszt
kapus
kapcsolódó személy
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Újpesti Dózsa
1977 - 1979
San Diego Sockers
1984 - 1984
eredmények / elismerések
2-szeres magyar bajnok (Újpesti Dózsa 1977-1978, 1978-1979)
fénykép helye
Édesapja, Tóth György 1939 és 1948 között 15-szörös válogatott kapus volt. 1948-ban zsinórban harmadszor nyerték meg az Újpesttel a bajnokságot. Ezek után felfoghatatlan volt, hogy a következő szezonban már nem számítottak rá. Ráadásul mindezt nem közölték vele kulturált keretek között, hanem úgy vette észre, hogy létszám felettivé vált, hogy a szezon elején hiába kereste a nevét az öltözőben. Felvilágosították, ne keresse a nevét, már nincs szükség rá. Tóth György nem is szerette volna, ha fia az Újpest játékosa lesz, ezért az MTK-ban kezdte, de átcsábították a lila-fehérek. Az édesapa rengeteget foglalkozott a gyerekével – Tóth Zoltán csak később értette meg, hogy erre mekkora szüksége volt. Megalázását, kitaszítottságát persze az édesapa sohasem bocsátotta meg a pártfunkcionáriusnak, a fia meccseire nem ment el soha, csak ha idegenben vagy a Népstadionban látta a kapuban.

Újpesti Dózsa, 1977-1979

...
Tóth úgy érezte, mivel a bunda átszőtte az egész bajnokságot, ezért is nem volt sikeres akkoriban a magyar foci. Mert nemzetközi meccsen, amikor nem fért bele a hiba, akkor is hibáztak a kapu előtt. Vagy épp nem olyan tempóban futott vissza a csapat, a védő, ahogy azt megkövetelte volna egy nemzetközi kupameccs tempója, és törvényszerűen jött a gól.
Tóth alighanem megelőzte a korát. Ha gólt kapott, rendre analizálta magát – akkor még nem volt videó, nem lehetett ízekre szedni egy meccset –, nem szerette volna, ha benne marad sokáig a rossz emlék. Megpróbálta önmagát kívülről szemlélni.
Ha nincs az a szovjetek elleni vitatott gól, talán minden másként alakul. Akkor megnyerjük a meccset, esetleg kijutunk az Eb-re, én pedig itthon maradok. Bajnoki címeket nyerek, és ott leszek a vb-n. Nem így lett. Mert 2-2 lett Tbilisziben. Egy pont hiányzott az Eb-hez. Nekem az az egy válogatottság jutott 1979 májusában, 75 ezer néző előtt. Aztán augusztusban jött a dobbantás és az amerikai élet itt, a Csendes-óceán partján.1

1979-ben az Újpestet augusztus végén Cádizba hívták tornára, ahol a Barcelona és a Flamengo volt a másik két résztvevő. Akkorra érett meg véglegesen benne a gondolat, akkorra tervelte ki, mi kell a dobbantáshoz.

Az első fordulóban még ott állt a kapuban, a Volán ellen nyertek 2-0-ra, és neki az volt az utolsó NB I-es találkozója. Akivel tudott, kezet fogott, a közönség pedig meglepődve nézte, miért megy körbe a stadionban.

Ez volt az utolsó tiszteletköre a Megyeri úton.
Östreicher Emil menedzser akkor is zseniálisat húzott, Szentmihályi Antal képét adta oda az újságoknak. Őt keresték, nem engem. Misinek pedig ebből baja nem lehetett. Azt sem írtam fel külön, hogy amikor a besúgók nem figyeltek, elkértem a Blanco hotelben annak a szekrénynek a kulcsát, amelyikben az útleveleket őrizték. Szerencsére odaadták. Magamhoz vettem az útlevelem, és irány Madrid. Egy Fiatot béreltünk, Córdobában álltunk meg aludni. Erdélyi Pista állt a helyemre, mély vízbe dobták, Zico egy szabadrúgásgólt belőtt neki. 2-0-ra kikaptunk, sajnáltam a fiúkat, a klubvezetőket persze eszembe sem volt.1


San Diego Sockers, 1984

Az egykori újpesti kapus 60 éves múlt december végén, 1979-ben hagyta el Magyarországot. 32 NB I-es meccs után az Egyesült Államokat választotta, ahol akkor próbálkoztak meg először a futball felépítésével. Pelé, Beckenbauer, Cruyff, Chinaglia ott vezetett le. Az amerikai bajnokság emiatt különösen vonzó volt. És persze a szabadság, az önmegvalósítás is vonzotta a futball mellett. Itthon eladta a kocsiját, hogy a disszidálás költségeit előteremthesse, de így is csak öt dollár maradt a zsebében, amikor szeptemberben New Yorkban találta magát. Emlékei szerint nagyon bántotta, hogy emiatt nem tudott megnézni egy képzőművészeti kiállítást a Metropolitanban. Ez akkora nyomot hagyott benne, hogy még az angol önéletrajzában is visszatérő motívum.
Most már a legdrágább festményekre is lenne pénze, befutott és megbecsült üzletember lett, ingatlanokkal, számítástechnikával foglalkozik.

Az eltiltás rá is érvényes volt, ezért két évig csak a teremfoci-bajnokságban szerepelhetett, másként nem tudta volna magát eltartani.
A játék jól ment, a kétéves eltiltásom alatt persze nagy pályán nem játszhattam, de Amerikában hokiméretű palánkkal körbe vett pályán új bajnokságot szerveztek, és pénzt is tettek bele. Nekem kapóra jött. Itt egyszer akartak rábeszélni a bundára, nem jött össze. Igaz, a tulaj nem is örült, én meg otthagytam a csapatot. Minden porcikám tiltakozott ellene.1
forrás
Készült az
1 - http://index.hu/sport/futball/2016/05/09/toth_zoltan_disszidalas_amerikai_elet/
írásainak, interjúinak felhasználásával.
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: Longinus
    2020.12.30, 16:50
    kép1979-ben. Kép: Dunai Ede FB oldala
     
  2. avatar: zothoth
    2020.09.21, 14:50
    A legjobb kapus akit élőben láttam és a legjobbak között szerepló kapus akiket élőben és Tv-n keresztül láttam!
     
  3. avatar: Longinus
    2015.09.09, 08:51 (szerk.: 2017.12.29, 11:10)
    képTóth Zoltán (középen)egyetlen válogatott mérkőzésén, Szovjetunió ellen idegenben 2:2 (1979). via: Facebook/ Retro foci képek
     
  4. avatar: magyarfutball.hu