magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Limpi
nemzetiség
Magyarország
életkor
49 éves
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Ferencvárosi TC
1986 - 1991
Real Burgos
1991 - 1993
Celta Vigo
1993 - 1994
RCD Mallorca
1994 - 1996
Ferencvárosi TC
1996 - 1998
Érd
1998 - ?
eredmények / elismerések
Magyar kupagyőztes (Ferencvárosi TC 1991)
fénykép helye
Édesapja a helyi csapatban, az NB III-ban futballozott, és ízig-vérig Fradi szurkoló volt. Mindez eléggé egyértelműen meghatározta Zsolt jövőjét is. Mióta az eszét tudja, a Fradiért rajong, ám a Pápa-Budapest távolság okán egy ideig csak álmodhatott arról, hogy zöld-fehér futballista lesz. Hat éves korában a Pápai Textilesben kezdte el labdarúgó pályafutását. Itt játszott 1983-ig, amikor Veszprémbe hívták. Ment, mert ez már előrelépés volt, aztán egy év múlva jött a még nagyobb lépés, az igazi ugrás, leigazolta a Fradi.

Ferencvárosi TC, 1986-1991

1983-ban kerültem Veszprémbe, az akkor NB II-es csapat juniorjai közé. Abban az időben a nagyobb csapatok rendszeresen figyelték a kisebbek mérkőzéseit is, hogy tehetségeket találjanak. A Fradi akkori edzője Vincze Géza volt, aki ugyancsak szívesen járta az országot, Veszprémben is többször volt. Megtetszett neki a játékom, 1984-ben meghívott a Fradiba. Elképesztően boldog voltam, ám édesapám szerint még korán jött volna ez a lehetőség, ellenezte, hogy 16 évesen, egyedül a fővárosba költözzek. Vincze Géza azonban nem tágított, Pápára utazott, személyesen győzte meg a szüleimet, hogy jó kezekben leszek. Természetesen kollégiumban laktam, a tanuláson kívüli időmben pedig fociztam, álmaim csapatában, a Ferencvárosban. El kell, hogy mondjam, nem a saját korosztályomban tettem ezt, hiszen édesapámnak volt egy kikötése, mikor elengedett. Arra kérte Vincze Gézát, hogy az idősebbekkel, akkori szóhasználattal a juniorokkal játszasson.
1984-ben kerültem a Fradiba, abban az évben már Vincze Géza volt a vezetőedző, aki nagy fiatalításba kezdett. Így történhetett, hogy 1985 tavaszán 16 és fél évesen bemutatkozhattam az NB I-ben.
Egy mérkőzésünk előtt a beállósunk Strausz László súlyosan megsérült. Dalnoki Jenő bácsi odajött hozzám és azt mondta: „Neked megvannak az adottságaid ehhez a poszthoz, magas vagy, jól fejelsz, Te játszol.” Furcsa volt, de nem ellenkedtem. Mertem volna ellenkedni? A játék meg olyannyira jól sikerült, hogy ezen a poszton ragadtam. Később kifejezetten élveztem, mert jobban átláttam a pályát.1


Real Burgos, 1991-1993

1991 elején a válogatottal barátságos mérkőzést játszottunk Spanyolország ellen Santanderben. A nézőtér tele volt játékosmegfigyelőkkel. 4:2-re nyertünk, ahogy az egész csapatnak, nekem is jól ment a játék. Olyannyira, hogy a Real Burgos képviselői szerződést ajánlottak. Megkeresték a Fradi vezetőit, a tavasz folyamán megegyeztek, így a nyáron, a kupagyőzelem után Spanyolországba költöztem. Abban az időben idehaza az edzésmunka, főleg a felkészülési időszakban az ún. száraz futásokra volt kihegyezve. Rengeteget futottunk, az alapkondíciót ezzel kívánták biztosítani. Spanyolországban ezzel szemben nem voltak hosszú futások. Sokkal inkább intenzív labdás edzések. Minden gyakorlatot labdával végeztünk, rengeteg volt a 3- 3, a 4 – 4, az 5 – 5 elleni játék. Gyors és pörgő volt minden. És a kondíció is megvolt, jellemző, hogy amikor én kikerültem, két hónap alatt 4 cm-rel nőtt a combom kerülete. Nekem ez a fajta edzésmunka jobban tetszett, Már csak a labda miatt is. Én akkor azt fel sem tudtam fogni, hogy 100 ezer ember előtt futballozom. A hangulatot csak akkor éreztem meg, amikor néhány évvel később nézőként mentem el Madridba. Nagyon fanatikusak a spanyolok. De itt kell, hogy elmondjam, az Üllői út közönségével egyik sem ért fel. 1


Celta Vigo, 1993-1994

Két és fél évet töltöttem el Burgos-ban, majd amikor a csapat kiesett, leigazolt a Celta Vigo. Itt azonban elkezdődött egy balszerencsés sorozat, elért egy kellemetlen sérüléshullám. Az első Vigo meccsemen a La Coruna ellen megsérültem, elszakadt az Achillesem. Egy sima labdavezetés közben történt. Mint utóbb kiderült, ez már egy krónikus sérülés volt, meccsek után éreztem is, de a pihentetés és a borogatás mindig segített. Ekkor viszont megtörtént a baj. Megműtöttek, majd három hónap rehabilitáció következett, aminek a végefelé, már az első edzéseken újra elszakadt a műtött ín. Újabb műtét, még hosszabb rehabilitáció jött, eltelt egy év. Számomra hihetetlenül rendesek voltak, mindenben segítettek. De az egy év a csapatnál sem múlt el nyomtalanul. Nem ment a csapatnak, edzőt váltottak, az új argentin tréner a honfitársaival erősítette meg a keretet. Így amikor egy év után játékra jelentkeztem, alapemberből csak sokadik lettem a sorban. Egy Real Mallorca elleni kupameccsen játszottam, ahol jó benyomást tettem az akkor másodosztályú Mallorca vezetőire, mert kezdeményezték a leigazolásomat.1


RCD Mallorca, 1994-1996

Volt egy nagyon jó fél évem, számomra is hihetetlen módon 8 gólt rúgtam, ám akkor az orvosok azt mondták, abba kell hagynom a focit. Egyre jobban fájt a térdem, de állandóan. Az orvosok kivizsgáltak és azt mondták olyan mérvű térdkopásom van, ami műthetetlen, profi szinten nem játszhatok. Nem nyugodtam bele az orvosok döntésébe. Eljutottam Madridba egy térdspecialistához, aki egy újszerű módszerrel próbálkozott. Semmit nem ígért, de veszítenivalóm nem volt, belevágtam. Gyakorlatilag egy nagy tűvel speciális folyadékot injektáltak több alkalommal a térdembe. A módszer nálam bejött. Elkezdhettem újra az edzéseket, a folyamatos fájdalmak elmúltak. Ám időközben itt is megismétlődött, ami a Celtánál történt. Jött egy új argentin tréner a sajátjaival, velem már nem számolt.1


Ferencvárosi TC, 1996-1998

Meghalt az édesapám, úgy éreztem, édesanyámnak azzal tudok a legtöbbet segíteni, ha hazajövök. Más csapat szóba sem jöhetett. Felhívtam a Ferencváros vezetőit, vázoltam a helyzetemet. Meghívtak egy tárgyalásra, ahol kb. két perc alatt megállapodtunk, újra zöld-fehérbe öltözhettem.1


Érd, 1998-?

Elkezdett fájni a másik Achillesem, s heti két edzést bírtam csak. Az az első osztályban ez kevés volt. Hívtak Érdre, az NB II-be, oda az még elégnek tűnt. Három hónap után azonban kiderült, ott sem bírta a lábam a terhelést. Műtetni nem akartam magam, így hát abbahagytam a futballt.2
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu