magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Gelei Imre
Gellei Imi bácsi
nemzetiség
Magyarország
életkor
69 éves
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Vasútépítő Törekvés
1964 – 1968
MÁV Tapolcai IAC
1968 – 1969
Honvéd Szamuely SE Kalocsa
1969 – 1970
TFSE
1970 – 1974
Fűzfői AK
1974 – 1977
eredmények / elismerések
?

edző

pályafutás
Keszthelyi Haladás
1977 – 1983
Zalaegerszegi TE
1983 – 1986
Rába ETO
1986 – 1987
Keszthely
1987 – 1988
Siófok
1988 – 1990
Vasas
1991 – 1992
MTK
1992. június 22 – 1994. április 20
Siófok
1994 – 1995
Vasas
1995. július 3 – 1999. május
Magyarország U21 és olimpiai válogatott (szövetségi edző)
2000. január 20 – 2001
Magyarország (szövetségi kapitány)
2001 – 2003
Zalaegerszegi TE FC
2004. feburár 15 – 2005
Nea Salamina Famagusta
2005 - 2005. október 24
Ferencvárosi TC
2005. november 10 – 2007. április 14
Paksi FC
2007. szeptember - 2010. június
Puskás Akadémia FC (sportigazgató)
2010 - 2013
Zalaegerszegi TE FC (szakmai igazgató)
2014 -
eredmények / elismerések
UEFA Pro Licence
?

2001.09.05. – 2003.11.19. között magyar szövetégi kapitány
Teljesítménye:
23 / 7 / 4 / 12 / 35 – 30 / 25 – 36,2%
portré: Gellei Imre
2014-ben a Magyar Válogatott öregfiúk csapatának kapitányaként© magyarfutball.hu
A balszélsőként játszó Gellei a másodosztályig jutott játékos pályafutása során. 1977-től kezdett edzősködni Keszthelyen, a csapatot az NB II-be juttatta fel, később a Magyar Válogatott szövetségi kapitánya is volt.

Azt mondja, sosem szabad úgy távozni, hogy nem hagyod legalább résnyire nyitva az ajtót. Számos helyen dolgozott, négy klub hívta vissza, és ami még fontosabb: mindenhonnan van valamilyen szép emléke. A sok megjárt állomás ellenére sehonnan sem távozott rossz szájízzel. Nem voltak ügyei, balhéi, a nyugodt légkör, eredményes munka párosítás szinte összefonódott a nevével.

Pályafutásom során bárhová is kerültem vezetőedzőnek, mindig feltételként szabtam, ha szabad ilyent mondani, hogy a segítőm ízig-vérig az adott klub „fia” legyen. Általuk én is megtanulhattam, mit jelentenek az adott színek, az adott tradíciók. Így volt annak idején Zalaegerszegen a segítőm Szabó Rezső, Győrben Győrfi László, a Vasasnál Komjáti Bandi és így lett a Fradinál Albert Flóri.2


Keszthelyi Haladás, 1977-1983

1976/77-ben az akkor NBII-es Balatonfűzfő csapatában játszik. 1977-ben fordult a sorsa, Keszthelyen kapott tanári állást, ami mellett felajánlották neki a helyi csapat edzői állását is, 27 éves volt ekkor. Öt esztendeig párhuzamosan végezte a két munkát, ám mivel az edzői sem ment rosszul, választania kellett. Történt ugyanis, hogy a keszthelyi csapat feljutott előbb a harmad- majd a másodosztályba. Az NB II-ben pedig már választania kellett, hiszen ott csak az kaphatott működési engedélyt, aki főállású edző volt.

Zalaegerszegi TE, 1983-1986

Egy esztendő múltán pedig már az NB I-es ZTE vezetői keresték meg, így lett élvonalbeli edző 33 évesen.
...

Rába Vasas ETO, 1986-1987

...

Keszthelyi Haladás, 1987-1988

...

Siófoki Bányász SE, 1988-1990

...

Vasas SC, 1991-1992

Ennek érdekes előzménye van, hiszen 1990 nyarán érvényes szerződésem volt egy kuvaiti klubnál. Augusztus másodikán este indult volna a repülőnk – a kézilabdaedző Németh András is hasonló cipőben járt mint én –, ám Szaddám Husszein közbeszólt. Az iraki hadsereg aznap hajnalban rohanta le a kis öböl menti országot, ahova este már nem indultak el a repülőjáratok…
Ősszel így nem volt csapatom, télen pedig megkeresett az éppen minden téren nehéz helyzetben lévő Vasas. A rendszerváltás táján bizonyos körökben nem örvendett túl nagy népszerűségnek a klub. Mindenestre hamar kiegyenesedtünk, a következő szezonban már hatodikként zártunk.5


MTK, 1992-1994

...

Siófoki Bányász FC, 1994-1995

...

Vasas Casino Vígadó, 1995-1999

Jó szívvel emlékezem vissza valamennyi akkori futballistámra, rendkívül befogadó légkörű csapat alakult ki akkor. A régi vasasosok: Galaschek Péter, Geress Zoltán, Juhár Tamás, Sáfár Szabolcs, Pál Zoltán – igazán a teljesség igénye nélküli ez a felsorolás –, és az időközben érkezettek, mint például Mónos Tamás, Aranyos Imre, Fischer Pál hamar megtalálták egymással a közös hangot. Úgy emlékszem erre az időszakra, hogy nem csak eredményes csapatot, hanem rendkívül jó közösséget is sikerült kialakítani.
Az egy „játszó” csapat volt, a futballunkkal azt hiszem sokaknak okoztunk örömet. Ami pedig a gólvágóinkat illeti, mindig vallottam: az „időigényes” játékosokra időt kell szánni. Szeretettel, türelemmel, következetesen kell velük bánni, akkor ezek a srácok felismerik saját értékeiket, korlátaikat egyaránt, és – bár közhelyszerűen hangzik – meghálálják a bizalmat.5


Magyar U21 és olimpiai válogatott, 2000-2001

Megtisztelő volt, amikor felkértek az utánpótlás csapat szövetségi edzőjének. Később jó volt, hogy akiket én válogattam be fiatalként, azok később a felnőtt válogatottban is nálam játszottak, például Gera Zoltán, Szabics Imre, Halmosi Péter, Gyepes Gábor, Bodnár László, Löw Zsolt, Tóth Balázs.
...

Magyar Válogatott, 2001-2003

A szövetség alkalmazásában állok mint az utánpótlás-válogatott szakvezetője. Ez volt a fő indok, amiért igent mondtam. S azért sem utasíthattam el a megkeresést, mert egyszer az MTK, egyszer pedig a Vasas edzőjeként már felkértek erre a posztra, s mindkétszer visszaléptem.4

...

Zalaegerszegi TE FC, 2004-2005

...

Nea Salamina Famagusta, 2005

...

Ferencvárosi TC, 2005-2007

Akkoriban jöttem haza Ciprusról, éppen szabad voltam. Miután László Csabától megváltak, Furulyás János keresett meg azzal, hogy átvenném-e a csapatot. Tudtam, hogy gazdaságilag vannak problémák a csapat körül, ám ez számomra nem volt újdonság. Pályafutásomban szinte mindig oda hívtak, ahol segíteni kellett a valamiért bajba jutott csapatokon. És a Fradi akkor bajban volt. Elvállaltam!

Amikor először beléptem az öltözőbe a játékosokhoz, azt mondtam nekik: „Mibe léptem én itt bele? Mert itt nagyon nagy baj van, ha úgy gondolják, hogy egy idegen kell a megoldáshoz.” Mivel akkor is éppen egy válogatott mérkőzés miatti bajnoki szünet volt, elküldtem néhány napra pihenni a játékosokat azzal az útravalóval, hogy tartsanak önvizsgálatot, ők vajon mennyiben hibásak a kialakult helyzetért, keresse meg mindegyikük a saját felelősségét. Mert mégsem lehet mindent a külső körülményekre fogni, aki ebben a klubban játszik, aki élvezi a szurkolók megkülönböztetett figyelmét és szeretetét, az nem engedheti meg magának a nyafogást, a kifogáskeresést, annak legjobb tudása szerint produkálnia kell.

Rögtön egy kellemetlen feladatot kellett végrehajtanom, ugyanis keretet szűkítettem. Bevallom, nem saját kútfőből. Megkérdeztem a vezetőket, hogy szerintük kik azok, akik már nem Fradi-szinten motiváltak? Kik azok, akik szerintük téves igazolásnak minősültek? És végül kik azok, akik morálisan a csapategység ellen vannak? A válaszok alapján három játékostól váltam meg, Keller Józsitól, Borbélytól és Udvarácztól. Szerintem az ilyen lépéseket egyből a kezdet kezdetén kell meglépni. A csapat tagjaival pedig egyenként elbeszélgettem, felmértem a bennük rejlő lehetőségeket és itt nem csak a fizikaiakra gondolok. Edzői hitvallásom szerint a futball csapatjáték, amelyet egyének játszanak. Ez azt jelenti, hogy egyszerre kell közösséget építeni és a játékosok fejlődésével egyedileg is foglalkozni.

A Fradi határtalan szegénysége az egész bajnokságra rányomta a bélyegét. A vezetők az ígéreteken kívül nem tudtak konkrétumokkal szolgálni. A játékosok felé az adósságok törlesztésének az egyik módszere lett, hogy a játékosokat elengedték, eligazolhattak. Röpke fél év alatt így váltunk meg Szűcs Lajostól, Takács Ákostól, Sorin Botistól, Rósa Dénestől, Tőzsér Danitól, Bognár Zsolttól, Bajevszkitől. Én tiltakoztam ezen folyamat ellen, mert egy csapat soha nem csak 11 játékosból áll. Ráadásul akik elmentek, nem perememberek voltak. Hogy úgy mondjam, a biztosítékot Leandro távozása verte ki. Neki ugyanis élő szerződése volt. Könyörögtem a vezetőknek, hogy ez így nem lesz jó, de a pénztelenség nagyobb úr volt. Ám így is NB II lett. Hozzáteszem, abszolút igazságtalanul! NB I-es bajnokira készültünk, amikor pár nappal a tervezett kezdés előtt közölték, helyette NB II lesz. A játékosok össszeomlottak. Ekkor kellett emberileg is melléjük állni. Elmondtam, hogy aki akar elmehet. De aki marad, annak tudnia kell, hogy miért marad. Az később nem hivatkozhat semmire, Tudnia kell, hogy a Fradi nem NB II-es csapat, soha nem esett ki, oda csak száműzték. És érezniük kell a közönség újra megnyilvánuló óriási szeretetét, azt a szimpátiát, ami tudatosítja, hogy az anyagi nehézségek ellenére nincsenek egyedül, hogy együtt mindenkinek megmutathatjuk, hogy a Fradival ezt nem lehet csinálni. Ebben az emberi munkában rengeteget segített Lipcsei Peti, hisz az ő szava másként csengett az öltözőben. Ugyanígy hitelesen szólt Albert Flóri, a visszatérő Dragóner Attila és sokaknak reményt adott Tököli Attila is, aki sok NB I-es klub invitálását félretéve mégiscsak a Fradiba igazolt vissza. Adott volt egy szűk mag, amely záloga volt a visszajutásnak.

Az őszi szezon végén Tímár Krisztiánt is eladták. Hiába jeleztem, hogy 11 emberrel nem lehet végigjátszani egy bajnokságot, sőt egy kupasorozatot. Ugyanis a Magyar Kupában is meneteltünk, nem is akárhogy. 2006 végén Gyirmóton jutottunk tovább, igazi vezéráldozattal, hiszen a bíró már a továbbjutásunk biztos tudatában kiállította Dragónert és Tökölit is. Így játszottunk 2007 elején a Vasassal. Maximálisan bejött, amitől mindig is tartottam, hogy a helyetteseik nem ugyanazon a szinten vannak. Egy-egy helyettesítés mindig elmegy, de így egyszerre sok volt. Ki is kaptunk. A visszavágó a Fáy utcában, már egészen más képet festett, finoman fogalmazva is nem volt számunkra kedvező a bíráskodás. Ekkor történt Tököli Attila ominózus megjegyzése, amit a játékra, a játékvezetésre tett, ám egyesek azt rám vonatkoztatták. Kiestünk és itt elindult valami idegen dolog. Már a Kecskemét elleni meccs előtt jeleztem, hogy felajánlom a lemondásom, mert ezzel én nem tudok azonosulni. Sajnos, azon a meccsen csúnyán ki is kaptunk. A vezetőség pedig minden vita nélkül elfogadta a lemondásom. Sajnálom, hogy így alakult! Nagy vágyam volt megnyerni azt az NB II-es bajnokságot, majd visszajutva az NB I-be a Fradival elérni és megünnepelni a félezredik bajnoki mérkőzésemet egy elsőosztályú kispadon.

Aki ezt nem élte át, az soha nem tudja meg, mit jelent a szurkolók szeretete. Hiába voltam szövetségi kapitány, sok-sok klubcsapat edzője, olyan rajongást és szeretetet, nem tapasztaltam, amit a Fradiban töltött időszakban.2


Paksi FC, 2007-2010

...

535 élvonalbeli találkozón ült a kispadon, huszonháromszor irányította a nemzeti válogatottat. Az EB és VB selejtezőkön két-két győzelem illetve döntetlen mellett, hatszor szenvedett vereséget a magyar csapat. Legnagyobb sikere klubedzőként: 1998-ban bajnoki harmadik a Vasassal. Legnagyobb kudarca az MTK-hoz kapcsolódik: 22 forduló után adta át a kispadot a kieső helyen álló kék-fehéreknél az 1993/94-es szezonban (a bajnoki évad végén kiesett az MTK).
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: fgymat
    2009.11.22, 16:18 (szerk.: 2017.06.23, 22:22)
    Gellei Imre edzőként:
    kép
    forrás: kisalfold.hu/sport/eto-mtk_bajnokcsinalok_itt_is_ott_is/2053431/