magyarfutball.hu

portré: Hidegkuti Nándor
© mlsz.hu
alias
Öreg
Hidegkúti Nándor
vitéz Hidegkuti Nándor
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 79 évesen elhunyt
(96 éve született)
poszt
csatár
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Gázgyári MTE
1940 - 1943
Elektromos FC
1943 - 1945
Herminamezei AC
1945 - 1947
MTK/Budapesti Textiles/Budapesti Vörös Lobogó
1947 - 1958
eredmények / elismerések
Világbajnoki ezüstérmes (Magyarország 1954)
3-szoros magyar bajnok (Budapesti Bástya 1951; Budapesti Vörös Lobogó 1953; MTK 1957-1958)
Olimpiai bajnok (Magyarország 1952)
Magyar kupagyőztes (Budapesti Bástya 1952)
Közép-európai Kupa-győztes (Budapesti Vörös Lobogó 1955)

edző

pályafutás
MTK
1959 - 1960
AC Fiorentina
1960 - 1962
Mantova
1962 - 1963
Győri Vasas ETO
1963 - 1965
Tatabányai Bányász
1966 - 1966
MTK
1967 - 1968
Budapesti Spartacus
1968 - 1971
Stal Rzeszów
1972 - 1973
Egri Dózsa
1973 - 1973
Al-Ahly Cairo
1973 - 1980
Al-Ahly Dubai
1983 - 1985
eredmények / elismerések
Olasz kupagyőztes (AC Fiorentina 1961)
KEK-győztes (AC Fiorentina 1961)
Magyar bajnok (Győri Vasas ETO 1963 ősz)
5-szörös egyiptomi bajnok (Al-Ahly Cairo 1974-1975, 1975-1976, 1976-1977, 1978-1979, 1979-1980)
fénykép helye

Gázgyári MTE, 1940-1943

...

Elektromos FC, 1943-1945

...

Herminamezei AC, 1945-1947

...

MTK, 1947-1958

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: Giovanni
    2016.10.31, 17:06 (szerk.: 2016.11.01, 10:15)
    Az "Öreg" - portréfilm Hidegkuti Nándorról
     
  2. avatar: tibor6908
    2016.10.19, 15:30 (szerk.: 2016.10.19, 19:41)
    Hidegkuti Nándor portréja:
    kép
     
  3. avatar: magyarfutball.hu
    2016.05.13, 12:36 (szerk.: 2016.10.19, 19:42)
    Gondolom láttátok a 6:3-ról szóló korabeli filmet (jelenetek a meccsből, plusz ahogy az otthoni rokonok figyelik az eredményeket). Na ebben Hidegkuti anyukáját mutatják, ahogy egy téglagyárban dolgozik, és ott hallgatja a rádiót.

    Ebben az a "poén", hogy a téglagyár 1948-ig Hidegkutiné tulajdonában volt, tőle államosították, majd felvették ugyanoda kétkezi munkásnak...

    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=3323&na_step=30&t=9065992&na_order=
     
  4. avatar: HSV
    HSV
    2015.11.15, 10:42
    Az év játékosa (1953): Hidegkuti Nándor

    Az év játékosa - Nándi volt! Még ha a bajnoki mérkőzéseken mutatott játékok alapján vita is támadhatna, hogy vajon nem inkább Puskást illetné-e ez a cím - a londoni 6:3 eldönti a vitát Nándi javára! Persze, ez nem jelenti azt, hogy a bajnokság mérkőzésein (mind a huszonhaton) nem játszott kiemelkedően. Csak csodálatos, hogy az a játékos, aki szinte gyerekkorában feltűnt már az óbudai domboldalak alján, akit százszor és százszor "felfedeztek", akiről már Elektromos-játékos korában, majd a Hermina-mező játékosaként is úgy beszéltek, hogy íme, Konrád II - felgyorsított kiadásban! -,ez a remk játékos tulajdonképpen csak most, illetve az 1952-es helsinki olimpia után vált elismert és nélkülözhetetlen nagysággá.

    Persze, nehéz dolga volt, mert túlságosan szerette a jobbösszekötő posztot, és nem szívesen játszott (régebben!) mást. Márpedig jobbösszekötőben először Szusza, majd Kocsis kiszoríthatatlanul tartotta helyét a válogatottban, nemcssk szintén kivételes tehetsége révén, hanem azért is, mert mindkettő magával hozta a vele tökéletesen összeforrt, megszokott partnerét, Egresi, illetve Budai II személyében. A B válogatottban játszott hát eleinte Nándi, s a külföldi szaklapok nem győztek bámulni rajta. Szájról szájra járt a bécsi lapnak az a híres megállapítása, amely egy magyar diadalt hozó B válogatott meccs után jelent meg: "Micsoda gazdagsága a magyar futballnak, hogy egy Hidegkuti csak a B csapatba tud bejutni!"

    S íme most, túl a 30. életévén tört be a világ élvonalába - középcsatárként. Persze, most a középcsatároknak már nem kellett tankszerűen játszaniuk. Nem követelték tőle sem, hogy új Deák legyen, maradjon csak meg Hidegkutinak! Szédületes technikája, roppant áttekintése, fáradhatatlansága, óriási területet betöltő játéka, remek passza, önzetlensége mellett is mindig ébren levő egyéni vállalkozó kedve, lövő- és fejelőtudománya, cselsorozatai, amelyekkel Sindelar-szerűen tudta tisztára játszani magát, gyorsasága, különösen gyors labdavezetése, mind-mind hozzájárult, hogy ebben a nagyszerű esztendőben övé legyen az év játékosa cím, rang, dicsőség!


    Forrás:
    Hoppe Pál-Szabó Ferenc: Labdarúgó bajnokságaink 1945-1986
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
     
  6. avatar: magyarfutball.hu
     
  7. avatar: fgymat
    2013.02.04, 00:03
    HIDEGKÚTI Nándor (1922), a Herminamezei AC, az MTK, a Textiles, a Bp. Bástya és a Bp. Vörös Lobogó csatára, 1945 és 1958 között 68 mérkőzésen volt válogatott és 39 gólt szerzett. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert, valamint az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. – Az „aranycsapat" kivételes képességű középcsatára, a magyar labdarúgás legkiválóbb játékosainak egyike. Sokoldalúságára jellemző, hogy a válogatottal- a támadósor valamennyi helyén szerepelt. Igazi működési területe a hátravont középcsatár, mai nyelven: a középpályás játékos szerepköre volt. Fénykorában a világ legjobb csatárai között emlegették. Technikailag és taktikailag tökéletesen képzett, rendkívül ötletes, munkabíró, gyors és fejjátékban is igen jó labdarúgónak bizonyult. Sikerekben gazdag pályafutásának egyik érdekessége, hogy harmincadik életévén túl „érkezett be". Ekkor derült ki, hogy a mezőnyjátékban képes a legnagyobb és leghasznosabb teljesítményre. Bozsik és Puskás mellett a válogatott csapat egyik karmestere lett. Ez a feladat azonban nem csökkentette játékának eredményességét. Ebben a szerepkörben ért el három gólt az élete legkiemelkedőbb játékát jelentő, 1953. november 25-i, Anglia elleni 6:3-as találkozón. „Az évszázad mérkőzése" mellett még két alkalommal szerzett három-három gólt (1947. Bulgária 9:0 és 1951. Finnország 8:0). A népszerű „öreg" a tényleges játéktól való visszavonulás után Olaszországban és itthon jelentős sikereket ért el edzőként is. 1963 őszén a Győri Vasas ETO együttese az ő szakmai irányításával szerezte meg a bajnoki címet. 1967-ben edzőként visszatért az MTK-ba, ahol sportpályafutása legnagyobb sikereit aratta. 1968 őszén azonban megvált a kék-fehérektől.


    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig