magyarfutball.hu

portré: Hidegkuti Nándor
© mlsz.hu
alias
Öreg
Hidegkúti Nándor
vitéz Hidegkuti Nándor
Dvornik
Dvornyik Nándor
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 79 évesen elhunyt
(100 éve született)
poszt
csatár
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Gázgyári MTE
1940 - 1943
Elektromos FC
1943 - 1945
Herminamezei AC
1945 - 1947
MTK/Budapesti Textiles/Budapesti Vörös Lobogó
1947 - 1958
eredmények / elismerések
Világbajnoki ezüstérmes (Magyarország 1954)
3-szoros magyar bajnok (Budapesti Bástya 1951; Budapesti Vörös Lobogó 1953; MTK 1957-1958)
Olimpiai bajnok (Magyarország 1952)
Magyar kupagyőztes (Budapesti Bástya 1952)
Közép-európai Kupa-győztes (Budapesti Vörös Lobogó 1955)

edző

pályafutás
MTK
1959 - 1960
AC Fiorentina
1960 - 1962
Mantova
1962 - 1963
Győri Vasas ETO
1963 - 1965
Tatabányai Bányász
1966 - 1966
MTK
1967 - 1968
Budapesti Spartacus
1968 - 1971
Stal Rzeszów
1972 - 1973
Egri Dózsa
1973 - 1973
Al-Ahly Cairo
1973 - 1980
Al-Ahly Dubai
1983 - 1985
eredmények / elismerések
Olasz kupagyőztes (AC Fiorentina 1961)
KEK-győztes (AC Fiorentina 1961)
Magyar bajnok (Győri Vasas ETO 1963 ősz)
5-szörös egyiptomi bajnok (Al-Ahly Cairo 1974-1975, 1975-1976, 1976-1977, 1978-1979, 1979-1980)
fénykép helye

Gázgyári MTE, 1940-1943

...

Elektromos FC, 1943-1945

...

Herminamezei AC, 1945-1947

...

MTK, 1947-1958

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: Futballhistóriák
    2022.03.07, 15:06
    Míg Puskással kapcsolatban mindig megemlítik, hogy BEK döntőbe vezette a Panathinaikoszt, Nándi bácsi KEK győzelméről nagyon ritkán esik szó. Pedig mindössze három olyan magyar edző van (ha az erdélyi magyarokat is beleszámítjuk, akkor öt), akik nemzetközi kupagyőzelemmel dicsekedhetnek, de sokan nem tudják, hogy ezek egyike Hidegkuti Nándor.
    ...
    A szocialista rendszerben nem volt olyan egyszerű legálisan egy nyugati csapathoz szerződni. Hidegkuti szerződtetéséért az olasz kommunista párt is közbenjárt, így nagy nehezen engedélyezték számára, hogy Olaszországba mehessen edzőnek. Azonban előre kikötötték, hogy három évnél tovább nem maradhat. "Túszként" pedig a Hidegkuti szülőknek itthon kellett hagyniuk a gyerekeket.
    ...
    A firenzei szerepvállalás rendkívül sikeres volt. A bajnokságban ugyan csak a 7. helyen végzett a Florentina, a kupát azonban megnyerték, a döntőben a Laziot verték 2:0-ra. De ami ennél is fontosabb, a Kupagyőztesek Európa-kupája első kiírásában is a firenzei lila-fehérek diadalmasodtak.
    ...
    A következő szezonban a bajokságban is nagyszerűen szerepeltek a firenzeiek, a harmadik helyen végeztek, miközben ismét bejutottak a KEK döntőjébe. Nem csoda, hogy a Fiorentina meg szerette volna hosszabítani Hidegkuti lejáró szerződését. Ő azonban, mivel mindössze három évre engedték ki Olaszországba, csak egy évvel tudta volna megújítani a kontraktust.
    ...
    Hidegkutinak haza kellett jönnie ... Győrben kapott állás...(1963-ban) a magyar bajnokság történetében először, gólarány döntött a bajnoki címről. Ez pedig a Honvéddel és az FTC-vel szemben a győrieknek kedvezett, akik ezzel a Nagyvárad 1943-as siker után második vidéki csapatként lettek bajnokok. A Győri Vasas ETO 1960-ban jutott fel az élvonalba, három évre rá pedig felért annak csúcsára.
    ...
    Vasas ETO képviselte Magyarországot az 1964/65-ös BEK kiírásban, ahol előbb az NDK bajnok Lipcsét, majd a holland Door Wilskracht Sterket, végül a Lokomotív Szófiát kiejtve bejutottak az elődöntőbe. Ez a legrangosabb európai kupasorozatban elért egyik legnagyobb magyar siker. Ehhez hasonlóra csak a Vasas volt képes 1958-ban, majd később az Újpesti Dózsa 1974-ben.
    ...
    A győriek 1964-től kezdve négy éven keresztül minden esztendőben bejutottak a kupadöntőbe. Az elsőt ugyan még elveszítették a Honvéd ellen, utána viszont zsirban három kupagyőzelem következett, az első Hidekuti Nándorral.
    ...
    Láthatjuk, hogy eddig mindenhol nagyszerű sikereket ért el. Dobogós helyezések, meglepetés bajnoki cím, hazai és nemzetközi kupasikerek, ő számított az egyik legjobb magyar edzőnek ekkoriban. 1966-ban Lakat Károly mellett az ő neve is felmerült a VB után távozó Baróti Lajos szövetségi kapitány lehetséges utódjaként. Végül azonban az elsőszámú jelölt, Baróti segítője, a korábbi Vasas sikeredző Illovszky Rudolf kapta meg a pozíciót. Lakat és Hidegkuti pedig 1967-ben leülhetett kedvenc csapata kispadjára.
    ...
    De míg előbbi legnagyobb sikereit aratta szeretett klubja kispadján, utóbbinak épp itt bicsaklott ki a karrierje.

    futballhistoriak.blog.hu/2022/03/03/egy_elfelejtett_edzolegenda_hidegkuti_nandor
     
  2. avatar: Giovanni
    2016.10.31, 17:06 (szerk.: 2016.11.01, 10:15)
    Az "Öreg" - portréfilm Hidegkuti Nándorról
     
  3. avatar: tibor6908
    2016.10.19, 15:30 (szerk.: 2016.10.19, 19:41)
    Hidegkuti Nándor portréja:
    kép
     
  4. avatar: magyarfutball.hu
    2016.05.13, 12:36 (szerk.: 2016.10.19, 19:42)
    Gondolom láttátok a 6:3-ról szóló korabeli filmet (jelenetek a meccsből, plusz ahogy az otthoni rokonok figyelik az eredményeket). Na ebben Hidegkuti anyukáját mutatják, ahogy egy téglagyárban dolgozik, és ott hallgatja a rádiót.

    Ebben az a "poén", hogy a téglagyár 1948-ig Hidegkutiné tulajdonában volt, tőle államosították, majd felvették ugyanoda kétkezi munkásnak...

    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=3323&na_step=30&t=9065992&na_order=
     
  5. avatar: HSV
    HSV
    2015.11.15, 10:42
    Az év játékosa (1953): Hidegkuti Nándor

    Az év játékosa - Nándi volt! Még ha a bajnoki mérkőzéseken mutatott játékok alapján vita is támadhatna, hogy vajon nem inkább Puskást illetné-e ez a cím - a londoni 6:3 eldönti a vitát Nándi javára! Persze, ez nem jelenti azt, hogy a bajnokság mérkőzésein (mind a huszonhaton) nem játszott kiemelkedően. Csak csodálatos, hogy az a játékos, aki szinte gyerekkorában feltűnt már az óbudai domboldalak alján, akit százszor és százszor "felfedeztek", akiről már Elektromos-játékos korában, majd a Hermina-mező játékosaként is úgy beszéltek, hogy íme, Konrád II - felgyorsított kiadásban! -,ez a remk játékos tulajdonképpen csak most, illetve az 1952-es helsinki olimpia után vált elismert és nélkülözhetetlen nagysággá.

    Persze, nehéz dolga volt, mert túlságosan szerette a jobbösszekötő posztot, és nem szívesen játszott (régebben!) mást. Márpedig jobbösszekötőben először Szusza, majd Kocsis kiszoríthatatlanul tartotta helyét a válogatottban, nemcssk szintén kivételes tehetsége révén, hanem azért is, mert mindkettő magával hozta a vele tökéletesen összeforrt, megszokott partnerét, Egresi, illetve Budai II személyében. A B válogatottban játszott hát eleinte Nándi, s a külföldi szaklapok nem győztek bámulni rajta. Szájról szájra járt a bécsi lapnak az a híres megállapítása, amely egy magyar diadalt hozó B válogatott meccs után jelent meg: "Micsoda gazdagsága a magyar futballnak, hogy egy Hidegkuti csak a B csapatba tud bejutni!"

    S íme most, túl a 30. életévén tört be a világ élvonalába - középcsatárként. Persze, most a középcsatároknak már nem kellett tankszerűen játszaniuk. Nem követelték tőle sem, hogy új Deák legyen, maradjon csak meg Hidegkutinak! Szédületes technikája, roppant áttekintése, fáradhatatlansága, óriási területet betöltő játéka, remek passza, önzetlensége mellett is mindig ébren levő egyéni vállalkozó kedve, lövő- és fejelőtudománya, cselsorozatai, amelyekkel Sindelar-szerűen tudta tisztára játszani magát, gyorsasága, különösen gyors labdavezetése, mind-mind hozzájárult, hogy ebben a nagyszerű esztendőben övé legyen az év játékosa cím, rang, dicsőség!


    Forrás:
    Hoppe Pál-Szabó Ferenc: Labdarúgó bajnokságaink 1945-1986
     
  6. avatar: magyarfutball.hu
     
  7. avatar: magyarfutball.hu
     
  8. avatar: fgymat
    2013.02.04, 00:03 (szerk.: 2019.03.03, 12:43)
    HIDEGKÚTI Nándor (1922), a Herminamezei AC, az MTK, a Textiles, a Bp. Bástya és a Bp. Vörös Lobogó csatára, 1945 és 1958 között 68 mérkőzésen volt válogatott és 39 gólt szerzett. (Hidegkuti Nándor mérkőzései a magyar válogatottban)

    Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert, valamint az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.

    – Az „aranycsapat" kivételes képességű középcsatára, a magyar labdarúgás legkiválóbb játékosainak egyike. Sokoldalúságára jellemző, hogy a válogatottal- a támadósor valamennyi helyén szerepelt. Igazi működési területe a hátravont középcsatár, mai nyelven: a középpályás játékos szerepköre volt. Fénykorában a világ legjobb csatárai között emlegették. Technikailag és taktikailag tökéletesen képzett, rendkívül ötletes, munkabíró, gyors és fejjátékban is igen jó labdarúgónak bizonyult. Sikerekben gazdag pályafutásának egyik érdekessége, hogy harmincadik életévén túl „érkezett be". Ekkor derült ki, hogy a mezőnyjátékban képes a legnagyobb és leghasznosabb teljesítményre. Bozsik és Puskás mellett a válogatott csapat egyik karmestere lett. Ez a feladat azonban nem csökkentette játékának eredményességét. Ebben a szerepkörben ért el három gólt az élete legkiemelkedőbb játékát jelentő, 1953. november 25-i, Anglia elleni 6:3-as találkozón. „Az évszázad mérkőzése" mellett még két alkalommal szerzett három-három gólt (1947. Bulgária 9:0 és 1951. Finnország 8:0). A népszerű „öreg" a tényleges játéktól való visszavonulás után Olaszországban és itthon jelentős sikereket ért el edzőként is. 1963 őszén a Győri Vasas ETO együttese az ő szakmai irányításával szerezte meg a bajnoki címet. 1967-ben edzőként visszatért az MTK-ba, ahol sportpályafutása legnagyobb sikereit aratta. 1968 őszén azonban megvált a kék-fehérektől.

    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig