magyarfutball.hu

Magyarország † Salamon András (? 1925 - Visegrád 1949.07)

alias
Salamon II. László
Salamon László
Salamon II. András
Schaffer András
nemzetiség
Magyarország
poszt
kapus

játékos

pályafutás
Vasas SC
? - 1944
Perecesi TK
? - 1949
eredmények / elismerések
?
0 nemzetközi kupa
0 hazai kupadöntő
10 elsőosztályú bajnoki

Salamon András magyar bajnoki mérkőzései:

NB I 1946/1947

# dátum ford. mérkőzés csere lap gól eredmény
1 1946.10.13 6 Kispesti AC - Pereces TK 3 : 0
2 1946.10.20 7 Pereces TK - MTK 1 : 2
3 1946.10.26 8 Szolnoki MÁV SE - Pereces TK 4 : 1
4 1946.11.03 9 Pereces TK - Debreceni VSC 3 : 0
5 1946.11.17 10 Dorogi AC - Pereces TK 5 : 0
6 1946.12.01 11 Pereces TK - Újpesti TE 0 : 1
7 1946.12.08 12 Szeged AK - Pereces TK 5 : 0
8 1946.12.15 13 Pereces TK - Szombathelyi Haladás 3 : 2
9 1946.12.18 15 Ferencvárosi TC - Pereces TK 3 : 1
10 1946.12.22 14 Szentlőrinci AC Barátság - Pereces TK 5 : 1
10 mérkőzés
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: fgymat
    2018.03.24, 15:21
    A Népsport híre alapján, nem László (ahogy a nelán szerepel), hanem András volt és 1949-ben, 24 évesen hunyt el, ez az életkor megfelel az 1944-es ifjúságinak:
    Súlyos gyász, érte a perecesi labdarúgósportot: Salamon András, a Pereces 24 éves tartalékkapusa belefulladt a Dunába. Csapatával együtt Visegrádon üdült és ott érte szerencsétlenség.

    Népsport
    1949.07.19
     
  2. avatar: fgymat
    2018.03.24, 14:53 (szerk.: 2018.03.24, 18:04)
    Ezen fotón sem látszik 27 évesnek...
    kép
    Képes Sport
    1944.11.13.
     
  3. avatar: fgymat
    2018.03.24, 14:45
    Kis kapus nagy kapuban

    Salamon (Schaffer) „kis“ kapus. Nem csak azért, mert alacsonyra szabta őt a Teremtő, hanem azért is, mert még nem védett más mérkőzésen, csak ifjúságin. Múlt vasárnap már délben, az előmérkőzés alatt ott álldogált a Csepel kapuja mögött. Verseczit „tanulmányozta". Ha a nyurga csepeli kapusnak sikerült egy-egy védése, a kis Salamon tapsolt a legjobban, ő tudja mi az, megfogni egy veszélyes labdát. Amikor azután a mérkőzés végén levonult a két csapat, Salamon megállapította, hogy Verseczi jól védett, de azért ő mégis csak Aknavölgyit választja majd mintaképül. Ebben a pillanatban valaki megszólalt a háta mögött:
    — Képzeljétek, a Vasasnak nincs kapusa. Már öltözik minden mezőnyjátékos, de kapus még nincs.
    — Hogyhogy?
    — Valaki azt a szomorú hírt hozta, hogy Aknavölgyi Jóskának meghalt az édesanyja.
    — Akkor szegény Jóska aligha áll ma a kapuba.
    Ekkor Hegyi Gyula az öltöző vasrácsa előtt elkiáltotta magát:
    — Van itt olyan Nemzeti Vasas játékos, aki kapus?!
    Majd odaszólt a többi vezetőnek:
    — Nézzetek körül a nézőtéren, hátha találtok egy kapust!
    A kis Salamon szive megdobbant:
    — Hátha ma én húzom fial a nagycsapat mezét? — villant át az agyán.
    Félénken kibújt a tömegből és egyelőre a játékosbejáró közelében helyezkedett el. Figyelte, hátha akad nálánál különb kapus a jelenlevő békeutcaiak között. Múlt az idő. Egymásután érkeztek vissza a hírnökök, kapus nélkül. Ebben a pillanatban indult a kis Salamon a vezetők felé. Elsőnek Burger István edző i vette öt észre:
    — Nézzétek, itt a kis „Saft".
    Egyszeriben úgy megörültek a vezetők, mintha legalábbis Plattkó Ferenc közeledett volna feléjük húszéves korában.
    — Mernéd vállalni a játékot? — zuchilt az aprót.ermetü kapus felé a kérdés.
    A kis ifi csak egy pillanatig habozott, azután rá vágta:
    — Vállalom!
    (Nem túlozunk, amikor megállapítjuk, hogy ez az egyszó volt a kis Salamon legmerészebb tette ezen a délutánon.)
    Az öltözőben hamarosan utólérte a nagyokat nekivetközésben. Endre, a szertáros, ugyancsak kinálgatta neki a felszerelési tárgyakat:
    — Bokatekercs kell?
    (Endre tudta, hogy az ifi játékosoknak a szép fehér tekercs a legfőbb vágyuk.) A kis Salamon azonban legyintett:
    — Nem kérek.
    — Itt a könyökvédö!
    — Azt sem kérek.
    — Válassz magadnak a térdgumik közül.
    — Nagyon szépen köszönöm, arra sincs szükségem.
    Mielőtt kivonultak volna, majdnem valamennyi játékos biztatgatta őt:
    — Ne félj öcsi, nem hagyjuk majd harapni a kispesti csatárokat.
    Néhány perc múlva pedig ugyancsak csodálkozott a sokezer szurkoló:
    — Ki az a törpe a kapuban?
    — Én még hírét sem hallottam.
    — Hiszen az a gyerek még pólyába való. No lesz nekünk ezen a mérkőzésen.
    Mi tagadás, az első percek valóban úgy is indultak. Egy kapu felé ívelő labdára rohant ki a kis Salamon. Már ölébe is kapta, amikor Nemes bácsi szabályosan nekirontott. Mindenki tudja, hogy Nemest nem olyan akármilyen anyagból gyúrták. A kis kapus nagy nyekkenéssel zuhant a földre. Még. annyi lélekjelenléte volt, hogy a labdát Pósa elé dobta. Azután láthatólag nyöszörögve. simogatni kezdte az oldalát. Mészáros Feri erre felnyalábolta őt a földről és a szurkolók derültsége közben életre rázta. A kis kapus meg is emberelte magát. Egy kissé erőszakolt mosollyal legyintett:
    — Nem baj, Nem fáj.
    Magában pedig azt gondolta:
    — Tyüh, micsoda világ lesz itt. ..
    Néhány perc múlva azután megnyugodott. Különösen akkor, amikor látta, hogy Mészáros bácsi is legény ám a talpán, mert ugyancsak lepattant róla Nemes bácsi. Meg is tett mindent a kis kapus, amit tehetett. Sőt, ha a szerencse egy kicsit vele van, a mérkőzés végén, majdnem a legnagyobb kapus-bravúr is sikerült volna neki: Csak egy hajszál hiányzott, hogy ki nem fogta. Pompás érzékkel vetődött a kis kapus! Meg is tapsolták érte. Úgy mintha kifogta volna.
    A mérkőzés végén mindenki gratulált neki. Aztán kérdezni kezdték:
    — No, most már bevallhatod öcskös, mondd meg őszintén, mitől féltél a legjobban?
    — A nagy közönségtől.
    — Mi volt a legfurcsább?
    — Hogy most sokkal nagyobbnak tűnt fel a kapu, mint az ifi mérkőzéseken.
    — Minek örültél a legjobban?
    — Amikor Mészáros Feri bácsi lábáról a kapu sarkába tartott a labda és az utolsó percben sikerült elcsípnem. Azt hittem, öngól lesz.
    — Mi bosszantott?
    — Hogy a tizenegyes bement.
    — Ne faggassátok azt a szegény fiút. Gyere csak ide öcskös, — hallatszott Hegyi Gyula hangja.
    A kis kapus odament Hegyi Gyula így fogyatta:
    Te most tagja voltál a győztes csapatnak. Ezért ugyanúgy jár a jutalom, mint a többieknek. Válassz, mit akarsz? Pénzt, vagy valami mást ?
    A kis kapuson látszott, hogy alaposan meglepődött. Néhány pillanat múlva csendesen válaszolt:
    — Egy pár cipőt...
    — Megkapod, — válaszolt azonnal az intéző.
    Azóta talán már fel is húzta a kis Salamon ...

    Nemzeti Sport
    1944.11.20.
     
  4. avatar: fgymat
    2018.03.24, 14:25
    A nela szerint 1917-ben született, valamint a Perecesen és a 1944-ben a Vasasban védő Salamon azonosak. A Nemzeti Sport 1944. november 13-ai tudósítása szerint, az első számú kapus Aknavölgyi nem érkezett meg és helyette az ifjúsági Salamon védett. Nem tűnik valószínűnek, hogy 27 évesen ifjúsági kapus lett volna. Vagy a születési dátum nem egyezik, vagy a Vasas és a Pereces kapusa nem egy személy (és ez utóbbi lehet 1917-es).