magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Kratochfill Lajos
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 91 évesen elhunyt
(105 éve született)
poszt
hátvéd
középpályás
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Szeged FC/Szegedi AK
1928 - 1946
Győri ETO
1946 - 1948
eredmények / elismerések
2-szeres válogatott
Főiskolai világbajnok (1935)

edző

pályafutás
Győri Vasas ETO
1948 - 1952
Budapesti Postás
1952 - 1953
Budapesti Vasas
1953 - 1957
Magyarország - szövetségi kapitány
1957 - 1966
Újpesti Dózsa
1967 - 1971
Peru - szövetségi kapitány
1971 - 1972
Vasas SC
1972 - 1974
Magyarország - szövetségi kapitány
1975 - 1978
Wacker Innsbruck
1979 - 1979
SL Benfica
1980 - 1982
eredmények / elismerések
4-szeres magyar bajnok (Vasas SC 1957, Újpesti Dózsa 1969, 1970 tavasz, 1970/71)
4-szeres MNK-győztes (Vasas SC 1954/55, 1972/73, Újpesti Dózsa 1969, 1970)
1-szeres portugál bajnok (SL Benfica 1980/81)
1-szeres Portugál Kupa-győztes (SL Benfica 1980/81)
VVK-döntős (Újpesti Dózsa 1968/69)
2-szeres Közép-európai Kupagyőztes (Vasas SC 1956, 1957)
4-szer juttatja ki és irányítja a magyar válogatottat a világbajnokságon
Európa-kupa 2. helyezet (Magyarország 1959)
VB negyeddöntős (Magyarország 1962, 1966)
EB 3. helyezet (Magyarország 1964)
UEFA életműdíjas (2000)
1957.12.22. - 1966.07.23. között magyar szövetségi kapitány
Teljesítménye:
80 / 43 / 18 / 19 / 163 - 100 / 147 - 61,25%
1975.05.07. - 1978.06.10. között magyar szövetségi kapitány
Teljesítménye:
37 / 19 / 9 / 9 / 70 - 51 / 66 - 59,46%
Teljesítménye összesen:
117 / 62 / 27 / 28 / 233 - 151 / 213 - 60,68%
Baróti Lajos 1961
1961-ben szövetségi kapitányként
Eredetileg Kratochfill Lajos néven született Baróton (ma Románia).

Szegedi AK, 1928-1946

1928-ban kezdett futballozni a Szegedi AK együttesében. Ebben a csapatban töltötte el majdnem teljes játékos-pályafutását.

Győri ETO, 1946-1948

1946-ben hagyta el Szegedet és a Győri ETO csapatában játszott két évig, ahol befejezte aktív pályafutását. 1941-ben bajnoki bronzérmes volt a Szegeddel. Játékosként 1939-ben és 1941-ben egy-egy alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. 1935-ben pedig a főiskolai világbajnok csapat tagja volt.

A Testnevelési Főiskolán 1947-ben szerzett edzői, majd 1956-ban szakedzői diplomát. 1948-ban visszavonulása után vette át addigi csapatának, a Győri ETO edzéseit, majd 1952-ben a Budapesti Postás csapatánál dolgozott, ahonnan egy évvel később a Budapesti Vasas edzéseit. Első jelentősebb edzői sikereit is ezzel a klubbal érte el, amikor 1956-ban és 1957-ben megnyerte a Közép-európai Kupát, egyszer a magyar labdarúgó-bajnokságot és egyszer a Magyar Népköztársaság Kupáját.

1957-ben mesteredzői címet szerzett. Ugyanebben az évben a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Az 1966-ig tartó időszakban három világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon (ahol bronzérmet szerzett) is részt vett.

1967-ben az Újpesti Dózsa vezetőedzőjévé nevezték ki, amellyel három alkalommal nyert bajnokságot. 1971-ben egy évig a perui labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt, majd 1972-ben visszatért régi klubjához, a Budapesti Vasashoz, amellyel újra sikerült megnyernie a Magyar Népköztársaság Kupát.

1975 és 1978 között újra a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett és kvalifikálta a csapatot az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra.

1979-ben rövid ideig az osztrák Wacker Innsbruck együttesének edzéseit vezette, majd 1980 és 1982 között a portugál Benfica vezetőedzője volt. Ezután vonult vissza az edzőségtől.

1989-től a Magyar Labdarúgóedzők Testületének tiszteletbeli elnöke volt. 2000-ben az Európai Labdarúgó-szövetség életműdíjában, 2004-ben pedig Magyar Örökség Díjban részesült.
Szövetségi kapitányként 117 mérkõzésen irányította a magyar válogatottat.
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: Longinus
    2017.10.10, 08:05
    képAz idős mester egykori felfedezettjével és nagy kedvencével Nyilasi Tiborral. Kép: nol.hu
     
  2. avatar: ingersheim
    2012.06.06, 23:19 (szerk.: 2013.03.20, 09:17)
    kép
    Baróti, a történelem és a kapusok átka

    A tények: 1930 óta sok víz folyt le a Dunán, többek között 18 foci VB-t is rendeztek. Magyarország válogatottja pontosan a felén szerepelt.
    A kilenc fellépés 6 kapitány nevéhez kötődik:
    Nádas Ödön (34), Dietz Károly (38), Sebes Gusztáv (54),Mészöly Kálmán (82), Mezey György (86) egy-egy VB-re jutottak el a csapattal.

    Baróti Lajos négyre.
    Első és utolsó világbajnoki fellépése közt 20 év telt el, 117-szer ült a kispadon, ott volt az 50-es, 60-as és 70-es évek nagy versenyein is. Kapitányként 62 győzelem mellett 28 vereséget jegyzett.
    kép
    Csikóévek (1928-48)

    Játékosként a Szegedet erősítette, 14 évesen szerződtették - 1928-at írtunk…
    Fedezetet játszott, még a válogatók szeme is megakadt rajta, 1939-ben és 41-ben egy-egy alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben.
    Aztán jött a háború, a behívó, a front és a hadifogság-1946-ben került haza…
    A Győr szerződtette, jól is ment a játék úgy 2 évig, míg egy ostravai barátságos meccsen a kapussal ütközve lábát nem törte.
    Így került pár hónapra rá - 34 évesen -az ETO kispadjára.

    A klubedző (1948-57)

    1948-tól 52-ig edzősködött Győrött, többször voltak a vidék legjobbjai.
    Talán tovább is maradhatott volna, ha egy meccs után nem küldi ki az öltözőből a játékosokkal üvöltöző gyári nagyfőnököt. Azonnal felmondtak neki.
    Így került Pestre, egy kiscsapatnál tett egyéves kitérő után szerződtette a Vasas. A kor nagycsapatai (Honvéd, MTK) mellett is feltűnést keltett az akkori angyalföldi gárda. Illovszky, Csordás, Szilágyi, Sárosi, Berendi és Bundzsák-nagyon sokszoros válogatottak lehettek volna, ha nem épp az Aranycsapat korát éljük.
    Baróti irányításával így is nyertek Magyar Népköztársasági Kupát a Puskás-féle Honvéd ellen, két alkalommal szerezték meg a Közép-Európa Kupát, másodikra 100.000 néző előtt 9-2 verve a bécsi Rapidot.

    57-ben lettek bajnokok.

    Különös év volt, három szempontból is.

    1. 43 évesen mesteredző lett.

    2. A Vasas bajnoki vacsoráján Kádár megkérdezte tőle, mit szeretne? „A bátyám, Baróti Dezső irodalomtörténész 56 miatt börtönben ül, szeretnénk gyakrabban látogatni” Baróti Dezső kikerült a börtönből… kutathatott tovább, csak tanítani nem engedték.

    3. Pártutasításra szövetségi kapitány lett, bár nem nagyon akarta, megszerette a Vasast.

    Az első kapitányság (1957-66)

    58-ban Svédország rendezte a VB-t, a magyar csapat a lassan kiöregedő Aranycsapat maradék klasszisaira (Grosics, Bozsik, Hidegkuti és a bajnok Vasasra (Sárosi, Berendi, Bundzsák) épült.

    A lelátókon emigráns magyarok tüntettek a csapat ellen.

    Idehaza azidőtájt végezték ki Nagy Imrét és társait.

    A csapat 4:0-ra verte Mexikót, 1:1-et játszott a walesiekkel és 2:1-re kikapott a házigazda, végül döntőig jutó svédektől.

    Az akkori kiírás szerint megismételt meccset kellett játszani a walesiekkel, egy rossz pillanatban Grosics és Sárosi, a balhátvéd nem értett szót és gólt kaptunk.

    Baróti beadta a lemondását - nem fogadták el.

    59 és 62 között fokozatosan alakult ki az új nagycsapat. Még mindig Grosics védett, a hátvédsorban a villámgyors Mátrai mellett kezdetben az elképesztő futóteljesítményekre képes Sipos Ferenc (a Tüdő), később az „egekbe ugróan fejelő” Mészöly, elöl a sokadvirágzását élő, harcos és szellemes Sándor Csikar, két nagytehetségű fiatal: Göröcs János és Albert Flórián, a nagy bombázó Tichy Lajos és a szorgalmas, precíz balszélső, Fenyvesi dr.

    A 62-es chilei VB-re simán kijutott a csapat, a keletnémet és a holland válogatott nem jelentett akadályt a selejtezőkön.
    A csoport nem tűnt túl könnyűnek, a bulgár futballt ugyan még nem jegyezték, de Anglia és Argentína, hát…
    Szellemes játékkal győztünk az angolok ellen, 6:1-re vertük szegény bulgárokat, kicsit tartalékosan is kibírtuk 0:0-al a hatalmas argentin nyomást.
    Ott voltunk a 8 között.
    Csehszlovákia ellen estünk ki. Vilem Schroif, a kapusuk kb.olyasmit produkált azon a VB-n, mint Oliver Kahn 2002-ben, kivédte a Puskással felálló spanyolok, a világbajnok brazilok szemét is.
    Meg a mienket.
    A pálya szinte felborult, annyit támadott és lőtt a magyar csapat - Tichy elképesztő szabadrúgása bentről jött ki, nem adta meg a bíró…
    A gólt szokásos módon kaptuk: Grosics lest reklamált a bírónál és késve indult.

    Baróti később mindig azt mondta: ez volt a legjobb csapata. És mindig hozzátette: nem volt szerencséje a kapusaival.

    64-ben a válogatott sorra győzte le a walesi, keletnémet és francia csapatokat - így kerültünk az akkori EB négyes döntőjébe.
    Akkor már Szentmihályi védett, elöl Bene villogott Alberték mellett, az MTK-s Nagy István és a Fradiban még a hetvenes években is játszó Rákosi Gyula rakkolt.
    A spanyol válogatott ellen Madridban (!) jó eséllyel lépett pályára a döntőbe jutásért a csapat. Ezúttal nem a mi kapusunkon múlt az egygólos vereség: Bene haláláig emlegette, hogy 3-szor vezethette a labdát szemtől-szembe a spanyol kapura. Nem jött be.
    A bronzmeccsre Baróti fiatalokat dobott be: Farkas Jánost, Varga Zoltánt, Novákot és Ihászt-megverték a dánokat.

    Az EB-bronz kudarcnak számított itthon… Akkor.

    66-ban az angliai VB gyilkos csoportot hozott. Bulgár barátaink mellé a világbajnok brazilokat és a BEK-győztes Benficára épülő, Eusebio irányította portugálokat.

    Utóbbiak ellen Szentmihályi fogott ki rossz napot, a csapat szép játéka nem tudta ellensúlyozni a kapushibákat.

    A brazilok ellen már Gelei védett, a tatabányai Szepesi levette Garrinchát a pályáról, Bene, Farkas és Albert egymást múlták felül - a csatársor átlaga az angol szaklap szerint 9,87 volt…

    Legyőztük Bulgáriát-ismét a 8 között voltunk.

    Most a szovjetekkel nem bírtunk, rúgtunk luftot a kapu torkában, ráadásul mindjárt az elején ezúttal Gelei - megint a kapus! - hibázott.

    Baróti dühében a BBC mikrofonjába mondta be, hogy elege van, lemond.

    Így ért véget első, 9 évig tartó kapitánysága - két világbajnoki 8 közé jutás és egy EB-bronzérem után.

    A dózsás évek (1967-71)

    Egy év pihenés után szerződött az Újpesti Dózsához.

    Rettegett, elképesztő győzelmi arányokat, 6:0-kat és 8:1-eket produkáló támadó csapat született a keze alatt.

    Az első, ezüstérmes évben 102 gólt rúgtak, a bajnok Fradi nem érte el a 70-et sem.

    Az öregebbek máig fejből fújják: Szentmihályi-Káposzta, Solymosi, Noskó-Dunai III., Nagy L.-Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Zámbó és persze a később elhíresült tartalékok: Juhász Péter, Tóth András, Horváth József nevét.

    Baróti 3 bajnokságot nyert a Dózsával, 69-ben, 70-ben és 71-ben. Utódai még 4-et, miközben a csapat gerince lényegében maradt.

    '69-ben a görög Arisz Szaloniki, a lengyel Legia Warszawa, az angol Leeds United és a török Göztepe Izmir legyőzésével a VVK (az UEFA Kupa elődje) döntőjéig menetelt a gárda, ott vesztettek csak a Newcastle ellen. (Összesített gólkülönbség a sorozatban: 27-11)

    A második kapitányság (1975-78)

    Csendesebb évek jöttek, egy évig Peru szövetségi kapitánya volt, majd régi kedvenc csapatánál, a Vasasnál edzősködött.

    Némileg meglepetésnek számított, amikor újra kinevezték szövetségi kapitánynak.

    Rutinos edző kellett, a sok bukdácsolós kísérletezés után.

    E sorok írója máig örök emlékként őrzi a VB-selejtezőket, a szovjetek elleni óriási hajtást, Kereki parádés fejesgólját 77 tavaszán, Martos küzdelmét az aranylabdás Blohinnal, Nyilasi cseleit, Pintér és Zombori elképesztő rakkolását, Törőcsik és Fazekas trükkjeit, Váradi hatalmas lövéseit,a Bolívia elleni interkontinentális selejtező 6:0-áját…

    Lajos bácsi túl a 60-on még egyszer varázsolt. Az akkori menők közül 7-8 játékos bőven befért még a 80-as évek válogatottjába is (Martos, Török, Kocsis, Bálint, Tóth J. Nyilasi, Fazekas, Törőcsik.)

    A csapat a VB-re esett szét. A londoni balsikerű előkészületi mérkőzés után (1:4) óriási harcot vívtak a házigazda argentinokkal. Aztán a szokásos: Gujdárról kipattant egy labda, majd elfogytak a bírói ítéletektől megtépázott idegek és kilencen fejezték be.
    Az olaszok és a franciák ellen már csak statisztáltunk.

    Epilógus

    Baróti külföldre ment, 80 és 82 között a Benfica edzője volt.
    Akkor hagyta abba, amikor egy durva, a kapust támadó szituáció végén megérezte a szívét…
    Kérte a szerződésbontást.
    34 év az edzői pályán. 1948-tól 82-ig.
    Egy ember emléke, aki csendes volt, aki nagyon tudta a szakmáját, aki ért
    el komoly eredményeket is, akit tisztelt a közönség.
    Akinek nem mindig volt szerencséje.
    Hatalmas kort ért meg, 2005. karácsonya előtt ment el, 92 évesen.
    Figyelte a futballt: „Ha nekem olyan hátvédeim lettek volna, mint a Roberto Carlos”-mondta egy interjúban.

    Haláláig naprakész maradt.


    focitortenelem.blogspot.hu/2010/10/magyar-foci-utolso-nagy-korszaka-avagy.html
     
  3. avatar: fgymat
    2009.11.21, 17:46 (szerk.: 2016.12.30, 15:26)
    Baróti, mint szövetségi kapitány:
    kép
    forrás: mafoci